Kövess minket!

Médiapiac

Véget ér a torrentezés aranykora? Mit hoz a GDPR?

Az Európai Unió mindig is következetesen védte a magánemberek adatait, így ahhoz sem járult hozzá, hogy a fáljcserélők, torrentezők IP-címeit kiadják, és azok alapján a szerzői jogokat megsértő egyéneket beazonosítsák. Az új adatvédelmi szabályozás, a GDPR viszont ebben is hoz némi változást. Kérdés, mit lépnek az egyes tagállamok. Mezei Péter írása.

 

A cikk rövidebb változata a Médiapiac 2018/1-2. számában jelent meg. Ugyanakkor a szerző, Mezei Péter előadta a lapunk által szervezett február 21-i Megoldókulcs nevű konferencián is.

 

A szerzői jog hagyományos célja egy kiegyensúlyozott rendszer kialakítása egy sokszereplős, sok érdek szerint alakuló, és napjainkban minden korábbinál változékonyabb fogyasztói társadalomban. Ez elsődlegesen azt jelenti, hogy a szerzői jogi szabályozásnak meg kell találnia a megfelelő egyensúlyt egyrészt a kreatív tartalmakat megalkotó, illetve azok megalkotásában szerepet vállaló szerzői és kapcsolódó jogi jogosultak, másrészt velük szemben a társadalom minden más tagjának, különösen a felhasználóknak a magánérdekei és számtalan szervezet (adott esetben az állam) közérdekei között.

A korábbi, a szerzőknek kedvező, teljes mértékben monopol rendszer ma már nem fogadható el. (A szerzői jogok kizárólagosak, de nem korlátlanok.) Ám az is egyértelmű, hogy a mérleg nyelvének bizonyos mértékig el kell billennie a jogosultak irányába, hiszen a kreatív alkotó munkát ők végzik, és a megszülető alkotásokhoz szükséges befektetéseket is ők fedezik.

Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy a jogrendszer fejlődése folyamatos, és számos olyan új joganyag lát napvilágot, amelyek a magánszemélyek érdekeit hivatottak addig nem látott módokon védeni. Ilyennek tekinthető többek között a harmadik generációs alapjogok körébe sorolható adatvédelem is. Ennek a célja, hogy a 21. század adatközpontú világában megfelelő oltalmat nyújtson a magánszemélyeknek azzal szemben, hogy a vonatkozásukban releváns információkkal azok rendeltetésétől eltérő célokra, de mindenképpen a magánszemély hátrányára vissza lehessen élni.

Az internetes világ térnyerése – közhelyszerűen – soha nem látott kihívásokat keletkeztet. Különösen fontos, hogy a digitális alkalmazások és szolgáltatások a tartalomfogyasztást olyan kényelmi funkciók mellett teszik lehetővé, amelyek nem minden esetben illeszthetők be a hatályos szerzői jog keretei közé. (Tekintsünk el attól, hogy kényelmi funkcióként tekintünk az ingyenes tartalomfogyasztásra.)

Ilyen kényelmi funkció például az audiovizuális tartalmak időben eltolt visszanézhetősége, bármely tartalomhoz való konstans hozzáférés, a nagy felbontású/jó minőségű verziók, illetve a linkelés révén a keresett anyag azonnali elérése, avagy épp az anonim műélvezet lehetősége. Az ilyen és számos más kényelmi funkciónak is köszönhetően a jogviták száma a digitális szerzői jog világában hatványozott tempóban nő. A jelek szerint ugyanakkor ebből a harcból nem minden esetben kerülnek ki győztesen a szerzői jogosultak.

Szükségképpen felmerül a kérdés: jó-e ez így? Ennél precízebben: mit lehet tenni, hogy a szerzői jog elérje az eredeti célkitűzését, ugyanakkor továbbra is érvényesüljenek az újonnan megjelenő, a szerzői joggal adott esetben konfrontálódó érdekek? Más szóval: az internet korában is megmaradjon a jogosultak anyagi és erkölcsi megbecsülése, viszont a magánszemélyek az interneten legalább annyira szabadon élhessék életüket, mint teszik azt az analóg világban?

