Kövess minket!

Médiapiac

Vasárnaptól elhallgathat a Klubrádió

A Médiatanács határozatának jogszerűségéről döntött a bíróság egy, a Klubrádió által indított eljárásban.

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A Fővárosi Törvényszék elutasította a Klubrádió keresetét a keddi ítélete értelmében és egyben kötelezte a rádiót 200 ezer forint perköltség és további 38 ezer forint illeték megfizetésére. A döntés hatása az lehet, hogy a rádió átmenetileg befejezi sugárzását 2021. február 14-én 23:59-kor a budapesti FM 92,9 MHz frekvencián és internetes rádióként működik tovább.

Arató András, a Klubrádió elnöke közölte, hogy jogorvoslatra készülnek az ítélet ellen, ám az ügyben aligha születhet döntés az előbb említett vasárnapi időpont előtt.

Mint ismert, a frekvencia állami tulajdon, az állam pedig pályázat útján ad lehetőséget a frekvenciák elnyerésére. A Klubrádió budapesti frekvenciája kapcsán a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (NMHH) tavaly szeptember 11-én bejelentette, hogy elutasította a médiaszolgáltató kérelmét a 2021. február 14-én lejáró rádiós jogosultságának meghosszabbítására a Budapest FM 92,9 MHz-re.

Az NMHH a döntését azzal indokolta, hogy a Klubrádió két alkalommal hiányos adatszolgáltatást küldött a hatóságnak.

A hatóságnak ilyen esetekben nincs mérlegelési jogköre: a szabályokat megszegő rádióadók nem kaphatnak automatikus újítást a frekvenciahasználati-engedélyre, hanem újra kell pályázniuk. Igaz, a folyamat során a hatóság eleve magasabb pontszámot ad azoknak a rádióknak, amelyek addig is működtek az adott frekvencián, így sok esetben a pályáztatás pusztán formaság.

Jelen esetben a Klubrádió olyan helyzetbe került, hogy a frekvenciájára szintén pályázó LBK Médiaszolgáltató 2020 Kft.-t kizárták a pályázók közül, azonban a cég jogorvoslattal élt, így a pályázati eljárás szünetel.

A Fővárosi Törvényszék a Klubrádió engedélyének automatikus meghosszabbítása kapcsán kiadott egy közleményt is, amelyben leírják: „frekvenciahasználati jogosultság alapvetően pályázat útján nyerhető el – a szerződés megújítása csupán kivételes jogszabályi lehetőség, amire csak kizáró ok hiányában, a jelen eljárásban alperes Médiatanács hozzájárulása esetén kerülhet sor.

Vitatott határozatában a Médiatanács – a vonatkozó jogszabályban rögzített úgynevezett objektív kizáró okra, azaz az ismételt jogsértés elkövetésére alapított – döntést hozott a Klubrádió ún. megújítási kérelmével kapcsolatban. Az ismételt jogsértést egy olyan korábbi, véglegessé vált döntés miatt kellett megállapítania a Médiatanácsnak, amely döntést a Klubrádió nem támadott meg keresettel, tehát a döntésben foglaltakkal kapcsolatban a rendelkezésére álló jogorvoslati eszközöket nem vette igénybe a felperes.

Az ismételt jogsértés elkövetésének ténye a jelen eljárás idejére tehát rögzült és a vonatkozó jogszabályban foglaltak alapján kizáró okot képezett. Jelen ügyben a Médiatanács elsőként ezen kizáró okot volt köteles vizsgálni és mivel – helyesen – annak fennálltát állapította meg, ezért a frekvenciahasználati jogosultság megújításának tárgyában mérlegelést nem végezhetett – ahogyan nem tehette ezt a bíróság sem”.

Röviden: a bíróság szerint miután a Klubrádió jogsértéseket követett el és ezt megállapította az NMHH, a Klubrádió nem vitatta, nem támadta meg keresettel ezeket a határozatokat.

Ezek után a jogsértések ténye rögzült, innentől pedig a jogszabályok kötik a médiahatóságot: nem újíthatja meg automatikusan a Klubrádió frekvenciaengedélyét.

Jól látszik tehát, hogy a Klubrádió hibázott az ügyben, ám ezt arra használják fel, hogy politikai ügyet kreáljanak az esetből. Arató András, a rádió elnöke a bírósági ítélet utáni sajtótájékoztatójában már arról beszélt, hogy a rádiót „elhallgattatják”, és ez sokat elmond arról, hogy „milyen helyzetben van Magyarországon a jogállam”, valamint az ítéletet is „antidemokratikusnak” minősítette.

