Médiapiac
Varga Attila Sixx: „Az életünk színtere a virtuális világ lett”
A mai magyar média egyik legmarkánsabb hangvételű televíziós szakújságírója, Varga Attila, alias Sixx szerint a járvány igazán nagy vesztesei a sportcsatornák lesznek, de a válság hatására a két nagy kereskedelmi csatorna vezetőinek is meg kell majd találniuk a menekülőutakat. De milyen átrendeződés várható a médiapiacon, hogyan alakulnak át a fogyasztási szokások, és mennyire került veszélybe az újságírók megélhetése?
Hogyan alakul át a televíziózás a koronavírus-járvány hatására?
Tegyük fel, hogy tudom a választ a kérdésre. Miért árulnám el, mikor tisztában vagyok vele, hogy a televíziótársaságok igen sokat fizetnének érte? Valójában nem tudom, mi fog történni. Senki sem tudja, a jelenlegihez hasonló helyzettel még nem álltunk szemben. Így jó ideig ez a kérdéskör fogja meghatározni a médiapiaci szereplők gondolatait, és még a legbátrabb szakértők is csak óvatos becsléseket lesznek képesek megfogalmazni.
Mindenki azzal számol, hogy a csatornák nézettsége emelkedni fog, a kevesebb hirdetés miatt ugyanakkor csökkennek majd a társaságok bevételei. Milyen hatása lesz a járvány miatt kialakuló gazdasági válságnak a televíziók idei költségvetésére?
Összetett a kérdés. Minden épeszű cég, amikor racionalizálni kénytelen a költségeit, vagy még rosszabb helyzetbe kerül, nem elsősorban a munkatársakon, az alapanyagokon vagy a logisztikán fog spórolni, hanem a marketingen, a reklámon. Ha visszaemlékezünk, a 2008-ban kirobbant világválság hatására olyan mértékben zuhant be a reklámpiac, amire előtte nem láttunk példát. A cégeknek viszont mindig érdekükben áll majd, hogy eladják a termékeiket, szolgáltatásaikat, ezért kénytelenek lesznek reklámozni. Bizonyos értelemben az egész gazdasági berendezkedésünk arra épül, hogy a jó bornak is kell cégér. És bizony azok, akik jól jönnek majd ki a válságból, olyan platformot fognak választani, ahol a megjelenésük a legtöbb potenciális vásárlót érheti el.
A járvány igazi nagy vesztesei a sportcsatornák, az élő közvetítések megszűnése komolyan veszélyezteti a létüket. Mit gondolsz, meddig ültethetők le az élő sportmérkőzések helyetti ismétlésekkel a nézők a képernyők elé?
Semeddig. A sportcsatornák nézettsége a nullára zuhant vissza. Ki akarná újra megnézni az 1986-os mexikói labdarúgó-világbajnokságot vagy akár a 2018-as oroszországit, főleg, hogy az utóbbin nem is voltak olyan jó meccsek? Sajnos nem úgy néz ki, hogy Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban rendeznek idén bajnokságot, és nem hiszem, hogy akár a német, akár az angol beindulna, mondjuk májusban. De más sportágak rendezvényeire sem nagyon fognak az emberek húszezres nagyságrendben jegyet váltani. Minden olyan tévécsatornát, illetve műsort, amely arra építi a közönségét, hogy általuk a néző egy adott közösségi élmény részese, nagyon rosszul érinti a vírus. Szerintem az olimpia után a Forma–1 idei szezonját is el fogják halasztani, nem látom az országok hajlandóságát az utazó cirkusz befogadására. És ha így lesz, az ismétlésekre nem nagyon lehet majd reklámidőt értékesíteni.
Sorra jelentik be a csatornák, hogy leállnak bizonyos műsorok, sorozatok forgatási munkálatai. Mi várható a döntések nyomán az őszi televíziós időszakban?
