Művház
40 éve mutatták be az István, a királyt – Alaposan megünneplik
Nagyszabású programsorozattal, a Magyar Nemzeti Múzeumban kiállítással, a Papp László Budapest Sportarénában jubileumi előadással, továbbá koncertturnéval ünneplik az István, a király című rockopera bemutatásának 40. évfordulóját jövőre.
L. Simon László, a múzeum főigazgatója az eseménysorozat csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: az István, a király ügye össznemzeti ügy. Olyan műről van szó, amely 40 éven keresztül nemzedékek számára jelentett meghatározó élményt – mondta a főigazgató Szörényi Levente és Bródy János legendássá vált alkotásáról, amelynek ősbemutatója 1983-ban a városligeti Királydombon volt.
Tájékoztatása szerint 2023-ban, a rockopera bemutatásának 40. évfordulójára kiállítást hoznak létre, amely a Szent István-kultusz kiépüléséről fog szólni, 1083-tól napjainkig bemutatva ennek fontos állomásait, tárgyi anyagait és dokumentumait.
Hozzátette: a kiállításon bemutatják, hogyan jelenik meg a hétköznapokban Szent István személyisége. A tárlat záró részében a rockopera fontos pillanatait, tárgyi anyagait, díszleteit, jelmezeit, fénykép és filmes dokumentációját is a közönség elé tárják.
A tervek szerint 2023. május 15-én nyíló tárlatról elmondta: megnyitóján és másnap a múzeum kertjében koncertet is tartanak, ezzel indítva útjára a 40. évfordulóra tervezett programsorozatot.
Novák Péter, a jubileumi produkció rendezője kiemelte: a 2023. augusztus 18-án és 19-én látható előadáson szeretnék a közönséget a fókuszba helyezni, egyes részein egy táncháztalálkozóhoz hasonló, népünnepély jellegű, interaktív előadást terveznek. Az előadás producere Rosta Mária.
Elmondta: Feke Pál produceri és rendezői munkájával egy koncertkeresztmetszet is készül a darabból, amelyet országos turnén mutatnak be.
Bródy János felidézte: a darabot eredetileg dupla nagylemezre írták, ennek megjelenése inspirálta az előadásokat. Mint fogalmazott, úgy érzi ezért, mintha minden egyes előadás alkalmával újjászületne a darab, hiszen nincs eredeti, szerzők által elképzelt és meghatározott színpadi előadása.
Mint mondta, amikor 1983 augusztusában a felvett lemezanyaggal megérkeztek a Királydombra, – amit akkor szánkózó dombnak hívtak, és Királydombnak annak nyomán nevezték el hivatalosan is, hogy ők a plakátra ezt írták – a próbák kezdetén elképzelni sem tudták, hogy ekkora hatással lesz az előadás a közönségre. A sikeres és demonstráció-szerű előadások után indult el ez a máig tartó folyamat.
Mint felidézte, a bemutató után kapott dicséretekre azt mondta, hogy ha harminc év múlva még emlékezni fognak az előadásra, akkor elhiszi, hogy sikerült valami értékeset létrehozni.
Bródy János szerint tragikus, hogy Magyarországon a nemzeti hagyományok őrzése és a progresszió, a felemelkedés és az európai integráció vágya egymással gyakran szembefordult, a haza és a haladás ritkán tudott egymással kézenfogva működni.
Megjegyezte: a darab szerint ez már az államalapítás idején is kimutatható volt, és azóta is jelen van a társadalomban. Szerinte a darab azt bizonyítja, hogy ezt a konfliktust a művészet erejével lehet feloldani. “Aki a darabot nézi – tapasztalatom szerint – mindig jó érzéssel távozik, különösen, amikor a két főszereplő, István és Koppány együtt hajol meg az előadás végén” – tette hozzá.
Szörényi Levente hozzáfűzte: 1983-ban az emberek 99 százaléka azt sem tudta, ki az a Koppány. Mint mondta, a darabba azért írták bele, mert ő is a történelem része, és dráma ott van, ahol feszültség is van. Az kétségtelen, hogy a darab helyrebillentette Koppány emlékét – jegyezte meg.
Bródy János szavait kiegészítve szólt arról is, hogy a mű megírásakor tekintetbe kellett venni a hanghordozó korlátait, például azért alakult ki a négy kép, mert négy oldala volt a két nagylemeznek. Ezeket a részeket pedig el kellett nevezni: Az Örökség, Esztergom, Koppány vezér, István, a király. A darabot a hanghordozó terjedelme is meghatározta: egy oldalra csak mintegy 20 percnyi zene fért rá – emelte ki.
Művház
Szombat este adják át az Európai Fimdíjakat, két magyar jelölt is van (videó)
A legjobb animációs film és a legjobb rövidfilm kategóriában is van magyar jelölt az Európai Filmdíjak szombat esti berlini gáláján, amelyen 24 kategóriában adják át a rangos elismerést.
Az év legjobb animációs film díjáért van versenyben a Műanyag égbolt, Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta alkotása. Az Európai Filmdíjak mintegy négy évtizedes történetében most először jelöltek magyar alkotást ebben a kategóriában.
“Nagyon izgalmas, lényegi változásokkal teli időszakát éli az animációs ágazat világszerte, manapság alig készül élőszereplős film animációs szakemberek utómunkája nélkül. Új dimenziók felé tart ez az iparág, így még jelentősebbek a magyar alkotócsapatok és kreatív szakemberek sikerei, amiket az elmúlt évben a rekordszámú új filmmel a nagy fesztiválokon értek el” – idézte a filmügyi kormánybiztost a Nemzeti Filmintézet közleménye.
Káel Csaba kiemelte: az NFI átfogó stratégiai tervet egyeztet az animációs ipar szereplőivel, hogy az ágazat további fejlődéséhez, sikereihez hozzájáruljon, és helyzetbe hozza nemzetközi viszonylatban is.
A Filmión is megtekinthető, rotoszkóp technikával készült Műanyag égbolt 2123-ban játszódik, egy olyan jövőben, ahol a Föld növény- és állatvilágának teljes pusztulása után a tudósok egy hihetetlenül tápláló, az emberi testbe ültetett növényt kísérleteznek ki.
Az alkotás világpremierje a Berlinalén volt az év elején, azóta sikerrel járja a nagy presztízsű fesztiválokat, a strasbourgi mustráról a legjobb film Ezüst Mélies-díját hozta el.
Szombaton Berlinben díjat nyerhet Buda Flóra Anna 27 című, Cannes-ban, Annecyban és Szarajevóban is díjazott műve is, amely a legjobb rövidfilm díj jelöltjei között van. A tizenegy perces alkotás főszereplője a huszonhét éves Alíz, akiben egy átmulatott éjszaka során tudatosul, hogy ideje megélni az őt körülvevő valóságot. A 27 a francia Miyu és a magyar Boddah cég gyártásában készült.
A német fővárosban az Európai Filmakadémia (EFA) életműdíjával tüntetik ki Tarr Béla filmrendezőt, és a díjátadók között lesz Borbély Alexandra színművész.
A legtöbb – öt – kategóriában Jonathan Glazer Zone of Interest című holokausztdrámáját jelölték Európai Filmdíjra. A film, amely Rudolf Höss auschwitzi táborparancsnokról és családjáról szól, a legjobb film, rendező és forgatókönyv díját is elnyerheti, emellett a színészi kategóriákban két főszereplője, Sandra Hüller és Christian Friedel is esélyes az Európai Filmdíjra.
A legjobb európai film mezőnyében szerepel még a finn Aki Kaurismäki Hulló levelek című románca, a francia Justine Triet Egy zuhanás anatómiája című családi drámája, az olasz Matteo Garrone Io Capitano című bevándorlódrámája és a lengyel Agnieszka Holland Green Border című, a lengyel-fehérorosz határon játszódó menekültdrámája.
A legjobb rendező-kategóriába mind az öt film rendezője bejutott. Az Egy zuhanás anatómiája, amely idén elnyerte az Arany Pálma díjat Cannes-ban, négy kategóriában kapott jelölést az Európai Filmdíjra. Sandra Hüllert a Zone of Interest és az Egy zuhanás anatómiája című filmben nyújtott alakításáért is jelölték a legjobb európai színésznő díjára.
Az Európai Filmdíj-jelölésekről a 4600 fős filmakadémia tagsága döntött. A 36. díjátadó ceremóniára, amelyet az Arena Berlinben rendeznek szombaton este, ezer vendéget várnak.
A díjátadók között lesz Borbély Alexandra mellett Sandra Hüller német, Alina Serban román, Branka Katic szerb, Guslagie Malanda francia színész, Maria Schrader német színész, forgatókönyvíró és rendező, Thea Ehre osztrák színész, a házigazda pedig Britta Steffenhagen német újságíró, színész lesz.
Művház
A Tomi, Polli és a varázsfény című bábanimáció karácsonyra kerül a mozikba (videó)
Íme a Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával készült alkotás előzetese.
A barátságról, első szerelemről, fényről és sötétségről mesélő Tomi, Polli és a Varázsfény főszereplője az ódon bérházban élő 11 éves Tomi, aki születése óta rendelkezik egy rendkívüli tulajdonsággal: a szó szoros értelmében ragyog. Bár a szülei mindentől védik, a szomszédjába költöző különc kislány, Polli kicsalogatja a csigaházából. Együtt vállalkoznak arra, hogy megfejtik a ház szellemének rejtélyét, legyőzik a házukat egyre jobban beterítő sötétséget és újra napfényt hoznak a lakók életébe.
A cseh, szlovák és magyar összefogással készült bábanimációs film forgatása 2020-ban kezdődött. A felvételek a prágai Barrandov stúdióban folytak épített díszletek közt. Már ezekbe a munkálatokba is bekapcsolódott magyar részről Papp Károly Kása animátor.
A számtalan trükktechnika megvalósítását igénylő utómunka jelentős része Magyarországon valósult meg és ennek részeként a speciális effektek (VFX), valamint a hangdizájn véglegesítése is,
utóbbi Lukács Péter Benjámin vezetésével.
A Tomi, Polli és a Varázsfény forgatókönyvét Filip Posivac és Jana Srámková jegyzi, rendezője Filip Posivac, aki a prágai művészeti egyetemen szerzett animációs diplomát. Nevéhez több díjnyertes animáció fűződik, többek között a 2015-ben bemutatott Deep in Moss, folytatása a 2016-os Live from the Moss című websorozat, valamint a 2019-ben bemutatott Overboard. Az alkotó filmes munkái mellett mind a mai napig gyerekkönyvek illusztrálásával is foglalkozik. Magyar részről az Osváth Gábor vezette Filmfabriq segítette a film elkészülését. A producer korábban olyan alkotások megvalósításában vett részt a műfajon belül, mint a Hajótöröttek című sorozat, valamint az idei cannes-i filmfesztiválon a rövidfilmes szekcióban Arany Pálmát elnyert 27 című animációs film.
A film előzetesét itt tekintheti meg:
A Tomi, Polli és a Varázsfény világpremierjét a 47. Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon tartották, ahol a Contrechamp elnevezésű versenyprogramban a zsűri díját nyerte el. A filmet Magyarországon a Vertigo Média forgalmazza – közölte az NFI az MTI-vel.
Művház
A muzsika hullámhosszán címmel jelent meg kötet a Rádiózenekar történetéről
A muzsika hullámhosszán – a Rádiózenekar története 1943-2023 címmel jelent meg könyv a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara alapításának 80. évfordulójára. A gazdagon illusztrált kötetet László Ferenc és Devich Márton jegyzi.
A Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek első tagjaként 1943-ban alapították a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát, amely számos hazai és nemzetközi hangversennyel, a szinte teljes szimfonikus és oratorikus repertoárral vívta ki helyét a nagyzenekarok élmezőnyében.
Devich Márton, a Magyar Rádió Művészeti Együttesei ügyvezető igazgatója a Budapest Music Centerben tartott szerdai könyvbemutatón úgy fogalmazott: a kötet ajándék a zenekarnak és ajándék a magyar zenei életnek. Egy olyan munka született, amely nemcsak a szépre emlékezik, hanem hitelesen adja vissza a Rádiózenekar 80 éves történetét.
