Művház
A magyar filmek az online filmtárakban is egyre nézettebbek
Egyre nagyobb szerep jut a magyarországi streaming-szolgáltatóknál a magyar tartalmaknak. A Nemzeti Filmintézet csütörtökön induló online filmtára, a magyar alkotásokat bemutató FILMIO erre a sikerre épít.
A Netflix-nél és az HBO GO-nál jelenleg 50-50, a Cinegonál 28 magyar produkció közül válogathatnak az előfizetők. A népszerűségüket igazolja, hogy ezeken a platformokon számos magyar film – legutóbb az Akik maradtak a Netflix-en, a Drakulics elvtárs az HBO GO-n, a Napszállta a fesztiválkedvencekre fókuszáló Cinego-n – bekerült a legnézettebb alkotások aktuális listájára – közölte a Nemzeti Filmintézet, amelynek csütörtökön indul az online filmtára, a magyar alkotásokat bemutató FILMIO.
A magyarok közel fele (47%-a) használ vagy használt már előfizetős videós tartalomszolgáltatást |
– ez derült ki a Nemzeti Filmintézet által megrendelt kutatásból, amelyet a Kantar-Hoffmann készített. A nemzetközi statisztikák egyértelműen azt mutatják, hogy a járványhelyzet hatására jelentősen megnőtt a streaming-előfizetők száma. Az Ipsos ez év áprilisában publikált felméréséből az szűrhető le, hogy ez a trend idehaza is hasonlóan alakult: a válaszadók 47%-a mondta azt, hogy a járványhelyzet előtti időszakhoz képest gyakrabban néz streamingcsatornán keresztül elérhető tartalmat.
A további növekedés borítékolható, ezt jelzi előre a statista.com is: 2020-ra világszinten a népesség 11,9%-a számít VoD-tartalomfogyasztónak, 2025-re ez az arány várhatóan 17,2%-ra nő majd. Simon Murray, a Digital TV Research alapító-elemzője a kelet-európai piacot tanulmányozva állapította meg, hogy
2025-re elérheti a 26,4 milliót a streaming-előfizetések száma. |
A streaming népszerűségének növekedése a magyar mozgókép tartalmak szempontjából is kedvező hír, mivel még szélesebb közönséghez juthatnak így el a hazai alkotások. A hazai piacon jelen lévő szolgáltatók mindegyikénél fontos törekvés, hogy folyamatosan bővítsék a magyar gyártású tartalmakból elérhető kínálatot.
A Netflix a világ vezető internetes szórakoztató szolgáltatásaként egy éve indította el lokalizált verzióját Magyarországon. Azóta is folyamatosan bővíti a magyar felirattal és szinkronnal ellátott produkcióinak listáját, illetve
egyre több magyar gyártású tartalommal is színesíti a kínálatát. |
Az első év végéig 50 népszerű magyar filmet tettek hozzáférhetővé az előfizetőknek. Ezen belül 2019-ben és 2020-ban összesen 37 mozifilmet vásároltak meg a Nemzeti Filmintézettől. Köztük nemzetközi ismertségig jutó alkotásokat (pl. Saul fia, Napszállta, Akik maradtak), az elmúlt években készült, műfajilag sokszínű magyar filmeket (pl. Nyitva, Curtiz) és korábbi hazai filmsikereket (pl. Valami Amerika, Kaméleon, Csak szex és más semmi). A magyar filmek többször szerepeltek már a szolgáltató felületén közölt, magyarországi Top 10-es listán, legutóbb az Akik maradtak került a legnépszerűbbek közé.