Attól függ, meddig tart a koronavírus hatása. Ha azt nézem, ahogy az egész nemzetközi hoppáré egy-két témába vágó cikkel kezdődött, ma pedig ott tartunk, hogy a Netflix minden országban leállította a forgatásokat, nem számítok kedvező fordulatra. A magyar sorozatok munkálatai első körben két hétre szakadtak félbe, ezt a döntést hozta meg a Drága örökösök, a Mintaapák, a Jóban rosszban, majd a Barátok közt stábja is. Szerintem a műteremben felvett, épített díszletben játszódó sorozatoknál egészen biztosan nem fognak kockáztatni a következő hetekben, hónapokban, mert ott egy légtérben legalább nyolcvan ember tartózkodik, így a napi szériák gyártói nagy problémával állnak szemben. Az RTL Klub két új sorozatának, a Mellékhatásnak és az Apatigrisnek, valamint a TV2 Egyszer volt Budán Bödör Gáspár című sorozatának a forgatása már korábban befejeződött, így nem maradunk fikciós epizódok nélkül. De mi lesz a nagyszabású show-műsorokkal, mint az X-Faktor vagy a Sztárban sztár, amelyek nem működnek közönség nélkül? Már régen válogatni kellene a szereplőket, így ezek sorsa kétséges. Az is kérdés, miben találják meg a csatornák a menekülőutakat.
Sokak szerint a műsorok ismétlésében.
Ha nyár végéig elhúzódik a járvány, ősszel nem nagyon lesz új produktum a csatornákon, kivéve azokat, amiket már felvettek: Cápák között, Bezár a bazár! stb. Azért az látszik, hogy legalább igyekeznek kihozni a helyzetből, amit lehet. Például a TV2 közelmúltban bejelentett, kvázi a Szelfi mintájára kitalált, #maradjotthon című főműsoridős dokurealityje nagyon jó kezdeményezés. Azt azonban nem tudom, mire lesz elég. Egy kis gyógyír lehet a kínra mindkét csatornának, hogy mind a Survivor, mind az Ázsia Expressz felvételeit elhalasztották, ami nagyságrendileg milliárd forintos megtakarítást jelent.
Milyen átrendeződés várható a médiapiacon? Még inkább áthelyeződik a súly az online térfélre?
Egyértelműen ez a helyzet, a járvány csak felerősítette a hatást.
Varga Attila Sixx (Fotó: Szász Barna) |
Egyes vélemények szerint gyökeresen át fognak alakulni a fogyasztási szokások: az emberek kevesebbet mennek majd társaságba, többet fognak a virtuális térben tartózkodni.
Az életünk színtere a virtuális világ lett. Generációfüggő, hogy ki milyen mértékben éli az életét online. Egy idős embertől nem lehet elvárni, hogy változtasson a berögzült szokásain, ő, ha akar, mindennap lemegy az újságárushoz, és megveszi a sportújságot. Ez nem fog változni. Bizonyos rétegek azonban csökkentik majd a személyes interakciókat, főleg a fiatalabb generáció tagjai, akik számára eleve természetesebb az erős online jelenlét. Izoláltabban fogunk élni.
Lemondták az Eurovíziós Dalfesztivált, és sorra maradnak el a nagy nemzetközi fesztiválok, koncertturnék is. Szerinted milyen átalakulás várható a járvány lecsengése után a szórakoztatóiparban?
Az év a rendezvényszervezőknek maga lesz a borzalom, már most rémes a helyzet, pedig a java még hátravan. Senki nem meri kimondani, hogy elmaradnak a nyári fesztiválok, de szerintem ez csupán idő kérdése. Eddig csak a Glastonburyt mondták le, amelynek a szervezői – ahogy nálunk a Szigetéi – egy év kimaradást túl fognak élni, a kicsik viszont nem valószínű. Ráadásul mindez új, eddig ismeretlen helyzet elé állítja az előadóművészeket is. Gondoljunk bele, a Tankcsapda élő internetes koncertjét harmincötezer ember követte egy időben. Sorra születnek meg a szemünk előtt az új műfajok, ami talán az egyetlen pozitív hozadéka ennek a nyavalyának a médiapiacon. Ahhoz, hogy az énekesek, zenészek, színészek az eddigiektől eltérő, interaktívabb típusú munkákat is el tudjanak végezni akár otthonról, a fejlesztőknek is szükséges gőzerővel dolgozniuk.
A járvány gazdasági következményei hatalmas kiesést jelentenek a filmszakmában dolgozóknak is. Hogyan lesz képes átvészelni ezt az időszakot a magyarországi filmes ipar?