Eközben már az MSZP is rárepült a témára. Kunhalmi Ágnes, az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke és Hiller István közleményében úgy fogalmazott: „Egyetlen törvénymódosítással biztosítani lehet a Klubrádiót ért hátrányos megkülönböztetés megszüntetését. Az MSZP javaslatával fel lehet oldani a jelenlegi szabályozás ellentmondásait, amelyek sértik a jog előtti egyenlőséget. Úgy gondoljuk, hogy az Országgyűlés szakbizottságának kötelessége foglalkozni a Klubrádió ügyével és a Parlamentnek biztosítania kell a rádió számára az ideiglenes engedélyt. Az MSZP álláspontja szerint szükség van a szabad hangokra, szükség van az olyan kormánytól független tévékre, nyomtatott és online újságokra, rádiókra, mint a Klubrádió”.

Bácskai Balázs

Médiapiac

A tech cégekkel szembeni kudarc után bizakodó az uniós biztos

Thierry Breton, a belső piacért felelős európai uniós biztos üdvözölte vasárnap azt az amerikai elképzelést, amely szerint egy 21 százalékos globális társaságiadó-minimumot állapítanának meg a nemzetközi tevékenységet folytató vállalatok számára függetlenül attól, hogy a nyereségük mely országhoz kötődik.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/AP pool/Virginia Mayo

“Úgy vélem, hogy egy érdekes javaslat került az asztalra. Támogatjuk a pénzügyi harmonizáció miatt. Nemcsak európai szinten, hanem világszinten is” – mondta a biztos a BFM francia hírtévében.

Thierry Breton szerint “ez egy elegáns megoldás lesz” ahhoz hogy “emelt fővel jöjjünk ki” a nagy internetes vállalatokra, köztük a Google-ra, az Amazonra, a Facebookra és az Airbnbre kivetendő adóról az OECD kereteiben folyó tárgyalások kudarcából.

Franciaország 2019 júliusban egyoldalúan fogadott el, majd vezetett be új adónemet a digitális óriáscégek megadóztatására.

“A 21 százalékos adó szerintem nagyon jó, ami minket illet, nem tartjuk megbotránkoztatónak” – mondta az uniós biztos, korábbi francia gazdasági és pénzügyminiszter.

Franciaország, ahol a társasági adó kulcsa jelenleg akár a 28 százalékot is elérheti, és 2022-ben csökken 25 százalékra, az OECD keretein belül szeretett volna bevezetni egy nemzetközi adót a multinacionális vállalatokra, egy a nyereségre kivetendő legalább 12,5 százalékos globális társaságiadó-minimummal, amely a jelenleg Írországban érvényben lévő aránynak felel meg.

“Természetesen nyitottak vagyunk az összeg emelésére” – mondta Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter április elején a Bloomberg TV csatornának, egy nappal azután, hogy Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter ismertette a társaságiadó-emelési terv részleteit. A terv célja, hogy az adóelkerülés megakadályozásával 15 év alatt 2500 milliárd dollár új költségvetési bevételt teremtsenek elő.

Tovább olvasom

Médiapiac

A nemzeti médiaszövetség tiltakozik az állampolgárok zaklatása ellen

Visszaél egy létező gyakorlattal az MSZP-hez köthető Ezalényeg.hu portál – jelenti ki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség. A baloldali orgánum telefonon folytat közvélemény-kutatásnak álcázottan kampánybeszélgetéseket.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

„Az újságírószakmát járatja le, és gyanútlan állampolgárokat zaklat az Ezalényeg.hu portál” – jelenti ki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség. Mint azt a Magyar Nemzet is megírta, az MSZP-hez köthető orgánum közvélemény-kutatásnak álcázva hív fel embereket, irányított kérdései azonban semmi mást nem szolgálnak, mint a baloldali kampányolást. Ráadásul a módszer nagyon erőszakos és manipulatív. Amint azt a Magyar Nemzetnek nyilatkozó ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője elmondta, a kérdező már a kérdés feltevésében is erős állításokat fogalmaz meg, tehát ha akarnánk, sem tudnánk ellentmondani a kérdező álláspontjának.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség szerint „ezekkel a hangulatkeltő eszközökkel operáló, irányított válaszlehetőséggel a hírportál minden jel szerint az ellenzéki szavazók politikai véleménybuborékába kíván betörni, s abból a körből igyekszik egyrészt olvasókat toborozni, másrészt személyes adatokat gyűjteni”.

