Kövess minket!

Médiapiac

Varga Zoltán: ″A pénzemet kizárólag piaci tranzakciókból szereztem”

Varga Zoltán, a Central Média tulajdonosa technokrata szemlélettel rendelkező pénzügyi befektetőként definiálja magát, aki függetlenként mozog a piacon. A Sanoma-portfólió legjavát megtartotta, működtetni akarja. Az Origo érdekelte volna, de csak észszerű áron. Médiatulajdonosként sem változott meg, ugyanott nyaral, ugyanazzal az autóval jár, mint eddig, de ha teheti, inkább bringázik.

Tényleg gazdának szólítják a kollégái?

Ugyan már! Dehogy!

Pedig ezt írta önről a 888.hu.

Ostobaság, nem is értem az egészet.

A kormánysajtó egyik zászlóshajója, Habony Árpád portálja ugrott önnek. Vajon miért?

El nem tudom képzelni.

Nem hívta fel a 888.hu főszerkesztőjét?

Kit hívtam volna? A szerzőt nem tüntették fel. A cikk sokkolt, de szeretnék túllépni rajta.

A szövegnek nem volt előzménye, sem következménye. Azóta is csend van ön körül.

Lehet, hogy üzenet volt. Nem tudom.

Mit üzentek?

Talán azt, hogy a Central Média független, ami szálka egyesek szemében. A világképem azonban semmit nem változott ettől a lekicsinylő, aljas, rosszindulatú szövegtől. Annyit mindenesetre jelez, milyen minőségű a 888.hu. Én legjobb tudásom szerint teszem tovább a dolgom. Miért kellene elgondolkodnom egy ilyen hitvány írásról?

Talán mert legközelebbi és legrégebbi üzleti partnerei a jobboldalhoz köthető, a politikában is meghatározó üzletemberek. És a 888.hu is jobboldali.

Fogalmam sincs, hogy jön ez össze. Meg eleve nem szeretem az ilyen jobbos-balos besorolásokat. Hadd hangsúlyozzam: technokrata szemlélettel rendelkező pénzügyi befektető vagyok, függetlenként próbálok mozogni a médiapiacon. A vállalkozás célja a szórakoztatás és a profit. A 24.hu portálon kívül nincs is politikai termékünk.

Bizonyos szögből nézve a Story és a Best magazin is lehet politikai termék.

Miért lenne az?

Mert politikusok is szerepelnek benne.

Léteznek celeb politikusok, ők viszont nem politikai szándékból kerülnek be a lapba, hanem mert a magánéletük érdekli az olvasókat. Én pedig a szerkesztőség döntéseibe nem szólok bele.

A politikai bulvár komoly ismertséget, szavazatot hoz.

Ez az ő szempontjuk.

Ön korábban azt nyilatkozta: „…nekünk nincs semmilyen viszonyunk a politikához, ez egy viszonylag politikamentes és jellemzően női portfólió.” Ezt azért nehéz elhinni.

Pedig így van. Széles a skála. Míg a Nők Lapja olvasói semmilyen módon nem kíváncsiak a politikára, addig a Story magazin közönsége minden hálószobatitkot tudni szeretne a politikusokról és a családtagjaikról is, ugyanúgy, mint más közéleti személyiségekről. Ennyi közünk persze van a politikához.

Kökény-Szalai Vivien, aki jó ideig a Story magazin főszerkesztője volt, a Centraltól igazolt át hírigazgatónak a TV2-höz, ahol pont ez a típusú politikai bulvár a fő irány.

Tudomásul vettem a döntését, de nekem közvetlenül nincs dolgom a szerkesztőségekkel. Ahogy a politikával, a politikusokkal sincs. Fő célom, hogy értéket teremtsek, és egyúttal nyereséges vállalatot működtessek.

Az állami hirdetések elosztásával a politika alaposan beleszól a profitba.

Nálunk alig van állami hirdetés, 16 milliárdos árbevételünkhöz képest alig néhány tízmillió forintot tesz ki, miközben más médiumoknál valóban milliárdok landolnak. Ebből azért lehet következtetéseket levonni.

Milyen következtetéseket?

Azt, hogy nem tartozunk a kedvencek közé. Nincs azonban ezzel baj, hiszen a termékeink kiválóak, a hirdetőink boldogan jönnek hozzánk. Mi megélünk a piacról, köszönjük szépen, jól vagyunk. Ez irigylésre méltó helyzet, ez a függetlenség pedig, mondom, nyilván sokaknak csípi a szemét.