Ebből a szempontból szerencse, hogy Magyarországon lehetetlen állami támogatás nélkül filmet forgatni; bár leálltak a munkálatok, az állam bácsi, majd a Magyar Filmintézet által odaítélt támogatások nem tűnnek el. Amint normalizálódik majd a helyzet, be fognak indulni a forgatások. A kérdés az, hogyan vészeli át a szakma a következő három-négy hónapot, ami alatt semmi munkája nincs, hiszen a filmes szakemberek az esetek 90 százalékában projektekre szerződnek. Mi nem vagyunk abban a helyzetben, mint az angolok, ahol a miniszterelnök bejelentette, hogy bizonyos szektorokban a fizetés 80 százalékát átvállalja az állam havonta fejenként maximum 2500 fontig. Lehet, mi leszünk a nagy „futárország”. Tudok olyan reklámcégről, ahol a vezetés úgy döntött, hogy másnaptól átállnak, és futárcégként működnek tovább, mert valamiből ki kell termelni a fizetéseket. A cégek segíteni fognak a munkavállalóiknak, de lesznek kárvallottak. Ki kell tartani, mert amint újra beindul majd az élet, hirtelen eszméletlen sok szakemberre lesz szükség, a Netflixnek például legalább hat stábra, hogy behozza a lemaradást.
Több magazin döntött úgy, hogy az aktuális számát digitálisan olvasható formában is elérhetővé teszi, mások bejelentették, idén már nem jelentkeznek print kiadvánnyal. Milyen hatással lesz a válság a nyomtatott lapok piacára?
Mindkét piac kisebb a miénknél, mégis érdekes megnézni, hogy amíg Ausztriában minden tartományban van két politikai napilap, illetve három központi, addig nekünk van egy Népszavánk és egy Magyar Nemzetünk. Ez mindent elmond a magyar lappiacról.
Varga Attila Sixx (Fotó: Szász Barna) |
A magyar politikai lapok piaca alapból óriási hátránnyal indult el a rendszerváltás után azáltal, hogy az újságok az addig is használt márkanévvel kerültek a standokra. Az, aki tudta, hogy a Népszabadság a kommunista párt lapja volt, nem tudott elvonatkoztatni ettől. És noha volt egy felfutó időszak az 1990-es végéig, utána a lapok beleálltak a földbe, ami pedig most van, arról nem érdemes sokat beszélni. Persze az is más, hogy a KESMA alá tartozó propagandalapok mit írnak, vagy mit nem. A mellettük még működő és függetlennek tekinthető napilapokat, a Blikket, esetleg a Népszavát, a hetilapok közül a Magyar Narancsot, a HVG-t és a Magyar Hangot veszik az emberek, de tartja magát a Nők Lapja és egyes bulvárlapok is.
A havilapok speciális helyzetben vannak, mert egy igényesen kialakított, albumszerű kiadványt az ember szívesen vesz a kezébe. Én magam például rengeteg mindent olvasok e-bookon, az interneten, de amit szeretek, azt megvásárolom fizikai valójában. A tartalmasabb dolgokra szükség van, de az biztos, hogy még inkább specializálódni fognak, olyan témák felé fordulnak, amelyek feldolgozása időigényesebb, a napi pörgésben nehezebb. Ha valami exkluzív, különleges, máshol nem elérhető, akkor megveszik. Nehezen, de meg lehet találni a piaci rést. A vicc az, hogy ezeket a médiumokat is online fogják reklámozni.
Mennyire került veszélybe az újságírók megélhetése?
Abszolút. Azok, akik jobb lapoknál dolgoznak, alkalmazotti státuszban vannak, de azért vannak szép számmal katás újságírók és fotósok is, akiknek a havonta befizetendő ötvenezer forint igenis problémát jelent manapság, legalább annyira, mint a szerencsejáték-iparban dolgozóknak. Ez az anyagi kár.
Végignéztem a köztelevízió propagandatévévé alakítását, az Origo ellehetetlenítését, a Népszabadság beszántását, a vidéki lappiac bekebelezését, majd a KESMA létrejöttét, de nem tartom valószínűnek, hogy a kormány azzal akarna foglalkozni egy vírusjárvány közepén, hogy adott szerkesztőségekhez kommandósokat küldjenek egy számukra kedvezőtlen hangvételű írás miatt. A szerkesztőségek nagy része meg egyébként is home office-ra állt át.
