Kövess minket!

Médiapiac

Varga Zoltán: ″A pénzemet kizárólag piaci tranzakciókból szereztem”

Varga Zoltán, a Central Média tulajdonosa technokrata szemlélettel rendelkező pénzügyi befektetőként definiálja magát, aki függetlenként mozog a piacon. A Sanoma-portfólió legjavát megtartotta, működtetni akarja. Az Origo érdekelte volna, de csak észszerű áron. Médiatulajdonosként sem változott meg, ugyanott nyaral, ugyanazzal az autóval jár, mint eddig, de ha teheti, inkább bringázik.

Tényleg gazdának szólítják a kollégái?

Ugyan már! Dehogy!

Pedig ezt írta önről a 888.hu.

Ostobaság, nem is értem az egészet.

A kormánysajtó egyik zászlóshajója, Habony Árpád portálja ugrott önnek. Vajon miért?

El nem tudom képzelni.

Nem hívta fel a 888.hu főszerkesztőjét?

Kit hívtam volna? A szerzőt nem tüntették fel. A cikk sokkolt, de szeretnék túllépni rajta.

A szövegnek nem volt előzménye, sem következménye. Azóta is csend van ön körül.

Lehet, hogy üzenet volt. Nem tudom.

Mit üzentek?

Talán azt, hogy a Central Média független, ami szálka egyesek szemében. A világképem azonban semmit nem változott ettől a lekicsinylő, aljas, rosszindulatú szövegtől. Annyit mindenesetre jelez, milyen minőségű a 888.hu. Én legjobb tudásom szerint teszem tovább a dolgom. Miért kellene elgondolkodnom egy ilyen hitvány írásról?

Talán mert legközelebbi és legrégebbi üzleti partnerei a jobboldalhoz köthető, a politikában is meghatározó üzletemberek. És a 888.hu is jobboldali.

Fogalmam sincs, hogy jön ez össze. Meg eleve nem szeretem az ilyen jobbos-balos besorolásokat. Hadd hangsúlyozzam: technokrata szemlélettel rendelkező pénzügyi befektető vagyok, függetlenként próbálok mozogni a médiapiacon. A vállalkozás célja a szórakoztatás és a profit. A 24.hu portálon kívül nincs is politikai termékünk.

Bizonyos szögből nézve a Story és a Best magazin is lehet politikai termék.

Miért lenne az?

Mert politikusok is szerepelnek benne.

Léteznek celeb politikusok, ők viszont nem politikai szándékból kerülnek be a lapba, hanem mert a magánéletük érdekli az olvasókat. Én pedig a szerkesztőség döntéseibe nem szólok bele.

A politikai bulvár komoly ismertséget, szavazatot hoz.

Ez az ő szempontjuk.

Ön korábban azt nyilatkozta: „…nekünk nincs semmilyen viszonyunk a politikához, ez egy viszonylag politikamentes és jellemzően női portfólió.” Ezt azért nehéz elhinni.

Pedig így van. Széles a skála. Míg a Nők Lapja olvasói semmilyen módon nem kíváncsiak a politikára, addig a Story magazin közönsége minden hálószobatitkot tudni szeretne a politikusokról és a családtagjaikról is, ugyanúgy, mint más közéleti személyiségekről. Ennyi közünk persze van a politikához.

Kökény-Szalai Vivien, aki jó ideig a Story magazin főszerkesztője volt, a Centraltól igazolt át hírigazgatónak a TV2-höz, ahol pont ez a típusú politikai bulvár a fő irány.

Tudomásul vettem a döntését, de nekem közvetlenül nincs dolgom a szerkesztőségekkel. Ahogy a politikával, a politikusokkal sincs. Fő célom, hogy értéket teremtsek, és egyúttal nyereséges vállalatot működtessek.

Az állami hirdetések elosztásával a politika alaposan beleszól a profitba.

Nálunk alig van állami hirdetés, 16 milliárdos árbevételünkhöz képest alig néhány tízmillió forintot tesz ki, miközben más médiumoknál valóban milliárdok landolnak. Ebből azért lehet következtetéseket levonni.

Milyen következtetéseket?

Azt, hogy nem tartozunk a kedvencek közé. Nincs azonban ezzel baj, hiszen a termékeink kiválóak, a hirdetőink boldogan jönnek hozzánk. Mi megélünk a piacról, köszönjük szépen, jól vagyunk. Ez irigylésre méltó helyzet, ez a függetlenség pedig, mondom, nyilván sokaknak csípi a szemét.