E dilemma egyik kiváló példájaként szolgálhat a szerzői jogok és az adatvédelmi előírások ütközése. E vonatkozásban figyelmet érdemel az 1999 óta világhódító P2P fájlcseréléssel kapcsolatban az Európai Unió Bíróságának számos előzetes döntése, amelyek a magánszemély felhasználók „adatainak” a kezelésére és kiadására vonatkozó uniós joganyagot tárgyalták.

A Promusicae v. Telefónica ügyben (C-275/06) a hangfelvételek előállítóinak közös jogkezelését végző spanyol Promusicae perelte be a spanyol Telefónica internethozzáférés-szolgáltatót, mivel utóbbi nem volt hajlandó a közös jogkezelő kérésére és részére kiadni az előfizetői azonosítására alkalmas személyes adatokat. Az uniós bíróság elutasította a Promusicae igényét. Az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott 2002/58/EK irányelv 5. cikk (1) bekezdése előírja a tagállamoknak, hogy nemzeti jogszabályaik révén biztosítsák a nyilvános hírközlő hálózatok és a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások segítségével történő közlések és az azokra vonatkozó forgalmi adatok titkosságát.

Ugyanezen irányelv kivételek beiktatását is lehetővé teszi, „ha az ilyen jellegű korlátozás – a 95/46/EK irányelv 13. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint – egy demokratikus társadalomban szükséges, megfelelő és arányos intézkedésnek minősül a nemzetbiztonság (vagyis az állam biztonsága), a nemzetvédelem és a közbiztonság védelme érdekében, valamint a bűncselekmények, illetve az elektronikus hírközlési rendszer jogosulatlan használata megelőzésének, kivizsgálásának, felderítésének és üldözésének a biztosítása érdekében”.

A személyes adatok titkosságának a feloldására tehát az irányelv rendkívül súlyos, alapvetően közjogi indokokkal kivételek beiktatását teszi lehetővé a tagállamoknak. Ezek indokok egyike sem állítható azonban automatikusan párhuzamba a fájlcseréléssel megvalósított szerzői jogsértésekkel. (Értelemszerű, hogy aki üzletszerűen biztosítja a jogvédett tartalmakat a végfelhasználóknak, más megítélés alá esik, hiszen a magatartása büntetőjogilag tényállásszerű, és ebben az esetben az adatok kiadása már megengedett.)

Mindezt a Bíróság később – az LSG v. Tele2 (C-557/07) és a Bonnier Audio v. Perfect Communication Sweden (C-461/10) ügyekben – azzal egészítette ki, hogy az uniós joganyag nem zárja ki azt, hogy a tagállamok az adatok titkosságának főszabálya alól a polgári eljárásokra nézve is kivételt iktassanak nemzeti jogukba.

Más szóval az Európai Bíróság szerint nem ütközik az uniós jogba a személyes adatok kiadása harmadik személyek részére szerzői jogi perek indítása céljából, amennyiben az adott tagállam ezt kifejezetten lehetővé tette.

 

Az ítéletek meghozatalakor ez mindössze Ausztriát és Svédországot jelentette. Ennek az adatszolgáltatásnak ugyanakkor előfeltétele, hogy a tagállamok biztosítsák a különböző alapjogok közötti megfelelő egyensúlyt, és ne sértsék az arányosság uniós elvét. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szerzői jogosultnak valószínűsítenie kell a magánszemély által megvalósított magatartás jogellenességét, valamint az internethozzáférés-szolgáltató még ilyenkor sem adhatja ki a fájlcserélő magánszemélyre vonatkozó valamennyi személyes adatot, csak azokat, amelyek az eljárás beindításához elengedhetetlenül szükségesek.