Kiemelte:
elképesztő az a művészi teljesítmény és az a mennyiségű hangverseny, felvétel, turné, amelyet a Rádiózenekar megvalósított ebben a 80 évben.
Az ember elképed, hogy mennyi érdekes történet, fantasztikus fellépés, micsoda karmesterek, muzsikusok jellemzik a zenekar életét – mondta.
A könyvben történeti dokumentumok, a zenekari napló, egykori zenekari muzsikusok visszaemlékezései, élménybeszámolók, interjúk, fényképek, dokumentumok, kritikák kaptak helyet.
Mint mondta, a képek, amelyeket a rádióarchívum mellett több helyről, köztük Geiger György és Fodor Artur fotógyűjteményéből válogatott, rengeteget hozzátesznek a történethez és az élményhez.
László Ferenc zenetörténész elmondta, hogy egy zenekar történetét a hangzó emlékek őrzik, szövegszerűen az intézménytörténet ragadható meg. A források közül kiemelte az évtizedeken át gyűlő zenekari naplót, amelybe az adatok mellett olyan élmények is bekerülnek, amelyek megragadhatóvá teszik, hogy milyen volt a Rádiózenekar mint közösség. Megjegyezte: számos egykori rádiózenekari taggal is beszélgethetett, hogy megtudja, milyen volt a zenekar belső élete, a tagok saját értékítélete – karmesterekről, vendégművészekről, kritikusokról.
László Ferenc elmondta: 1985-ben jelent meg utoljára évfordulós kötet a zenekar életéről, mivel a zenekar alapításának sokáig 1945-öt tekintették, az 1943-44-es működést előtörténetként kezelték.
A zenetörténész a zenekar vezetői közül Somogyi László karmestert és Lehel György karmestert emelte ki. Utóbbi 40 éven át dolgozott az együttessel. A vezetése által fémjelzett, 1964-ban kezdődő negyedszázados korszakot aranykorként emlegetik a muzsikusok.
A bemutatón elhangzott: az 1960-as évek második felétől számos vendégkarmester, nagy művész érkezett a zenekarhoz, köztük Claudio Abbado, Charles Münch, Lovro von Matacic. Ez a korszak a legjobb muzsikusokat is odavonzotta, köztük – csak néhány fúvóst megemlítve – Geiger Györgyöt, Vajda Józsefet, Veér Istvánt, Drahos Bélát, Tarjáni Ferencet, Hőna Gusztávot – mondták a kötet szerzői.
A zenetörténész hangsúlyozta: Lehel György kinyitotta a világot a zenekar előtt, megindultak olyan turnék, amelyekre korábban nem volt lehetőség.
Kiemelte: a Rádiózenekar “karmesternevelő” együttes, jelentős karmesterek a zenekarnak köszönhették első, megalapozó időszakukat. Példaként említette Kertész Istvánt és Vásáry Tamást, aki a Rádiózenekarral tanulta be karmesteri repertoárja döntő többségét, miközben már világhírű művészként érkezett.
László Ferenc arról is beszélt, hogy a Rádiózenekart a gyors reakciókészség, az adaptálódás készsége emeli ki a mezőnyből, hiszen napról napra új művészekkel kellett együttműködni, új műveket begyakorolni, felvételkészítési rutint szerezni.
Devich Márton elmondta: már zajlik a 80. évforduló ünnepe, december 11-től tematikus hetet rendeznek a Bartók Rádióban, számos műsor foglalkozik a zenekarral. December 19-én az együttes jubileumi koncertet ad a Müpában, amely élőben hallható a Bartók Rádión, valamint látható lesz az M5 kulturális csatornán.
Elmondta: az évfordulóra készült kötet az MTVA webshopjában vásárolható meg.
Borítókép: Devich Márton, a Magyar Rádió Művészeti Együttesei ügyvezető igazgatója, a kötet társszerzője, László Ferenc zenetörténész, a kötet társszerzője és Bazsinka József moderátor (b-j) A muzsika hullámhosszán – A Rádiózenekar története 1943-2023 című könyv bemutatóján a Budapest Music Center (BMC) könyvtártermében 2023. december 6-án