Kövess minket!

Művház

„Az utazóközönség is közönség″ – minikoncert a metrómegállóban

Különös élményben lehet része annak, aki ezen a héten a 4-es metró vonalán utazik a délutáni órákban: a Klasszik Rádió a Budapesti Vonósokkal együttműködve minikoncertek keretében népszerűsíti a klasszikus zenét. A Médiapiac a Móricz Zsigmond körtéri metrómegállóba látogatott, hogy megnézzük, hogyan sikerült a cseppet sem mindennapi vállalkozás.

„Én itt a kakukktojás vagyok: nem átutazóban vagyok, direkt a program miatt jöttem el”

– mondta Eszter, akit a Móricz Zsigmond körtéri metrómegálló mozgólépcsőjénél ismertünk meg. Ő Újpestről érkezett, mert azt olvasta, hogy kedvenc darabját, Mozart Kis éji zenéjét is játszani fogják. A huszonéves lány ráadásul azt tervezi, hogy a héten mindegyik programra ellátogat, így szerdán és csütörtökön is ott lesz a Rákóczi téren és a Szent Gellért téren is, ahol számos más zenedarab is felcsendül majd a Budapesti Vonósok Kamarazenekarának előadásában.

A BKV Zrt. területei természetesen nem most töltenek be először kultúraközvetítő szerepet a főváros életében. Ebben a hónapban már második alkalommal nyújtanak zenei különlegességet a közösségi közlekedést választó közönségnek. Ezek a héten az M4 utasai jegy vagy bérlet birtokában 4 napon keresztül, 17 és 18 óra között meglepetésszerűen, naponta más-más megálló galériáján lehetnek részesei a magas színvonalú programnak.

Miközben megérkeztek a zenészek, egyre több utas állt meg, hogy lássa, mi is készült itt. Ligetiné Beke Ágnest, a kvartett hegedűsét szólíttottuk meg, aki már 1983 óta tagja a Budapesti Vonósoknak.

„Eredetileg a Klasszik Rádió vetette fel, hogy ide kellene jönniük a művészeknek előadni, hiszen az utazóközönség is közönség”

– mondta Ágnes, aki szerint külföldön már nagy hagyománya van az ilyen előadásoknak. Ezzel pedig nem csupán az volt a cél, hogy a klasszikus zene szerelmeseit oda vonzzák, hanem az is, hogy másokkal is megkedveltessék a klasszikusokat, és megmutassák: a zene itt él közöttünk.

A visszajelzések pedig azt mutatták, hogy ezt a célt nagyon is jól teljesítették a Budapesti Vonósok. Az eseményre gyerekek is eljöttek, akik érdeklődve hallgatták a zenedarabokat.

Ahogy felcsendült Mozart Kis éji zenéje a metrómegállóban, egyszerre mintha mindenki megállt volna a nagy forgalomban. Száznál is többen voltak, a hallgatóság pedig minél közelebbről szerette volna látni a zenészeket. Sokan a mobiltelefonjukkal videózták őket, igazi kuriózum volt az előadás – a végén pedig tapsviharral jutalmazták a zenészeket. Majd Weiner Leó Rókatánc című műve következzett, aminek hallatán mintha megszűnt volna minden háttérzaj, ami a metrómegállók sajátja.

Miközben a zenészek tovább játszottak, Pétert kérdeztük arról, honnan jött az ötlet, hogy eljöjjön a metrókoncertre. Azt mondta, egyáltalán nem tervezte ezt, a Budapesti Műszaki Egyetemen tanul, el is kezdődött addigra az órája.

„Akkora élmény ezt látni és hallgatni, hogy talán megbocsátják, hogy egyszer hiányoztam”

– mondta az egyetemista, miközben a közösségi hálóra posztolta a videófelvételt, amit készített. Aki a héten ellátogat a Budapesti Vonósok valamelyik minikoncertjére, Péterhez hasonlóan bizonyosan sokáig fog még emlékezni a nem mindennapi élményre.

Művház

Rekordszámú filmet lehet idén a legjobb film Oscar-díjára jelölni

Összesen 366 film teljesíti azokat a feltételeket, amelyek alapján jelölni lehet őket az amerikai filmakadémia által odaítélt legjobb film Oscar-díjára.

Közzétéve:

Pixabay

A jelölhető produkciók között szerepel A kapitány küldetése Tom Hanks és Helena Zengel főszereplésével, a Herman J. Mankiewicz hollywoodi forgatókönyvíróról szóló Mank, Chloé Zhao A nomádok földje című roadmovie-ja, Aaron Sorkin A chicagói 7-ek tárgyalása című történelmi drámája, Regina King One Night in Miami című alkotása és a Még egy kört mindenkinek című dán vígjáték is – írja az Origo.

Az Oscar-jelöléshez számos követelménynek kell megfelelni.

Egyebek mellett a filmnek legalább 40 percesnek kell lennie, és február vége előtt hat amerikai nagyváros egyikének mozijában vetíteni kell. Utóbbi feltételt azonban idén a pandémia miatt bezárt mozik miatt enyhítették, és most azok a filmek is beszállhatnak a versenybe, amelyeket nem forgalmaztak moziban, hanem streamingszolgáltatók mutattak be.

Tavaly 344 film teljesítette a feltételeket. Az idei 366-os létszám 50 éves rekordnak számít. A legjobb film díjára 10 alkotás kaphat jelölést, ezek közül választja ki végül szavazással az akadémia több mint 9000 fős tagsága az Oscar-díjas produkciót.

A jelöltekről folyó szavazást március 5. és 10. között tartják meg.

Az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS) március 15-én jelenti be az Oscar-jelöléseket a különböző filmes kategóriákban. A 93. Oscar-díjátadó gálát április 25-én rendezik meg Los Angelesben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Művház

Groteszk budapesti streetfotók kerültek elő ötven év után

A hetvenes évek egy srác szemével.