A gyógyszeripartól kezdve a jégkrémbizniszen és az Office Depot-n át a Wizz Airig számos üzletágba fektet be. Érti mindegyik terület működését?

Ha új iparágba kerülök, igyekszem megérteni és megtanulni.

A médiát már megtanulta?

Tanulom. Nagyon más, mint a többi terület. Mások a szabályok, a munkaerő értékelése, másként kell felkelteni az emberek figyelmét.

Mintegy két éve a finn multi Sanomától vásárolta meg a portfóliót. A profit volt az egyetlen szempont?

A Sanoma vezetőire és tulajdonosaira a mai napig felnézek, mert a cég eladásakor volt egy súlyos feltételük: magyar oligarchával nem üzletelnek. Ezért örültek nekem mint egyik politikai oldalhoz sem kötődő pénzügyi befektetőnek. Ráadásul hajlandó voltam kifizetni azt az árat, amit kértek. Így az eladásnak semmilyen politikai következménye nem volt.

A 888.hu szerint ön egészen megváltozott, mióta médiatulajdonos lett.

Hülyeség. Nem járok más autóval, nem járok máshová nyaralni, és ha tehetem, most is bringával közlekedem.

Sokan azt jósolták, hogy a Sanoma megvásárlása után feldarabolja és nagy haszonnal továbbadja a részeket.

Valóban sokan próbálták ezt a számba adni, pedig csak azt mondtam: a kevésbé profitábilis termékek stratégiáját átgondoljuk, és döntünk az eladásról vagy megtartásról.

A híradót is készítő Story tévétől szinte azonnal megvált. Az is ebbe a kategóriába esett?

Így igaz.

A vásárláskor is tudta ezt?

Ismertem a számait, az átvilágítás során pontos képet kaptam.

A híradó az indulásakor erős húzóneveket – Baló György, Bárdos András – szerződtetett.

Mégis csupán 2,5 százalékos maradt a nézettsége, amivel lehetetlen elérni a hirdetőket.

Az ön részét a kisebbségi tulajdonos vette meg, pedig ő is látta a számokat. Most meg, úgy tudni, Habony Árpád érdeklődik a csatorna iránt. Mégiscsak van tehát értéke.

De addig ki finanszírozza a veszteséget? A tévé nem a mi pályánk, ott nem tudunk csatát nyerni. Ezért fordultam inkább más, profitot termelő üzletág, mint például a könyv felé. Azóta vásároltunk még egy könyvkiadót.

Az Origóra is licitált. Azt nem tartotta rizikósnak?

Logikus lépés volt. Ha a mai médiapiacon valahol csata van, az a digitális hír területe. Az Origo megvétele két nagyobb szereplőnek állt volna igazán érdekében: a CEMP-nek és nekünk, a szinergiákban hatalmas előny lett volna. Az Origo önmagában viszont teljesen más szemléletet és üzleti modellt jelent. Már most látni lehet, mennyi állami hirdetés jelenik meg rajta, és hogy torzul a tartalom. Nálunk ilyen nem fordulhat elő. A 4,2 milliárdos ár, amin végül a portál elkelt, nekem amúgy sok lett volna. Ennyit nem lettem volna hajlandó fizetni. A Telekom pedig tényleg a legjobb árajánlatot választotta.

Úgy tervezte, hogy a 24.hu-val bútorozza össze az Origót?

Ez így túl van misztifikálva, és erős leegyszerűsítés. Az Origo ugyanis nemcsak egy hírportál, hanem kapcsolódik hozzá a Freemail, a Life és két tévéadó. Nekünk pedig ott a Citromail, amely a Freemaillel egyesülve felvehette volna a versenyt a Gmaillel. Így lett volna esélyünk a piacon.

A New Wave Media és az Origo tulajdonosi köréhez tartozó Vs.hu félmilliárdos MNB-s alapítványi támogatásának történetéből mit olvasott ki?

Nagyon nem szeretem, amikor torzul a verseny, történjen ez akár a Vs.hu furcsa támogatása, akár bármilyen indokolatlan állami hirdetés útján.

A már emlegetett 24.hu kilóg a Central szórakoztató és női portfóliójából. Mi a portál pozicionálása: bulvár, politika, közélet?

