Kövess minket!

Művház

37 magyar szerző közösen írt dalt (videó)

Soha ennyien nem írtak még együtt dalt Magyarországon, a szerzemény a Dalszerzők Napja alkalmából az Artisjus Egyesület felkérésére készült.

Hénics Fruzsina

Az egyedülállóan széleskörű összefogás és a dalszöveg arra hívja fel a figyelmet, hogy a dalok képesek összekötni az embereket és segítenek megérteni egymást. A Dalszerzők Napján minden évben a zenék alkotóit ünnepeljük október 8-án – olvasható az Artisjus közleményében.

A megjelenés rekordot állít fel – soha ennyi magyar szerző nem írt még közösen dalt. A kollaborációban különböző zenei stílusokból érkező szerzők vettek részt és több korosztály dolgozott együtt.

A legidősebb és a legfiatalabb résztvevő életkora között több mint ötven év különbség van: az idén európai könnyűzenei díjjal kitüntetett 22 éves Deva és a 76 éves Bródy János is a szerzői csapat tagjai.

A dalhoz készült videóklip itt nézhető meg:

A rendhagyó alkotói folyamatot Müller Péter Sziámi dalszövegíró és Sebestyén Áron, a projekt producere gondolta ki és fogta össze. A közös munka több alkotó esetében országhatárokon ívelt át: Gerendás Dani Los Angelesből, Jónás Vera Berlinből, Hien pedig Vietnámból, majd pedig New Yorkból csatlakozott a közös munkához.

Az Artisjus felkérése után megkerestem Sebestyén Áront, hogy legyen zeneszerző partnerem a dalszerzési folyamatban. Megírtam a kezdő sort meg a refrént, hogy hogy épül fel a dal struktúrája és nagyjából definiáltam a tartalmat is. Így kezdtek el dolgozni a zeneszerzők. Elsőként Áron írt egy zenei alapot, majd az ő vezetésével a többiek megírták és feldúdolták az egyes sorokat. Ezekre a dallamokra a szövegíróktól jobbnál jobb sorokat kaptam. Bródy János írta az utolsó sort, aki nagyon ügyesen lecsapta a kezdő felütést, ezzel igazi keretbe helyezve a dalt. Összességében ez egy hajmeresztően kemény kihívás volt, nagy gyötrődés és nagy élvezet – talán életem legnehezebb és legmurisabb munkája” – fogalmazta meg Müller Péter Sziámi.

Különleges szerzői és produceri kihívás volt kitalálni egy módszert arra, hogy egyenlő arányban vegyen részt mindenki a zeneszerzői munkában, és a végén még egységes dal is szülessen” – mondja a munkafolyamatról Sebestyén Áron, a projekt producere. „Kiindulásként egy elektromos zongoraalapot készítettem, ezzel körvonalazódott a zenei szerkezet, a dal zeneszerzőinek pedig erre az alapra kellett dolgozniuk. A gyerekkorunkból ismert „papírhajtogatós játék” mintájára mindenki csak az előző sort ismerhette meg, ahhoz kellett hozzáadnia a sajátját. Amikor a dal zenei része elkészült, a szövegírók Sziámi vezetésével hasonló építkezős módon dolgoztak tovább. Ennek a hosszú folyamatnak a végén annak örülök a legjobban, hogy mindenki jókedvűen és lelkesen dolgozott a dalon, és ezt lehet érezni a végeredményen is”.

Zeneszerzők: Delov Jávor, Dorozsmai Gergő, Füstös Bálint, Gerendás Dani, Hangácsi Márton, Heilig Tomi, Hien, Iván Szandra, Johnny K. Palmer, Jónás Vera, Kádár-Szabó Bence, Kozma Kata, Sebestyén Áron, Sena Dagadu, Szebényi Dani, Szécsi Böbe, Szeder-Szabó Krisztina, Szigeti Zsófia „Solére”, Takács Dorina „Deva”, Tarján Zsófia, Vavra Bence, Zentai Márk.

Dalszövegírók: Bárdos Deák Ágnes, Bérczesi Róbert, Bródy János, Dorogi Péter, Egressy Zoltán, Frenk, Karáth Anita, Kovács Antal, Lombos Marci, Major Eszter, Müller Péter Sziámi, Pajor Tamás, Szabó Ági, Tariska Szabolcs, Volkova Krisztina.

