Kövess minket!

Művház

Az időskori demenciáról szól a Pesti Színház új darabja

Az időskori demencia témáját érzékeny humorral feldolgozó művet, Florian Zeller Az apa című darabját mutatják be szombaton Valló Péter rendezésében.

Florian Zeller darabja 2014-ben elnyerte a legjobb színműnek járó Moliére-díjat, és azóta a világ számos országában bemutatták – olvasható a színház MTI-hez eljuttatott közleményében.

Mint írják, a darab népszerűsége abban rejlik, hogy egy olyan témát dolgoz fel, amiről szinte mindenkinek van tapasztalata hozzátartozóként, ismerősként, barátként. A darab főhőse, a Kern András által alakított André mindent elfelejt. A lakása, a lánya, a bútorok… minden olyan idegennek tűnik. Anne (Bach Kata), a lánya próbál neki segíteni, de André ápolása a lehetetlennel határos: az idős férfi mindenkit elmar maga mellől és lassan teljesen elveszíti a kapcsolatát a valósággal is – olvasható a darabról.

A közleményben Valló Pétert idézik, aki kiemelte: több mint 10 millió demens ember él Európában, így ma már olyan sokakat érint ez a probléma, hogy a színháznak is dolga ezzel foglalkozni. “Ez az előadás azért is tudja érzékenyíteni a nézőket, mert bár a téma, amit feldolgoz, keserves, mégsincs benne egy pillanatig sem keserv. Az élet szeretetének a szemszögéből próbálja nézni az egész folyamatot, amitől az rokonszenves és átélhető lesz” – mondta.

Míg a legtöbb hasonló témával foglalkozó mű a hozzátartozók szemszögéből mutatja be a folyamatot, Az apában a világot André észlelésén keresztül tapasztalja a néző. A beteg nézőpontjából, aki úgy érzi, nincs semmi baja, nincsenek problémák, csak a környezete vetíti ki rá ezt az egészet. A főszereplőt játszó Kern András szerint maga a helyzet az érdekes, az, ahogy a férfinak a kezdetektől végigkövethetjük a demencia felé vezető útját. Miként változik meg a kapcsolata a közvetlen környezetével, a lányával, annak előző férjével és mostani párjával, majd megjelennek a különböző látomásszerű alakok, akiket már nem ismer meg. “Ami a legjobban megfogott a színdarabban, hogy egy ennyire sötét téma ellenére bődületesen jó humorral van megírva” – fogalmazott.

A leépülés mellett egy másik konfliktus is megjelenik a színpadon. André lányáé, akinek édesapja ápolását egy új szerelmi kapcsolattal kellene összeegyeztetnie.

A darabban a főszereplők mellett Brasch Bence, Waskovics Andrea, Horváth Szabolcs/ Zoltán Áron és Márkus Luca játszik, a díszletet Horváth Jenny, a jelmezt Benedek Mari tervezte.

Művház

Gyakornokokat vár a Kecskeméti Rajzfilmstúdió

Olyan közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők jelentkezését várják, akik már foglalkoztak rajzolt 2D animációval.

Közzétéve:

Sárkányölő Sebestyén figurája készül a Kecskeméti Rajzfilmstúdióban. Fotó: MTI / Ujvári Sándor

Gyakornoki helyeket hirdet 2021 szeptemberétől a Kecskeméti Rajzfilmstúdió. Karakter-mozdulattervezői (2D animátori) posztra várják az érdeklődőket – írja az Unilife.hu. A tanfolyamra olyan közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők jelentkezését várják, akik valamilyen szinten már foglalkoztak rajzolt 2D animációval.

A jelentkezéseket 2021. április 30-ig várják postai úton a Kecskemétfilm Kft., 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc utca 21. címre, vagy a kfilm.gyakornok2021@gmail.com e-mail-címre.

A jelentkezésnek tartalmaznia kell a szakmai önéletrajzot, egy motivációs levelet, a portfóliót és 10-15 alakrajzot vagy ezek jó minőségű másolatát.

Tovább olvasom

Művház

Trianon-gyűjteményt tett közzé a Néprajzi Múzeum

Kapcsolódó tanulmányok is segítik a jelenleg 330 tárgyat, dokumentumot, fényképet bemutató digitális adatbázis kutatását.

Közzétéve:

A Trianon tárgyi emlékei internetes adatbázis a nemzeti összetartozás évének kiemelt programjaként a muzeológia eszközeivel mutatja be a történeti eseményt és annak elhúzódó hatásait.