Híroldal.

Ahhoz sok benne a bulvár és a másoktól átvett információ.

A bulvár is hír. Az pedig általános tendencia, hogy mindenki átveszi a többiek híreit. Erőforrásaihoz képest nagyon is jól teljesít az oldal. Újságírói pedig sarkos álláspontot képviselnek.

Sarkosat?

Karcosan fogalmaznak, mondjuk úgy, nem mindig udvariasak.

Arra a videóra utal, amelyben a terhes Orbán Ráhelt arról faggatta a riporter, hogy ki a gyermek apja?

Amikor láttam a felvételt, azonnal azt mondtam: ez vállalhatatlan. Le is vettük, elnézést kértünk, hölggyel így nem beszélünk.

Más is karcos?

Vannak brahik is az oldalon.

Ahogy jó pár másik híroldalon is.

Nem szeretném máshoz hasonlítani. Tény: a portfólión belül ez a legbrahisabb oldalunk.

A HáziPatika.com nehezen tudna az lenni.

A 24. hu rendkívül nehéz terepen focizik, mindenki a pályán van, és gólt akar lőni. A versenytársak – Index, Origo, Blikk.hu – jóval nagyobb létszámú újságírógárdával dolgoznak, miközben anyaggyártásban ott tartunk, ahol ők. Hegymenet, de jól csináljuk.

Napilapot nem vásárolna?

Nem hiszem, hogy abba bármikor beleszerelmesednék. Nehéz pálya, a példányszámok csökkenek. De rádiót, közterületi céget sem vennék.

Tavaly 40-50 százalékos reklámadóval fenyegette a kormány a médiát. A magyar RTL háborúba kezdett, ön viszont még csak meg sem szólalt az ügyben. Ennyire hidegen hagyta?

Jogkövető módjára elfogadtuk a döntést. Az egységes, 5,6 százalékos szint magas, nem szeretjük, mi még azonban abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy együtt tudunk élni vele. Amúgy sem vagyunk politikai tényező, aligha befolyásolhattuk volna a politikát. De szó nincs róla: nem szeretjük a reklámadót, nem tartjuk jó ötletnek, mert a digitális fejlesztések elől viszi el a pénzt.

Honnan tájékozódik? Mit olvas?

Szinte mindent, napi- és hetilapokat, digitálisból pedig végképp mindent. És tévézem, sorozatfüggő vagyok. A Netflix, a Róma, a Homeland és a Trónok harca bármikor jöhet. Sokszor előfordul, hogy konditeremben, biciklizés közben nézem őket. Vagy éjszaka, több részt egyben. Rengeteget tanulok belőlük, főleg a jellemábrázolásból. A Mad Men remekül mutatja be, hogyan reagálnak az emberek az üzletre. A kedvencem a Drót, azt mindenkinek meg kellene nézni.

A sorozatokból szerzett tudás is hozzájárult ahhoz, hogy ma ön a 18. leggazdagabb magyar?

A befektetési iparágban, ahol működöm, a pénz az egyetlen értékmérő, itt a sikert másban nem lehet mérni. A listán elért helyezésre ezért büszke vagyok – mindent magamnak és a munkámnak köszönhetek. Tiszta a lelkiismeretem, a pénzemet kizárólag piaci tranzakciókból szereztem.

 

Médiapiac

“Bárki könnyen meggyőződhet róla, hogy a keresőoldalak befolyásolják a politikát”

Dan Schneider, az 1986-ban alapított Media Research Center alelnöke, a szervezet szólásszabadság projektjének vezetője szerint a világon mindenhol a baloldal tartja ellenőrzése alatt a médiát.

Közzétéve:

Pixabay

– Mi mind a média, mind a nagy technológiai cégek tevékenységét vizsgáljuk. Van egy kifejezés itt az Egyesült Államokban arra a mindent elsöprő hatásra vonatkozóan, ahogy a nagy technológiai cégek egyszerűen elárasztják az embereket a baloldali üzeneteikkel. Viselkedéskutatók is vizsgálják, és ők mutatták ki, hogy például

a Google cég képes 6-8 millió szavazatot átvinni a liberális oldalra, a demokratákhoz

– válaszolt Dan Schneider a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában arra a kérdésre, hogy az amerikai félidős választás eredményét mennyire befolyásolhatta a média.