Az új dal célja nem csupán a rekordállítás volt. A kezdeményezés alkotói folyamata egyúttal példát is kíván mutatni arra, hogy közös dalaink nem csak szórakoztatnak vagy kikapcsolnak, számtalan módon össze is kötnek minket. „A dal összeköt” – így szól az idei Dalszerzők Napja üzenete, melyhez október 8-án, a Dalszerzők Napján a nagyközönség is csatlakozhat. A #dalszerzőknapja és a #adalösszeköt hashtagekkel ellátott közösségi média bejegyzésekben lehet majd közzétenni a kedvenc közös dalokat és a kapcsolódó történeteket.

A zenei kollaborációkat több hazai dalszerzői program is támogatja, például a dalszerző táborok, a TV-ből a Youtube-ra költözött Dalfutár sorozat, a Dalszerző Expo. Az Artisjus statisztikái is alátámasztják a zenei együttműködések erősödését. Az adatokból kiderül, hogy az olyan dalok közül, amelyek az elmúlt 5 évben születtek és már jogdíjat is termeltek, stabilan növekszik azok aránya, amelyeknek legalább három szerzője van – arányuk 25%-ról 30%-ra nőtt. Mindeközben az egyszerzős és jogdíjat is termelő szerzemények aránya 10%-kal csökkent.

Dalszerzők Napja – október 8.

A Dalszerzők Napját 2018-ban az Artisjus Egyesület hívta életre azzal a céllal, hogy felhívja a közönség figyelmét a zenei produkciók mögött zajló alkotómunkára és alkotókra. A Dalszerzők Napján évente egyszer megünnepeljük a magyar zenei szerzőket, akiknek kedvenc dalainkat és zeneműveinket köszönhetjük. Hogy miért pont októberben? 1965-ben a kultikus Bosch klubban – melyet azóta poptörténeti emlékponttá avattak – ekkoriban játszották először közönség előtt az első magyar nyelvű rockdalt, Bródy János és Szörényi Levente Óh, mondd című dalát, az Illés-együttes előadásában.

Magyarországon jelenleg tizenhatezer zeneszerző, dalszerző és szövegíró kap szerzői jogdíjat művei után. Munkájuknak köszönhetően évente huszonegyezer új dal születik, az Artisjus adatbázisában jelenleg 548 ezer magyar mű szerepel.

Borítókép: Hangácsi Márton énekel

Művház

A tüzes trón – könyv jelent meg a Fradi edzőiről

Nem volt a magyar futball történetében vonzóbb kispad a Ferencvárosénál.

Közzétéve:

Megjelent A tüzes trón – Fradi-edzők mennybemenetele és pokoljárása című könyv. A szerzők, Dénes Tamás és Lakat T. Károly sok esetben “testközelből” láthatták a zöld-fehér egyesület szakvezetőinek mindennapjait, ezért könyvükben a főszereplők történetének bemutatásánál nagy hangsúlyt kap a hozzájuk fűződő személyes kapcsolatuk is.

“Népszerűsége, presztízse és sikerei miatt – talán még a szövetségi kapitányét is beleértve – nem volt a magyar futball történetében vonzóbb kispad a Ferencvárosénál. Ezt bizonyítja az is, hogy a profi korszak 1926-os indulása óta eltelt közel egy évszázadban szinte mindig nagy tekintélyű, elismert edzők dirigálták az Üllői úti csapatot. Bárki is volt a szakvezető, kirakatban élt, s ennek megfelelő figyelmet kapott, de az is szembetűnő, hogy erről a kispadról soha nem lehetett »csak úgy« felállni”

– olvasható a könyv ajánlójában.

A könyv borítója

A 288 oldalon bemutatják többek között Tóth Potya Istvánt, az első “tudományos” magyar trénert, Schaffer Alfrédot, aki igazi világfiként, világbajnoki ezüstéremmel érkezett a kilencedik kerületbe, Mészáros Józsefet és Lakat Károlyt, akik az aranykorszak legendáit vezették sikerre, Dalnoki Jenőt, akinek mondásait azóta idézik, Nyilasi Tibort és Szerhij Rebrovot, aki “megnyitotta az Európába visszavezető utat”.

Tovább olvasom

Művház

A Jónak lenni jó! adománygyűjtő akcióhoz ajánlotta fel Prima Primissima díját a Bartók Rádió

A Jónak lenni jó! elnevezésű adománygyűjtő akcióhoz ajánlotta fel Prima Primissima díjának teljes összegét a Bartók Rádió, amely magyar ismeretterjesztés és média kategóriában érdemelte ki a 15 millió forinttal járó elismerést.

Közzétéve:

MTI/Szigetváry Zsolt

Devich Márton, a klasszikus zenei rádió csatornaigazgatója az MTI-nek hétfőn elmondta: nagy öröm és megtiszteltetés számukra a pénteken átvett rangos elismerés.

Hét éve vezetem a Bartók Rádió szerkesztőségét, és ilyen komoly elismerésben még nem részesültünk, talán ez visszajelzés arról, hogy jó úton járunk abban a munkában, amit végzünk

– tette hozzá.

Bartók neve kötelez bennünket, hogy mindig igyekezzünk a legjobbat, legtöbbet nyújtani

– hangsúlyozta.

Mint mondta, a díj teljes összegét, 15 millió forintot felajánlják a közmédia Jónak lenni jó! elnevezésű adománygyűjtő kampányához, amelynek idei kedvezményezettje a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ).

Tudjuk, hogy így a legjobb helyre fog kerülni ez az összeg, amit örömmel ajánlunk fel

– mondta Devich Márton.

A csatornaigazgató, aki a Bartók Rádió Muzsikáló Reggel című műsorában jelentette be a felajánlást, elmondta: számos új ötlettel és két új műsorral készülnek januártól, gazdag koncertkínálattal és rangos saját rendezésű hangversenyekkel várják a hallgatókat továbbra is.

Devich Márton, a Bartók Rádió csatornaigazgatója (j) bejelentést tesz a rádió Muzsikáló Reggel című műsorában, mellette Bősze Ádám műsorvezető (b) az MTVA óbudai gyártóbázisán 2022. december 5-én MTI/Szigetváry Zsolt


Devich Márton a díjért köszönetet mondott a kuratóriumnak és az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezetésének is a mindenkori támogatásért. “A hallgatóknak jár óriási köszönet még, hiszen mint egy nagy család, együtt élünk velük, és rengeteg visszajelzést kapunk, érezzük a szeretetüket, a hűségüket. Így nagyon jó dolgozni” – tette hozzá.

Kiemelte:

ez az elismerés mindenkié, aki a csatorna munkáját segíti, hangmérnökök, gyártásvezetők, zenei rendezők, külsős kollégák, és mindenkié, aki valaha a Bartók Rádió kötelékében dolgozott, akár évtizedekkel korábban.

“Hiszen óriások jártak előttünk, akiktől rengeteget lehet tanulni mind a mai napig” – hangsúlyozta.

A díj mindenki számára elismerés a csatornán. “Nagy szívvel dolgozik minden kolléga, mindent megtesznek azért, hogy jobbnál jobb műsorok szülessenek” – tette hozzá.

Borítókép: Devich Márton, a Bartók Rádió csatornaigazgatója bejelentést tesz a rádió Muzsikáló Reggel című műsorában az MTVA óbudai gyártóbázisán 2022. december 5-én

Tovább olvasom

Művház

Ők a Magyarország 365 fotópályázat idei díjazottjai

A neves szakemberekből álló zsűritől 16 pályázó kapott elismerést.

Közzétéve:

Daróczi Csaba, az épített és tárgyi örökség kategória győztese (j), miután átvette A Magyar Zene Háza című fotójáért odaítélt díját Haris László érdemes művész fotóművésztől, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Nehéz időszakokban és a bizonytalanságban szükség van arra, hogy észrevegyük a szépet és jót, nehéz időkben kell igazán az, ami helyes úton tart bennünket – hangsúlyozta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az Eiffel Műhelyházban tartott csütörtöki díjátadón.

Idén 3500-an jelentkeztek az amatőr és professzionális fotósoknak meghirdetett pályázatra, a szakmai zsűri csaknem 38 ezer fotó közül választotta ki a díjazott felvételeket.

Dömötör Csaba szerint a fotózás állandóvá tesz egy pillanatot: megörökít, kiemel és megőriz, mindezt pedig egy gyorsan változó és bizonytalan világban teszi. Úgy vélte, különleges érzék kell ahhoz, hogy felismerjük az állandóságot.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a tavalyi díjátadó óta a pályázat újabb és újabb utakat járt be: megjárta a Duna-korzót, jelenleg pedig Debrecenben mutatkozik be szabadtéri kiállításon, de terveik szerint a fotók több városban is láthatók lesznek majd országszerte.

Dömötör Csaba köszönetet mondott munkatársainak és a zsűritagoknak, akik “régóta dolgoznak azon, hogy ez a pályázat az ország legnagyobb ilyen kezdeményezése lett”. Beszélt arról is, hogy

a képek látleletet adnak 2021 Magyarországáról és többféle nézőpontból megmutatják hazánk legszebb arcait. Kiderül belőlük, hogy sok magával ragadó és felemelő hely, korszakos épület és élni akaró közösség van Magyarországon.

Végül Klebelsberg Kunót idézve hangsúlyozta: egy nép csak azzal szerez jogot ahhoz a földhöz, amely a hazája, ha azt halhatatlan művekkel kapcsolja magához. 

A díjátadó helyszíne az Eiffel Műhelyházban 2022. december 1-jén, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ebben az évben ismét az Eiffel Műhelyház adott otthont a fotópályázat ünnepélyes díjátadójának – hangsúlyozta Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, aki szerint a fotózás a képzőművészet azon ága, amely “az emberi érzéket, ízlést és művészi attitűdöt a technikával kombinálja. Az ember és a technika együttműködéséből valami magasabb rendű születik, egyfajta transzcendens alkotás jön létre” – fogalmazott a főigazgató.

A Magyarország 365 fotópályázatra idén is három – természet és táj, épített és tárgyi örökség, valamint életképek – kategóriában jelentkezhettek professzionális és amatőr fotográfusok. A szakmai zsűri mindhárom kategóriában három díjat osztott ki, az első helyezett 1 millió, a második 500 ezer, a harmadik pedig 300 ezer forintot kapott. A közönségszavazás győztesei ugyancsak 1 millió forint jutalomban részesültek kategóriánként.

Ők lettek idén a legjobbak

A szakmai zsűri döntése alapján a természet és táj kategória első helyezettje Daróczi Csaba A halak csillagképe, második helyezettje Litauszki Tibor Áthúzás, harmadik helyezettje pedig Prisznyák Tibor Hajnali látomás című képe lett. Közönségdíjat kapott Makai Balázs Harmatos szitakötő című felvétele. A Magyar Természetjáró Szövetség különdíját Radisics Milán kapta Roxy, a szomszédunk című sorozatáért.

Daróczi Csaba, a természet és táj kategória győztese (j), miután átvette A halak csillagképe című fotójáért odaítélt díját Potyó Imre környezetkutatótól, a 2020-as pályázat díjazottjától, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Épített és tárgyi örökség kategóriában a zsűri első díját Daróczi Csaba A Magyar Zene Háza, a második díjat Novák Gábor Ködtakaró, a harmadikat pedig Hodossy Ilona Csúcsra fel című fotója kapta. Közönségdíjat nyert Herman Dóra A mesebeli kastély című felvétele. A Magyar Turisztikai Ügynökség különdíját Holczer Tibor Pentele híd című fotója érdemelte ki.

Kerekes M. István, az életképek kategória győztese, miután átvette A pillanat varázsai című fotójáért odaítélt díját Keleti Éva Kossuth-díjas fotográfustól, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Életképek kategóriában a zsűri első helyezettje Kerekes M. István lett A pillanat varázsai című sorozatával, a második Mohos Márton Búcsú, a harmadik pedig Kiss Andrea BuSHOW című sorozatával. A közönségdíjat Orbán Péter Első sorból című fotója nyerte. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete különdíját Szabó Nándor kapta Az élet útja című képéért, az Operaház különdíját Zsila Sándor Az Öreg Hölgy című sorozata érdemelte ki.

Neves fotóművészekből állt a zsűri

A pályázatot ebben az évben negyedik alkalommal hirdette meg Magyarország kormánya a Magyar Természetjáró Szövetséggel, a Nagycsaládosok Országos Egyesületével és a Magyar Turisztikai Ügynökséggel együttműködésben.

A fotópályázat célja, hogy az alkotók lencséjén keresztül, egyedi látásmóddal mutassa be hazánk természeti és épített örökségét, az itt élők ünnepeit és mindennapjait, mindazt amire büszkék lehetünk Magyarországon.

A kezdeményezés lehetőséget nyújt a résztvevőknek arra is, hogy alkotásaikat a nagyközönség előtt is megmutassák, népszerűsítsék.

A zsűri elnöke Kaiser Ottó fotográfus volt, tagja Keleti Éva Kossuth-díjas fotográfus, Haris László fotóművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja, Potyó Imre környezetkutató, a 2020-as pályázat díjazottja, 2018-ban és 2020-ban az év természetfotósa, valamint Rizsavi Tamás fotográfus volt.

Tovább olvasom