A fentieken túl további figyelmet érdemel a Scarlet Extended v. Sabam ügyben (C-70/10) hozott uniós bírósági döntés, amelynek 51. pontja világossá tette, hogy a felhasználók IP címei is védett személyes adatok, amelyek a végfelhasználó azonosítására alkalmasak. A Bíróság szerint „nem vitatott ugyanis egyrészt az, hogy a vitatott szűrőrendszer létrehozására vonatkozó meghagyás minden tartalom rendszerszerű elemzését, valamint azon felhasználók IP‑címének összegyűjtését és azonosítását vonná maga után, akik a jogellenes tartalmat a hálózatra küldték; e címek pedig védett személyes adatok, hiszen lehetővé teszik az említett felhasználók pontos azonosítását.” Ebből a konkrét ügyben pedig az következett, hogy az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelvben foglalt általános nyomon követés tilalmának elvét követve nem megengedett az előfizetők IP címeinek általános logolása és bírósági végzés nélküli rendelkezésre bocsátása.

Térjünk ugyanakkor vissza még egyszer a Scarlet Extended ügyből idézett mondathoz. Elhelyezésre került benne egy konkrét jogszabályhely [a 95/46/EK irányelv 13. cikkének (1) bekezdése], ami az azóta hatályon kívül helyezett adatvédelmi irányelvben megfogalmazott jogok és kötelezettségek alóli mentességeket és korlátozásokat takarja. Az ebben a bekezdésben található esetkörök némileg bővebben kört fedtek le, de a hasonlóság látványos a fent említett 2002/58/EK irányelvben írtakkal.

Ezt az irányelvet ugyanakkor hatályon kívül helyezte a hamarosan hatályba lépő Általános Adatvédelmi Rendelet (avagy közismertebb angol „nevén” a GDPR). A GDPR vonatkozó szakasza egy nagyon fontos előírással bővült. Eszerint az adatkezeléssel érintett személyek jogait a tagállamok „polgári jogi követelések érvényesítése” céljából is korlátozhatják jogszabályi úton [vö. 23. cikk (1) bekezdés j) pont]. Bár az uniós jogban a rendeletek közvetlenül alkalmazandók, az említett cikk megfogalmazásából kitűnik, hogy a korlátozás bevezetése külön előírás esetén fogadható csak el. Szakítva tehát a korábbi irányelv előírásával, első pillantásra úgy tűnhetne, hogy hamarosan lehetővé válik a fájlcserélő magánszemélyek adatainak a kiadását megengedő tagállami szabályozás.

A GDPR ugyanakkor egy záró rendelkezésében [95. cikk (Kapcsolat a 2002/58/EK irányelvvel)] maga veti el ennek a lehetőségét. E szerint ugyanis „e rendelet nem ró további kötelezettségeket a természetes vagy jogi személyekre az Unión belüli nyilvános hírközlési hálózatokon keresztül történő nyilvánosan elérhető hírközlési szolgáltatással összefüggésben kezelt adatok tekintetében azon kérdésekkel kapcsolatban, amelyek vonatkozásában ők a 2002/58/EK irányelvben megállapított, azonos célkitűzésekkel bíró különös kötelezettségek hatálya alá tartoznak.”

A megfogalmazásból világossá válhat, hogy a 2002/58/EK irányelv speciális jognak minősül a GDPR általános rendelkezéseihez viszonyítva. Ez pedig azt jelenti, hogy az irányelvben meghatározott, speciális esetekben továbbra sem a GDPR – szélesebbre szabott – előírásai tekinthetők irányadónak.

Összefoglalva mindez azt jelenti, hogy a Promusicae, LSG, Bonnier és Sabam ügyekben kimunkált uniós bírósági joggyakorlat változatlanul alkalmazandó marad. Így a fájlcserélő magánszemélyek adatainak és az azonosításukra alkalmas IP címeknek a kiadására csak abban az esetben kötelesek bírósági végzés nélkül az internethozzáférés-szolgáltatók, amennyiben ezt a tagállami joganyag lehetővé teszi. Ilyen adatkiadási kötelezettséget az osztrák és svéd nemzeti jog kivételével másik uniós tagállamban, így Magyarországon sem vezettek még be.

