Kövess minket!

Művház

A magyar kultúra napja: Előtérben az online programok

Ma van a magyar kultúra napja, amelyet országszerte és a határokon túl is megünnepelnek, a koronavírus-járvány miatt azonban idén rendhagyó módon, elsősorban online programokkal.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.

A Himnusz regényes története címmel idén dokumentumfilm is készült a Budapesti Filharmóniai Társaság és az Erkel Ferenc Társaság együttműködésében, amely animációk, videóbejátszások segítségével tárja a közönség elé a Himnusz történetét.

A magyar kultúra napján online koncertet ad többek között a pécsi Pannon Filharmonikusok zenekar, az Anima Musicae Kamarazenekar és a Budapesti Vonósok Kamarazenekar. Verses koncerttel ünnepel Lackfi János és a Fugato Orchestra, és megzenésített versekkel készül a debreceni Csokonai Színház is.

A Magyar Nemzeti Múzeum online tárlatvezetésre és könyvbemutatóra várja az érdeklődőket, a MANK pedig három vidéki kiállítás anyagát tette digitálisan elérhetővé.

Az online programok mellett számos helyen a szabadtér adta lehetőségeket is kihasználják: van, ahol ruhaszárító kötélre csíptetve vagy hirdetőoszlopokon olvashatnak verseket a járókelők, máshol autóbuszmegállókban tartanak felolvasást.

Bár idén a külföldi magyar kulturális intézetek is elsősorban közösségimédia-felületeiken kínálnak koncerteket, kiállításokat, film- és könyvbemutatókat, a berlini Collegium Hungaricum épületére egy tavalyi koncertet vetítenek ki, Rómában ünnepi díszkivilágítást kap az intézetnek otthon adó Falconieri-palota, Pekingben pedig magyar szerzők életét és kínaiul megjelent műveit tableteken és monitorokon mutatják be az intézet kirakataiban.

A magyar kultúra napját Erdély-szerte is megünneplik: a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata ünnepi műsorával Weöres Sándorra is emlékezik, a Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Füst Milán Boldogtalanok című drámáját játssza, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház pedig Farkas Árpád író, költő és műfordító életműve előtt tiszteleg.

A közmédia több csatornáján ikonikus filmes és zenei művekkel, a nemzet nagyjainak bemutatásával és számos egyéb érdekességgel ünnepli a magyar kultúra napját.

Művház

Rendhagyó módon mutatkoznak be az idei Derkovits-ösztöndíjasok

Idén is 26 fiatal képzőművész pályaműveit vonultatja fel a Műcsarnokban a Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj ez évi nyerteseinek bemutatkozó kiállítása, amely péntektől virtuális sétán is bejárható.

Közzétéve:

A Derkó 2021 című tárlat keddi online megnyitóján Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója kiemelte: a Derkovits-ösztöndíjakat hatvanhatodszor ítélték oda, a Műcsarnok az idén 125 éves, a kiállítás mégsem a múltról szól, a Derkovits-ösztöndíj sajátja a jövő.

Mint mondta, az idei tárlat azért is különleges, mert a koronavírus-járvány annyira átalakította a kulturális életet, hogy a várva várt újranyitáskor minden máshogy lesz. Az a kísérleti műfaj, amely különösen sajátja az ifjúságnak, átalakítja nemcsak a vizuális művészeteket, hanem az egész művészeti szférát.

Utalva arra, hogy idén 170 pályázó közül kellett kiválasztani a nyerteseket, Tardy-Molnár Anna, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK)  ügyvezetője rámutatott: az ösztöndíjra jelentkezők számából és a beérkezett alkotások minőségéből is kitűnik, hogy ezt a lehetőséget mind többen szeretnék kihasználni. A 200 ezer forintos havi támogatás mellett a fiatal, pályakezdő művészek az ösztöndíjon keresztül a szakmai közösséghez is csatlakozhatnak – hangsúlyozta.

A művészkörökben évtizedek óta csak “Derkó” néven emlegetett ösztöndíj különleges presztízst jelent a fiatal alkotóknak, hiszen a művészi pálya során ez az elsőként kapható állami kitüntetés. Elsődleges küldetése, hogy segítse a fiatal, pályakezdő művészeket, anyagi támogatást nyújtson a megélhetéshez és biztosítsa az alkotás feltételeit.

Az idei díjazottak között van Ámmer Gergő, Bánkúti Gergő, Bernáth Dániel, Brutóczki Csaba, Éles Lóránt, Gergely Réka, Gosztola Kitti, Gregóczki Réka, Gulyás Andrea Katalin, Jagicza Patrícia, Kazi Roland, Kenesei Zsófia, Kicsiny Martha, Kincses Előd Gyula, Kiss Adrian Alexandru, Leitner Levente István, Máriás István aka Horror Pista, Melkovics Tamás, Révész Anna, Rózsa Luca Sára, Sipos Boglárka, Süveges Rita, Szabó Franciska, Szabó Menyhért, Szilágyi Péter Antal és Varga Ádám.