Közzétéve:

Fortepan / Kereki Sándor

Péntektől láthatók a Fortepan digitális közösségi fotóarchívumban Kereki Sándornak, a Magyar Televízió későbbi operatőrének 1970-es években készült streetfotói, amelyeken többnyire groteszk jelenetek elevenednek meg a szocializmus Budapestjének mindennapjaiból.

Kereki Sándor 1952-ben született Budapesten, 16 évesen kezdett el fényképezni, miután grafikus édesapjától születésnapjára kapott egy fényképezőgépet. Autodidakta módon tanulta ki a fotózást, magának is laborált a pokrócokkal besötétített konyhában – közölte az MTI-vel a Fortepan.

A közlemény szerint Kereki Sándor legtöbbször különösebb cél nélkül járta a várost, egy héten akár ötször is nyakába vette a környéket, és így kapott el gyakran groteszk pillanatokat.

“Kiváló pillanatképein egy olyan fővárosi légkör tárul a szemünk elé, amelynek ma már nyoma sincs. Akkoriban senki nem tiltakozott, ha lefotózták, és még a bérházak kapui is tárva-nyitva álltak, bárhová mehetett, bármit megörökíthetett”

– emlékeztetett Virágvölgyi István, a Heti Fortepan blog szerkesztője.

Ha fotózásról volt szó, Kereki Sándor nehezen viselte a kötöttségeket, nem tudott megrendelésre fényképezni, pedig több újságban jelentek meg képei már gimnazista korában. A vizualitás azonban fontos lett végül választott munkájában is: 1975-ben kezdett operatőrként a Magyar Televízióban, 1989-től húsz évig a Híradó stábjában dolgozott.

Munkája és a család miatt nem maradt ideje a fényképezésre, ezért az 1970-es évek végén letette a gépet, és ezzel együtt leexponált 5000 negatívja is fél évszázadra a fiók mélyére került. Kereki Sándor azonban ötven évvel a képek készítése után úgy döntött, hogy a Fortepannak adományozza fiatalkori képeit, ezzel közkinccsé teszi a honlapra felkerülő 1800 fotóját – emlékeztetett a közlemény.

Mi is az a Fortepan?

A Fortepan egy online digitális fotóarchívum, amely 1990 előtt készült fényképeket, elsősorban privát fotókat gyűjt. Az archívumot önkéntes szerkesztők működtetik, és lelkes amatőrök fejtik meg a sokszor minden információ nélkül érkező képek készítésének helyét, az ábrázolt eseményt, személyeket és más részleteit.

A honlap 2000-ben ötezer főként budapesti lomtalanításokon talált fényképpel indult. Mára 700 adományozó család csatlakozott a kezdeményezéshez, de több cég dokumentációs fotóanyaga és professzionális fotósok életműve is bekerült a gyűjteménybe, így már 145 ezer képet tartalmaz az archívum. A Fortepanról minden fénykép nagy felbontásban letölthető, és a Creative Commons licensz szerint a forrás megjelölésével szabadon felhasználható.

A borítókép Kereki Sándor felvétele, a budapesti Vörösmarty téren készült

Tovább olvasom

Művház

Filmet forgatnak a Csiky Gergely Színház előadásából

Játékfilm készül a Korai menyegző című előadásból, az alkotás már idén látható lesz.

Közzétéve:

MTI/Varga György

Olt Tamás, a teátrum művészeti vezetője, a színházi előadás írója, színpadra állítója, egyben a film egyik rendezője elmondta: a darabbal azonos című alkotás a teátrum, valamint a Blue Duck Arts együttműködésében jön létre. Kiemelte,

a 2019-ben bemutatott Korai menyegző című, nagy közönségsikert aratott, több fesztiválon díjakat is nyert mű egy család történetét meséli el és arra a siratómenyegző nevű régi, különleges népszokásra épül, hogy a nők a hajadonon elhunyt lányokat, mint menyasszonyokat “férjhez adták a halálhoz”.

A film műfaja dráma, sok humor és akciójelenet lesz benne – mondta Olt Tamás, hozzátéve, hogy a munkát kaszkadőrök és Kassai Lajos világhírű lovasíjász is segíti.

A február 28-án kezdődő forgatásról szóló háttéranyagban szerepel, hogy

a színműnek 9 szereplője van, a filmben azonban a színház 34 színművésze kap nagyobb szerepet, a statisztákat részben a társulathoz hű nézők közül választják ki.


Vékes Csaba színművész, forgatókönyvíró, a film másik rendezője elmondta, hogy a főbb szerepekben a színház művészeit, valamint színművész szakos hallgatókat láthat a közönség, rajtuk kívül Koltai Róbert is feltűnik az alkotásban.

A színházi és filmes erők összefogásával létrejövő produkció nagy vállalkozás, 147 millió forintos költségvetésből 16 napon forgatunk kaposvári és környéki helyszíneken, köztük a Zselici Csillagparkban – mondta el.

Roskó Péter, a Blue Duck Arts társtulajdonosa, a film producere kitért arra is, hogy a Korai menyegző támogatást nyert a Nemzeti Filmintézet színházak és filmesek közötti együttműködésre kiírt pályázatán, létrehozásában Fülöp Péter, az Emmi művészeti, közművelődési és közgyűjteményi ügyekért felelős helyettes államtitkára, a teátrum igazgatója társproducerként közreműködik.

A háttéranyag készítői Fülöp Pétert idézve azt írták, szeretnék, ha a Korai menyegző a televíziós, online bemutatón túl a mozikban is látható lenne.

Borítókép: A felújított Csiky Gergely Színház Kaposváron 2019. november 11-én.

Tovább olvasom