A Néprajzi Múzeum minden évben felidézi Xántus János 1872. március 5-i igazgatóőrré történő kinevezését. Xántus János ázsiai expedícióján gyűjtött hatalmas etnológiai gyűjteményéből hozta létre a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályát, amellyel lefektette a későbbi Néprajzi Múzeum alapjait – idézi fel az intézmény által az MTI-hez eljuttatott közlemény.

Mint hangsúlyozták, a Néprajzi Múzeum napját a költözési munkálatokkal párhuzamosan is megünneplik. Az évforduló kapcsán a https://trianon.neprajz.hu/ linken érhető el a trianoni tematikához kapcsolódó múzeumi anyagokat feltáró és közreadó internetes adatbázis, melynek segítségével a hivatalos emlékezés formái mellett immár a privát emlékezés tárgyai is megismerhetők.

A Trianon tárgyi emlékei elnevezésű online gyűjtemény a Néprajzi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Hadtörténeti Múzeum és Intézet, illetve a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményi tudásbázisára építve vállalkozik a trianoni békediktátum tárgyi emlékezetének hiteles bemutatására.

Mint a közlemény kiemeli, az adatbázis fókuszában nem az események kronológiája áll, hanem a történések, következmények, a trauma és az emlékezet múzeumokban fennmaradt, tárgyiasult lenyomata. Ennek egyaránt részét képezik a béketárgyalások, személyek relikviái és a hétköznapi élet használati tárgyai. A korszerű muzeológia a személyes történetek és tárgyak virtuális összegyűjtésével, valamint értelmezésével és elemzésével hozzájárulhat a trianoni trauma új szempontokat alkalmazó feldolgozásához – mutat rá a múzeum.

Az online felület helyet biztosít a tematikához kapcsolódó tanulmányok számára is: részét képezik azok a publikációk, amelyek értelmezik a bemutatott tárgyi dokumentum örökséget. Jelenleg 330 tárgy, dokumentum és fénykép található az online gyűjteményben, amely szabadon bővíthető és kiegészíthető.

A közlemény szerint a gyűjtemény egyik legfőbb előnye, hogy a látogatók különböző keresési feltételek szerint kutathatják. A felület struktúrája ráadásul nyitott, és készen áll az új partnerek fogadására, valamint további elemek későbbi integrálására.

“A trianoni békediktátum a magyar társadalmi átalakulás folyamatainak, történetének kiemelt jelentőségű eseménye, melynek hatása nyilvánvalóan befolyásolja napjaink viszonyait is. Meggyőződésem, hogy az adatbázist összefogással létrehozó múzeumok társadalmi szempontból értékes és fontos küldetést teljesítettek munkájukkal”

– idézi a Néprajzi Múzeum közleménye Kemecsi Lajos főigazgatót.

A nemzeti összetartozás éve kapcsán a Néprajzi Múzeum a Trianon tárgyi emlékei online adatbázis közzétételén túl Örökségvédelmi mintaprojekt a székelyföldi múzeumokban címmel egy határokon és intézményeken átnyúló programot is kezdeményezett, amely a magyar nyelvterületen őrzött néprajzi gyűjtemények közös adatbázisa lehet. A projekt célja, hogy a résztvevő intézmények – a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum – rendelkezzenek korszerű, digitalizált állományokat is tartalmazó, publikálási lehetőséggel bíró nyilvántartással.

A Néprajzi Múzeum munkatársai ezekben az erdélyi múzeumokban személyesen vettek részt a digitalizálásban: mobil fotóstúdiót építettek a múzeum eszközeiből, és a gyakorlatban mutatták be és tanították meg a digitalizálási tevékenység lépéseit. A Néprajzi Múzeum felhőalapú és térítésmentes tárhelyszolgáltatást biztosít az együttműködésben résztvevő intézmények számára, így a már digitalizált örökségi elemeket szakszerű és egységes rendszerben lehet megőrizni – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Művház

Mindkét magyar versenyfilm a díjazottak között a Berlinalén

Mindkét magyar versenyfilm bekerült a díjazottak közé a 71. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon (Berlinale): Nagy Dénes a legjobb rendezésért járó Ezüst Medvét kapta meg alkotásáért, Kizlinger Lilla pedig a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medve-díjat nyerte el.