A szerző a Szegedi Tudomány Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának habilitált docense, nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettese.

 

A cikk az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. támogatásával készült.

Médiapiac

Elhunyt Szabó Ferenc, a Vatikáni Rádió magyar adásainak szerkesztője

A jezsuita szerzetes, író, költő, műfordító, teológus 92 éves volt – közölte a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya hétfőn az MTI-vel.

Közzétéve:

Borítókép: Szabó Ferenc jezsuita szerzetes, a Parma fidei - Hit pajzsa díj idei kitüntetettje a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott ünnepségen a Jezsuita Rend Párbeszéd Házának dísztermében 2019. február 23-án, fotó: MTI/Kovács Tamás

Szabó Ferenc a Zala megyei Kálócfán született 1931-ben paraszti családban. 1950-ben érettségizett, majd egy-egy évet tanult az egri és a szombathelyi papi szemináriumban. A jezsuita rendbe a szerzetesrendek 1950-es feloszlatása után, már az illegalitásban lépett be 1953-ban.

Budapesten francia és magyar irodalmat tanult az Idegen Nyelvek Főiskoláján, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán.

Az 1956-os forradalom leverése után, novemberben elöljárója kérésére távozott az országból. Rendi tanulmányait a belgiumi Eegenhoven jezsuita főiskoláján végezte 1957 és 1963 között, közben 1962-ben Brüsszelben pappá szentelték. 1966-ban teológiai doktorátust szerzett a párizsi Institut Catholique-on, disszertációját Szent Ambrus krisztológiájából készítette.

1967-től a Vatikáni Rádió magyar műsorának szerkesztője, majd 1972-től vezetője lett. Római évei alatt filozófiai, teológiai és irodalmi ihletettségű munkáival a nyugati szakirodalomtól elzárt magyarországi hallgatók és olvasók számára hozzáférhetővé tette a kortárs szellemi élet legértékesebb irányzatait. Emellett nagy szerepe volt abban, hogy a II. vatikáni zsinat tanítása eljusson Magyarországra – írták.

Húszéves rádiószerkesztői, kultúraszervezői munkája során valóságos intézménnyé vált az emigráns és az Olaszországba látogató magyarság körében.

Több pápával személyesen találkozott, tolmácsa volt a Vatikánba érkező magyar politikai vezetőknek, és 1991-es magyarországi látogatása előtt ő segítette II. János Pált a magyar kiejtés elsajátításában.

1992-es hazatérése után a Távlatok című jezsuita folyóirat főszerkesztője lett. 1993-1994-ben a Magyar Rádió felügyelőbizottságának, 1994-től pedig a Magyar Katolikus Püspöki Kar médiabizottságának tagja volt. 2000 és 2005 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció szakán óraadó tanárként adott elő, 2011-ig a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán tanított.

Rendkívül termékeny író volt, számtalan filozófiai, teológiai, irodalomkritikai tanulmány, monográfia, műfordítás és költemény fűződik nevéhez.

Kiemelkednek közülük a Pázmány Péterről és Prohászka Ottokárról, a francia egzisztencialistákról írt művei, verseskötetei, valamint a magyar, köztük üldözött jezsuiták életéről szóló Anima Una-könyvsorozata.

1991-ben Pro Cultura Hungarica emlékplakettet kapott, 1996-ban a Magyar Pen Club Illyés Gyula-díjjal tüntette ki műfordítói munkásságáért. Irodalmi tevékenységét 2001-ben Stephanus-díjjal, újságírói pályafutását 2002-ben Táncsics Mihály-díjjal ismerték el. 2007-ben a Széchenyi Társaság díját, egy évre rá Pro Cultura Christiana-díjat, 2011-ben  Magyar Örökség Díjat, 2012-ben Mindszenty-emlékérmet és Prokop Péter-díjat, 2016-ban a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét, 2019-ben a Hit Pajzsa-díjat, 2020-ban pedig Fraknói Vilmos-díjat kapott.