Az HBO GO 2017 novemberétől fizethető elő önállóan Magyarországon. A Netflix-szel összehasonlítva nem csupán az a jelentős különbség, hogy korábban elindult a magyarországi szolgáltatásuk, hanem az is, hogy
az HBO GO kezdettől fogva, folyamatosan kínál nézőinek saját gyártású magyar tartalmakat is. |
Az első évben épp az Aranyélet miatt is könyvelhetett el rendkívül sok új előfizetőt az HBO GO, és általánosan elmondható, hogy a magyar filmek és sorozatok jellemzően hosszú ideig vonzzák a nézőket a csatornán. Legújabb hazai produkciójuk a Simon Kornél és Gryllus Dorka főszereplésével készült Zuniverzum: Jelenetek egy szerelemből. A rövidfilm különlegessége, hogy a nem saját gyártású tartalmak közül ez az első, ami először az HBO GO-n látható. A színes kínálatban egyaránt szerepelnek magyar filmek, sorozatok, dokumentumfilmek – a Testről és lélekről, a Rossz versek, Az állampolgár, az 1945, vagy a Lajkó, cigány az űrben is megtalálható a szolgáltatónál.
Az előfizetők egynegyede rendszeresen néz magyar tartalmakat. |
Ez a mutató azért is tekinthető kiemelkedőnek, mert az HBO GO kínálatában a világ vezető sorozatai és amerikai stúdiófilmjei is szerepelnek. Ráadásul az idén szeptemberben náluk debütáló Drakulics elvtárs vagy korábban a FOMO – Megosztod, és uralkodsz is bekerült a legnézettebb TOP filmek közé az oldalon. Rendkívül népszerű az októbertől elérhető dokumentumfilm, a Visszatérés Epipóba is – a legjobb magyar dokumentumfilm nézettséget hozta, többen nézték, mint például a Westworld című sorozatot.
Köztük nemzetközi fesztiválsikereket, jelentős magyar alkotásokat is találunk. A 20 legnézettebb film között sokszor szerepel hazai alkotás, bekerült már az Akik maradtak, a Nagyi Projekt, a Csak a szél és legutóbb a Napszállta. A kínálatban jelenleg mintegy 250 film szerepel ebből 30 magyar. De ez csak a kezdet, a szolgáltatónak mindenképpen célja a hazai gyártású tartalmak folyamatos bővítése.
A hiánypótló szolgáltatás hozzáférést ad a nézőknek a magyar film nagy klasszikusaihoz, valamint a közelmúlt legjobb hazai alkotásaihoz egyaránt.
A Nemzeti Filmintézet (NFI) a magyar mozgóképszakma irányításáért felelős szervezetként elkötelezett, hogy sikeres, minőségi alkotások készüljenek, amelyek a nézők számára a mozikban és a képernyőkön egyaránt különleges élményt nyújtanak, szórakoztatnak és kulturális értéket teremtenek – ismertette a szervezet.
Borítókép: az Akik maradtak című magyar film egyik jelenete
Művház
Látta már? Íme a S.E.R.E.G. első képkockái (videó)
A készülő akciósorozat címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze.
Látványos képi világot és izgalmas történetvezetést ígér az idén ősszel debütáló, S.E.R.E.G. című katonai sorozat hat epizódja, amelyekből az első képkockákat a Digital-Media Hungaryn láthatták a konferencia résztvevői. A Megafilm Service katonai sorozata – amelyben a Magyar Honvédség is közreműködött – izgalmakat sejtető akciót ígér – hívta fel a figyelmet cikkében a Magyar Nemzet.
Az alkotás címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze (S.E.R.E.G.), és már az első hangulatkeltő képkockákból is kirajzolódnak ezek a tulajdonságok. A történet egy iraki háborús misszióban kudarcot valló katonáról, Győrbíró Zsolt alezredesről szól, akit Csórics Balázs alakít. Győrbírónak egyetemista fiával való rossz kapcsolata is megnehezíti az életét és számot kell vetnie a bajtársiasság fogalmával is, miközben újra bevetésre készül csapatával. A férfiak mellett természetesen megjelennek a nők és a bonyolult szerelmi szálak is.
A film előzetesét itt tudja megtekinteni:
A forgatásról a Magyar Nemzet készített werkfilmet:
Művház
Folytatódnak a Metropolitan Opera közvetítései az Urániában
Folytatódnak októbertől a New York-i Metropolitan Opera közvetítései az Uránia Nemzeti Filmszínházban, amelynek kínálatában nyolc új előadás, Offenbach, Mozart, Beethoven, Puccini, Richard Strauss, Verdi és Rossini örökzöld művei mellett egy kortárs darab, Jeanine Tesori Grounded című operája is helyet kapott.
