Művház
46 ország 75 dokumentumfilmjét vetítik a Verzió Filmfesztiválon
Idén a dokumentumfilmek mellett közönségtalálkozó, szakértői beszélgetés és mesterkurzus is várja a közönséget a 16. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon november 12. és 17. között.
Budapesten a fesztivál helyszínei között van többek között a Trafó Kortárs Művészetek Háza, a Toldi, a Művész és a Kino Café mozi. A rendezvény vidéki helyszínei között lesz Debrecen, Kecskemét, Pécs, Szeged és Szombathely is november 21. és 24. között.
A fesztivál nyitófilmje, a Trafó Kortárs Művészetek Házában, Alexander Nanau román rendező Colectív című alkotása lesz, amely bemutatja, hogyan rántotta le a leplet oknyomozó újságírók egy kis csoportja a korrupt román egészségügyi rendszerről egy 2015-ös halálos kimenetelű tűzvész után.
Az MTI-hez elküldött tájékoztató szerint az idei mustra három kiemelt szekciója az Antropocén, A 4. hatalmi ág és az Így növünk fel nevet kapta.
Mint írják, az antropocén egy javasolt új földtörténeti kor neve. Az embernek az elmúlt száz évben bolygónkra gyakorolt hatása felfoghatatlan mértékben, lehet, hogy visszafordíthatatlanul megváltoztatta a Földet. Ma már a klíma, a források, számtalan faj fennmaradása, sőt az élethez való jog forog kockán.
Az Antropocén szekció 9 filmje az ezzel kapcsolatos reflexiókról, felelősségről, a változás szükségességéről szól. Stefano Liberti olasz rendező Szójalizmus című filmje a sertéshús és az ahhoz kapcsolódó monokultúrás szójatermesztés folyamatát kíséri végig, míg Ton van Zantvoort Birkák hőse című alkotása az őszinte idealista, Stijn pásztor története, aki rossz helyre és korba született. A Légszomj című filmben Daniel Lambo rendező apja és sok más falubeli halála után elindul, hogy kiderítse az igazat a halálos azbesztiparról. Fredrik Gertten Kiszorítva című alkotása a lakásárak emelkedéséről, az arctalan főbérlőkről szól.
Zuzana Piussi szlovák alkotó Ostrom alatt című alkotásában hét éven keresztül követte végig, hogyan harcolnak Körmöcbánya lakói a helyi és a nemzetközi bányásztársaságokkal, akik egyesült erővel akarják kitermelni az aranyat és az ásványokat a hegygerincből, míg Peiman Zekavat Timbo című dokumentumfilmje a felépülő gátak miatt kiszorított brazil őslakos közösség életét mutatja be. Nikolaus Geyrhalter osztrák filmes Földről készített portréfilmjét hét olyan helyszínen forgatták, ahol az emberi tevékenység jelentős mértékben beavatkozott a természetbe. Nino Jacusso Fair trade – Ami jár, az jár című alkotása a neoliberális gazdasági modellt mutatja be, míg a Wagner és a paradicsomok című film egy elnéptelenedő kis közép-görögországi falu életét tárja a nézők elé Marianna Economou rendezésében.
A 4. hatalmi ág szekcióban látható Askold Kurov orosz rendező Novaya című filmje az oroszországi független újságírás mindennapi valóságát mutatja be. A szerkesztőség – szigorúan bizalmas című film az Ekstra Bladet című dán pletykalapról szól, amely úgy próbál megmaradni a piacon, hogy egyre több botrányról és szenzációról tudósít. A naplemente kápráztató fénye című dokumentumfilmben Mikala Krogh, egy alacsony költségvetésű, vidéki televíziós híradó riportere a helyi hírek útvesztőjében kalauzolja Salomé Jashi rendezőt a vidéki Grúziában, míg Kresalek Dávid Hackni című alkotásában feltárja a médiahekkelés jelenségét.
Az Így növünk fel szekció 11 filmje közül a Buddha Afrikában, a Milyen nagy a világegyetem?, a Csúszópálya, a Tinibálvány és a Te jössz! című filmek azt vizsgálják többek között, hogyan birkóznak meg a felnőttkorba lépéssel a mai fiatalok a világ különböző pontjain. Mijie Li Konfuciusi álom című alkotásában a konfuciusi szellemben nevelő kínai család dilemmáit, Reetta Huhtanen Molenbeek istenei című dokumentumfilmjében pedig a brüsszeli Molenbeek negyedben a vallási pluralizmusra rácsodálkozó gyerekek nyitottságát ismerhetik meg a nézők.
Anna Eborn Transznisztra című mozgóképe az utolsó gondtalan nyarukat töltő fiatalokat, míg Nagy Anikó Mária rendező Vonal felett című alkotása a profi sportolók terhét cipelő két magyar nővért mutatja be. Mari Gulbian Amíg apa haza nem ér című alkotása két lányról szól, akik egy olyan grúziai muszlim faluban élnek, ahonnan a férfiak tömegesen mennek el Szíriába harcolni, a Hal című mozgóképben Abouzar Soltani rendező a Magyarország déli határán fenntartott tranzitzónában hónapokig várakozó iráni apa és kisfia történetét meséli el.
A Diák Verzió ismét ingyenes filmvetítésre és beszélgetésre várja a középiskolásokat. Az idén öt film szerepel a válogatásban. Második alkalommal áll össze Gyerekzsűri, ezúttal az UNICEF Magyarország és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány diákönkéntesei együttműködésével. A Gyerekzsűri a Diák Verzió programjából választja ki és díjazza a legjobb, középiskolásoknak szóló filmet – írták a tájékoztatóban.
Művház
Quentin Tarantino mégsem filmkritikusról forgatja utolsó filmjét
A rendező meggondolta magát, és mégsem a The Movie Critic című produkció lesz a tizedik, utolsónak szánt mozifilmje.
A 61 éves, Oscar-díjas rendező-forgatókönyvíró tavaly a cannes-i filmfesztiválon beszélt a közönségnek arról, hogy utolsó nagyjátékfilmje, a The Movie Critic 1977-ben játszódik majd, és főhőse egy alig ismert filmkritikus lesz, aki egy pornómagazinnak ír filmekről – emlékeztetett a Variety.com hollywoodi filmes portál nyomán az MTI.
Az is felmerült, hogy Brad Pitt visszatérhet a produkcióban a Volt egyszer egy Hollywoodban megismert Cliff Boothra hasonlító karakterként, és a film, amelynek forgatását 2024-re tervezték, már 20 millió dolláros adótámogatást is kapott Kaliforniától.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy miután félretette a mozikritikusos filmet, vajon milyen témát választ majd utolsónak beharangozott játékfilmjéhez
– írta a Variety.com.
Tarantino várhatóan tizedik filmje elkészítése után is folytatja a kreatív munkát. Korábban többször célzott rá, hogy minisorozatok és színdarabok rendezése is érdekli.
Művház
Tévéfilm készül a Ványa bácsiból
Televízió és stream szolgáltatásra készülő filmek gyártásának támogatásáról döntött a Nemzeti Filmintézet. A támogatott alkotások között szerepel Csehov egyik legismertebb darabjának tévéfilm feldolgozása kiváló szereposztással, valamint a magyar uralkodók és nemesek itthon kevésbé ismert lányainak élettörténetét bemutató izgalmas dokumentumfilm-sorozat.
