Kövess minket!

Művház

Az időskori demenciáról szól a Pesti Színház új darabja

Az időskori demencia témáját érzékeny humorral feldolgozó művet, Florian Zeller Az apa című darabját mutatják be szombaton Valló Péter rendezésében.

Florian Zeller darabja 2014-ben elnyerte a legjobb színműnek járó Moliére-díjat, és azóta a világ számos országában bemutatták – olvasható a színház MTI-hez eljuttatott közleményében.

Mint írják, a darab népszerűsége abban rejlik, hogy egy olyan témát dolgoz fel, amiről szinte mindenkinek van tapasztalata hozzátartozóként, ismerősként, barátként. A darab főhőse, a Kern András által alakított André mindent elfelejt. A lakása, a lánya, a bútorok… minden olyan idegennek tűnik. Anne (Bach Kata), a lánya próbál neki segíteni, de André ápolása a lehetetlennel határos: az idős férfi mindenkit elmar maga mellől és lassan teljesen elveszíti a kapcsolatát a valósággal is – olvasható a darabról.

A közleményben Valló Pétert idézik, aki kiemelte: több mint 10 millió demens ember él Európában, így ma már olyan sokakat érint ez a probléma, hogy a színháznak is dolga ezzel foglalkozni. “Ez az előadás azért is tudja érzékenyíteni a nézőket, mert bár a téma, amit feldolgoz, keserves, mégsincs benne egy pillanatig sem keserv. Az élet szeretetének a szemszögéből próbálja nézni az egész folyamatot, amitől az rokonszenves és átélhető lesz” – mondta.

Míg a legtöbb hasonló témával foglalkozó mű a hozzátartozók szemszögéből mutatja be a folyamatot, Az apában a világot André észlelésén keresztül tapasztalja a néző. A beteg nézőpontjából, aki úgy érzi, nincs semmi baja, nincsenek problémák, csak a környezete vetíti ki rá ezt az egészet. A főszereplőt játszó Kern András szerint maga a helyzet az érdekes, az, ahogy a férfinak a kezdetektől végigkövethetjük a demencia felé vezető útját. Miként változik meg a kapcsolata a közvetlen környezetével, a lányával, annak előző férjével és mostani párjával, majd megjelennek a különböző látomásszerű alakok, akiket már nem ismer meg. “Ami a legjobban megfogott a színdarabban, hogy egy ennyire sötét téma ellenére bődületesen jó humorral van megírva” – fogalmazott.

A leépülés mellett egy másik konfliktus is megjelenik a színpadon. André lányáé, akinek édesapja ápolását egy új szerelmi kapcsolattal kellene összeegyeztetnie.

A darabban a főszereplők mellett Brasch Bence, Waskovics Andrea, Horváth Szabolcs/ Zoltán Áron és Márkus Luca játszik, a díszletet Horváth Jenny, a jelmezt Benedek Mari tervezte.

Művház

Újabb gyorssegélyt kapnak a jövedelem nélkül maradt művészek

Harmadik alkalommal döntött a járvány kezdete óta rendkívüli szociális támogatási keretről az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI).

Közzétéve:

Pixabay

Ezúttal 60 millió forintot különítettek el a meghosszabbított hatósági korlátozó intézkedések következtében nehéz helyzetbe került előadóművészek megsegítésére – közölte a szervezet.

A megítélhető összeg az eltartottak számától, az egy háztartáson belüli egyéb jövedelmektől függően 50 ezertől 140 ezer forintig terjedhet.

Kiemelték, hogy az elhúzódó veszélyhelyzet továbbra sem teszi lehetővé rendezvények megtartását, ami több ezer előadóművészt sodort egzisztenciális válságba. Az EJI a tavaly tavaszi és téli támogatás után tett újabb lépést a rászoruló előadók megsegítése érdekében. A támogatás fedezetét a jogdíjak biztosítják, amelyeket a művésztársadalom maga termel meg.

Azt tapasztaljuk, hogy művészeink túlnyomó része mostanra nagyon komoly megélhetési gondokkal küzd. Büszkék vagyunk arra, hogy harmadik alkalommal is tudunk egy szerény összegű, átlag 70 ezer forintos mentőövet nyújtani kollégáinknak

– idézte az intézkedés életbe lépését bejelentő Gyimesi Lászlót, az EJI elnökét a kommüniké.

Mint írták, az EJI feladatának tekinti a hazai előadóművészek egzisztenciális, jogi és szociális helyzetének javítását, és bízik abban, hogy az oltások hatása lehetővé teszi az élő előadások mielőbbi visszatérését. Az EJI elnöke reményét fejezte ki, hogy az európai uniós jogszabályok kedvező változásai alapján a magyar szabályozás a jövőben több jogot és díjazást biztosít az előadóművészek számára.
A rendkívüli szociális támogatást minden előadóművész (zeneművész, színművész, táncművész, artistaművész) azonos feltételekkel igényelheti. Ha a benyújtott igények meghaladják a támogatás rendelkezésre álló forrásait, előnyben részesülnek azok, akik a 2020 márciusában, illetve novemberében elrendelt veszélyhelyzet ideje alatt nem kaptak az EJI-től rendkívüli szociális támogatást, illetve azok, akik magukon kívül más személyeket is eltartanak.

A kérelmeket kizárólag elektronikus úton, március 10-ig lehet benyújtani, azokról az egyesület gyorsított eljárással dönt, és március végéig kifizeti a megítélt összegeket.

További részletek itt olvashatók.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Művház

Színpadi mű és webes tudástár is készül elveszett ősmítoszunkról

Ez a történet a Kárpát-medencét számos csillagösvény formában átrajzolja – így fogalmazott a Kossuth Rádió Irodalmi Újság című műsorában Toót-Holló Tamás író, irodalomtörténész az elveszett magyar ősmítoszról szólva. A műsorban szó esett Toót-Holló tavaly publikált „Szellemi honvédelem aranykori fényben – Párbeszéd a múlttal: az aranyhajú gyermekek magyar evangéliuma” című tanulmánykötetéről is.