A Metropolitan Opera Live in HD közvetítéseinek 2024/25-ös programjában a nézők új rendezésben láthatják New Yorkból Verdi Aidáját és Strauss Saloméját is, olyan művészek előadásában, mint Lise Davidsen, Angel Blue, Piotr Beczala, Peter Mattei, Quinn Kelsey vagy Kutasi Judit és Kálmán Péter – áll a filmszínház pénteki közleményében.
Az évadot október 5-én Offenbach műve, a Hoffmann meséi nyitja. A főszerepet a francia tenor, Benjamin Bernheim alakítja, három egykori szerelmét pedig Erin Morley, Pretty Yende és Clémentine Margaine. Az előadást Marco Armiliato vezényli.
Október 19-én a kétszeres Tony-díjas zeneszerző, Jeanine Tesori kifejezetten a Met számára írta Grounded című új operáját. A kortárs mű Michael Mayer LED-képernyőket és légifelvételeket is használó rendezésében kerül színpadra, története pedig a 21. századi háború etikai és pszichológiai problémái körül forog. Főhőse, Jess első vonalbeli vadászpilóta, aki váratlan terhessége miatt kikerül a pilótafülkéből, és a földre kényszerülve drónokkal vesz részt a támadásban. A főhőst Emily D’Angelo, az opera egyik fiatal művésze személyesíti meg.
Az évad kiemelkedő eseményei közé tartozik a norvég szoprán, Lise Davidsen visszatérése aki először november 23-án lesz látható Puccini Tosca című operájának címszerepében. Freddie De Tommaso tenor mint Cavaradossi tűnik fel, Quinn Kelsey bariton pedig Scarpia rendőrfőnökként látható.
Az Urániában már hagyomány, hogy karácsony körül minden évben levetítik A varázsfuvola 2006-os felvételét. Idén december 26-án lesz látható Mozart művének rövidített, ifjúsági előadása, amelyben Miklósa Erika énekli az Éjkirálynő szerepét.
Verdi Aidájával 2025. január 25-én folytatódik a sorozat Michael Mayer látványos új rendezésével, amelyben Kutasi Judit Amneris egyiptomi hercegnőt alakítja. A temesvári születésű mezzoszoprán Verdi A végzet hatalma című dalművében az idén debütált a Metropolitan Operában. Az Aida főbb szerepeit Kutasi Judit mellett Angel Blue, Piotr Beczala, Quinn Kelsey és Dmitrij Belosszelszkij éneklik.
Március 15-én Beethoven Fidelióját közvetítik, amelyet Jürgen Flimm rendező a jelenkorra adaptálva, mai környezetbe helyezett. A darab főhősnőjét Lise Davidsen alakítja.
Két, Baumarchais-vígjátékból készült klasszikus opera is része a programnak. A Figaro házassága, Mozart operája április 26-án lesz látható Michael Sumuel basszbaritonnal a címszerepben és az angol Richard Eyre rendezésében.
Új produkcióként, húsz év után tér vissza a Met színpadára Richard Strauss Saloméja. Claus Guth rendező viktoriánus környezetbe helyezi a bibliai tárgyú történetet, amelynek május 17-i közvetítésén a dél-afrikai Elza van den Heever szoprán énekli a címszerepet, Keresztelő Szent Jánost pedig Peter Mattei bariton alakítja.
Az évad utolsó operája a másik híres Baumarchais-adaptáció, A sevillai borbély, Rossini műve lesz. Bartlett Sher csaknem húszéves rendezése május 31-én új szereposztásban, az olasz Giacomo Sagripanti vezényletével kerül színre. Bartolo doktort Kálmán Péter énekli, Rosina szerepében pedig az orosz-kirgiz mezzoszoprán, Aigul Akhmetshina lesz látható.
Az Uránia honlapján meghirdetett élő és ismétlő előadásokra május 7-én kezdődik a jegyárusítás. Minden darab angol és magyar felirattal látható.
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.