Kövess minket!

Művház

Ha csak egy cikket olvas ma a clickbait-jelenségről…

Valóban végromlásba visznek a kattintékony címek, vagy csak átalakul a média világa, és még prüszkölünk ellene? Véleménycikk.

Július 21-én volt szerencsém a Civil Rádióban beszélgetni a clickbait címadás jelenségéről. (A beszélgetés az archívumban elérhető, a 8:30-9:00 blokk második felében.) A hét perc műsoridőbe rengeteg dolog nem fért bele, ezeket gyűjtöttem most össze.

A legfontosabb kérdés talán az, hogy tényleg problémát jelentenek-e a „kattintékony” címek? Amennyire biztos vagyok abban, hogy az álhírek terjedése káros, annyira nem meggyőződésem, hogy a figyelemfelkeltő, provokáló címadás is rombol. Itt most nem csak arról van szó, hogy például a műfaj egyik klasszikusának számító Upworthy épp a clickbait-módon újracsomagolt anyagokkal érte el, hogy a világ a szerintük fontos társadalmi-politikai-környezeti ügyekre figyeljen.

A hagyományos média elefántcsonttornyából persze szörnyűnek látszik a közösségi média világa: a leegyszerűsítés, a zaj, a TLDR jelenség, a szenvtelenség helyett az érzelmek megjelenése. Nehéz tudomásul venni, hogy ma már egy klasszikus cím-lead-kenyérszöveg beosztású írás vagy nem elég érdekes, vagy nem kattintanak rá a hírfolyamban/hírlevélben, ha a lényeg már kiderült a leadből.

Az sem igaz, hogy gonosz kívülállók aknamunkájáról lenne szó a régi jó dolgokkal szemben. Az Upworthy a New York Times-tól, a BuzzFeed a Politicotól igazolt főszerkesztőt, utóbbiba pedig befektetett az NBCUniversal és a Comcast is. Ráadásul a korábbi újracsomagoló megoldások helyett ma már sok egyedi tartalmat készítenek – igaz, néha a hagyományos sajtóetikát vagy óvatosságot nagyvonalúan kezelve.

Magát a címadást és a formátumokat évtizede tökéletesített algoritmusok felügyelik a nagyoknál, de a módszereiket a garázsoldalak is másolják, valamint kkv-marketing kurzusokon is hirdetik a figyelemfelkeltő címek, a kvíz- és listaformátumok hatékonyságát. Véleményem szerint a nagyok is egyre inkább errefelé tolódnak, a jelenség alól nehéz kivonni magukat.

Hogy lesz-e visszarendeződés, az jó kérdés. A felhasználók egy részét zavarja a clickbait (meg az álhírek), az ő nyomásukra a Facebook algoritmusokkal próbálja szűrni a jelenséget. Ezügyben sokan optimisták, mondván: a spamszűrők is milyen kiforrottak már, ha akarat van, erre is lesz megoldás rövid távon. Nyilván az is megtalálja a számítását, aki a hagyományos formátumokat kedveli, de arra, hogy a folyamatok hatására idővel újra felértékelődnek-e a nagy presztízsű sajtótermékek, mint ahogy azt Dave King felvetette, nem mernék nagyobb összegben fogadni.

Művház

Filmgyár podcast – mindent a filmiparról

A Nemzeti Filmintézet közreműködésével a Filmhu – a magyar moziportál szakmai beszélgetéssorozatot indított. A Filmgyár podcast adásaiban a hazai mozgóképipar, a filmfinanszírozás és a gyártás izgalmas szakterületeiről beszélgetnek a Filmhu újságírói filmesekkel és a Filmintézet szakembereivel.

Közzétéve:

Flickr

A Filmgyár podcast első adásainak témája a szakemberképzés és a magyarországi bérmunka szektor volt – mindkettő hallgatható már a Filmhu podcast csatornáján.

A hazai filmgyártás versenyképességének megőrzése érdekében kulcsfontosságú a filmes szakemberek utánpótlásának biztosítása, a Magyarországon gyártott, nagy stábokat igénylő külföldi produkciók miatt növekvő igény kielégítése és gyors reakciók a piac változásaira.