Közzétéve:

„Kincses hírvivőink az aranyhajú gyermekek. Amiként egyikük »áldott napjeggyel«, másikuk »áldott holdjeggyel« érkezik a homlokán. Akik ellen tehetnek bármit, mindig visszatérnek hozzánk. S mindig a fényt, a magyar Aranykor fényét hozzák vissza közénk” – olvasható Toót-Holló Tamás kötetében. Mindezzel egy magyar ősmítoszt rekonstruálunk: az aranyhajú gyermekek történetét, amit mesékben rejtettek el őseink – mondta a szerző a Völgyi Tóth Zsuzsa által készített beszélgetésben.

A műsort itt hallgathatja meg:

A Magyar népmesék című sorozatban korábban Jankovics Marcell által is feldolgozott népmesében (Jankovics és Haui József rajzfilmjének képkockái illusztrálják a kötetet is – a szerk.) „az ősvallás, a magyar csillagvallás elvesztése miatt érzett fájdalom” tükröződik a szerző szerint.

Megszületnek az aranyhajú gyermekek, ám a királyi udvarban egy ármány folytán kopókölykökre cserélik ki őket. Mi lehet beszédesebb jele a fájdalomnak, hogy elveszett a fény hite?

– teszi fel a kérdést Toót-Holló.

Rámutat: a könyv azt is feltérképezi, hogy ez egy egyetemes mítosza az emberiségnek, amelyet az érckorok példázataként ismernek az ősi kultúrák. A fény később kihuny, s a körforgás során először vaskor, aztán bronz- majd ezüstkor lesz. S utána újra kigyullad a fény, ez egy örök körforgás – hívja fel a szerző a figyelmet a történet egyetemes tanulságára is a Hirado.hu cikke szerint.

A tavaly megjelent kötetet követően Toót-Holló Tamás zenés színpadi művön dolgozik, ami az Aranyhajú hármasok címet kapta. A magyar rockzene legendás alkotását, a Honfoglalás című rockszvitet idézve Schuster Lóránt mondja el ennek a darabnak is az introdukcióját, a hangfelvétel már elkészült. Az alkotók szándéka szerint ezzel egy gyönyörű hídszerkezet – stílusosan szólva: egy szellemi aranyhíd – rajzolódik ki a magyar ősiség varázsát őrző vállalkozások között. Jeléül egyfelől annak, hogy azok a hegyek még ma is állnak. S az a nép még ma is él. De jeléül másfelől annak is, hogy azok az arany hajszálak még ma is megcsillannak. S az a hit még ma is él.

A produkció webes tudástára – az aranyhajuharmasok.hu – egyfajta üzenőfal is lesz, amelyen a mítosz rekonstruálásáról egy videoblog-sorozat is beszámol. Itt a zeneszámokat összegyűjtő YouTube-csatorna is elérhető lesz, valamint a darab sikerre várományos számaiból készült videoklipek is megtekinthetők lesznek.

Az aranyhajuharmasok.hu internetes tudástárban tervezünk egy olyan térképet, ahol a Berze Nagy János-féle népmese-katalógusban szereplő 43 mesevariánssal jelezzük, hogy a történet a Kárpát-medence mely vidékein maradt ránk a leginkább kiérlelt formában

– mondta el a szerző.

Hozzátette, hogy az MTA néprajzi kutatóintézete által készített másik nagy népmesekatalógusban feljegyzett variánsokat is felviszik a térképre.

„Vannak olyan, az ősi magyar vallást a keresztény valláshoz már határozottan közelítő, egyesítő szándékú ősmítoszi történeteink is, melyekben a két – vagy három, vagy akár tizenkettő – aranyhajú gyermek sorsa Szent Péter és Jézus sorsával is összefonódik. Tehát ennek a mesének egyes változataiban az ősvallás már a kereszténységnek is képes békeajánlatot tenni” – emelte ki Toót-Holló Tamás.

Utalt arra is, hogy a magyar ősmúlttal és az egyetemes aranykorral foglalkozó tradicionalista filozófusaink, így Hamvas Béla vagy Várkonyi Nándor, ebben az ügyben is sok mindent tisztán, az „aranykor-ösztönüket” helyesen működtetve láttak.

Toót-Holló Tamás kötete a Cédrus Művészeti Alapítvány gondozásában jelent meg és több, könyvekkel foglalkozó internetes áruházban megvásárolható.

Borítókép: Toót-Holló Tamás

Tovább olvasom

Művház

Rendhagyó módon tér vissza a Terminátor

Anime formájában tér vissza a képernyőre a Terminátor, a Netflix rendelt meg belőle egy sorozatot.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Anime sorozat készül a Terminátor-filmek alapján, a projektre a két legutóbbi film produkciós cégével, a Skydance-szel szerződött a Netflix.

A Netflix japán tartalmakért és animékért felelős alelnöke, John Derderian szerint a Terminátor egy ikonikus történet, ami az idő múlásával egyre relevánsabbá válik, ezért érdemes továbbra is foglalkozni vele.

Terminátor – A halálosztó-t 1984-ben mutatták be Arnold Schwarzenegger főszereplésével, azóta pedig öt folytatás is készült hozzá, ha csak a játékfilmeket számoljuk – írta az Origo.

A mostani verzió történetéről még nem lehet semmit tudni, annyi biztos, hogy a sorozat showrunnerje Mattson Tomlin lesz, aki jelenleg az új, Robert Pattinson-féle Batman-filmen dolgozik. 

Tovább olvasom