Kövess minket!

Művház

15 film alkotóit díjazták a Mecenatúra-gálán

A Médiatanács először rendezte meg filmesdíj-gáláját, a Mecenatúra-díjátadót.

A Magyar Média Mecenatúra díjazottjai:

A tévéfilmek rendezői közül a Fehér György-díjat Szász Attila nyerte el A berni követ című, az ötvenes években játszódó történelmi thriller játékfilmjéért, a második helyezett Miklauzic Bence lett A Hőskeresők című alkotásával, amely II. világháborús amerikai pilóta nyomai után a vidéki Magyarországon kutató fiú történetét meséli el, a harmadik díjat Mattyasovszky-Zsolnay Bálint kapta A rajzoló című filmje után, amely egy bűnügyi fantomkép-rajzolót állít a mű középpontjába.

Az ismeretterjesztő filmeknek járó Kollányi Ágoston-díjat Molnár Attila Dávidnak ítélték oda egy gerecsei öreg tölgy életéről szóló, A Nagy Fafilm című alkotása kapcsán. Oláh Kata részesült a második helyezettnek járó elismerésben A Griff, a Dámvad és a Varjú című filmjével, amely Gróf Bánffy Miklós, Kós Károly és Báró Kemény János erdélyi polihisztorok életét és munkásságát mutatja be. Mosonyi Szabolcs lett a kategória harmadik helyezettje a Vad Szigetköz című természetfilmjével, amely az egyedülálló szárazföldi delta és a terjeszkedő épített környezet közt feszülő helyzetet tárja a nézők elé.

A dokumentumfilmes Ember Judit-díj első helyezettje Nagy Dénes lett a Másik Magyarország című alkotásával, amely Bukta Imre festőművész és Mezőszemere viszonyát mutatja be. Varga Ágota A tartótiszt című filmjével nyerte el a második díjat, amelyben először szólal meg egy az egykori Kádár-korszakban dolgozó állambiztonsági tartótiszt. A kategória harmadik díját Skrabski Fruzsina hozta el, aki az Elhallgatott gyalázat című művével dolgozta fel a II. világháborúban szovjet katonák által magyar nők ezrein elkövetett nemi erőszakot.

Az animációs filmek közül az első helyezettnek járó Macskássy Gyula-díjat Glaser Katalin nyerte el a Három nagymamám volt című, a család összetartó erejét láttató alkotásáért. A második helyezett Horváth Mária lett a Lázár Ervin-mesékből készült Négyszögletű kerek erdő című filmsorozatáért. A harmadik díjat Gyulai Líviusznak ítélték oda az Egy komisz kölyök naplója című sorozatáért, amely egy XIX. századi, Amerikában élő nyolcéves kisfiú kalandjairól szól.

A kísérleti és kisjátékfilmek Huszárik Zoltán-díját Szemző Tibor kapta a Vágy, hogy indiánok lehessünk című alkotásáért, amely Franz Kafka utolsó szerelmének és utolsó barátságának története. A második helyezett Fabricius Gábor Sintér című filmje lett, amely az etika konfliktusát boncolgatja a mai realitással. A harmadik díjban Szirmai Márton részesült Bocs! című művéért, amely azt járja körül, megvehető-e pénzért a lelki nyugalom.

Különdíjban részesült dr. Szuchy Zsuzsanna, a Tenyérnyi gyerekek című film rendezője az emberi életért folytatott heroikus küzdelem ábrázolásáért, Zsigmond Dezső rendező a Három királyok című dokumentumfilm-trilógia rendezéséért, a hátrányos helyzetű emberek helytállásának bemutatásáért, valamint László Zsolt színész, az Utolsó órák című, Batthyány Lajosról szóló film szereplője a tévéjátékfilmben nyújtott kimagasló színészi teljesítményéért.

Művház

Október 23. – folytatódik Bagi Iván Sétatörténelem című sorozata (videó)

Harmadik nemzeti ünnepünkön a népszerű humorista Sétatörténelem-sorozata is a harmadik részéhez érkezett. A nagy magyar sorsfordító eseményeknek emléket állító, finom, tiszteletteli humorral élő kisfilmek sorában az 1956-os eseményeket felelevenítő epizód is elsősorban a közönség fiatalabb tagjait kívánja megszólítani.

Közzétéve:

Borítóképünk kocka a Bagi Iván október 23-i kisfilmjéből

Bagi Iván az augusztus 20-i ünnep után most az 1956. október 23-i, illetve az azt követő forradalmi események néhány ikonikus helyszínére látogatott el Budapesten. Kísérője ezúttal is a történész szakot végzett stand up-os, Szép Bence, aki könnyed, mégis informatív módon beszél a magyar történelem egyik legfontosabb XX. századi eseménysorozatáról – írja az Origo.

„Fiatalosan, lazán, és csak nagyon finoman vegyítve a humort ezzel a történelmi formátummal”

– mondja Bagi Iván a harmadik „sétafilm” készítését bemutató werkfilmben arról, hogyan lehet megszólítani a fiatalokat az olyan súlyos témákkal, mint az október 23-i forradalom és annak felidézése.

Pontosan mikor és hol volt az első véres esemény 1956 őszén? Tényleg harcoltak lekvárral a szovjet páncélosok ellen a forradalmárok? Miért egy kamaszfiú szobra áll a Corvin köznél?

Ezekre és még sok más kérdésre is választ kaphat Bagi Ivántól és Szép Bencétől a harmadik sétatörténelmi kisfilmben. Nézze meg az alábbi videót!

Tovább olvasom

Művház

A Magyar Nemzet fotóriportereinek 2006-os képeiből nyílt kiállítás

Meggyalázott demokrácia címmel nyílt ma fotókiállítás a Nemzeti Múzeumban. A tárlat célja, hogy a Magyar Nemzet fotóriporterei által készített felvételeken keresztül bemutassa: az 1956-os forradalom 50. évfordulóján a Gyurcsány Ferenc vezette szocialista–liberális kormánykoalíció az erőszak eszközét alkalmazva lépett fel békés demonstrálók ellen.

Közzétéve:

Burger Zsolt/Magyar Nemzet

A kiállításról, valamint a 2006 őszén történtekről L. Simon László, a múzeum főigazgatója nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, aki elmondta, hogy a hatalom embertelen fellépése, valamint cinizmusa olyan történelmi esemény volt, amit a muzeológia eszközeivel is fel kell dolgozni és be kell mutatni.

“A jelenlegi állandó kiállításunk 1990-ig foglalkozik a magyar történelemmel, azonban az nem ért véget a rendszerváltással, ezért is fontos a ma nyíló szabadtéri tárlat, amely a 2006. október 23-án történt eseményeket mutatja be” – nyilatkozta L. Simon László, a múzeum főigazgatója.

“Gyurcsány Ferenc még mindig köztünk van, és aktív alakítója a magyar belpolitikának, ami a 2006-os események fényében elkeserítő. Ugyanakkor az általa vezetett hatalom embertelen fellépése olyan történelmi esemény volt, amit a tudomány, a muzeológia vagy a művészet eszközeivel is fel kell dolgozni és be kell mutatni”

– rögzítette L. Simon. Kitért rá, hogy 2006 gyalázatos eseményei a magyar történelem részét képezik, azokat majd az új, állandó kiállításon is be kell mutatni.

“Régi idők legrosszabb emlékeit idézte vissza 2006 őszén a posztkommunista hatalom” – emlékeztetett a főigazgató, kiemelve, hogy a történelmi szakaszhatárok nem feltétlenül vágnak ketté életeket: a rendszerváltozást követő évtizedekben az 1990 előtti diktatúrát működtető személyek is közöttünk éltek, mint például a 2016-ban elhunyt Biszku Béla. Szerencsés esetben viszont nem kaptak többé szerepet.

“A 2010-es új alkotmányos időszakban is ezt vártuk volna, de Gyurcsány Ferenc ugyanúgy aktív maradt, mint a rendszerváltozást követően Horn Gyula, aki pedig karhatalmistaként az 1956-os forradalom leverésében is tevékeny szerepet vállalt”

– mutatott rá.

A véres tömegoszlatás, valamint a káosz és a zűrzavar kapcsán L. Simon közölte: számára Révész Máriuszról, a Fidesz országgyűlési képviselőjéről készült felvételek azok, amelyek leginkább kifejezik a 2006 őszén történteket. “Mindez megmutatja, hogy a hatalom nem válogatott” – rögzítette a főigazgató, aki felidézte azt is, hogy az SZDSZ akkori prominens politikusa, Kuncze Gábor frakcióvezető gúnyosan Révész „Mártíriusznak” nevezte a fideszes politikust. “Mérhetetlen arrogancia és cinizmus volt tapasztalható az akkori kormánypárti, szocialista és liberális politikusoktól. Ha ma történne hasonló, az egész nyugati sajtó a jelenlegi kormánynak rontana, és megjegyzem, teljes joggal tenné” – hangsúlyozta L. Simon. A főigazgató kiemelte, hogy a 2006. őszi eseményeket el kell magyarázni mindenkinek, és emlékeztetni kell a legújabb kori magyar történelem egyik legsötétebb napjára.

“A mi felelősségünk is, hogy rámutassunk az akkor történtekre” – hangsúlyozta.

L. Simon László felidézte: 2006-ban nem gondolta volna, hogy 15 évvel később Gyurcsány Ferenc még mindig meghatározó szereplője lesz a magyar politikának. “Meg kell mutatni a fiataloknak, hogy mi van a ‘jófejség’ álarca mögött” – hívta fel a figyelmet a főigazgató, kiemelve, hogy ebben a politikusoknak és a kulturális élet szereplőinek, valamint a közintézményeknek is felelősségük van.

Borítókép: Burger Zsolt felvétele

Tovább olvasom

Művház

Itt az Áldozatok 2006 című film trailere!

Skrabski Fruzsina és Bodoky Tamás filmje a 2006-os véres eseményeket mutatja be a rendőri és civil áldozatok szemszögéből – írja a Mandiner.

Közzétéve:

Borítóképünk képkocka a film előzeteséből
Tovább olvasom