Szabó Ferenc augusztus 6-án ünnepelte pappá szentelésének 60. évfordulóját.

Temetésének időpontját a rendtartomány később közli.

Tovább olvasom

Médiapiac

Bezárnak harmincöt fővárosi postát

Alacsony forgalmú egységekről van szó – közölte a Magyar Posta pénteken.

Közzétéve:

A bezárandó posták utolsó nyitvatartási napja október 7-e, péntek.

A Magyar Posta Zrt. hangsúlyozta: a jogszabályi kötelezettség alapján előírt 66 posta helyett a bezárást követően is 112 posta áll az ügyfelek rendelkezésére Budapesten.

A mostani szankciók okozta európai energiaválságban mindenkinek, a lakosságnak, az állami és nem állami fenntartású intézményeknek, munkahelyeknek is fontos energiatakarékosságban tudatosabban gondolkodnia, cselekednie

– fogalmaztak.

A közlemény szerint a vállalat számára továbbra is elsődleges szempont a szolgáltatások elérhetősége. Éppen ezért az elmúlt időszakban számos olyan fejlesztés valósult meg, amelyekkel a postai szolgáltatások már nem csak személyesen, hanem digitális úton is elérhetők. Emellett a postai szolgáltatások a rendelkezésre álló szolgáltatási helyeken a változások után is magas színvonalon maradnak elérhetőek a budapesti ügyfelek számára – írta a Magyar Posta.

Tovább olvasom

Médiapiac

Új szereplővel bővül a közmédia tartalomgyártása a Petőfi-emlékév kapcsán

A jövőben a közmédia megrendelésére a Petőfi Media Group gyártja a Petőfi-platformok tartalmait.

Közzétéve:

Borítóképünkön Petőfi Sándor portréja Orlai Petrich Soma festményén, forrás: Wikipedia

A korábbinál is szorosabb együttműködésre lépett a közmédia, valamint a Petőfi-emlékév megvalósításában kiemelt szerepet vállaló Petőfi Media Group (PMG) – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel pénteken.

Tavaly márciusban, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára indított közös projektet a közmédia, valamint a bicentenárium koordinálásáért felelős szervezetek. Közös irányítás alá került a Petőfi Rádió és a Petőfi TV, továbbá a hozzájuk kapcsolódó online felületek. A másfél éve megkötött együttműködés tartalma október 1-től tovább bővül:

a jövőben a közmédia megrendelésére a Petőfi Media Group gyártja a Petőfi-platformok tartalmait

– írták a közleményben.

“A közmédia célja, hogy az együttműködésnek köszönhetően a Petőfi-emlékév eseményei a leghatékonyabb tartalom-előállítási módok alkalmazásával a fiatalok legszélesebb körét elérjék” – áll a közleményben.

“A klasszikus tartalom-előállítási módok mellett ma már elengedhetetlen az új eszközök, platformok teljes körű használata. A két szervezet közötti stratégiai partnerség lehetőséget biztosít a közmédia számára, hogy ezeket a megoldásokat a lehető leghatékonyabban vonja be a tartalomkészítésébe amellett, hogy a műsorok továbbra is képviselik a közmédia által támasztott magas elvárásoknak megfelelő minőséget”

– emelte ki a közleményben Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója.

Lóczi János, a Petőfi Media Group Nonprofit Kft. ügyvezetője hangsúlyozta: a Petőfi-bicentenárium méltó megünneplése jegyében az MTVA és a PMG közötti együttműködés közös célja, hogy a kulturális élet meghatározó szereplőinek, alkotóművészeinek olyan adáskoncepciókban biztosítsanak megjelenési lehetőséget, amely szélesebb célcsoportokhoz juttat el kulturális edukációt.

A PMG kiemelt és elsődleges célja a gyártás során, hogy a nemzeti kulturális minőség megtartása mellett olyan hibrid adáskoncepciókat alkosson meg, amely speciális formanyelvi eszköztára mellett elősegíti a megjelenések online térbe való beágyazását, promotálását – közölte a közmédia.

Tovább olvasom