Közzétéve:

Fotó: MTI/AP/Getty Images/Sean Gallup

“Gratulálok a díjazottaknak! Kitűnő sikerek a nemzetközi filmvilág egyik legnagyobb presztízsű fesztiválján. Nemcsak azért lehet büszke az egész magyar filmszakma, mert új magyar tehetségek, Kizlinger Lilla színésznő és Nagy Dénes filmrendező feltűnt az európai filmművészetben, hanem azért is, mert a Természetes fény egy magyar alkotócsapat kezdeményezésére négy ország összefogásával, igazi koprodukcióként valósult meg. Közös múltunk művészi feldolgozása” – idézi a Nemzeti Filmintézet közleménye Káel Csabát, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztost.

Az összegzés kiemeli, hogy Nagy Dénes az első magyar elsőfilmes, aki elnyerte ezt a díjat a Berlinale történetében. Az élvonalbeli filmesekből álló nemzetközi zsűri, Enyedi Ildikó, Mohammed Raszulof, Adina Pintilie, Gianfranco Rosi, Nadav Lapid és Jasmila Zbanic választotta ki a legjobbakat a versenybe került 15 alkotás közül.

A közlemény felidézi, hogy az ítészek mellett a nemzetközi sajtó is nagy lelkesedéssel fogadta a második világháborúban, a megszálló magyar katonák sorsát követő Természetes fényt, amelyet a Vertigo Média mielőbb szeretne hazánkban is bemutatni, amint kinyitnak a mozik.

A Nemzeti Filmintézet támogatásával készült Természetes fény a második világháborúban, a Szovjetunió megszállta vidékein játszódik egy kiismerhetetlen, mocsaras erdőségben. A keleti fronton harcoló alakulatok mellett csaknem százezer magyar katona teljesített szolgálatot a front mögötti területeken. Semetka István – egyszerű magyar földműves – szakaszvezetőként teljesít szolgálatot az egyik gyalogos honvéd alakulatnál, amely a vidéket járva eldugott orosz falvakban illegális partizáncsoportok után kutat. A történet a katonák mindennapjait mutatja be Semetka szemszögén keresztül, aki parancsnokának váratlan halála miatt súlyos terhet kap a vállára.

A Természetes fény magyar-lett-francia-német nemzetközi koprodukcióban, a Campfilm gyártásában, a Mistrus Media, a Lilith films, a Propellerfilm és a ZDF Arte, a Novak Prod és a Proton Cinema koprodukciójában a Nemzeti Filmintézet, a Magyarországi filmszakmai adókedvezmény, az Eurimages, a CNC – Aide aux Cinemas du Monde, a National Film Centre of Latvia, a Riga City Council és a Kreatív Európa Media program támogatásával készült. Vezető producerei László Sára és Gerő Marcell. A szereplők között van Szabó Ferenc, Bajkó László, Garbacz Tamás, Franczia Gyula, Stuhl Erno, Szilágyi Gyula és Mareks Lapeskis.

Az idei Berlinálén csupán két színész díjat ítéltek oda: a legjobb fő- és legjobb mellékszereplő díját. Ezek közül az egyiket kapta meg Fliegauf Bence Rengeteg – Mindenhol látlak című filmjének egyik mellékszerelője, Kizlinger Lilla. “Felfoghatatlan, nagyon fura és lenyűgöző” – idézi a film alkotóinak közleménye a nyertest, aki Janisch Attila és Nagy Viktor osztályában tanulja a filmrendezést.

Fliegauf Bence legújabb szerzői filmje – az első részhez hasonlóan – hétköznapi életünk, párkapcsolataink lázálomszerű útvesztőjébe kalauzol, ahol a szereplők életük talán legnagyobb titkát próbálják felfejteni: a másik embert. A hat kis történeteben láthatatlan fonál köti össze az azokban szereplő embereket.

A filmet Fliegauf Bence írta és rendezte. A filmben szerepel Sodró Eliza, Gubik Ági, Jakab Juli és Végh Zsolt, Balla Eszter, de mások mellett feltűnik a zenész Víg Mihály és a majdnem százéves Lénárt István is, valamint Keresztes Felicián és a rendező fia, Fliegauf János is.

A Fraktál Film és az M&M Film gyártásában készült alkotás producerei Mesterházy Ernő, Fliegauf Bence és Mécs Monika, a co-producerek Pataki Ági és Kovács Gábor, az operatőrök Gyuricza Mátyás és Nyoszoli Ákos, a vágók Gelencsér Terence Gábor, Kiss Wanda és Kovács Dávid. A film zenéjét Fancsikai Péter, Beke Tamás és Fliegauf Bence szerezte.

Tovább olvasom