A Nemzeti Filmintézet a hatékony utánpótlás érdekében több programot és kutatást is indított az elmúlt években képző intézmények és nemzetközi szakemberek bevonásával. A tapasztalatokról és a kihívásokról a Filmhu újságírói Lányi Eszterrel, a Filmintézet képzési igazgatójával, Petrányi Viktória producerrel és Csuja László filmrendezővel beszélgettek a Filmgyár podcast első adásában.

A második adás témája a magyarországi bérmunkaszektor sikere és a magyar filmgyártásra gyakorolt hatásai voltak. A Filmhu újságírói Stalter Judit producerrel, aki többek közt a Penélope Cruz főszereplésével és az Oscar-jelölt Fernando Trueba rendezésében készült Spanyolország királynője című hazánkban forgatott produkciót jegyzi, dr. Csepely Balázzsal, a Filmintézet jogi igazgatójával és Názer Ádám gyártásvezetővel, a Filmturisztikai Egyesület elnökével, az Itt forgott című könyv egyik szerzőjével beszélgettek.

A tervek szerint havonta új szakmai beszélgetésekkel jelentkezik a Filmgyár podcast, továbbra is terítéken lesznek a magyar filmipar friss hírei és legújabb trendjei a jogi és piaci környezetben értelmezve, személyes tapasztalatok megosztásával.

A következő adások témái közt lesz a minőségi filmgyártás alapjának tartott forgatókönyv fejlesztés, az Inkubátor Program és a magyar filmek marketingje is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Művház

Új film vezeti az észak-amerikai mozis sikerlistát

A frissen bemutatott In the Heights – New York peremén című musical szerény eredménnyel, de a mozis sikerlista élén végzett.

Közzétéve:

Flickr

A Warner Bros. sokkal több hétvégi jegyárbevételt remélt, a hét elején még több mint 20 millió dolláros (5,7 milliárd forint) eladásban bíztak. Most azonban, hogy a Jon M. Chu rendezte, Lin-Manuel Miranda musicaljén alapuló film csak 4,9 milliót hozott 3456 moziból, a háromnapos becslés a 13 milliót sem éri el.

A főként latin-amerikai származású színészekkel forgatott film középpontjában egy Usnavi nevű bódéárus áll, aki felfedezi, hogy boltjában egy nyertes lottószelvényt adtak el. A Washington Heights városnegyedben a tikkasztó hőség, az áramszünet próbára tesz barátságokat, kapcsolatokat és álmokat.

A 2008-as musical szövegkönyvének írója alkotta a film forgatókönyvét is. A produkció 55 milliós költségvetésből készült.

A Hang nélkül 2. című horror a második helyre került 11,4 milliós hétvégi eredményével, ezzel már összesen 108 milliónál tart, ami a pandémia hónapjainak legjövedelmezőbb filmjévé tette. Maga mögé utasította a Godzilla Vs. Kongot, mely még a százmilliós határ előtt áll, és átvette a vezetést a múlt hétvégi győztes Démonok között 3.-tól is, mely ezen a héten 10,9 millióval harmadik lett.

A negyedik helyre futott be a Nyúl Péter 2. – Nyúlcipő, mely bemutató hétvégéjén tízmillió dollár körül fog hozni. A Disney Szörnyellája lett az ötödik 6,5 millióval, ezzel már 55,8 milliónál tart a teljes jegyárbevétele.

Ugyan a hétvége számai visszafogottak voltak, nagy kasszasikerek – köztük a Halálos iramban 9 és a Fekete Özvegy – várhatók még a nyáron.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Művház

Egyházművészeti kiállítással nyitott a püspöki palota

Egyházművészeti kiállítással nyitotta meg kapuit a közönség előtt az egyház által csaknem három éve birtokba vett, és még felújítás alatt álló nagyváradi római katolikus püspöki palota szombaton.

Közzétéve:

A Délkelet-Európa és Románia legjelentősebb, legösszetettebb barokk műemlékeként számon tartott palota tulajdonjogát nyolc év pereskedés után, 2004-ben kapta vissza az egyház, ám további 15 évet kellett várnia, míg ténylegesen birtokba vehette az épületet. A püspökség a magyar állam támogatásával látott neki az épület felújításának, miután úgy alakították a romániai feltételeket, hogy EU-támogatásra nem pályázhatott. Az egyházművészeti kiállítást az épület már felújított részében rendezték be.

Ünnepi beszédében Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára megemlítette: az elmúlt évszázad viharainak a túlélését, és az elmúlt évtizedben történt megerősödést mutatja, hogy a püspöki palota egyik épületrésze visszakapta régi fényét és rendeltetését.

Reményét fejezte ki, hogy az épület visszaszerzése, megnyitása egy gyümölcsöző korszak nyitánya lesz.

Az államtitkár ugyan név szerint nem említette Ilie Bolojan Bihar megyei tanácselnököt, de bírálta azt a tervét, hogy összevonja az önkormányzatnak alárendelt kulturális intézményeket, nevezetesen a nagyváradi román és magyar színházat, valamint a filharmóniát.

“A Bihar megyei kulturális intézmények önállóságának megtartása olyan ügy, amelyért nemzetiségtől függetlenül együtt kell, hogy kiálljunk. Színházaink, kulturális intézményeink megmaradásunk biztosítékai, felívelő jövőnk zálogai. Bízunk abban, hogy azok, akik a választók felhatalmazásából döntenek a megye jövőjéről, belátják, hogy ennek a térségnek a felemelkedéséhez továbbra is önálló, erős kulturális intézményekre van szükség” – jelentette ki Potápi Árpád János.

A tervezett intézményösszevonásra Hegedüs Csilla, a romániai európai alapok minisztériumának államtitkára is utalt köszöntőjében. Kijelentette: kolozsváriként mindig érezte Nagyváradon a nagyvonalúságot, a szabad szellemet. A partiumi városban nem számított, hogy ki a magyar, ki a román, ki a zsidó, egymást tisztelték az emberek, és “soha nem léptek egymás tyúkszemére”. “Reménykedem abban, hogy akiknek a kezében van a kulturális intézmények sorsa, tudni fogják azt, hogy Nagyváradon a szellemet soha nem lehetett a palackba zárni” – fogalmazott az államtitkár.

Böcskei László megyés püspök felidézte: amikor 2009-ben átvette elődjétől, Tempfli Józseftől a palota kulcsát, azt a feladatot kapta: “csináljátok tovább!” Ehhez kapott nélkülözhetetlen segítséget a magyar államtól. Megjegyezte: most csak az első emeletet adják át, de reményeik szerint őszig befejeződik a pince, a földszint és a második emelet felújítása is.

Úgy dolgoztak, hogy a palota megőrizze régi pompáját, ugyanakkor meg is feleljen a mai követelményeknek. A püspök azt is megjegyezte, hogy míg a felújítás zajlik, csak sajátos program szerint és előzetes bejelentkezés alapján látogatható a kiállítás. Erről a püspökség honlapján lehet tájékozódni.

A püspökség tájékoztatójából kiderül: a kiállítás az egyházmegye vallásos festészeti és portrétárának legjelentősebb darabjait mutatja be a reneszánsztól a 19. századig. Emellett az egyház liturgikus ötvösgyűjteménye és a 18-19. századi egyházi textilgyűjteményének egy része válik láthatóvá. A szakrális tárgyak mellett a látogatók bepillanthatnak Ferenc József és Erzsébet királyné váradi lakosztályába is.

Az épület földszintjén az év második felében nyílik emlékkiállítás Szent László királynak, a város alapítójának, valamint az egyházmegye mártír püspökeinek, Boldog Bogdánffy Szilárdnak, Boldog Scheffler Jánosnak és a Váradon pappá szentelt Boldog Apor Vilmosnak a tiszteletére. A palota második emeletére modern művészeti kiállítást és konferencia-központot rendeznek be.

A csaknem 6000 négyzetméter hasznos területtel rendelkező nagyváradi római katolikus püspöki palota 1762 és 1776 között épült a Budavári Palota átalakításán is dolgozó bécsi császári építész, Franz Anton Hillebrandt tervei alapján.

Tovább olvasom