Kövess minket!

Művház

Ezzel keresték a legtöbb pénzt a YouTube-on

Szépen festett körmök és Disney-játékok. Mindez 5 millió dollárt termelt tavaly.

Magunktól biztosan nem találtuk volna ki, melyik YouTube-csatorna termelte tavaly a legtöbb pénzt. Pedig a People cikkéből kiderül: a DC Toys Collector lett az első 4,9 millió dolláros reklámbevétellel. Hogy miről szól ez a csatorna? Egy gondosan manikűrözött női kéz Disney-játékokat csomagol ki, és ezt – ízléstől függően – kellemesen lágy/irritáló narrációval kíséri.

Mint a Fusion írja, senki nem tudja, ki a kezek és a hang tulajdonosa, és hogy ez egy személy ügyes/szerencsés akciója, vagy cég áll mögötte. Több tipp is felmerült a médiában, állítólag egy brazil nő készíti a videókat, aki Floridában él a férjével, de az is lehet, hogy egy másik brazil nő a tettes, vagy nem. Még azt sem sikerült kideríteni, hogy a Disney-nek van-e köze a dologhoz.

Mindenesetre mi zavartan nézünk magunk elé, és kiadói stratégiákról meg üzleti modellekről meg monetizálásról motyogunk.

Végső megsemmisítésként pedig itt egy videó a csatornáról:

Művház

Groteszk budapesti streetfotók kerültek elő ötven év után

A hetvenes évek egy srác szemével.

Közzétéve:

Fortepan / Kereki Sándor

Péntektől láthatók a Fortepan digitális közösségi fotóarchívumban Kereki Sándornak, a Magyar Televízió későbbi operatőrének 1970-es években készült streetfotói, amelyeken többnyire groteszk jelenetek elevenednek meg a szocializmus Budapestjének mindennapjaiból.

Kereki Sándor 1952-ben született Budapesten, 16 évesen kezdett el fényképezni, miután grafikus édesapjától születésnapjára kapott egy fényképezőgépet. Autodidakta módon tanulta ki a fotózást, magának is laborált a pokrócokkal besötétített konyhában – közölte az MTI-vel a Fortepan.

A közlemény szerint Kereki Sándor legtöbbször különösebb cél nélkül járta a várost, egy héten akár ötször is nyakába vette a környéket, és így kapott el gyakran groteszk pillanatokat.

“Kiváló pillanatképein egy olyan fővárosi légkör tárul a szemünk elé, amelynek ma már nyoma sincs. Akkoriban senki nem tiltakozott, ha lefotózták, és még a bérházak kapui is tárva-nyitva álltak, bárhová mehetett, bármit megörökíthetett”

– emlékeztetett Virágvölgyi István, a Heti Fortepan blog szerkesztője.

Ha fotózásról volt szó, Kereki Sándor nehezen viselte a kötöttségeket, nem tudott megrendelésre fényképezni, pedig több újságban jelentek meg képei már gimnazista korában. A vizualitás azonban fontos lett végül választott munkájában is: 1975-ben kezdett operatőrként a Magyar Televízióban, 1989-től húsz évig a Híradó stábjában dolgozott.

Munkája és a család miatt nem maradt ideje a fényképezésre, ezért az 1970-es évek végén letette a gépet, és ezzel együtt leexponált 5000 negatívja is fél évszázadra a fiók mélyére került. Kereki Sándor azonban ötven évvel a képek készítése után úgy döntött, hogy a Fortepannak adományozza fiatalkori képeit, ezzel közkinccsé teszi a honlapra felkerülő 1800 fotóját – emlékeztetett a közlemény.

Mi is az a Fortepan?

A Fortepan egy online digitális fotóarchívum, amely 1990 előtt készült fényképeket, elsősorban privát fotókat gyűjt. Az archívumot önkéntes szerkesztők működtetik, és lelkes amatőrök fejtik meg a sokszor minden információ nélkül érkező képek készítésének helyét, az ábrázolt eseményt, személyeket és más részleteit.

A honlap 2000-ben ötezer főként budapesti lomtalanításokon talált fényképpel indult. Mára 700 adományozó család csatlakozott a kezdeményezéshez, de több cég dokumentációs fotóanyaga és professzionális fotósok életműve is bekerült a gyűjteménybe, így már 145 ezer képet tartalmaz az archívum. A Fortepanról minden fénykép nagy felbontásban letölthető, és a Creative Commons licensz szerint a forrás megjelölésével szabadon felhasználható.

A borítókép Kereki Sándor felvétele, a budapesti Vörösmarty téren készült

Tovább olvasom

Művház

Filmet forgatnak a Csiky Gergely Színház előadásából

Játékfilm készül a Korai menyegző című előadásból, az alkotás már idén látható lesz.

Közzétéve:

MTI/Varga György

Olt Tamás, a teátrum művészeti vezetője, a színházi előadás írója, színpadra állítója, egyben a film egyik rendezője elmondta: a darabbal azonos című alkotás a teátrum, valamint a Blue Duck Arts együttműködésében jön létre. Kiemelte,

a 2019-ben bemutatott Korai menyegző című, nagy közönségsikert aratott, több fesztiválon díjakat is nyert mű egy család történetét meséli el és arra a siratómenyegző nevű régi, különleges népszokásra épül, hogy a nők a hajadonon elhunyt lányokat, mint menyasszonyokat “férjhez adták a halálhoz”.

