Kövess minket!

Művház

A Bosszúállók: Végjáték érdekelte a legtöbb magyar nézőt 2019 második negyedében

A legtöbb nézőt a Bosszúállók: Végjáték című film vitte a magyar mozikba 2019 második negyedévében. A legnagyobb nézőszámú első tíz film közül kilenc amerikai produkció volt – közölte az MTI-vel az NMHH.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai szerint 2019 második negyedében 3,5 millió néző 5 milliárd forintért váltott jegyet a magyar mozikba. A legtöbben, 818 ezren a Bosszúállók: Végjáték című szuperhősfilmre látogattak el, a második helyre az Aladdin került 260 ezer nézővel, a harmadik pedig a Csaló csajok című vígjáték lett 248 ezer nézővel.

A tíz legnézettebb filmből kilenc amerikai gyártású a Csodapark című animációs családi vígjátékot leszámítva, amely spanyol koprodukció.

A friss statisztika szerint az artmozikban is a Bosszúállók: Végjátékra fogyott a legtöbb, 14,700 jegy, a Marvel filmjét Pedro Almodóvar Fájdalom és dicsőség című produkciója követte 11,600 nézővel, harmadikként pedig az Oscar-díjas Zöld könyv – Útmutató az élethez futott be 9500 nézővel.

Az artmozik nézőszáma a második negyedévben több mint 237 ezer volt, ami a tavalyi év azonos időszakához képest 30 ezerrel kevesebb. A hálózat jegybevétele, ami több mint 273 millió forint lett, 25 millióval esett vissza 2018 azonos időszakához képest.

A vetítéseken átlagosan 28 néző volt, az artmozik vetítéseire átlagban 16-an váltottak jegyet. Az átlagos jegyár összességében 1466 forint volt, míg az artmozikban 1153 forint. A legolcsóbban Tolna megyében moziztak a nézők, ahol egy jegy átlagosan 929 forintba került – derült ki az NMHH adataiból.

Művház

Kálomista Gábor: hazugságokra márpedig nem lehet jövőt építeni

A végéhez közeledik a 2006-os események alapján készülő Elk*rtuk című politikai krimi forgatása. A külföldi alkotókból összeálló stáb szerint ez a mozi a nemzetközi közönséget is érdekelheti, ezért a legprofibb technikával készül a produkció.

Közzétéve:

Dombóvári Tamás

A Megafilm gyártásában készülő politikai krimi főhőse történetét a 2006-os események, az idén 15 éves őszödi beszéd elhangzása után kirobbanó tüntetések, a rendőri erőszak és az MTV Szabadság téri székházának ostroma közé ágyazza.

A történet egy fiatal, ambiciózus elemző drámája, aki rájön, hogy a főnöke részt vett egy botrányos miniszterelnöki hangfelvétel kiszivárogtatásában. Úgy dönt, hogy kinyomozza az igazságot, hogy ezzel jobb pozíciót zsarolhasson ki magának, ám lebukik, és szerelmével egy nagy hatalmú kör célpontjává válnak.

Kálomista Gábor, a film vezető producere szerint nagyon erős mozi készült. Nemcsak a története érdekes és bizarr, a filmkészítés módja is nagyon hatásos – mondta a Magyar Nemzetnek. Úgy véli, a film biztosan párbeszédet indít majd.

Nyilván lesz, aki ideológiai okokból támadja, lesz, aki ezért védi, de nem lehet elvarratlan szálakat hagyni, ha le akarjuk zárni a múltat. Hazugságokra nem lehet építeni

– fogalmazott. Hozzátette: szerinte a politikában elkövetett bűnök – éppen úgy, ahogy az emberiesség ellen elkövetett bűnök – nem évülnek el.

Kálomista Gábor jelezte: a filmet szeretnék külföldön is forgalmazni.

A történetet egy fiatal forgatókönyvíró, Bendi Balázs írta, a rendező a brit Keith English, az operatőr pedig a katalán Josep M. Civit.

Helmeczy Dorottya producer ezzel kapcsolatban korábban elmondta, kezdettől fontosnak tartották, hogy külföldi rendezője legyen a filmnek, aki nem élte át velünk 2006-ot, és a történetet látja a könyvben.