A médiaszakértő a hirado.hu szemléje szerint úgy fogalmazott, nem kétséges, hogy az Egyesült Államokban a fősodor liberális.

Az emberek használják a fősodor kifejezést, és ezalatt a nagy médiavállalatokat értik, mint az ABC, NBC, CBS, és ezeket mind a baloldal tulajdonolja és uralja. Én nem nevezem őket fősodornak, és már liberálisnak sem, mert olyan mértékben tolódtak el a politikai bal felé, egyszerűen csak baloldali médiáról beszélünk ma.

Úgy vélte, Amerikában egy megosztott médiaipart látni, amelyben léteznek azért konzervatív médiumok, köztük például a Fox News, és egyéb kisebbek,

ugyanakkor ma azt látjuk a világon mindenütt, hogy a médiát a baloldal tartja ellenőrzése alatt.

Példaként említette, hogy a 2020-as választásokat megelőzően, amikor Donald Trump az újraválasztásért indult, a baloldal folyamatosan azt az állítást sulykolta, hogy Donald Trump egy orosz kém volt, és együttműködött az oroszokkal. A tény pedig már köztudott, hogy éppenséggel Hillary Clinton kampánycsapata volt az, amely együttműködött az oroszokkal, hogy hamis információkat kreáljanak – jelezte. 2020-ban, a kampány idején Joe Biden fiának, Hunternek a számítógépügye került elő, amelyen ukrán, orosz és kínai kapcsolatairól és apja érintettségéről is voltak információk. Amerikában a baloldali média, ez az úgynevezett fősodratú média cenzúrázta az erről szóló összes megnyilvánulást, a legtöbb amerikai a 2020-as elnökválasztás előtt még csak nem is hallott Hunter Biden laptopjáról. A New York Times és a többiek azt állították, hogy ez egy orosz álhír, a nagy technológiai cégek pedig letiltottak mindenkit, aki ezzel kapcsolatban akart információt megosztani – idézte fel a történteket Dan Schneider, aki a Twitternél történt változások, és az új tulajdonos, Elon Musk kapcsán arról beszélt, Musk centrista: se nem baloldali, se nem jobboldali, középen áll, viszont hisz a szólásszabadságában.

A szakértő szerint azonban

nem a Twitter jelenti a legnagyobb problémát, hanem a Google.

“Ezen sokan meglepődhetnek, hiszen a Google nem egy tartalomfelület, viszont az információk áramlását felügyeli. A Google pedig nagyon elkötelezett abban, hogy átformálja a világot, elpusztítsa a nemzet eszméjét.

Nem akarják, hogy Magyarország létezzen, mint nemzet, hogy Franciaország, vagy az Egyesült Államok nemzetként létezzen. Mert a nemzet megóvja a saját kultúráját, saját törvényeket alkot, amely meghatározza az emberek közötti kapcsolatokat. Ez a cég mindezt akarja megszüntetni. Ők akarják megmondani, hogy egy társadalomnak miként kell működnie.

Meg kell állítanunk a Google-t, és ezt az üzenetet Európába is el kell juttatnunk” – hangsúlyozta.

A teljes interjú IDE kattintva érhető el.

Tovább olvasom

Médiapiac

Ki ellenőrzi a tényellenőröket? Már Brüsszel is foglalkozik az üggyel – 2. rész

Tisztázatlan feltételrendszer alapján jutott komoly uniós pénzekhez egy magát függetlennek mondó tényellenőr csoport. Azonban kiderült, hogy egyáltalán nem függetlenek, ráadásul előfordult, hogy hamis állítást tettek. A V4NA levélben fordult a támogatást kiosztó Európai Bizottsághoz, hogy megtudja, ki ellenőrzi a tényellenőröket, egyáltalán mit neveznek “függetlennek”.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Ahogy arról cikksorozata általunk is közölt első részében a V4NA hírügynökség beszámolt, az Európai Bizottság korábban gyanús körülmények között ítélt oda néhány millió euró támogatást különböző tényellenőrző csapatok felállítására, egy-egy ilyen csapatnak akár több százezer euró juthatott, az azonban tisztázatlan és bizonytalan, hogy pontosan milyen kritériumrendszer szerint. Az egyik ilyen együttműködést az Agence France-Presse, vagyis az AFP hírügynökség vezeti, amely Magyarországon a 444.hu internetes hírportál kiadójával, a Magyar Jeti Zrt.-vel kötött stratégiai együttműködést. Ennek eredménye lett a Lakmusz nevű mikroblog létrehozása.

Elég csak rápillantani, az máris kiderül, hogy a Lakmusz „tényellenőrei” egytől egyig a balliberális sajtó munkatársai, a tanácsadói testület tagjai pedig ezer szállal kötődnek az amerikai oligarcha, Soros György hálózatához.

Ráadásul kiderült, hogy az európai adófizetők pénzéből fizetett „tényellenőrök” hamis állításokat tettek.

A Magyar Nemzet hívta fel a figyelmet arra, hogy egy cikkében a Lakmusz hamis állításokat tett a V4NA hírügynökségről. Azt állították, a V4NA „bizonyítékként” mutatott be egy videót arra vonatkozóan, hogy fennáll a veszélye annak, hogy az Ukrajnának szánt fegyverek a fekete piacon kötnek ki.

A Lakmusz vádjai
Forrás: V4NA

Erről azonban szó sincs, a V4NA cikke külön felhívta a figyelmet arra, hogy nem bizonyított, hogy az interneten terjedő videót a fegyverekről mikor és hol vették fel. A hírügynökség jelezte azt is, hogy cikkét részben a szerb televízió híradója alapján írta. Ezzel együtt is a V4NA leírta, hogy vannak fenntartásai a videóval kapcsolatban.

A V4NA eredeti állításai
Forrás: V4NA

Ennek kapcsán felmerül a kérdés: az állítólag független tényellenőrök ha egyszer már tettek hamis állításokat, akkor máskor is megteszik-e ezt? Vagy már meg is tették talán több esetben is? – firtatja a V4NA hírügynökség, amely kérdésekkel fordult az Európai Bizottsághoz, ahonnan a francia AFP-n keresztül a Lakmusz jelentős támogatást kapott. Arról érdeklődtek, hogy

ki ellenőrzi azokat a „tényellenőröket”, akiket az európai adófizetők pénzéből finanszíroznak.

A V4NA azt is megkérdezte, hogy milyen következményei vannak annak, ha kiderül, hogy a tényellenőrök tényeket hamis színben tüntetnek fel, hiszen legalább egy esetben ez már megtörtént.

Amiként kíváncsi volt arra is, hogy pontosan mi alapján kap milliókat egy szerkesztőség olyan európai uniós forrásból, amely 27 tagállam adófizetőitől származik. A hírügynökség megkérdezte azt is, milyen kritériumrendszernek kell megfelelni ahhoz, hogy ezeket a milliókat megkapja egy szerkesztőség. De azt is meg akartja tudni, hogy a kiválasztottaknak hány tényt kell ellenőriznie egységnyi idő alatt ahhoz, hogy megszolgálják ezt az összeget. Ahogy az is kérdés a V4NA szerint, hogy a brüsszeli pénzosztók vajon miért bújtatták el ezeket a csoportokat a AFP mögé. Talán így könnyebb volt ellenőrizetlenül pénz folyósítani? – firtatja a hírügynökség kérdéssora.

Az Európai Bizottság azt jelezte a V4NA számára, hogy foglalkozik az üggyel. Ha a hírügynökség válaszokat kap, közzéteszi.

A V4NA sorozata következő részében részletesen bemutatja, hogy pontosan kik állnak a „független” Lakmusz mögött, honnan, milyen érdekek mentén jutnak pénzekhez az Európai Bizottság forrásain kívül.

Tovább olvasom

Médiapiac

A Partizánt is segítette a baloldalnak kampánytámogatást nyújtó amerikai szervezet

A YouTube-csatorna a választási roadshowjához szükséges 98 ezer dollárt a National Endowment for Democracytól kapta, a könyvelésüket pedig ugyanaz végzi, aki a DatAdat-ügyben is érintett.

Közzétéve:

Borítókép: A Partizán logója, forrás: Facebook/Partizán

A baloldal, egész pontosan a közös kormányfőjelöltet adó Mindenki Magyarországa Mozgalom választási kampányát Amerikából milliárdokkal finanszírozó Action for Democracy (AfD) – a minap nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentés alapján – egyértelműen kapcsolatba hozható azzal a National Endowment for Democracyval (NED), amelyről most az Origo cikkezett, ám korábban a Mandiner írt először. Mégpedig annak kapcsán, hogy a szervezet egyébként a Partizánt is támogatja. Erről maga a csatorna számolt be korábban – emlékeztet cikkében a Mandiner.

Gansperger: Bajnai a külföldiek embere

Az amerikai politikai döntéshozók a második világháború végén titkos eszközökhöz folyamodtak, tanácsadókat, pénzt küldtek európai médiumok, pártok megsegítésére. Az 1960-as évek végén azonban kiderült, néhány szervezetet titokban a CIA finanszírozott, ezért a Johnson-adminisztráció úgy döntött, inkább egy köz-, valamint magánadományokból működő mechanizmuson keresztül támogatja az Európában végzett tevékenységet. Így, a CIA-finanszírozás kiváltására született meg a NED is, amely elsősorban az amerikaiak által meghirdetett demokráciaexportot, az abba illeszkedő kezdeményezéseket és szervezeteket pénzeli más országokban.

A Partizán pénzügyi beszámolójából kiderül, a választási roadshowjának finanszírozását 98 ezer dollárnyi adományból oldották meg, a pénzt pedig a NED-től kapták. 

Gulyás Mártonék azt sem tagadták, hogy a YouTube-csatorna együttműködött a Bajnai Gordonhoz köthető kampánytechnológiai vállalattal, a DatAdattal. A volt kormányfőről pedig az őt a Wallis-csoportból jól ismerő Gansperger Gyula mondta, hogy a külföldiek embere, a vállalkozó azt is kijelentette, „Magyarországon alapvetően az egész ellenzék mozgása mögött – én azt gondolom – külföldi erők és finanszírozók állnak”.

Bajnai mellett egyébként az üzlettársai, bizalmasai is feltűntek a kampányban, így például Ficsor Ádám és Szigetvári Viktor a DatAdattal, Korányi Dávid pedig az Action for Democracyval (AfD), amely a tengerentúlról küldte a pénzt Márki-Zay mozgalma, illetve ezzel közvetve a baloldal választási kampánya számára. Így aligha véletlen, hogy az ellenzék miniszterelnök-jelöltje gyakori vendége lehetett a Partizánnak, aminek többször köszönetet is mondott, más kérdés, hogy Márki-Zay szereplése mennyiben segítette a baloldalt a választáson.

Tóth Józsefné, az univerzális könyvelő

S nemrégiben kiderült még néhány felettébb érdekes összefonódás is. Az Ezalényeg nevű, egyértelműen baloldali kampánycélokat szolgáló portálról – amelynek kiadója, az Oraculum 2020 Kft. több mint egymilliárd forintot kapott az AfD-től – derült ki, hogy ugyanaz a Tóth Józsefné a könyvelője, mint a Bajnai Gordon-féle DatAdat-nak, az adóhatóság Szegiben, egy mindössze 300 lelket számláló Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kis faluban talált rá a cég könyvelési adataira.

Majd a Partizán Facebook-oldalán jelent meg egy poszt, amiben Gulyás Márton elismerte, az általa ügyvezetett Partizán Alapítvány, illetve az MFG Kft. könyvelését is Tóth Józsefné látja el. A könyvelő egyébként amellett, hogy azt a céget vezeti, amely a DatAdatnak könyvel, közben a DK-nak jelenleg számlázó cégnek korábban volt az ügyvezetője. A vállalkozás a Legal and Finance Kft., amelyDobrev Klára európai parlamenti adatlapja alapján kvázi kifizetőhelyként üzemel. 

Gulyás igyekezett megmagyarázni az egybeesés okát, azt, hogyan került kapcsolatba Tóth Józsefnével. A YouTube-csatorna vezetője azt írta, a DatAdat környékén is feltűnő Szigetvári Viktor, az azóta már megszűnt Együtt politikusa – aki végigülte a tárgyalását, amikor a Sándor Palota megdobálása miatt bíróság elé került – ajánlotta a figyelmébe a könyvelőt, amikor szakembert keresett. Gulyás szerint Tóthné törvényes szolgáltatást biztosít, a rosszindulatú, lejárató szándékú értelmezésekkel pedig nem tudnak mit kezdeni. Az egykor a szocialista pártban tevékenykedő Szigetvári egyébként Bajnai Gordonnal közösen politizált az Együttben, így a szálak teljesen összeérnek.

Tovább olvasom