A film műfaja dráma, sok humor és akciójelenet lesz benne – mondta Olt Tamás, hozzátéve, hogy a munkát kaszkadőrök és Kassai Lajos világhírű lovasíjász is segíti.

A február 28-án kezdődő forgatásról szóló háttéranyagban szerepel, hogy

a színműnek 9 szereplője van, a filmben azonban a színház 34 színművésze kap nagyobb szerepet, a statisztákat részben a társulathoz hű nézők közül választják ki.


Vékes Csaba színművész, forgatókönyvíró, a film másik rendezője elmondta, hogy a főbb szerepekben a színház művészeit, valamint színművész szakos hallgatókat láthat a közönség, rajtuk kívül Koltai Róbert is feltűnik az alkotásban.

A színházi és filmes erők összefogásával létrejövő produkció nagy vállalkozás, 147 millió forintos költségvetésből 16 napon forgatunk kaposvári és környéki helyszíneken, köztük a Zselici Csillagparkban – mondta el.

Roskó Péter, a Blue Duck Arts társtulajdonosa, a film producere kitért arra is, hogy a Korai menyegző támogatást nyert a Nemzeti Filmintézet színházak és filmesek közötti együttműködésre kiírt pályázatán, létrehozásában Fülöp Péter, az Emmi művészeti, közművelődési és közgyűjteményi ügyekért felelős helyettes államtitkára, a teátrum igazgatója társproducerként közreműködik.

A háttéranyag készítői Fülöp Pétert idézve azt írták, szeretnék, ha a Korai menyegző a televíziós, online bemutatón túl a mozikban is látható lenne.

Borítókép: A felújított Csiky Gergely Színház Kaposváron 2019. november 11-én.

Tovább olvasom

Művház

Alkotóportrék az Uránia online csatornáján

Ingyenes vetítéssorozat indul márciustól április végéig.

Közzétéve:

Uránia

Az utóbbi hónapokban, a koronavírus járvány miatt a színházak és a mozik műsora a képernyőkre vándorolt. Megváltozott a látóterünk – írja közleményében az Uránia.

A mozi közösségi élmény, ennek szellemében készül az Uránia is a hónapok óta a pandémia utáni időkre. De a nyitás még mindig nincs belátható közelségben, ezért a sorozatot áthelyezték az online térbe.

A március 1-én induló programban művészeti tárgyú portrékat gyűjtöttek össze, köztük olyan dokumentum- és ismeretterjesztő filmeket, amelyeket az elmúlt években nagy sikerrel mutattak be a filmszínház mozivásznán is.

A válogatás minden művészeti ágat érint: a festészet, a zene, az irodalom, a fotográfia, a film és a színpad különleges alkotói, ismert és csodált, elfeledett és elhallgatott művészek, profik és amatőrök, valamint esetenként műhelyek kerülnek látótérbe.

De e portrék révén nemcsak ők, hanem azok a filmalkotók is „láthatóvá válnak”, akik egyedi hangvételű ‒ személyes, elemző, lírai, formabontó… ‒ munkáikkal elénk varázsolják az őket megihletők alakját – emeli ki az Uránia közleménye.

Az egyszeri alkalommal műsorra kerülő több mint harminc produkciót ‒ az alkotók és a gyártók nagylelkű hozzájárulása révén ‒ díjmentesen teszik hozzáférhetővé, 0 Ft-os regisztrációs jegy megváltásával, de a nézőknek lehetőségük van 1000 Ft-os támogatói jegy megváltására is, amellyel az Urániát támogathatják.

Az irodalom területén többek közt Juhász Ferenc, József Attila, Bodor Ádám, Danilo Kis, Weöres Sándor, a vajdasági Domonkos István és a 100 éve született Mészöly Miklós lesz fókuszban. A képzőművészetből mások mellett Aba-Novák Vilmos, akiről világhírű tanítványai is vallanak; a két erdélyi „Nagy”, azaz Zsögödi Nagy Imre és Nagy István, valamint a holokauszt áldozatává lett Ámos Imre, továbbá a Londonba emigrált és ott királyi fametszővé lett Buday György.

A Gánóczy Mária festő és filmesről szóló portréban egy művészcsalád kétszáz éves története tárul fel. A színházi portrékban az erdélyi színjátszást megújító Harag György és az 1958-ban kivégzett Földes Gábor színész-rendező alakja elevenedik meg, majd a New Yorkba emigrált Krencsey Marianne emlékezik a kamera előtt, egy estén pedig felidézik az ELTE legendás Universitas együttesének történetét is.

A fotó és film nagyjai közül láthatunk filmet Szentpétery Tibor II. világháborús hadifotósról; a képein az erdélyi életet megörökítő Marx Józsefről; az I. világháború előtti kolozsvári filmgyártást megalapító Janovics Jenőről; Hildebrand Istvánról, a magyar operatőrök doyenjéről és a világhírű magyar animáció bázisát adó Pannonia Filmstúdióról. A zenét, közelebbről a népzenét a Muzsikás együttesről szóló portré képviseli a programban.

A sorozat Forgács Péter, az Uránia mozivásznán nagy sikerrel vetített Festői korszakok című dokumentumfilmjével kezdődik március 1-jén, majd Tóth Péter Pál Muzsikás együttesről szóló alkotása, a Muzsikás történet és Juhász Annának az édesapjáról, Juhász Ferenc költőről forgatott portréfilmje, A mindenség szerelmese következik, és további közel harminc portréfilmmel folytatódik április végéig.

Borítókép: Harag György

Tovább olvasom