Kövess minket!

Művház

12 televíziós bemutatásra és streaming szolgáltatásra készülő dokumentumfilmet támogat az NFI

Az NFI az elmúlt hónapokban hirdette meg a televíziós bemutatásra és streaming szolgáltatásra készülő alkotások támogatási pályázatait – emlékeztet az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében a filmintézet.

A Nemzeti Filmintézet dokumentum-, ismeretterjesztő-, animációs, tévé-, kisjátékfilm és történelmi dokumentumfilm pályázataira, valamint a hazai filmtámogatási rendszer újdonságaként először meghirdetett tévésorozat pályázataira nyár végéig összesen mintegy 1400 filmtervvel jelentkeztek az alkotók.

Az NFI támogatásával jelenleg

 

  • 49 dokumentumfilm,
  • 10 animáció,
  • 24 ismeretterjesztő alkotás,
  • 8 kisjátékfilm és
  • 10 tévéfilm készül, továbbá
  • 19 sorozattervet

 

fejlesztenek az alkotók.

A tájékoztatás szerint az NFI Televíziós Döntőbizottsága ezen felül döntött 12 történelmi dokumentumfilm gyártásának támogatásáról.

A szórakoztató, fikciós tartalmak támogatása mellett elengedhetetlen, hogy a múlt feldolgozásban jelentős szerepet vállaló, történelmi témájú alkotások létrejöttét is elősegítse a Nemzeti Filmintézet. (…) A történelmi dokumentumfilmek éppen abban segíthetnek, hogy jobban megismerjük közös történeteinket” – idézi a közlemény Káel Csabát, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztost, az NFI igazgatóságának elnökét.

A támogatott alkotások között van az Almási Tamás rendezésében készülő, Onódy, a hatvanas évek császára című film; Pajer Róbert Bethlen István életét és a két világháború közti Magyarországot bemutató munkája, valamint Fekete István író, a “bereki ember” portréja, Bertha Lívia rendezésében.

Czibor Zoltánról, az Aranycsapat világhírű futballistájának tündökléséről és drámájáról Koltay Gábor rendez filmet; Szebeni Zsuzsa pedig a két világháború közti Kolozsvár emblematikus alakjáról, írók és költők múzsájáról, Szilvássy Caroláról fog forgatni.

Jamrik Levente a legfrissebb kutatási eredmények ismeretében avatja be a nézőket a Kádár-rezsim titkos, állami drogkereskedelmébe Vörös narkó címmel készülő alkotásában. Gulyás Gyula Orcátlan dolgok címmel forgat “historikus szembesítést a velünk élő történelemmel”; Mózes Gergely Mindhalálig címmel az 1944-es budapesti ostrom árnyékában Baránszky Tibor pap és Kun András nyilas szerzetes párhuzamos történetét meséli el.

Király Attila az 1956-os forradalom új arcát mutatja be egy maroknyi, Angliába menekült magyar szemtanú szemszögéből. Korábban soha nem látott archív felvételek szerepelnek Lavro Ferenc Több tízezer ártatlan vajdasági emlékére címmel készülő alkotásában. Kiss Sándor és Skrabski Fruzsina Megörökölt gyalázat címmel készíti az Elhallgatott gyalázat című film folytatását. Kilencszáz éves székely hagyományra, a fiatalok férfivá válásának pillanatára, a berukkolásra építi Pataky Csaba A magyarság keleti őrszeme címmel készülő filmjét.

Művház

Elkészült A magyar nyelv nagyszótárának újabb kötete

A szótár készítői az irodalmi és köznyelvi szókincs mellett válogattak egyebek mellett az archaikussá vált szavakból, a csoport- és rétegnyelvek, a nyelvjárások, a szleng szókészletéből is.

Közzétéve:

A húszkötetesre tervezett sorozat 8. kötetében 1021 oldalon több mint 2 ezer címszó található, és csaknem 7 ezer jelentésük szerepel ezeknek a feldolgozott szavaknak. A szavak bemutatását mintegy 28 ezer példamondat gazdagítja – közölte a kiadványt gondozó ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpont (NYTK) az MTI-vel.

Mint a közleményben kiemelik,

A magyar nyelv nagyszótára a magyar nyelvtudomány eddigi legnagyobb szótári vállalkozása, amely a magyar lexikográfiái gyakorlatból még hiányzó, új műfajt képvisel.

Történeti jellegű értelmező szótárként legfontosabb feladata a szavak jelentéstartalmának kibontása és e jelentések viszonyrendszerének ábrázolása. Műfajából következően nem csupán a mai nyelvállapot szókészletét tükrözi és elemzi a lexikográfia eszközeivel, hanem címszóállományában, szótárazott jelentéseiben és példamondataiban egyaránt túlnyúlik a szinkrónia határain, és történeti dimenziót érvényesít, amikor az elmúlt csaknem 240 esztendő szókincséből merít.

A szöveggyűjtemény, amelynek elemzésével a szótárt létrehozták, összességében több száz millió szövegszót tartalmaz.

Ezek jó része az 1800-as évek végétől gyűjtött archivális cédulagyűjteményükben található, másik része a Magyar történeti szövegtárban, de a munka során sok publikált kereskedelmi forgalomban lévő CD-t is feldolgoztak. A jelentésekre mindig példákat is adnak a szöveggyűjteményből, pontos bibliográfiai adatok megjelölésével.

A szótár készítői az irodalmi és köznyelvi szókincs mellett bőségesen válogattak egyebek mellett az archaikussá vált szavakból, a csoport- és rétegnyelvek, a nyelvjárások, a szleng szókészletéből is.

A közlemény szerint a kiadvány a korábbi szótáraknál teljesebben és tagoltabban adja vissza az egyes szavak jelentésszerkezetét. Nyelvtani szemléletében, szófaji rendszerében, illetve a szavak nyelvtani-szófaji elemzésében figyelembe veszi a grammatikai kutatások legkorszerűbb eredményeit.

A mostanival együtt eddig megjelent nyolc kötet közül az első a szótár használatához szükséges tájékoztatókat, segédleteket és a bibliográfiai apparátust tartalmazza, a hét szótári kötet (a 2. az a-á, a 3-4. a b, az 5. a c-cs, valamint a d-de, a 6. a di-ek, a 7. az el-él, a 8. az em-ez kezdetű címszavakkal) közel 22,5 ezer címszót dolgoz fel.

A sorozat 8. kötetében helyet kaptak a Segédletek kiegészítései és javításai, valamint a példamondatokban előforduló rövidítések jegyzéke is.

A világhálón is elérhető szótár fontos segédeszköz lehet a nyelvészet, az irodalomtudomány és társtudományaik kutatóinak, ezenfelül a nyelvtanulóktól a kultúrhistória iránt érdeklődőkig sokak számára nyújthat hasznos és izgalmas információkat – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Művház

Új tévésorozat készül a Maigret-regényekből

Új angol nyelvű tévésorozat készül George Simenon klasszikus bűnügyi regényeiből, amelyek főhőse Maigret felügyelő.

Közzétéve:

MTI Fotó: Kallos Bea

A Deadline.com értesülése szerint a krimisorozatot a Playground és a Red Arrow Nemzetközi Stúdió fejleszti, és koprodukciós partnerként a Georges Simenon hagyaték (GSL) is részt vesz az elkészítésében.

A Playground a GSL-lel kötött megállapodás szerint Simenon mind a 75 regényét és 28 novelláját feldolgozhatja, amelyeknek főszereplője a gyilkossági ügyekkel foglalkozó Jules Maigret főfelügyelő. A Maigret-regények Simenon többi munkáival együtt mintegy 600 millió példányban keltek el világszerte. A könyveket több mint 50 nyelvre fordították le.

Maigret felügyelőt az ötvenes években Jean Gabin alakította a filmvásznon. A kilencvenes években Bruno Cremer és Michael Gambon volt Maigret, néhány éve pedig Rowan Atkinson játszotta a felügyelőt egy televíziós sorozatban.

John Simenon, a GSL igazgatója hangsúlyozta, hogy apja hagyatékának gondozásában fontos küldetés, hogy a művek a lehető legszélesebb közönséghez jussanak el úgy, hogy közben megőrizzék az alkotások és szerzőjük integritását.

Borítókép: A Budapestre érkező Rowan Atkinson brit humorista, színész, rendező a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 2015. szeptember 6-án. A művész Maigret felügyelőt alakította a brit ITV (Independent Television) produkciójában.

Tovább olvasom

Művház

André Kertész kiállítás nyílik a Capa Központban

André Kertész fotóművész Szigetbecsének ajándékozott képeiből nyílik kiállítás június 26-án, a Múzeumok éjszakáján Budapesten, a Capa Központban.

Közzétéve:

A magyar származású világhírű fotóművész gyermekkorának nyarait Szigetbecsén töltötte, az ott szerzett élmények nagy hatással voltak rá.

A Múzeumok éjszakáján nyíló tárlat anyagában olyan fényképeket láthat a közönség, amelyeket ő maga válogatta élete alkonyán, ajándékul gyermekkora varázslatos élményeket adó településének

– közölte a Capa Központ.

Felidézik, a világhírű fotóművész gyermek- és ifjúkorát részben Szigetbecsén töltötte rokonánál, Klöpfer Mihálynál, akiknek padlásán több, fametszetekkel, litográfiákkal illusztrált régi német családi képes újságokat talált. Az egyik ilyen a Die Gartenlaube volt. Ezeket nézegetve támadt fel benne a vágy, hogy egykor majd ő is hasonló képeket készítsen. Ezután már tudatosan készült arra, hogy fotográfus legyen, és megélje a kép létrehozásnak élményét.

Szigetbecse és a környéke minden más magyar településnél fontosabbá vált számára az idők során.
“Becse sem a rokonok miatt lett fontos és meghatározó, hanem mert olyan közel kerülhettem a természethez és azokhoz, akik közt ez történt velem. Később akár Tiszaszalkán, akár Esztergomban vagy Harasztiban, akár Franciaországban vagy New Yorkban fényképeztem tájat vagy embert, a becsei táj és a becsei emberek születtek újjá minden képen” – emlékezett vissza a fotóművész.

Utoljára a halálát megelőző évben, 1984-ben járt Szigetbecsén, majd visszatérve New Yorkba, halála előtt néhány hónappal, százhúsz fotót adományozott a településnek. Nemcsak Szigetbecséhez köthető képeket, hanem az életmű ismert darabjait is, egyedülálló áttekintést nyújtva munkáiból.

Kertész sokat kapott a falutól. Ez a falu pedig Kertésztől lett becses. Ha valaki ebben az országban, Európában, Japánban vagy Patagóniában hallott már valamit Kertészről, akkor hallott Szigetbecséről is. Kevés magyar kisfalu mondhatja ezt el magáról

– mondta Kincses Károly, a kiállítás kurátora.

A Capa Központban látható tárlaton az életmű meghatározó fotográfiái és a Szigetbecsén készült fényképek mellett André Kertész, a településnek adományozott személyes használati- és dísztárgyai is láthatóak, melyek közül több is szerepelt öregkori Polaroid felvételein. A tárlat így kivételes betekintést nyújt a világhírű fotográfus mindennapjaiba és művészetébe.

Borítókép: A 125 évvel ezelőtt született magyar származású fotográfus, André Kertész tiszteletére rendezett kiállítás a fővárosi Deák Ferenc téren, 2019. október 4-én. A szabadtéri installáció a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ szervezésében, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében volt látható.

Tovább olvasom