A gyógyszeripartól kezdve a jégkrémbizniszen és az Office Depot-n át a Wizz Airig számos üzletágba fektet be. Érti mindegyik terület működését?

Ha új iparágba kerülök, igyekszem megérteni és megtanulni.

A médiát már megtanulta?

Tanulom. Nagyon más, mint a többi terület. Mások a szabályok, a munkaerő értékelése, másként kell felkelteni az emberek figyelmét.

Mintegy két éve a finn multi Sanomától vásárolta meg a portfóliót. A profit volt az egyetlen szempont?

A Sanoma vezetőire és tulajdonosaira a mai napig felnézek, mert a cég eladásakor volt egy súlyos feltételük: magyar oligarchával nem üzletelnek. Ezért örültek nekem mint egyik politikai oldalhoz sem kötődő pénzügyi befektetőnek. Ráadásul hajlandó voltam kifizetni azt az árat, amit kértek. Így az eladásnak semmilyen politikai következménye nem volt.

A 888.hu szerint ön egészen megváltozott, mióta médiatulajdonos lett.

Hülyeség. Nem járok más autóval, nem járok máshová nyaralni, és ha tehetem, most is bringával közlekedem.

Sokan azt jósolták, hogy a Sanoma megvásárlása után feldarabolja és nagy haszonnal továbbadja a részeket.

Valóban sokan próbálták ezt a számba adni, pedig csak azt mondtam: a kevésbé profitábilis termékek stratégiáját átgondoljuk, és döntünk az eladásról vagy megtartásról.

A híradót is készítő Story tévétől szinte azonnal megvált. Az is ebbe a kategóriába esett?

Így igaz.

A vásárláskor is tudta ezt?

Ismertem a számait, az átvilágítás során pontos képet kaptam.

A híradó az indulásakor erős húzóneveket – Baló György, Bárdos András – szerződtetett.

Mégis csupán 2,5 százalékos maradt a nézettsége, amivel lehetetlen elérni a hirdetőket.

Az ön részét a kisebbségi tulajdonos vette meg, pedig ő is látta a számokat. Most meg, úgy tudni, Habony Árpád érdeklődik a csatorna iránt. Mégiscsak van tehát értéke.

De addig ki finanszírozza a veszteséget? A tévé nem a mi pályánk, ott nem tudunk csatát nyerni. Ezért fordultam inkább más, profitot termelő üzletág, mint például a könyv felé. Azóta vásároltunk még egy könyvkiadót.

Az Origóra is licitált. Azt nem tartotta rizikósnak?

Logikus lépés volt. Ha a mai médiapiacon valahol csata van, az a digitális hír területe. Az Origo megvétele két nagyobb szereplőnek állt volna igazán érdekében: a CEMP-nek és nekünk, a szinergiákban hatalmas előny lett volna. Az Origo önmagában viszont teljesen más szemléletet és üzleti modellt jelent. Már most látni lehet, mennyi állami hirdetés jelenik meg rajta, és hogy torzul a tartalom. Nálunk ilyen nem fordulhat elő. A 4,2 milliárdos ár, amin végül a portál elkelt, nekem amúgy sok lett volna. Ennyit nem lettem volna hajlandó fizetni. A Telekom pedig tényleg a legjobb árajánlatot választotta.

Úgy tervezte, hogy a 24.hu-val bútorozza össze az Origót?

Ez így túl van misztifikálva, és erős leegyszerűsítés. Az Origo ugyanis nemcsak egy hírportál, hanem kapcsolódik hozzá a Freemail, a Life és két tévéadó. Nekünk pedig ott a Citromail, amely a Freemaillel egyesülve felvehette volna a versenyt a Gmaillel. Így lett volna esélyünk a piacon.

A New Wave Media és az Origo tulajdonosi köréhez tartozó Vs.hu félmilliárdos MNB-s alapítványi támogatásának történetéből mit olvasott ki?

Nagyon nem szeretem, amikor torzul a verseny, történjen ez akár a Vs.hu furcsa támogatása, akár bármilyen indokolatlan állami hirdetés útján.

A már emlegetett 24.hu kilóg a Central szórakoztató és női portfóliójából. Mi a portál pozicionálása: bulvár, politika, közélet?

Híroldal.

Ahhoz sok benne a bulvár és a másoktól átvett információ.