A stábban sok a fiatal alkotó és színész. Helmeczy Dorottya elmondása szerint ezzel is szeretnék a moziba járó fiatalokat megszólítani. Mivel szeretnének megfelelni a fiatal közönség, illetve a kor fogyasztói igényeinek, nem csak vásznon lesz majd látható az Elk*rtuk, már tárgyalnak streamingszolgáltatóval is – tette hozzá. Keith English brit rendező a lapnak nyilatkozva fontosnak nevezte, hogy ez nem dokumentumfilm, hanem dráma. Minden eseményt, történést, ami az MTV-székházban történt, beépítettek a történetbe, és törekedtek a történelmi hűségre, de a hangsúly azon van, hogy ez egy nő története – mondta. Josep M. Civit operatőr arról beszélt, hogy rendelkezésükre álltak videódokumentumok arról az éjszakáról, amelyen megrohamozták az MTV-székházat, ezek alapján igyekeztek felidézni a korabeli történések atmoszféráját, ehhez keresték a megfelelő megoldásokat. Ennek a filmnek a jelentősége megkívánja, hogy a legjobb technikai háttérrel készüljön el – mutatott rá. Az alkotók a kezdetektől hangsúlyozták, hogy az Elk*rtuk szupertechnikával készült, olyan kamerákkal, hangtechnikával, CGI- és VFX-trükkökkel, amilyet az élvonalbeli hollywoodi produkciók forgatásakor is használnak.

Keith English rendező és Josep M. Civit operatőr

A produkció ötvennapos forgatásán több mint száz fős forgatócsoport dolgozott. Az összesen 1200 statiszta mellett több mint negyven színész szerepel a filmben. A forgatás 31 helyszínen zajlott Budapest hét kerületében, többek között az egykori MTV-székházban, az Alagútnál és a Lánchídon, az Alkotmány utcában, a Szabadság téren, továbbá két műteremben megépített díszletek között.
Az utómunkálatokon is 25-30 ember dolgozik, hogy a CGI-trükkök észrevehetetlenül egybesimuljanak a forgatott felvételekkel, biztosítva a látványos mozis élményt – közölte a lap.

Borítókép: Kálomista Gábor producer

Tovább olvasom

Művház

Bemutatták a Mestermű születik című könyvet

Bemutatták a Mestermű születik – 45 izgalmas történet a budai Várból című könyvet a budapesti Várkert Bazárban, ahol szabadtéri kiállítás mutatja be a Szent István-terem alkotóit.

Közzétéve:

MTI/Várkapitányság

A Várkapitányság alig egy hónap múlva adja át a megújuló Budavári Palota elsőként rekonstruált történelmi termét, a Szent István-termet. A helyiséghez és a Budavári Palota történetéhez kapcsolódva jelent meg a Mestermű születik – 45 izgalmas történet a budai Várból című könyv Sal Endre tollából, a Várkapitányság kiadásában.

Az összeállításban a dualizmus korában újjászülető budai Vár legendás épületei, helyszínei elevenednek meg a hozzájuk kapcsolódó élettörténetekkel és alakokkal. Az érdeklődők olvashatnak a Budavári Királyi Palota és a Palotanegyed alkotóiról, az építészekről, iparosokról, a főúri lakókról, valamint arról, hogyan éltek ott az emberek.

A könyv az alkotókat állítja középpontba, őket szeretné közelebb hozni és megismertetni az érdeklődőkkel. A történetek felelevenítik egyebek mellett a budai Vár lakóinak mindennapjait, hányan laktak ott, milyen volt a piac, hogy élt ott Erzsébet királyné és a felolvasója, Ferenczy Ida

– mondta el Sal Endre a kötetbemutatón.