A Nemzeti Filmintézet (NFI) 2020 januárja óta nyújt támogatást a televíziós és streaming bemutatásra készülő alkotásokra pályázati úton. A teljes magyar mozgóképszakma összehangolt tevékenységéért felelős szervezet elkötelezett abban, hogy a mozifilmek mellett tartalmas, kulturális értéket teremtő és a nézők számára különleges élményt nyújtó televíziós alkotások is készüljenek. A Televíziós Döntőbizottság ezúttal egy tévéfilm, egy rövidfilm és négy dokumentumfilm- és ismeretterjesztő-sorozat gyártásának szavazott meg támogatást – ismerteti közleményében a Nemzeti Filmintézet (NFI).
Csehov egyik legnépszerűbb színműve, a Ványa bácsi fekete komédiai elemeket sem nélkülöző szabad feldolgozása készül a Megafilm Service és az MTVA koprodukciójában, Helmeczy Dorottya és Kálomista Gábor producerek vezetésével.
A Fazakas Péter rendezésében készülő tévéfilm Somogyi György és Kun-Béres Anikó forgatókönyvéből készül, a forgatás nyáron kezdődik és a bemutatót januárra tervezik az alkotók. A főszerepekben Görög László, Szervét Tibor, Szabó Győző, Czakó Julianna, Molnár Piroska, Csarnóy Zsuzsanna, Bede-Fazekas Szabolcs és Martos Hanga lesz látható.
Mirhó címmel rendez rövidfilmet Vas Marianna, a nemzetközi DocNomads képzés diplomása.Az ígéretes alkotás középpontjában két gyermek áll, akik egyforró nyáron a nagymama kertjében megtapasztalják a vágyat, a félelmet és a leheletfinom elnyomást, ami akár még a közelséggel is összetéveszthető.
A magyar történelem kevéssé ismert női szereplőire irányítja a reflektorfényt a Magyar királylányok című dokumentumfilm-sorozat, amelynek főhősei a közismert uralkodók és nemesek lányai, akikről méltatlanul kevés szó esik a történelemkönyvekben. Európában, választott hazájukban ismertebbek, mint szülőföldjükön és ezen kíván változtatni alkotótársaival a sorozat rendezője, Borsody István, aki a fennmaradt csodák, legendák és bizonyítható történelmi tények alapján ismerteti meg a rendkívüli nőket a nézőkkel. Az epizódok főszereplői azok a nők, akik mind valamely európai uralkodóhoz, önálló régiót irányító főnemeshez mentek férjhez és személyiségük, élettörténetük méltó a filmes feldolgozásra.
A természetvédelem és a természethasznosítás megismertetése a célja az Ez elment vadászni címmel készülő hat részes sorozatnak, amelyet Kostya Bánk rendez. Az egyes epizódokban az alkotók modern eszközök és a legnépszerűbb kommunikációs csatornákon keresztül igyekeznek visszavezetni a nézőket valódi, természetközeli énjükhöz.
1956 a Vajdaságban címmel dokumentumfilmet készít Lavro Ferenc újvidéki származású rendező. A hiánypótló alkotás az 1956-os magyarországi események vajdasági magyarok identitására gyakorolt hatását vizsgálja, bemutatva a forradalom magyar menekültjeinek jugoszláviai fogadtatását.
300 éve kezdődött a magyarországi svábok története, az évforduló kapcsán ezt a kalandos történetet meséli el a kezdetektől napjainkig a most készülő dokumentumfilm. A 300 év…”de mit adtak nekünk a svábok?” című alkotás rendezője a Mi svábok mindig jó magyarok voltunk! és az Isten veled, hazánk! című filmeket is jegyző László Gábor.
Borítókép: illusztráció
Művház
Filmkoncerttel készül a magyar film napjára az Uránia
Április 30-án élőzenei kísérettel vetítenek két 1914-ben készült filmritkaságot, a Munkászubbony és a Dódi karrierje című filmeket.
Mindkettőt Bródy István rendezte, és mindkettőnek Zsitkovszky Béla, az Uránia első technikusa és mozigépésze volt az operatőre, aki arról híres, hogy ő fényképezte A tánczot, az első magyar filmalkotást – ismerteti az Uránia közleménye.
A február végén indult FILM/ZENE sorozatban több mint negyven vetítést, közönségtalálkozót, koncertet rendeztek az Urániában. Ennek a nagyszabású, a filmek hangi-zenei dimenzióját kutató eseménysorozatnak az április 30-i filmkoncert lesz a fináléja. Ezen az estén először vetítik nagy nyilvánosság előtt a néhány éve Amszterdamban felbukkant, majd idehaza a Filmarchívumban teljes körűen restaurált Munkászubbonyt. Bródy István filmje Hegedűs Gyula remeklő főszereplésével egy gyárigazgatóról szól, aki egyrészt munkásruhába öltözve beáll dolgozni a fizikai munkások közé, hogy fényt derítsen panaszaik jogosságára, másfelől nem várt szerelmi kalandba keveredik, aminek bonyodalmas következményei lesznek. Mindeközben csodálatos felvételeket láthatunk a korabeli Budapestről, utazhatunk a Ferencz Ferdinánd nevű dunai gőzösön, de rácsodálkozhatunk a Duna régi teherhajóira és a korabeli emberi karakterekre is. A felújítás során új kísérőzene is készült a filmhez – megtartva a némafilm-korszak mozizenéjének világát, de kortárs, jazzes hangzással, amit a zeneszerző, Káel Norbert zongoraművész ad elő ezen az alkalmon.
Az est másik némafilmje a Dódi karrierje szintén századelős karriertörténet, de immár könnyedebb hangnemben. Bohózatot látunk egy léha pesti fiatalemberről, aki hősiesen megvéd egy csinos lányt egy részeg ember tolakodásától. A dologból randevú, majd szerelem és házasság lesz, és a lány, illetve annak apja révén Dódi végül hihetetlen karriert csinál. A vetítéshez Szabó Ádám harmonikaművész-énekes, számos tehetségkutató sikeres szereplője, a Sztárban sztár hetedik évadának nyertese adja a harmonikakíséretet a rá jellemző virtuozitással. Érdekesség, hogy az est során látható két filmnek nemcsak a rendezője, de az operatőre is közös: Zsitkovszky Béla, az Uránia első technikusa és mozigépésze. Ő rögzítette egykor az épület tetőteraszán az első magyar filmalkotást, az egyperces jelenetek fűzéréből álló Tánczot, amelynek 1901-es premierje a magyar filmtörténet kezdete. Erre emlékezünk minden év április 30-án – idén egyebek mellett ezzel a két régi magyar mozidarabbal is. A vetítések előtt Ráduly György, a filmeket őrző és felújító Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum igazgatója mond bevezetőt – írják.
A filmtörténeti klasszikusok sorát felvonultató FILM/ZENE sorozat záróeseményéig további érdekességekkel készül még az Uránia. Április 24-én közönségtalálkozóra várják Forgács Péter médiaművészt, filmrendezőt, aki a Dusi és Jenő, valamint a Miss Universe 1929 – Lisl Goldarbeiter – A Szépség útja című különleges found footage filmjeit kíséri el a moziba – az előbbi zenéjét Szemző Tibor, az utóbbiét Melis László szerezte. További emlékezetes kortárs alkotások is műsorra kerülnek, köztük Mundruczó Kornél Johannája Tallér Zsófia zenéjével, Giuseppe Tornatore Ennio Morriconéról szóló dokumentumfilmje, Leos Carax Annatte című rendhagyó musicalje a Mael-fivérek zenéjével és – április 26-án – Alejandro González Inárritu Birdmanje, amely idén tízéves. A mexikói sztárrendező munkáját nemcsak a látszólag vágások nélküli kameravezetés és jelenetszervezés teszi bravúrossá, hanem az egyetlen dzsessz dobszólóra épülő zenei világ.
A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósult FILM/ZENE sorozat teljes programja elérhető a www.urania-nf.hu weboldalon.