Mint írják, az eljárás erkölcstelen, zavarja és sérti az embereket, ráadásul rossz fényt vet a sajtónak és a médiának azokra a szakembereire, akik tisztában vannak a saját hivatásukra vonatkozó etikai és jogi szabályokkal.

Az egyik legemlékezetesebb akciója a portálnak is nehezen nevezhető álhírgyárnak az volt, amikor azzal álltak elő, hogy Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Koncz Zsófia fideszes országgyűlési képviselő viszonyt folytattak – emlékeztet a 888.hu.

„Az Ezalényeg.hu a címben még kérdésként, a cikkben már állításként fogalmazza meg, hogy Koncz Zsófia képviselőtársam azért válik, mert velem van viszonya. Ugyanezt a »hírt« a másik baloldali propagandatermék, a Nyugati Fény tényként közli”

– írta a miniszter a Facebook-oldalán, aki büntetőfeljelentést tett és polgári pert indított a két baloldali propagandalap ellen.

Tovább olvasom

Médiapiac

Új magyar konzervatív folyóirat a nemzetközi médiapiacon

Hungarian Conservative néven új magyar konzervatív folyóirat indul a nemzetközi médiapiacon április 15-től.

Közzétéve:

Fotó: Magyar Nemzet

Mint ahogyan azt a kiadó vezető tanácsadója, Lendvai Eszter a lap bemutatkozó közleményében kiemelte, a nemzetközi olvasókat célzó kiadvány szellemisége teljesen egyedi. Szavai szerint a Magyarországon kiadott kéthavi folyóirat célja, hogy hazánk konzervatív gondolkodóinak a hangját képviselje a nagyvilágban. A több nyugat-európai országban, valamint az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában is megvásárolható periodikában elismert nemzetközi szakértők hazánkkal és a régióval kapcsolatos írásai is megtalálhatók lesznek.

A konzervatív építkezés magyar álláspontját közvetítő Hungarian Conservative elsősorban a hasonló eszmerendszert képviselő gondolkodóknak, politikai és üzleti döntéshozóknak kíván tájékozódási felületet nyújtani.

Kiss István, a Hungarian Conservative főszerkesztő-helyettese szerint az a céljuk, hogy kialakítsanak egy olyan Magyarország- és V4-központú írói bázist, szellemi műhelyt, amelynek tagjai kiválóan boldogulnak az angol nyelvi környezetben is, valamint hatékonyan képviselik és továbbítják a magyar konzervativizmus gondolatát.

– Amit leginkább szeretnénk átadni, az a magyar nemzeti értékek és a magyarság karaktere. A lapban főként hazánkkal és a régióval kapcsolatos politikai és filozófiai témájú cikkek várhatók, amelyeket elismert hazai újságírók, szakértők, valamint többek között olyan neves külföldi vendégszerzők írnak, mint például Boris Kálnoky, a Die Welt egykori tudósítója, Douglas Murray, neves brit konzervatív publicista vagy Rodrigo Ballester nemzetközi jogász – tette hozzá Kiss István.

Az új kiadvány jelentőségét méltatva Boris Kálnoky, a Mathias Corvinus Collegium Média Iskola vezetője így fogalmazott:

– Torzított kép él külföldön a magyar konzervatív gondolkodásról. Rasszista, antiszemita, nacionalista, diktatórikus: ezek a jellemző címkék. Ha viszont angol nyelvű, hiteles forrásból lehet találkozni a magyar konzervatív világnézettel, hamar fel lehet ismerni: sokrétű, értelmes, semmi ördögi dolog nincs benne. A Hungarian Conservative szellemisége nem hasonlítható más külföldi lapéhoz, mert még ami leginkább közel áll hozzá – az angolszász konzervativizmus – is sokkal liberálisabb. Ott az állam nem olyan nagy érték, hanem inkább az egyén és a szabadság kerül előtérbe – fogalmazott.

A közel 130 oldalas folyóirat első, április 15-én bemutatkozó száma Magyarországon jelenik meg, s a hónap végéig eljut az Egyesült Királyság, Németország, Belgium, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália fővárosainak jelentősebb újságárusaihoz. A cikkek a hungarianconservative.com online felületen is elérhetők lesznek – írja a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom