Kövess minket!

Médiapiac

Vége: A Disney bekebelezte a 21st Century Foxot

A társaság 71,3 milliárd dollárért viheti a másikat.

Médiapiac

Soros és Bill Gates döntené el, mi számít dezinformációnak

Egy Soros György és Bill Gates által pénzelt szervezet hadat üzent az álinformációknak. Az újonnan alakult bizottság tele van liberális emberekkel. Közben egy másik Soroshoz köthető szervezet vélhetően egy hibás módszertanú tanulmánnyal állt elő a Facebookon terjedő félrevezető bejegyzésekről.

Közzétéve:

MTI/EPA/Clemens Bilan

Radikális liberálisok által vezetett bizottságot indított az Aspen Institute, amelyet Soros György és Bill Gates dollármilliókkal támogat. A bizottság a “félretájékoztatás” ellen akar fellépni – számolt be róla a V4NA Hírügynökség.

Az Aspen Institute régi kedvezményezettje a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványoknak (OSF). A honlap szerint 2019-ben 25 ezer dollárt kaptak, ugyanakkor egy évvel korábban 275 ezer dollár jutott nekik.

Az Aspen Institute Commission on Information Disorder névre keresztelt bizottság egyik társelnöke a baloldali Katie Couric. Couric nemrég egy műsorban arról beszélt, hogy át kellene nevelni Donald Trump volt amerikai elnök híveit. Az újonnan létrejött bizottság másik társelnöke Rashad Robinson, aki a szintén Soros György támogatását élvező Color of Change nevű szervezet vezetője. A harmadik társelnök Chris Krebs, aki szerint a tavalyi amerikai választás a legbiztonságosabb volt az ország történelmében. A három társelnök munkáját 15 biztos segíti, többek között a brit Harry herceg.

Azonban nem csak Soros György támogatja jelentős összegekkel az Aspen Institute-t, hanem egy másik amerikai filantróp, Bill Gates is.

A Newsbusters nevű amerikai portál szerint a Bill & Melinda Gates Foundation és az OSF két szervezete – a Foundation to Promote Open Society (2,5 millió dollár) és az Open Society Institute (445 ezer dollár) – 2003 és 2020 között közel 105 millió dollárt pumpált az Aspen Institute-ba. Ebből mintegy 101,8 millió dollár Bill Gates szervezetétől származott.

Sorost az elmúlt időben egyébként nagyon érdeklik az álhírek, különösen a közösségi médiában, befolyása pedig ebben a szegmensben is jelentős.

A Facebook Ellenőrző Bizottsága például tele van hozzá hű emberekkel. Helle Thorning-Schmidt, korábbi dán miniszterelnök is ilyen, aki a Soros György által alapított és támogatott International Crisis Group nevű civil szervezet testületi tagja is.

Ezen felül egy Soros által finanszírozott szervezet készített egy olyan tanulmányt is, amelyben a Facebookon terjedő, félrevezető információt tartalmazó bejegyzéseket vizsgálták. A tanulmányban arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a dezinformációs bejegyzések 10,1 milliárdos megtekintést is elérhetnek, ez ugyanakkor megelőzhető lehetne. A “Facebook: Választástól a felkelésig” (Facebook: From Election to Insurrection) címet viselő tanulmányt az Avaaz nevű szervezet készítette. Az Avaaz társalapítója, Tom Periello, a Nyílt Társadalom Alapítványok ügyvezető igazgatója. A másik társalapító, és elnök-vezérigazgató, Ricken Patel korábban olyan baloldali szervezeteknél dolgozott, mint a The Rockefeller Foundation és a Res Publica.

A tanulmány a Facebook tényellenőrzőit – akik a tartalmak hitelességét vizsgálják – használta a “félretájékoztató” bejegyzések listájának összeállításához. A vizsgált bejegyzéseket azonban nem hozták nyilvánosságra.

Andy Stone, a Facebook szóvivője nyilatkozatot adott ki a jelentésről.

“Az Avaaz hibás módszertant használt, mert azt sejtette az emberekkel, hogy csak azért, mert egy oldal megoszt egy tényellenőrzött tartalmat, az ezen az oldalon található összes tartalom problémás” – mondta.

A Facebook tényellenőrzői egyébként mind a liberális Poynter Institute’s International Fact Checking Network (IFCN) részét képezik, amely többek között Soros Györgytől is kapott 300 ezer dollárt.

Borítókép: Soros György magyar származású amerikai üzletember

Tovább olvasom

Médiapiac

Különleges könyvet írtak Orbán Viktorról

Az Orbán-szabály a politikai tudás foglalata – mondta Stumpf István kormánybiztos G. Fodor Gábor: Az Orbán-szabály című könyvének a XXI. Század Intézet Facebook-oldalán tartott online bemutatóján szerdán.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A felsőoktatási modellváltásért felelős kormánybiztos, korábbi alkotmánybíró, kancelláriaminiszter elmondta: Orbán Viktorról sok könyv született már, de ez különleges, hiszen “szerzője az Orbán-csapat tagja”. A könyv az elmúlt tíz év összefoglalása, amelyből kiderül a miniszterelnök filozófiája.

Stumpf István felidézte, hogy a rendszerváltás idején három generáció küzdött egymással: a történelmi nemzedék, melynek kiemelkedő képviselője volt Antall József, a reformerek, akiknek egyik ágát, a reformkommunistákat Pozsgay Imre reprezentálta, a másikat, az ellenzékit pedig Kis János. A harmadik nemzedék volt a kommunizmus utáni Fidesz-generáció. Azért váltak ők a legnagyobbá, mert a kezdeti sikertelenségek után képesek voltak alkalmazkodni, volt társadalom- és nemzetstratégiájuk – jelentette ki.

Stumpf István azt mondta: Orbán Viktor nem engedi, hogy a bürokratikus tevékenység “felzabálja” a kormányzást, tudja, hogy intellektuális szuverenitásra van szükség a mozgástér kihasználásához, kell egy világos iránytű, a nemzeti szuverenitás.

A miniszterelnök “nem szereti az intézményeket, ő az embereket szereti”, és világossá tette, hogy mindent megtesz Európa keresztény gyökereiért – fűzte hozzá.

Lánczi András filozófus, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora szerint a miniszterelnök valószínűleg legalább olyan jó filozófus lenne, mint politikus. Minden kérdéshez úgy nyúl hozzá, hogy eljut a metafizikai mélységig, az első, eredeti kérdésig.

A filozófus álláspontja szerint a politikában mindig verseny van, ez az emberi létezés lényege – ez akkor is így van, ha nem akarjuk -, és itt van egy miniszterelnök, aki kézzelfoghatóan, példátlanul sikeres, nem csupán Magyarországon – jelezte Lánczi András.

Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője videóüzenetében arról beszélt: egy könyv akkor jó, ha elolvasása után többet értünk meg létezésünkből, és G. Fodor Gábor munkája ilyen. Segít tájékozódni az elmúlt harminc évben, és segít megérteni, hogy miért meghatározó az utolsó évtized. A könyv Orbán Viktorról szól, akiről dicsérő szavakat mondani 2021-ben még mindig bátorság – jelentette ki. “Én vállalom ezt a bátorságot” – jegyezte meg a fideszes politikus.

Orbán Viktor a korszakos magyar politikusok közé tartozik – fejtette ki -, akiről azok is elismeréssel beszélnek, akik nem rajongói. Ez a fokmérője Orbán Viktor közéleti teljesítményének, amelyet ez a kötet bemutat – mondta Deutsch Tamás.

Bayer Zsolt újságíró, a Magyar Nemzet publicistája videóüzenetében fontos könyvként értékelte G. Fodor Gábor kötetét. Kifejtette, a nyugati civilizáció a végső pusztulás felé tart, és ebben a történelmi helyzetben van egy politikus, aki elsőként ismerte fel, hogy ha meg akarjuk menteni a nyugati kultúrát, akkor európai reneszánszra van szükség.

Az Orbán-szabály legfontosabb üzenete, hogy van egy vezető Kelet-Európában, aki felismerte ezt az igazságot, és van képessége is, felhatalmazása is, hogy harcoljon érte. “Ebben a harcban muszáj mellette állnunk! G. Fodor Gábor könyve ebben segít nekünk” – hangsúlyozta Bayer Zsolt.

A laudációk után megtartott panelbeszélgetésen G. Fodor Gábor, Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója, Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég vezérigazgató-helyettese és Békés Márton történész-politológus a 2010 utáni “Orbán-korszak” mibenlétéről folytatott eszmecserét.

A szerző kifejtette: Orbán Viktorban megvolt a bátorság ahhoz, hogy saját modellt hozzon létre. A miniszterelnök vezette jobboldal – szakítva a korábban jellemző “hátránygazdálkodással” – “előnygazdálkodást” folytat, azaz az ország erősségeire alapoz – fogalmazott. Álláspontja szerint ez “óriási merészség”, amelyhez állandó tanulási képesség szükséges. Orbán Viktornak a változtatásokhoz volt “mersze, képessége és ereje” – jegyezte meg.

Schmidt Mária ehhez kapcsolódva arról beszélt, bátorságra vall az a felismerés, hogy az a nyugati civilizáció, amelyet a rendszerváltozás előtt “utol akartunk érni”, nem működik már, nincs már mit másolni rajta, ezért “nekünk kell végiggondolni, hogy nekünk mi a jó”.

Úgy látja, hogy Orbán Viktor mindent a nemzeti érdek képviselete szempontjából értékel, és az általa tanultakat ennek érdekében használja fel. Schmidt Mária szerint a miniszterelnök célja “a nemzeti megmaradás és a közös nemzeti siker”, és ez megkülönbözteti más magyar és külföldi politikusoktól.

A főigazgató szólt arról is, hogy a miniszterelnök minden döntését és lépését “gondolatilag nagyon alaposan megalapozza és ezek az elmúlt tíz év után összeálltak egy olyan építménnyé, ami gyakorlatilag megváltoztatta Magyarországot, kezdi megváltoztatni a térségünket és jó eséllyel egész Európát meg fogja változtatni”. “Ennél jobb Európával nem történhet” – hangoztatta.

Barthel-Rúzsa Zsolt arról beszélt, hogy Orbán Viktor stratégiai célokban távlatosan gondolkodik, és ennek megfelelően vezeti az országot. Úgy vélte, hogy nemcsak Magyarországon, de Európában is szükség van azokra a gondolatokra, amelyeket a magyar miniszterelnök képvisel.

G. Fodor Gábor Az Orbán-szabály – Tíz fejezet az Orbán-korszak első tíz évéről című, 372 oldalas könyve a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány gondozásában jelent meg.

Tovább olvasom

Médiapiac

Érvényben marad Trump Facebook-fiókjának felfüggesztése

Továbbra is érvényben hagyják Donald Trump volt amerikai elnök Facebook fiókjának felfüggesztését – adta hírül szerdán az amerikai vállalat által felkért bizottság.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Közleményükben úgy fogalmaztak: “A Testület megállapította, hogy az alaptalan, választási csalásokról szóló és a folyamatos cselekvésre ösztönző bejegyzéseivel Trump úr olyan környezetet teremtett, amely az erőszak komoly kockázatát rejti”.

Bár a testület fenntartotta a volt elnök felhasználói fiókjának felfüggesztését, azt is megállapította, hogy a határozatlan időre szóló felfüggesztés nem megfelelő. Arra kérték a Facebook üzemeltetőit, hogy a “platform más felhasználóira is alkalmazott szabályokkal összhangban álló”, arányos döntést hozzanak. “A mostani döntéstől számított hat hónapon belül a Facebooknak felül kell vizsgálnia az önkényes büntetést, amelyet január 7-én szabott ki, és döntenie kell a megfelelő szankcióról” – írta a testület.

Donald Trump a testület döntése után, szerdán délután, közleményben reagált. Elítélte a szerinte helytelen döntést. “Amit a Facebook, a Twitter és a Google tett, abszolút szégyenteljes” – fogalmazott, és leszögezte, hogy ezzel szégyent hoztak az országra, az érintett vállalatok pedig “nagy politikai árat fognak fizetni” ezért.

“Az Egyesült Államok elnökét megfosztották a szólásszabadságtól, mert a radikális baloldal őrültjei félnek az igazságtól, pedig az egyszer úgyis ki fog bukni, erősebben, mint valaha” – hangsúlyozta Trump.

A legnagyobb közösségi oldalak – köztük a Facebook – és internetes videómegosztó portálok a Capitoliumnál január 6-án történt események után egymás után döntöttek arról, hogy eltiltják a volt elnököt fiókjainak használatától. Döntéseiket leginkább azzal magyarázták, hogy szerintük Donald Trump gyújtó hangú beszéde és közösségi felületeken megjelent üzenetei okozták a zavargásokat.

Az utóbbi időszakban a volt amerikai elnök általában sajtónyilatkozatok formájában nyilvánított véleményt egy-egy politikai témában, míg korábban napi rendszerességgel közölt bejegyzéseket közösségi oldalain, amelyeket fiókonként emberek tízmilliói követtek. Szakértők szerint Trump követői közül sokan a mostani nyilatkozatokat is megosztják a közösségi médiában, de a volt elnök üzenetei nem jutnak el annyi emberhez, mint korábban.

Donald Trump egy nappal a Facebook döntése előtt, kedden indította el saját kommunikációs platformját, amelynek célja – mint írták – hogy a volt elnök közvetlenül tudjon kommunikálni követőivel. A platform a From the Desk of Donald J. Trump néven fut, és a www.donaldjtrump.com/desk internetes címen található meg.

A volt elnök bejegyzéseket, képeket és videókat tehet közzé rajta, amelyeket a követők megoszthatnak a Twitteren és a Facebookon. A platform azonban nem rendelkezik olyan funkcióval, amely lehetővé tenné a felhasználóknak, hogy hozzászóljanak Trump bejegyzéseihez.

A mostani az eddigi legsúlyosabb következményekkel járó döntés, amelyet a Facebook tulajdonosa, Mark Zuckerberg által életre hívott – akadémikusokból, volt politikusokból, jogi szakértőkből és újságírókból álló – testület alapítása óta meghozott. A függetlennek nevezett bizottság működési költségeit Zuckerberg vállalta, aki 130 millió dollárt szánt erre a célra.

Az üzletembert sok kritika érte ezzel kapcsolatban, ugyanis egyes szakértők szerint a befolyásolható testület csak még nehezebbé teszi a hatékony és igazságos szabályozást. Jennifer Grygiel, a Syracuse Egyetem kommunikációs adjunktusa úgy fogalmazott: “Az igazi aggodalom nem a Facebook döntése Trump fiókjával kapcsolatban, hanem az a mód, ahogyan ez a hatalmas vállalat megpróbálja elkerülni az elszámoltathatóságot.”

Tovább olvasom