Budapest, 2021. március 18. A Budapest Gyűjtemény – Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) által ezen a napon, 2021. április 14-én közreadott korabeli képen a Zsolnay-kerámiakandalló látható a Budavári Palota Szent István-termében. Augusztus 20-ától lesz látogatható a megújult Szent István-terem és benne a Zsolnay-kandalló, amely a második világháborúban a teremmel együtt megsemmisült. A Várkapitányság szakemberei végzik a Zsolnay-gyárban rekonstruált kandalló beépítését a teremben. A 4,7 méter magas, 2,8 méter széles és közel másfél tonnás kandalló 120 féle elembõl és összesen 611 darabból áll. MTI/Budapest Gyûjtemény – FSZEK

Sikota Krisztina, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. turisztikai és kulturális vezérigazgató-helyettese arról szólt, hogy augusztus 20-tól látogatható lesz a Budavári Palota elsőként rekonstruált, díszes történelmi belső tere. Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert terem Hauszmann Alajos tervei alapján készült el – emlékeztetett. Kiemelte:

a tárlat célja bemutatni azokat a nagyszerű művészeket, akik a századforduló iparművészeti remekét, a Szent István-termet létrehozták, a tablók másik oldalán pedig a terem apró részleteivel ismerkedhetnek meg a látogatók.

Az ingyenesen látható Mesteri részletek című tárlat az alkotók és az újraalkotók előtt tiszteleg, középpontba állítva a mívesen kidolgozott iparművészeti alkotásokat. Kiderülnek emellett az aranyozás rejtelmei, a különleges kárpitok elkészítésének titkai és a mennyezet újjászületésének története is.

Az államalapító Szent István királyról elnevezett terem a századfordulón a Budavári Királyi Palota egyik legjelentősebb belső tere volt. A legendás helyszín újjászületését a második világháborúban teljesen megsemmisült épületrész, a déli összekötő szárny rekonstrukciójával kezdték a Várkapitányság szakemberei a Nemzeti Hauszmann Programban. Az újjászületett termet augusztus 20-tól láthatja a közönség.

Borítókép: A Zsolnay-kerámiakandalló már beépített elemei láthatók a Budavári Palota elsőként rekonstruált Szent István-termében

Tovább olvasom

Művház

A 120 éves magyar filmről nyílt kiállítás

A tárlat gazdag fotóanyaggal, plakátokkal, a filmekben szerepelt és azokhoz kapcsolódó tárgyakkal, eszközökkel, jelmezekkel, díjakkal, szöveges hátterekkel, stílustörténeti összeállításokkal, vetítésekkel enged betekintést a magyar film történetébe.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

“A kiállítás gyönyörű aranykort gyönyörű filmekkel prezentál, hazai és innen elszármazott alkotókat, a magyar moziverzumot” – mondta köszöntőjében Káel Csaba, a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet igazgatóságának elnöke. Kiemelte:

a közeljövő terve, hogy állandó kiállítás létesüljön a magyar mozgóképről mozipalotával, nemzetközi filmversennyel, közép-európai filmvásárral.

Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet és Filmarchívum igazgatója, Koltai Lajos rendező, operatőr, a nemzet művésze és Káel Csaba, a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos (MTI/Balogh Zoltán)

Káel Csaba kitért arra, hogy Berlinben és Párizsban már múzeumot szenteltek saját mozgókép-történetüknek, és – mint fogalmazott – a Nagylátószög-tárlattal most első lépésként felmérték, mennyi tartalommal bír a magyar mozgókép története. Hozzátette: ez a tartalom nemzetközi viszonylatban is fantasztikus, amit a kiállításon az Ablak a világra című terem is bizonyít. Ez a rész az elmúlt 120 évben a világban alkotott magyar és magyar származású filmes alkotók nemzetközi hatását mutatja.

E nagyszerű kiállítás arra jó többek között, hogy részletes választ kapjunk minden fontos kérdésre a magyar moziról

– fogalmazott Koltai Lajos rendező, operatőr, a nemzet művésze a Nagylátószög – 120 éves a magyar film című időszaki tárlatról. Koltai Lajos külön kitért Törőcsik Marira, az idén áprilisban elhunyt színművészre. Mindenkit arra kért, gondoljon rá és búcsúzzon el tőle, utalva arra, hogy a pandémia miatt korábban erre nem volt meg a megfelelő lehetőség.

Fabényi Julia, a múzeum igazgatója azt mondta, hogy az évforduló különleges lehetőséget nyújt egyfajta számvetésre. “A korszellemek összművészeti hatásai talán a filmben valósulnak meg leginkább, és ezt hivatott ez a kiállítás bemutatni. A tárlat kiválóan tagolja filmművészetünk jelentős fejezeteit és bizonyítja, mennyire szinkronban volt képi látásunk a nemzetközi trendekkel, ha meg nem, akkor ezért sikerült minőségit alkotni”.

Érdeklődő a Nagylátószög – 120 éves a magyar film című időszaki kiállításon. A november 14-ig látható tárlat tizennégy termen keresztül mutatja be a magyar film 120 évét (MTI/Balogh Zoltán)



Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum igazgatója hangsúlyozta: szeretnék, ha ez a tárlat a fiatalok és az új generáció számára is minél nagyobb mértékben láthatóvá válna. Ezért múzeumpedagógiai programokat dolgoztak ki a Ludwig Múzeummal közösen: augusztusban két tábort rendeznek iskolásoknak, szeptembertől további kísérőprogramok indulnak be, együttműködnek más intézményekkel könyvbemutatók és más események létrehozásában, például a Jancsó Miklós-centenárium vagy az idén májusban elhunyt animációs alkotó, Jankovics Marcell életműve kapcsán.

A Nemzeti Filmintézet szakmai közreműködésével november 14-ig látható Nagylátószög című tárlat tizennégy termen keresztül mutatja be a magyar film 120 évét, amelynek kezdetét A táncz című, 1901. április 30-án bemutatott alkotástól számítunk.

A kiállítás az 1901 és 2021 közötti valamennyi magyar nagyjátékfilmet felsorolja. Barkóczi Janka, az egyik kurátor elmondta, hogy a 120 év alatt mintegy kétezer magyar nagyjátékfilm készült, ezek mintegy 40 százaléka veszett el. “A táncz volt az első, amely megrendezett jeleneteket tartalmazott. Egy tudományos, tánctörténeti előadás illusztrációjaként született”. A filmet az Uránia Magyar Tudományos Színház tetőteraszán forgatták, a felvételeken 36 balerina működött közre, köztük Fedák Sári és Blaha Lujza táncolt benne.

A magyar film történetének kezdeteit bemutató részből kiderül, hogy 1908-tól 1931-ig hatszáz némafilm készült, ezek 93 százaléka elveszett. Mint az egyik kurátor, Kurutz Márton kiemelte, a hangosfilmek első korszakában, 1930 és 1945 között készült alkotások nagy része a második világháború után külföldről, idegen nyelvű feliratokkal került később elő, ugyanakkor 1945-öt követően 260 fasisztának minősített filmet meg kellett semmisíteni vagy be kellett szolgáltatni.

A második világháború utáni és a rendszerváltozásig tartó magyar filmtörténetet három részre (1945-1956; 1957-1968; 1969-1989) bontva mutatja be a tárlat, mindhármat egy-egy emblematikus alkotás fémjelez: Fábri Zoltán Körhintája, Jancsó Miklós Szegénylegényekje és Huszárik Zoltán Szindbádja. Külön terem taglalja a cenzúra történetét, a Balázs Béla Stúdió éveit, a filmgyártás folyamatát.

A rendszerváltás óta eltelt három évtizedet bemutató terem nagy teret szentel az Oscar-díjas Saul fiának (a díj maga is megtekinthető), a Magyar Hollywood című terem kitér valamennyi magyar vonatkozású Oscarra, az utolsó falat pedig az archiválásnak, a filmművészet megőrzésének szentelik.

A kiállítás kurátora volt Balogh Gyöngyi, Barkóczi Janka, Boronyák Rita, Czirják Pál, Erdős Emese, Fazekas Eszter, Hussein Evin, Kurutz Márton, Löwensohn Enikő, Orosz Anna Ida, Ráduly György, Takács Rita, Torma Galina, Varga János – a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum munkatársai.

Borítókép: Érdeklődő a Nagylátószög – 120 éves a magyar film című időszaki kiállításon a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban 2021. július 28-án.

Tovább olvasom