Médiapiac
Vegye igénybe Early Bird kedvezményünket a MédiapiacON konferenciához!
Éljen a lehetőséggel, jelentkezzen már most! A Médiapiac június 5-6-i konferenciáján a legfontosabb szakmai területekről, a legizgalmasabb kérdésekre keressük a válaszokat.
Mától él az early bird kedvezmény a MédiapiacON konferenciára. Regisztráljon most kedvező áron, hogy ne maradjon le!
A teljesség igénye nélkül az alábbi előadókra, előadásokra számíthat:
Az adat szekcióban:
- Mit mutatnak az adatok?
Székely Levente – Kutatópont
- A Nyúlon túl, avagy mit rejtenek a számok és hogyan használjuk az eredményeket?Szlahotka Orsolya Content & Social Media Strategist, Vető Balázs Director of Facts – Fishermans.io
Digitális lábnyomunk mára már messze túlmutat a közzétett képes és szöveges tartalmak összességén. A technológia fejlődésével a teljes online viselkedés feltérképezhető. Milyen adatokat gyűjt a Facebook? Hogyan lehet felhasználni a rendelkezésre álló információt az online kommunikáció fejlesztésére? Egy átlagos online hirdetési kampány során keletkezett napi 1 millió adatsorból, miért csak kb 12 sornyit használunk?
- A jövő privát
Szabó Zsófia – Lounge Group
A Facebook-alapító Mark Zuckerberg nemrégi kijelentése szerint. Csakhogy milyen a jelenünk? Mennyire vagyunk ma tudatosak, ha személyes adataink megosztásáról van szó? Instán már csak a close friend-ek láthatják a story-jainkat vagy a nigériai csalásos emailekre is habozás nélkül kattintunk?
Szeretjük józannak és vigyázónak mutatni magunkat, de a hétköznapi működésünk ennél sokszor árnyaltabb. Az előadás keretében az X és Y generációk személyes adat-megosztási szokásait felmérő friss kutatás eredményeit mutatjuk be.
Györke Ádám – Cherrisk
- Ne bízd a véletlenre! Folyamatos tesztelés Magyarország vezető piacterén
Reszler Gábor operatív igazgató, Balló Gábor UX vezető – Jófogás
- Adatgyűjtés a színfalak mögött – hogyan juthatunk olcsón, hatékonyan információkhoz?
Madar Norbert vezető tanácsadó – GKI
A mai társadalom és gazdaság alapja az információ – az egyre gyorsabban digitalizálódó világban az tud gyorsan, hatékonyan jó döntéseket hozni, aki tisztában van a vásárlók, az ügyfelek, a piac véleményével és igényeivel.
Azonban a fogyasztót egyre nehezebb elérni – nagy a zaj, sok az inger: amíg a társadalom egy szűk rétege egyre hangosabban, egyre szélesebb körben mutatja meg saját magát és véleményét a közösségi média felületein keresztül, addig az átlagos fogyasztó elérése – aki a tömeget, a vásárlóerőt adja – napról napra nehezebb. Miközben a technológiai óriások a privát szféra fontosságát a személyes adatok védelmét tűzték a zászlójukra, addig épp a személyes vélemények azok, melyek választ adhatnak fontos stratégiai és kommunikációs kérdésekre. Hogyan lehetséges ezen rejtőzködő, vagy rejtőzködni vágyó fogyasztók elérése? Egyáltalán, kik ők, hányan vannak, milyen felületeken tájékozódnak? Hogyan ismerhetjük meg véleményüket és a döntéseiket meghatározó tényezőket úgy, hogy közben tiszteletben tartjuk a privát szférájukat? Ezekre a kérdésre keressük a választ a fogyasztói adatgyűjtések lehetőségeinek vizsgálatakor.
Meczner Vera alapító – StageHive
A StageHive az elmúlt évek leginnovatívabb művészeti témájú fejlesztése, egy olyan közösségi platform, ahová regisztrálva a szakma képviselői, rendezők, világosítók vagy épp projektmenedzserek közvetlenül kapcsolatba léphetnek egymással.
- Kreatív válaszok az adatrobbanásra
Biró László ügyvezető – Mediator Group
Mit kezdenek az adatrobbanással a kreatív szakemberek? Milyen folyamat során lesz számukra információ – esetleg inspiráció – az adatok növekvő mennyiségéből? Az adat a megoldás vagy az eszköz, arra, hogy briefen legyünk? Több mint két tucat szenior kreatív szakember, PR-es és közösségi média vezető osztotta meg velünk részleteiben, hogyan élik meg az elmúlt 5 év adatrobbanását. Összefoglaltuk, milyen adatokkal, hogyan dolgoznak a legjobb kreatív csapatok, és mutatunk példát a bevált gyakorlatokra is.
A generációk/influencerek szekcióban:
- Kire figyelünk, kiben bízunk? – márkák és influencerek
Csuti (Szabó András) – Pantl Péter – HELL Energy
Farkas Dániel – Starnetwork
- Influencer, mint veszélyforrás
Vas Dóra
Töréspontok, konfliktusforrások és krízishelyzetek az influencer marketingben
Influencer krízisek kezelése a brand szemszögéből
Kerekasztal beszélgetés: Csuti – Farkas Dániel – Bihari Ádám
Steigervald Krisztián generációkutató
Női kerekasztal
#kommlab – Generációkutató Labor
A #kommlab a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetéhez kapcsolódó kutatócsoport.
Tagjai olyan hallgatók és oktatók, akik nem pusztán érdeklődnek az empirikus kutatások iránt, hanem gyakorolni is kívánják azt. A #kommlab tematikája elsősorban generációs fókuszú, így különös figyelmet szentel a generációk, elsősorban fiatalokkal és idősekkel kapcsolatos kutatásoknak.
Kucsera Gábor – Social Guru
Stage-backstage – eszközök szekcióban:
- Merre tart a rádiózás? – Galavics András
Férfias tartalomfogyasztás – Central Médiacsoport
Ki ne szeretné tudni a számokat? Erőviszonyok a médiapiacon – előzetes a Whitereport Financial friss elemzéséből
Incze Kinga alapító-ügyvezető, Whitereport
Magyar Instagram Körkép – Crane
CherryGO – Imre Kata
- Sétáljunk együtt: digitális adatgyűjtés a Raiffeisen séta kampányában
Raiffeisen – Yalcinkaya Veronika Marketing igazgató
- Közösségi toborzás: Csanda Gergely – Talentuno marketing director
Klausz Melinda – KOZOSSEGI-MEDIA.COM
Város szekcióban:
Siófok márkaépítése – Stadler-Szentpéteri Ildikó
Országmárkázás – Papp-Váry Árpád, Piskóti István
Jog szekcióban:
- JOG: … és a jogainkra ki vigyáz? Szerzői jogi aktualitások szakértőktől; Féljük vagy féljünk? Egy éves a GDPR.
Ivanics Krisztina adatvédelmi szakértő
Eötvös József Kutatóközpont Információs Társadalom Kutatóintézet
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Az előadások egyeztetése folyamatos, a változtatás jogát fenntartjuk.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció