Médiapiac
Vita a média sokszínűségének lehetőségeiről
A média sokszínűségének mikéntjéről, a szabályozás lehetőségeiről és a független újságírásról is szó volt Az európai médiaszabályozás aktuális kihívásai című nemzetközi konferencián Budapesten.
 |
| Aidan White (Fotó: MTI/Kovács Tamás) |
Aidan White, az Etikus Újságírás Hálózat igazgatója a délutáni panelbeszélgetés vitaindító előadásában kiemelte: az újságírás egyfajta „kontrollált kifejezés”, nem szabad beszéd. Több érték korlátozhatja, így például az igazság, a függetlenség, a pártatlanság, az emberiesség és a felelősségre vonhatóság. Befolyásolhatják még a politikai és társadalmi változások, például a gyűlöletbeszéd és az intolerancia – magyarázta.
Megjegyezte: nem lehet hagyni, hogy a gyorsaság legyen a legfontosabb, pedig sokszor ez előbbre valónak tűnik, mint a tartalom igazságossága, függetlensége. A szakértő szerint fontos cél annak megfogalmazása, hogy ki tekinthető újságírónak. Ehhez pedig meg kell határozni az újságírás etikai alapját. Aidan White hangsúlyozta: nagy kihívást jelent az újságírók öncenzúrája is, az, hogy bizonyos témákról nem mernek írni, mert tartanak a következményektől. Arra is kitért, hogy a hagyományos újságírás visszaszorulóban van, jelentősen csökkent az újságkiadás az elmúlt években, és ez kedvezőtlen hatással van az újságírás színvonalára is. További problémaként említette, hogy meglátása szerint nincs megfelelő szolidaritás a médiában.
Joan Barata, az EBESZ sajtószabadság-képviselőjének főtanácsadója az öncenzúra és az úgynevezett dermesztő hatás kérdéséről szólva fontosnak ítélte az arányosság elvének figyelembe vételét a szabályozásban. Szerinte, ha a tartalom-előállító nem elérhető a szabályozó számára, gyakran a közvetítőt szankcionálja, ami már nem feltétlenül arányos. Ez elvezethet akár az öncenzúrázáshoz is – hívta fel a figyelmet egy másik veszélyre.
Eve Salomon jogi és szabályozási tanácsadó szerint a modern audiovizuális szabályozók már kevésbé foglalkoznak a tartalommal, mint korábban. Ezen médiumok tartalmát a fiatalok egyre inkább az interneten keresztül nézik, hallgatják. Egyetértett az EBESZ főtanácsadójával abban, hogy a szabályozónak a sokszínűséget kell elősegítenie, és lehetőséget kell biztosítana a versenynek.
Láncos Petra, a Pázmány Páter Katolikus Egyetem európai jogi szakértője az uniós szabályozás tagállami médiapluralizmusra gyakorolt hatásairól beszélt. Elmondta: míg korábban a médiaszabályozást kulturális témaként kezelte a közösség, később szolgáltatásként kezdték szabályozni azt. Napjainkban kerül előtérbe, hogy a médiának politikai jelentősége is van, így ezen a téren kíván ajánlásokat tenni az unió. Ebben a többi között az oktatásra, az önszabályozásra, az etikai normákra és a médiatanácsok összetételére gyakorolna hatást. Hozzátette: mivel az EU felügyeletet nem gyakorolhat a tagállami médiapluralizmus felett, még kérdéses, ki fogja és milyen tartalommal elfogadni az ezzel kapcsolatos ajánlásokat. Az unió ugyanakkor bizonyos területeken elfojtja, míg másokon ösztönzi a sokszínűséget. Példaként hozta a médiaszabályozási joghatóságok kérdését, amelyek jelenleg nem a területükön sugárzott, hanem az ott bejegyzett médiumokat felügyelik. Ennek szabályozását azonban össze kell egyeztetni a szolgáltatások szabad áramlásának elvével.
Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fórumának elnöke a magyar média sokszínűségéről azt mondta: azt, ha akarnánk, se lehetne megszüntetni, a sokszínűség ugyanakkor nem garanciája annak, hogy a média képes betölteni hivatását. Weyer Balázs elkerülhetetlennek tartotta az ezzel kapcsolatos közösségi szabályozást.
Nyakas Levente, a Médiatudományi Intézet vezetője a médiapluralizmus európai szabályozása nehézségeiről szólva a társadalmi nyilvánosság terének behatárolását is egyre nehezebbnek ítélte meg.
Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja is úgy látta, hogy bár az új szolgáltatások több szereplő belépését teszik lehetővé a médiapiacra, a sokszínűség mégis látszólagos, így gyakran nem tudja kifejteni azt a hatást, amelyet sokan vártak tőle. „Mindenki elmondhatja a magáét, de nem mindenkire fognak odafigyelni” – összegezte. Olyanok is belépnek a média értékláncba, akik nem tartoznak a szabályozás alá, és még nem is eldöntött, oda kell-e sorolni őket – vetett fel egy másik problémát. Ha az internetet nem vonjuk be a szabályozásba, akkor lemondunk a személyiségi jogok megsértésének eddigi felfogásáról – tette hozzá, feltéve a kérdést: kié a felelősség a médiában megjelentekért? Mint mondta, bár látszólag mély a konszenzus bizonyos kérdésekben, teljesen máshogy értelmezik a konkrét ügyeket Európa egyes országaiban. Ugyanakkor úgy látta: a jövő médiaszabályozása nem lehet tisztán nemzeti, még az európai keret sem elegendő, a valódi megoldás egy univerzális etikai normarend lenne, ennek megvalósulását azonban Koltay András a közeljövőben kérdésesnek tartotta.
Az Európa Tanács és a médiatanács 2013 elején állapodott meg a szakmai együttműködésben, amelynek során egymás tevékenységének a korábbiaknál mélyebbre ható megismerését tűzék ki célul. A konferencia a 2013-as program záróeseménye.
(MTI összefoglaló)
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás