Kövess minket!

Művház

A csorba, zsiráfos bögréből finomabb a kávé

Kutatás készült arról, hogy miért ragaszkodunk a tárgyakhoz.

Miért kötődünk bizonyos tárgyakhoz? Pénzért hajlandóak lennénk mindent eladni, vagy van, amitől sosem válnánk meg? Erre kereste a választ a Jófogás kérdőíve.

Reggelente kinyitjuk a konyhaszekrényt és látunk benne bögréket. Az egyiket szeretjük, sosem adnánk el, évtizedekig fogjuk használni, és ha esetleg összetörne még akár meg is könnyeznénk, míg a többi, funkciójában hasonlóan tökéletes bögre iránt semmiféle érzést nem táplálunk. Miért ragaszkodunk az egyik tárgyhoz, míg a másikhoz nem?

A kérdőív válaszadóinak 40%-a állította, hogy már adott el számára kedves tárgyat a Jófogáson. 65%-uk egy emlék miatt kötődött az adott tárgyhoz. Van, akinek egy nyaralást idézett fel, sokaknak pedig egy-egy felejthetetlen gyermekkori kalandot.

Körülbelül minden ötödik válaszadó egy személy miatt kötődött a tárgyhoz, mert tőle kapta, vagy rá emlékeztette. A nagyitól örökölt váza, vagy az édesanyánk által kötött sál mindig különlegesebb lesz, mint egy puszta használati tárgy, még akkor is, ha a váza esetleg giccses, vagy a sál éppenséggel szúrós. A kitöltők 16%-a egyéb okokból ragaszkodott a tárgyhoz. Nehéz volt megszerezni, évekig gyűjtögetett rá, vagy az első fizetéséből vette, esetleg pusztán azért, mert jól bevált és összeszoktak az évek alatt.

Vannak helyzetek, amik mégiscsak rávesznek minket arra, hogy megváljunk olyan tárgyaktól, amiket szerettünk. Minden negyedik ilyen tárgy pénzhiány miatt kerül fel az oldalra, de nem ez a legnépszerűbb indok. Akik már adtak el számukra kedves tárgyat, azok 18%-a ezt helyhiány miatt tette, 8%-uk pedig költözésre fogta az eladást. 5%-ot már nem kötötte a tárgyhoz szép emlék, 14% pedig egyéb okot jelölt meg.

A legtöbben egy pusztán racionális érv mentén jutottak a szeretett tárgy áruba bocsájtásába, egyszerűen már nem vették hasznát a tárgynak. Így kerülnek hát a kedvenc, de már kinőtt pulóverek, az évekig használt és szeretett, de újabbra cserélt kerékpárok, vagy a régebbi típusú játékkonzolok az oldalra. Meg persze a gyerek első cipője, babakocsija, etetőszéke…

Az oldalon lévő szinte minden tárgynak története van. Az első elektromos gitárjától valaki pénzhiány miatt volt kénytelen megválni, az egyetem alatt használt számológép, ami sok vizsgán átsegítette első tulajdonosát, már nem volt hasznos a végzett diáknak. A gyermekkori Lego gyűjtemény túl sok helyet foglalt, a nagymama csillárja pedig nem illett a lakásba. A kígyóbőr westerncsizma folyton feltörte a tulajdonos lábát, egy gondosan kiválasztott fehérarany gyűrű pedig nem nyerte el a feleség tetszését.

A válaszadók 92%-a nem birtokol olyan tárgyat, amitől ne lenne hajlandó megválni, 8%-uk viszont ragaszkodik annyira valamihez, hogy sohasem adná el. Mik lehetnek ezek a tárgyak? A legtöbben a jegygyűrűjüktől nem válnának meg semmi okból, de sokfajta válasz érkezett, ezekre a kedves és soha pénzzé nem tehető tárgyakra. Kerékpár, fotóalbum, gyerekek rajzai, a nagypapától kapott karóra, régi családi étkészlet, gyermekkorból maradt rádiósmagnó…

Művház

Rekordszámú filmet lehet idén a legjobb film Oscar-díjára jelölni

Összesen 366 film teljesíti azokat a feltételeket, amelyek alapján jelölni lehet őket az amerikai filmakadémia által odaítélt legjobb film Oscar-díjára.

Közzétéve:

Pixabay

A jelölhető produkciók között szerepel A kapitány küldetése Tom Hanks és Helena Zengel főszereplésével, a Herman J. Mankiewicz hollywoodi forgatókönyvíróról szóló Mank, Chloé Zhao A nomádok földje című roadmovie-ja, Aaron Sorkin A chicagói 7-ek tárgyalása című történelmi drámája, Regina King One Night in Miami című alkotása és a Még egy kört mindenkinek című dán vígjáték is – írja az Origo.

Az Oscar-jelöléshez számos követelménynek kell megfelelni.

Egyebek mellett a filmnek legalább 40 percesnek kell lennie, és február vége előtt hat amerikai nagyváros egyikének mozijában vetíteni kell. Utóbbi feltételt azonban idén a pandémia miatt bezárt mozik miatt enyhítették, és most azok a filmek is beszállhatnak a versenybe, amelyeket nem forgalmaztak moziban, hanem streamingszolgáltatók mutattak be.

Tavaly 344 film teljesítette a feltételeket. Az idei 366-os létszám 50 éves rekordnak számít. A legjobb film díjára 10 alkotás kaphat jelölést, ezek közül választja ki végül szavazással az akadémia több mint 9000 fős tagsága az Oscar-díjas produkciót.

A jelöltekről folyó szavazást március 5. és 10. között tartják meg.

Az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS) március 15-én jelenti be az Oscar-jelöléseket a különböző filmes kategóriákban. A 93. Oscar-díjátadó gálát április 25-én rendezik meg Los Angelesben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Művház

Groteszk budapesti streetfotók kerültek elő ötven év után

A hetvenes évek egy srác szemével.

Közzétéve:

Fortepan / Kereki Sándor

Péntektől láthatók a Fortepan digitális közösségi fotóarchívumban Kereki Sándornak, a Magyar Televízió későbbi operatőrének 1970-es években készült streetfotói, amelyeken többnyire groteszk jelenetek elevenednek meg a szocializmus Budapestjének mindennapjaiból.

Kereki Sándor 1952-ben született Budapesten, 16 évesen kezdett el fényképezni, miután grafikus édesapjától születésnapjára kapott egy fényképezőgépet. Autodidakta módon tanulta ki a fotózást, magának is laborált a pokrócokkal besötétített konyhában – közölte az MTI-vel a Fortepan.

A közlemény szerint Kereki Sándor legtöbbször különösebb cél nélkül járta a várost, egy héten akár ötször is nyakába vette a környéket, és így kapott el gyakran groteszk pillanatokat.

“Kiváló pillanatképein egy olyan fővárosi légkör tárul a szemünk elé, amelynek ma már nyoma sincs. Akkoriban senki nem tiltakozott, ha lefotózták, és még a bérházak kapui is tárva-nyitva álltak, bárhová mehetett, bármit megörökíthetett”

– emlékeztetett Virágvölgyi István, a Heti Fortepan blog szerkesztője.

Ha fotózásról volt szó, Kereki Sándor nehezen viselte a kötöttségeket, nem tudott megrendelésre fényképezni, pedig több újságban jelentek meg képei már gimnazista korában. A vizualitás azonban fontos lett végül választott munkájában is: 1975-ben kezdett operatőrként a Magyar Televízióban, 1989-től húsz évig a Híradó stábjában dolgozott.

Munkája és a család miatt nem maradt ideje a fényképezésre, ezért az 1970-es évek végén letette a gépet, és ezzel együtt leexponált 5000 negatívja is fél évszázadra a fiók mélyére került. Kereki Sándor azonban ötven évvel a képek készítése után úgy döntött, hogy a Fortepannak adományozza fiatalkori képeit, ezzel közkinccsé teszi a honlapra felkerülő 1800 fotóját – emlékeztetett a közlemény.

Mi is az a Fortepan?

A Fortepan egy online digitális fotóarchívum, amely 1990 előtt készült fényképeket, elsősorban privát fotókat gyűjt. Az archívumot önkéntes szerkesztők működtetik, és lelkes amatőrök fejtik meg a sokszor minden információ nélkül érkező képek készítésének helyét, az ábrázolt eseményt, személyeket és más részleteit.

A honlap 2000-ben ötezer főként budapesti lomtalanításokon talált fényképpel indult. Mára 700 adományozó család csatlakozott a kezdeményezéshez, de több cég dokumentációs fotóanyaga és professzionális fotósok életműve is bekerült a gyűjteménybe, így már 145 ezer képet tartalmaz az archívum. A Fortepanról minden fénykép nagy felbontásban letölthető, és a Creative Commons licensz szerint a forrás megjelölésével szabadon felhasználható.

A borítókép Kereki Sándor felvétele, a budapesti Vörösmarty téren készült

Tovább olvasom

Művház

Filmet forgatnak a Csiky Gergely Színház előadásából

Játékfilm készül a Korai menyegző című előadásból, az alkotás már idén látható lesz.

Közzétéve:

MTI/Varga György

Olt Tamás, a teátrum művészeti vezetője, a színházi előadás írója, színpadra állítója, egyben a film egyik rendezője elmondta: a darabbal azonos című alkotás a teátrum, valamint a Blue Duck Arts együttműködésében jön létre. Kiemelte,

a 2019-ben bemutatott Korai menyegző című, nagy közönségsikert aratott, több fesztiválon díjakat is nyert mű egy család történetét meséli el és arra a siratómenyegző nevű régi, különleges népszokásra épül, hogy a nők a hajadonon elhunyt lányokat, mint menyasszonyokat “férjhez adták a halálhoz”.

A film műfaja dráma, sok humor és akciójelenet lesz benne – mondta Olt Tamás, hozzátéve, hogy a munkát kaszkadőrök és Kassai Lajos világhírű lovasíjász is segíti.

A február 28-án kezdődő forgatásról szóló háttéranyagban szerepel, hogy

a színműnek 9 szereplője van, a filmben azonban a színház 34 színművésze kap nagyobb szerepet, a statisztákat részben a társulathoz hű nézők közül választják ki.


Vékes Csaba színművész, forgatókönyvíró, a film másik rendezője elmondta, hogy a főbb szerepekben a színház művészeit, valamint színművész szakos hallgatókat láthat a közönség, rajtuk kívül Koltai Róbert is feltűnik az alkotásban.

A színházi és filmes erők összefogásával létrejövő produkció nagy vállalkozás, 147 millió forintos költségvetésből 16 napon forgatunk kaposvári és környéki helyszíneken, köztük a Zselici Csillagparkban – mondta el.

Roskó Péter, a Blue Duck Arts társtulajdonosa, a film producere kitért arra is, hogy a Korai menyegző támogatást nyert a Nemzeti Filmintézet színházak és filmesek közötti együttműködésre kiírt pályázatán, létrehozásában Fülöp Péter, az Emmi művészeti, közművelődési és közgyűjteményi ügyekért felelős helyettes államtitkára, a teátrum igazgatója társproducerként közreműködik.

A háttéranyag készítői Fülöp Pétert idézve azt írták, szeretnék, ha a Korai menyegző a televíziós, online bemutatón túl a mozikban is látható lenne.

Borítókép: A felújított Csiky Gergely Színház Kaposváron 2019. november 11-én.

Tovább olvasom