Művház
37 magyar szerző közösen írt dalt (videó)
Soha ennyien nem írtak még együtt dalt Magyarországon, a szerzemény a Dalszerzők Napja alkalmából az Artisjus Egyesület felkérésére készült.
Az egyedülállóan széleskörű összefogás és a dalszöveg arra hívja fel a figyelmet, hogy a dalok képesek összekötni az embereket és segítenek megérteni egymást. A Dalszerzők Napján minden évben a zenék alkotóit ünnepeljük október 8-án – olvasható az Artisjus közleményében.
A megjelenés rekordot állít fel – soha ennyi magyar szerző nem írt még közösen dalt. A kollaborációban különböző zenei stílusokból érkező szerzők vettek részt és több korosztály dolgozott együtt.
A legidősebb és a legfiatalabb résztvevő életkora között több mint ötven év különbség van: az idén európai könnyűzenei díjjal kitüntetett 22 éves Deva és a 76 éves Bródy János is a szerzői csapat tagjai.
A dalhoz készült videóklip itt nézhető meg:
A rendhagyó alkotói folyamatot Müller Péter Sziámi dalszövegíró és Sebestyén Áron, a projekt producere gondolta ki és fogta össze. A közös munka több alkotó esetében országhatárokon ívelt át: Gerendás Dani Los Angelesből, Jónás Vera Berlinből, Hien pedig Vietnámból, majd pedig New Yorkból csatlakozott a közös munkához.
„Az Artisjus felkérése után megkerestem Sebestyén Áront, hogy legyen zeneszerző partnerem a dalszerzési folyamatban. Megírtam a kezdő sort meg a refrént, hogy hogy épül fel a dal struktúrája és nagyjából definiáltam a tartalmat is. Így kezdtek el dolgozni a zeneszerzők. Elsőként Áron írt egy zenei alapot, majd az ő vezetésével a többiek megírták és feldúdolták az egyes sorokat. Ezekre a dallamokra a szövegíróktól jobbnál jobb sorokat kaptam. Bródy János írta az utolsó sort, aki nagyon ügyesen lecsapta a kezdő felütést, ezzel igazi keretbe helyezve a dalt. Összességében ez egy hajmeresztően kemény kihívás volt, nagy gyötrődés és nagy élvezet – talán életem legnehezebb és legmurisabb munkája” – fogalmazta meg Müller Péter Sziámi.
„Különleges szerzői és produceri kihívás volt kitalálni egy módszert arra, hogy egyenlő arányban vegyen részt mindenki a zeneszerzői munkában, és a végén még egységes dal is szülessen” – mondja a munkafolyamatról Sebestyén Áron, a projekt producere. „Kiindulásként egy elektromos zongoraalapot készítettem, ezzel körvonalazódott a zenei szerkezet, a dal zeneszerzőinek pedig erre az alapra kellett dolgozniuk. A gyerekkorunkból ismert „papírhajtogatós játék” mintájára mindenki csak az előző sort ismerhette meg, ahhoz kellett hozzáadnia a sajátját. Amikor a dal zenei része elkészült, a szövegírók Sziámi vezetésével hasonló építkezős módon dolgoztak tovább. Ennek a hosszú folyamatnak a végén annak örülök a legjobban, hogy mindenki jókedvűen és lelkesen dolgozott a dalon, és ezt lehet érezni a végeredményen is”.
Zeneszerzők: Delov Jávor, Dorozsmai Gergő, Füstös Bálint, Gerendás Dani, Hangácsi Márton, Heilig Tomi, Hien, Iván Szandra, Johnny K. Palmer, Jónás Vera, Kádár-Szabó Bence, Kozma Kata, Sebestyén Áron, Sena Dagadu, Szebényi Dani, Szécsi Böbe, Szeder-Szabó Krisztina, Szigeti Zsófia „Solére”, Takács Dorina „Deva”, Tarján Zsófia, Vavra Bence, Zentai Márk.
Dalszövegírók: Bárdos Deák Ágnes, Bérczesi Róbert, Bródy János, Dorogi Péter, Egressy Zoltán, Frenk, Karáth Anita, Kovács Antal, Lombos Marci, Major Eszter, Müller Péter Sziámi, Pajor Tamás, Szabó Ági, Tariska Szabolcs, Volkova Krisztina.