Az 1955-ben alapított, Derkovits Gyula festő- és grafikusművészről elnevezett ösztöndíj a 35. életévüket még be nem töltött művészek pályakezdését támogatja. A díjat évente 26 művész nyerheti el, egy alkotó legfeljebb három egymást követő évben kaphatja meg. A pályázók műveit az Emberi Erőforrások Minisztériuma által felkért független szakmai zsűri bírálja el. A pályáztatás és pályázatkezelés feladatait a MANK végzi.

Bár a korlátozások miatt a Műcsarnok jelenleg zárva tart, valamennyi kiállítását, így az április 4-ig tartó Derkó 2021-et is hagyományos módon rendezi meg, kiegészítve az online lehetőségekkel.

Tovább olvasom

Művház

A krimi és a horror határán egyensúlyoz Stephen King

Itt a bestseller író, Stephen King a Hard Case Crime-sorozathoz készült legújabb, Later című regénye.

Közzétéve:

Stephen King, a Carrie és a Ragyogás írójának legújabb regénye, a Later, amely a Hard Case Crime-sorozathoz készült – írja a hirado.hu.

A regényben szerepel egy néhai író, akinek könyvét ügynöke be akarja fejezni és kiadni. A főszereplő az ügynök fia, Jamie Conklin, és ő emlékszik vissza gyermekkorára a történet során.

A mű a krimi és a horror határán mozog. Ezzel kapcsolatban a 73 éves King szavait tolmácsolta az AP news:

A lényeg, hogy egy jó sztorit meséljek el, és ha ez átlép néhány határt és nem fér bele egy konkrét műfajba, az jó.

Az írót egyébként eredetileg a Hard Case Crime ajánló írására kérte fel, ám ő úgy válaszolt, hogy inkább könyvvel szeretne hozzájárulni a sorozathoz. Ez volt a A coloradói kölyök 2005-ben, majd a Joyland, és a legújabb, a Later.

Borítókép: Stephen King dedikál

Tovább olvasom

Művház

Különleges plakátok láthatók a Várkert Bazár teraszán

A múlt század eleji Budapest titokzatos éjszakai világába vezeti be látogatóit a kiállítás.

Közzétéve:

A 20. század első évtizedeiben titokzatos, színes és botrányokkal teli éjszakai élet folyt Budapest belvárosának szórakozóhelyein és magánlakásain. Ennek a korszaknak az izgalmas hangulatát, szereplőit, helyszíneit idézik meg az egyik legismertebb hazai plakáttervező, Faragó Géza munkái – közölte az MTI-vel a Várkapitányság kedden. A 25 alkotást bemutató kültéri tárlaton szerepel többek között a Fővárosi Orfeum, a Holzer budapesti Divatháza, a Törley pezsgőgyár, valamint a Fővárosi Operettszínház Halló Amerika revüjének plakátja is – olvasható a közleményben.

Mint írják, a plakát az utca művészete, annak őszinteségével és művészeti igényességével mesél saját korának viszonyairól. Ennek a gondolatnak a mentén válogatták ki a szervezők Faragó Géza plakátművész alkotásait, melyek a Várkert Bazár Déli panoráma teraszát színesítik márciustól. A művek az Országos Széchényi Könyvtár közreműködésével, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár különgyűjtemény ritkaságaiból származnak.

“A korszak jellemző alkotásai, a hirdetőoszlopokon megjelenő, művészi igénnyel készült plakátok különleges történelemkönyvként nyújtanak betekintést múltunk egyik izgalmas időszakába. S bár jelenlegi korlátozások miatt a Várkert Bazár szokásos programjait nem tudja megtartani, a biztonsági előírások betartása mellett arra buzdítunk minden érdeklődőt, hogy egy könnyed tavaszi sétával összekötve látogassanak el hozzánk, és tekintsék meg Faragó Géza plakáttervező sokszínű munkáit” – idézi a közlemény Sikota Krisztinát, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. turisztikai és kulturális vezérigazgató-helyettesét.

Faragó Géza Párizsban a híres plakáttervező és iparművész, Alfons Mucha osztályában tanult. Miután visszatért az akkor már világvárosnak számító Budapestre, 1903-tól sorra jelentek meg színházi és kereskedelmi plakátjai, sajtórajzai és karikatúrái, melyek a Műcsarnok, a Nemzeti Szalon és az Ernst Múzeum kiállításain is szerepeltek. A művész a pesti éjszakai és kávéházi élet közismert alakja volt – áll az összegzésben.

A szabadtéri tárlat ingyenesen látogatható a tervek szerint június 30-ig.

Tovább olvasom