A bulvár is hír. Az pedig általános tendencia, hogy mindenki átveszi a többiek híreit. Erőforrásaihoz képest nagyon is jól teljesít az oldal. Újságírói pedig sarkos álláspontot képviselnek.

Sarkosat?

Karcosan fogalmaznak, mondjuk úgy, nem mindig udvariasak.

Arra a videóra utal, amelyben a terhes Orbán Ráhelt arról faggatta a riporter, hogy ki a gyermek apja?

Amikor láttam a felvételt, azonnal azt mondtam: ez vállalhatatlan. Le is vettük, elnézést kértünk, hölggyel így nem beszélünk.

Más is karcos?

Vannak brahik is az oldalon.

Ahogy jó pár másik híroldalon is.

Nem szeretném máshoz hasonlítani. Tény: a portfólión belül ez a legbrahisabb oldalunk.

A HáziPatika.com nehezen tudna az lenni.

A 24. hu rendkívül nehéz terepen focizik, mindenki a pályán van, és gólt akar lőni. A versenytársak – Index, Origo, Blikk.hu – jóval nagyobb létszámú újságírógárdával dolgoznak, miközben anyaggyártásban ott tartunk, ahol ők. Hegymenet, de jól csináljuk.

Napilapot nem vásárolna?

Nem hiszem, hogy abba bármikor beleszerelmesednék. Nehéz pálya, a példányszámok csökkenek. De rádiót, közterületi céget sem vennék.

Tavaly 40-50 százalékos reklámadóval fenyegette a kormány a médiát. A magyar RTL háborúba kezdett, ön viszont még csak meg sem szólalt az ügyben. Ennyire hidegen hagyta?

Jogkövető módjára elfogadtuk a döntést. Az egységes, 5,6 százalékos szint magas, nem szeretjük, mi még azonban abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy együtt tudunk élni vele. Amúgy sem vagyunk politikai tényező, aligha befolyásolhattuk volna a politikát. De szó nincs róla: nem szeretjük a reklámadót, nem tartjuk jó ötletnek, mert a digitális fejlesztések elől viszi el a pénzt.

Honnan tájékozódik? Mit olvas?

Szinte mindent, napi- és hetilapokat, digitálisból pedig végképp mindent. És tévézem, sorozatfüggő vagyok. A Netflix, a Róma, a Homeland és a Trónok harca bármikor jöhet. Sokszor előfordul, hogy konditeremben, biciklizés közben nézem őket. Vagy éjszaka, több részt egyben. Rengeteget tanulok belőlük, főleg a jellemábrázolásból. A Mad Men remekül mutatja be, hogyan reagálnak az emberek az üzletre. A kedvencem a Drót, azt mindenkinek meg kellene nézni.

A sorozatokból szerzett tudás is hozzájárult ahhoz, hogy ma ön a 18. leggazdagabb magyar?

A befektetési iparágban, ahol működöm, a pénz az egyetlen értékmérő, itt a sikert másban nem lehet mérni. A listán elért helyezésre ezért büszke vagyok – mindent magamnak és a munkámnak köszönhetek. Tiszta a lelkiismeretem, a pénzemet kizárólag piaci tranzakciókból szereztem.

 

Médiapiac

Egy tweet miatt vették el az „év humanistája” címet

Nem „megfelelően” beszélt a transzokról.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Amerikai Humanista Társaság (American Humanist Association, AHA) hétfőn visszavonta a Richard Dawkins evolúciós biológus professzornak 25 évvel ezelőtt megítélt „év humanistája” díjat, mert véleményük szerint a tudós marginalizált csoportokat alázott meg tudományos értekezés „leple alatt” – írja a The Guardian.

És akkor eljöttek Dawkinsért

Az AHA még 1996-ban Az önző gén, illetve az Isteni téveszme könyvekért jutalmazta Dawkinst a díjjal a tudományos fogalmak tömegek felé való kommunikálásának segítéséért. Úgy tűnik azonban, hogy hétfőn a társaság meggondolta magát.

A döntés hátterében az áll, hogy Richard Dawkins a hónap elején a transznemű embereket Rachel Dolezalhoz hasonlította. Dolezal egy polgárjogi aktivista, aki éveken keresztül egy fekete nőnek tettette magát.

A tudós csak párbeszédet akart

Dawkins reagált az őt ért kritikákra. Azt írta, hogy nem állt szándékában a transzneműek becsmérlése. Kiemelte, hogy a szóban forgó tweetet azzal a szóval fejezte be, hogy „beszéljünk róla”, és sajnálja, hogy ennek ellenére félreértették az üzenetét.

Az Amerikai Ateisták alelnöke, Allison Gill – egyébként egy transz nő – is kritizálta Dawkins üzenetét. Mint mondta, azok ártalmas és veszélyes narratívákat erősítenek meg. A Mandiner szerint hozzátette, hogy reméli, hogy Dawkins professzor megfelelő megértéssel és tisztelettel fogja kezelni a hasonló ügyeket a jövőben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Visszahúzódóban a járvány, csökkent a Netflix-előfizetők száma

Nagy esés tapasztalható a Magyarországon is közkedvelt streamingszolgáltató feliratkozóinak számában az idei év első három hónapját figyelembe véve. Ezzel hivatalosan is lezártnak tekinthető a járványhelyzet okozta növekedéshullám az előfizetők számában.

Közzétéve:

Az amerikai cég beszámolója szerint 2021 első negyedévében négymillió feliratkozóval bővült a repertoár. Ez kétmillióval kevesebb az eredetileg tervezett hatnál — összehasonlításképp az előző év utolsó három hónapjában nyolcmillió új személy fogadta el az előfizetés feltételeit. Érdekességképp, a cég részvényárfolyama 11 százalékos zuhanást produkált ebben az időszakban – számolt be róla a Híradó.hu.

A szolgáltató szerint a csökkenés mértéke várható volt, hiszen a tavalyi járványkitörés óriási pénzbeli nyereséget generált, aminek következtében az elérhető film- és sorozat felhozatal stagnál, az pedig kisebb számú feliratkozóhoz vezet. A vállalat piaci helyzetét a nézőkért folytatott verseny további résztvevői is befolyásolhatják, hiszen ma már a Disney+, a Peacock, az Apple és a Hulu jelenlétével is számolni kell. A Netflix a részvényeseknek írt levelében említi (a levél a Twitter bejegyezésben szereplő linkre kattintva érhető el):

Az előző évi dinamikák hozzájárultak az idei év eddigi szűkebb kínálatához, ami kisebb számú feliratkozót generál. Nem gondoljuk viszont, hogy a konkurenciaharc ennek következtében változna, piaci esélyeinkre mindez nem jelent veszélyt.

2020-ban a Netflix 36 millió előfizetővel lett gazdagabb, aminek köszönhetően átlépte a 200 milliós határt és Hollywood legnagyobb streamingszolgáltatójává lépett elő. Érdekesség, hogy a feliratkozók a negyedik negyedévben ráadásul nagyrészt (83 százalékban) az Egyesült Államokon kívülről jöttek. A társaság árbevétele 24 százalékos növekedést produkál évről évre.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

A Facebook nem engedi terjeszteni a botrányt

Ismét cenzúrázza a jobboldali tartalmakat a Facebook, a közösségi oldal most éppen a radikális baloldali Black Lives Matter (BLM)-mozgalom egyik vezetőjének a gyanús ingatlanvásárlási ügyeit feltáró New York Post-cikk megosztását tiltotta le. Ugyanígy járt a hírt átvevő brit Daily Mail is.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Közben kiderült, hogy Kentucky állam egyik fekete, demokrata képviselőnője, Attica Scott Breonna Taylor tavalyi lelövése ürügyén most pénzgyűjtést indított az áldozat családja nevében, csak arról éppenséggel a család nem tudott. Breonna Taylor anyja, Tamika Palmer szerint a demokrata politikus a BLM-en keresztül a lánya tragikus halálát kihasználva próbált nyerészkedni.

Ahogy arról az Origo is beszámolt, a múlt hétvégén a konzervatív New York Post kiderítette, hogy a radikális baloldali mozgalom társalapítója, a Black Lives Matter Global Network Foundation (BLMGN) ügyvezető igazgatója, Patrisse Khan-Cullors 1,4 millió dollárért (420 millió forint) vásárolt magának luxusingatlant Los Angeles megye „legfehérebb”, kizárólag gazdagok által lakott részén, Topaga Canyonban.

Ezzel párhuzamosan az is nyilvánvalóvá vált, hogy a vele házasságban élő nő, a fekete kanadai Janaya Khan szintén ingatlanokkal foglalkozik, 

CSAK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN HÁROM LUXUSLAKÁST BIRTOKOL, ÖSSZESEN 3,2 MILLIÓ DOLLÁR (959 MILLIÓ FORINT) ÉRTÉKBEN, A BAHAMÁKON PEDIG A FELESÉGÉVEL KÖZÖSEN RENDELKEZNEK EGY LUXUSVILLÁVAL, AMELYNEK AZ ÁRA A 20 MILLIÓ DOLLÁRT (6 MILLIÁRD FORINT) IS ELÉRHETI.

A vádakra reakcióképpen a BLM egy közleményt adott aki, amelyből sok mindent nem tudhatunk meg, azt viszont igen, hogy értelmezésük alapján „Patrisse Khan-Cullors a jobboldali média, a fehér felsőbbrendűség és a rasszizmus áldozata lett”.

Ennek ellenére a napokban a radikális baloldali szervezet New York-i vezetője, Hawk Newsome vagyonosodási vizsgálatot követelt Khan-Cullorsszal szemben, értékelése alapján a magát képzett marxistának valló nő ingatlanügyei aláássák a BLM hitelességét. 

Az amerikai radikális baloldal fejének a gyanús ingatlanügyeiről és egyre nyilvánvalóbb sikkasztásáról szóló hírek villámgyorsan terjedtek a különböző közösségi oldalakon, épp ezért a Facebook – a BLM-hez való példátlan lojalitásuk miatt nem meglepően –  

LETILTOTTA A NEW YORK POSTNAK A PATRISSE KHAN-CULLORS INGATLANÜGYEIVEL KAPCSOLATOS TÉNYFELTÁRÓ CIKK MEGOSZTÁSÁT, ARRA HIVATKOZVA, HOGY ANNAK TARTALMA SÉRTI A KÖZÖSSÉGI OLDAL ALAPELVEIT. 

Másnap ugyanez történt a brit Daily Mail cikkével is, miután az újság munkatársa megpróbálta közzétenni a New York Posttól átvett információkat. 

A Facebook által alkalmazott nyílt cenzúra téma volt a Fox News Tucker Carlson Tonight című műsorában. Az erről szóló hírt megosztotta Twitter-oldalán Donald Trump volt amerikai elnök legidősebb fia, Donald Trump Jr. is.

Tucker Carlson műsorvezető a New York Posttal szemben alkalmazott cenzúra miatt a Facebookhoz fordult, a közösségi oldaltól mindössze azt a választ kapta, hogy a cikket azért távolították el a platformról, mert az alapelveik mellett adatvédelmi problémák is felmerülnek, szerintük annak tartalma sérti a személyes adatok védelmére vonatkozó irányelveiket.

A Fox műsorában még az hangzott el, hogy már a Facebook Messenger alkalmazásában sem lehet elküldeni a BLM-vezér ingatlanügyeiről szóló New York Post-cikket.

Rendszeresen cenzúrázzák a közösségi oldalak a konzervatív híreket és véleményeket

Az Origo számos alkalommal írt már a nagy techcégek által a konzervatív vélemények és a baloldali politikusok számára kellemetlen hírek letiltásáról, cenzúrázásáról. Ezek közül a leglátványosabb az volt, amikor még 2020 október végén, tehát az amerikai elnökválasztási kampány utolsó napjaiban a Facebook és a Twitter egy hétre letiltották a New York Postnak azon cikkeit, amelyekben az újságírók feltárták Joe Biden akkori demokrata elnökjelölt fiának, Hunter Bidennek a külföldi, korrupciógyanús ügyeit, illetve nyilvánosságra hozták a laptopján talált obszcén jellegű fényképeit, amelyek prostituáltak társaságában készültek.

2021 januárjában, a Capitolium ostromának az ürügyén pedig valamennyi közösségi platform örökre letiltotta Donald Trump volt elnök személyes és politikai jellegű fiókjainak a használatát.

A volt elnök másodszülött fiának, Eric Trumpnak a felesége, Lara Trump márciusban igazolt a Fox Newshoz, mint műsorvezető. Március 31-én az apósával készített egy interjút, de annak a megosztását letiltotta a Facebook, illetve a Facebook tulajdonában lévő Instagram – közölte a Daily Mail.

Néhány napja a Twitter véglegesen törölte a Project Veritas amerikai oknyomozó portál alapítójának, James O’Keefe-nek a profilját, aki az utóbbi időszakban számos felvételt tett közzé arról, hogyan gyártott hazug propagandát a CNN annak érdekében, hogy megbuktassa Donald Trumpot. Ideiglenes jelleggel pedig felfüggesztésre került a Project Veritas oldala is.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!

Tovább olvasom