Az új dal célja nem csupán a rekordállítás volt. A kezdeményezés alkotói folyamata egyúttal példát is kíván mutatni arra, hogy közös dalaink nem csak szórakoztatnak vagy kikapcsolnak, számtalan módon össze is kötnek minket. „A dal összeköt” – így szól az idei Dalszerzők Napja üzenete, melyhez október 8-án, a Dalszerzők Napján a nagyközönség is csatlakozhat. A #dalszerzőknapja és a #adalösszeköt hashtagekkel ellátott közösségi média bejegyzésekben lehet majd közzétenni a kedvenc közös dalokat és a kapcsolódó történeteket.
A zenei kollaborációkat több hazai dalszerzői program is támogatja, például a dalszerző táborok, a TV-ből a Youtube-ra költözött Dalfutár sorozat, a Dalszerző Expo. Az Artisjus statisztikái is alátámasztják a zenei együttműködések erősödését. Az adatokból kiderül, hogy az olyan dalok közül, amelyek az elmúlt 5 évben születtek és már jogdíjat is termeltek, stabilan növekszik azok aránya, amelyeknek legalább három szerzője van – arányuk 25%-ról 30%-ra nőtt. Mindeközben az egyszerzős és jogdíjat is termelő szerzemények aránya 10%-kal csökkent.
Dalszerzők Napja – október 8.
A Dalszerzők Napját 2018-ban az Artisjus Egyesület hívta életre azzal a céllal, hogy felhívja a közönség figyelmét a zenei produkciók mögött zajló alkotómunkára és alkotókra. A Dalszerzők Napján évente egyszer megünnepeljük a magyar zenei szerzőket, akiknek kedvenc dalainkat és zeneműveinket köszönhetjük. Hogy miért pont októberben? 1965-ben a kultikus Bosch klubban – melyet azóta poptörténeti emlékponttá avattak – ekkoriban játszották először közönség előtt az első magyar nyelvű rockdalt, Bródy János és Szörényi Levente Óh, mondd című dalát, az Illés-együttes előadásában.
Magyarországon jelenleg tizenhatezer zeneszerző, dalszerző és szövegíró kap szerzői jogdíjat művei után. Munkájuknak köszönhetően évente huszonegyezer új dal születik, az Artisjus adatbázisában jelenleg 548 ezer magyar mű szerepel.
Borítókép: Hangácsi Márton énekel
Művház
Látta már? Íme a S.E.R.E.G. első képkockái (videó)
A készülő akciósorozat címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze.
Látványos képi világot és izgalmas történetvezetést ígér az idén ősszel debütáló, S.E.R.E.G. című katonai sorozat hat epizódja, amelyekből az első képkockákat a Digital-Media Hungaryn láthatták a konferencia résztvevői. A Megafilm Service katonai sorozata – amelyben a Magyar Honvédség is közreműködött – izgalmakat sejtető akciót ígér – hívta fel a figyelmet cikkében a Magyar Nemzet.
Az alkotás címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze (S.E.R.E.G.), és már az első hangulatkeltő képkockákból is kirajzolódnak ezek a tulajdonságok. A történet egy iraki háborús misszióban kudarcot valló katonáról, Győrbíró Zsolt alezredesről szól, akit Csórics Balázs alakít. Győrbírónak egyetemista fiával való rossz kapcsolata is megnehezíti az életét és számot kell vetnie a bajtársiasság fogalmával is, miközben újra bevetésre készül csapatával. A férfiak mellett természetesen megjelennek a nők és a bonyolult szerelmi szálak is.
A film előzetesét itt tudja megtekinteni:
A forgatásról a Magyar Nemzet készített werkfilmet:
Művház
Folytatódnak a Metropolitan Opera közvetítései az Urániában
Folytatódnak októbertől a New York-i Metropolitan Opera közvetítései az Uránia Nemzeti Filmszínházban, amelynek kínálatában nyolc új előadás, Offenbach, Mozart, Beethoven, Puccini, Richard Strauss, Verdi és Rossini örökzöld művei mellett egy kortárs darab, Jeanine Tesori Grounded című operája is helyet kapott.
A Metropolitan Opera Live in HD közvetítéseinek 2024/25-ös programjában a nézők új rendezésben láthatják New Yorkból Verdi Aidáját és Strauss Saloméját is, olyan művészek előadásában, mint Lise Davidsen, Angel Blue, Piotr Beczala, Peter Mattei, Quinn Kelsey vagy Kutasi Judit és Kálmán Péter – áll a filmszínház pénteki közleményében.
Az évadot október 5-én Offenbach műve, a Hoffmann meséi nyitja. A főszerepet a francia tenor, Benjamin Bernheim alakítja, három egykori szerelmét pedig Erin Morley, Pretty Yende és Clémentine Margaine. Az előadást Marco Armiliato vezényli.
Október 19-én a kétszeres Tony-díjas zeneszerző, Jeanine Tesori kifejezetten a Met számára írta Grounded című új operáját. A kortárs mű Michael Mayer LED-képernyőket és légifelvételeket is használó rendezésében kerül színpadra, története pedig a 21. századi háború etikai és pszichológiai problémái körül forog. Főhőse, Jess első vonalbeli vadászpilóta, aki váratlan terhessége miatt kikerül a pilótafülkéből, és a földre kényszerülve drónokkal vesz részt a támadásban. A főhőst Emily D’Angelo, az opera egyik fiatal művésze személyesíti meg.
Az évad kiemelkedő eseményei közé tartozik a norvég szoprán, Lise Davidsen visszatérése aki először november 23-án lesz látható Puccini Tosca című operájának címszerepében. Freddie De Tommaso tenor mint Cavaradossi tűnik fel, Quinn Kelsey bariton pedig Scarpia rendőrfőnökként látható.
Az Urániában már hagyomány, hogy karácsony körül minden évben levetítik A varázsfuvola 2006-os felvételét. Idén december 26-án lesz látható Mozart művének rövidített, ifjúsági előadása, amelyben Miklósa Erika énekli az Éjkirálynő szerepét.
Verdi Aidájával 2025. január 25-én folytatódik a sorozat Michael Mayer látványos új rendezésével, amelyben Kutasi Judit Amneris egyiptomi hercegnőt alakítja. A temesvári születésű mezzoszoprán Verdi A végzet hatalma című dalművében az idén debütált a Metropolitan Operában. Az Aida főbb szerepeit Kutasi Judit mellett Angel Blue, Piotr Beczala, Quinn Kelsey és Dmitrij Belosszelszkij éneklik.
Március 15-én Beethoven Fidelióját közvetítik, amelyet Jürgen Flimm rendező a jelenkorra adaptálva, mai környezetbe helyezett. A darab főhősnőjét Lise Davidsen alakítja.
Két, Baumarchais-vígjátékból készült klasszikus opera is része a programnak. A Figaro házassága, Mozart operája április 26-án lesz látható Michael Sumuel basszbaritonnal a címszerepben és az angol Richard Eyre rendezésében.
Új produkcióként, húsz év után tér vissza a Met színpadára Richard Strauss Saloméja. Claus Guth rendező viktoriánus környezetbe helyezi a bibliai tárgyú történetet, amelynek május 17-i közvetítésén a dél-afrikai Elza van den Heever szoprán énekli a címszerepet, Keresztelő Szent Jánost pedig Peter Mattei bariton alakítja.
Az évad utolsó operája a másik híres Baumarchais-adaptáció, A sevillai borbély, Rossini műve lesz. Bartlett Sher csaknem húszéves rendezése május 31-én új szereposztásban, az olasz Giacomo Sagripanti vezényletével kerül színre. Bartolo doktort Kálmán Péter énekli, Rosina szerepében pedig az orosz-kirgiz mezzoszoprán, Aigul Akhmetshina lesz látható.
Az Uránia honlapján meghirdetett élő és ismétlő előadásokra május 7-én kezdődik a jegyárusítás. Minden darab angol és magyar felirattal látható.
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.