Milyen kihívásokkal kerülsz szembe te magad?
Elképesztően sokat dolgozunk az Indexnél, hogy minél szélesebb körű tájékoztatást adhassunk az embereknek. Külön koronavírus-ügyeletünk van, amelyben csak a délelőtti műszakban négyen foglalkoznak a járvánnyal kapcsolatos történésekkel, anyagokkal, de ha szükséges, a többi rovat szerzői is besegítenek. Nekem is van hetente két nyolcórás ügyeletem, pedig sem belpolitikai, sem gazdasági szakértő nem vagyok.
Nagyon komolyan vesszük, hogy ebben a helyzetben otthon kell maradni. Nekem nem okoz gondot, szeretek itthonról dolgozni. A feleségemmel debreceniek vagyunk, a rokonságunk ott él, így lényegében eleve mindketten önkéntes izolációban vagyunk. Megszoktuk. Persze egy idő után agyamra mennek dolgok, olyankor kimegyek a gangra, elszívok egy cigarettát, vagy kettőt, és minden rendben van. A legközelebbi kisbolt a szomszéd lépcsőházban van, ahogy kimegyek a kapun, másfél méter balra. Nincs gond.
Médiapiac
Erőset mondott az alkotmánybíró a médiahelyzetről
A közügyek alakításáról ugyanis a hozzájuk eljutó ismeretek alapján döntenek a választók.
Minden államnak védenie kell saját sajtóviszonyait a külföldi befolyástól – erről beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjúban Juhász Imre. Az alkotmánybíró úgy fogalmazott:
„A sajtó nem önmagáért van, a média felületet kell hogy biztosítson a közügyek megvitatásához. Az államnak pedig garantálnia kell, hogy bárki szabadon kifejthesse véleményét, illetve hogy a sajtótermékek szabadon működhessenek, továbbá azt, hogy az állampolgárok megfelelő információkhoz juthassanak.”
Az alkotmánybíró szerint mindez felfogható szuverenitási kérdésként is, hiszen a közügyek alakításáról a hozzájuk eljutó ismeretek alapján döntenek a választók.
– Ennek megfelelően minden valamire való államnak alkotmányos szinten kellene védenie a saját sajtóviszonyait, miként azt a magyar alaptörvény teszi
– összegzett Juhász Imre.
A nemzeti ünnep apropóján készült, a sajtószabadság napjainkbeli kérdéseit érintő interjúban az alkotmánybíró beszélt egyebek mellett a minőségi újságírást leginkább veszélyeztető jelenségekről, a közbeszéd milyenségéről és arról, hogy már 1848-ban kiderült: médiaszabályozást alkotni nem is olyan egyszerű.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Magyarországon egyedülálló választási műsorral készül a TV2
A TV2 hírigazgatója, Szalai Vivien a csatorna terveiről beszélt a Mandinernek adott interjúban.
– A magyar semmiben nem különbözik a külföldi médiahelyzettől. A kritikus hangok a politikai lobbistáktól érkeznek, akiktől aztán végképp távol áll a pártatlanság. Mindig azt szoktam mondani, hogy a TV2 és az RTL Klub híradójának is van egy sajátos hangvétele, de nekünk egyetlen értékmérőnk van, és egyetlen közegnek szeretnénk megfelelni: a nézőnek. Ez a stratégia minket igazol: tavaly az összes korcsoportban a Tényeket, a Tények pluszt, valamint a reggeli műsorunkat, a Mokkát választották a legtöbben az országban. Mi nem foglalkozunk a kívülről ordítozókkal, a munkánkat szeretnénk végezni a legmagasabb minőségben, a szakmaiságot leginkább szem előtt tartva – hangsúlyozta a TV2 hírigazgatója, Szalai Vivien a Mandinernek adott interjúban.
Szalai Vivien kitért arra is, az egész éves átlagot nézve mindhárom kiemelt korcsoportban a teljes napon és főműsoridőben egyaránt a Tv2-t nézték a legtöbben. A csatorna sikerének titkáról a hírigazgató azt mondta:
– Egyszerű hasonlattal élve: egy nagy múltú cukrászdába azért járnak a vendégek, mert évtizedek óta ugyanazt a minőséget kapják – lehet azon vitatkozni, hogy lehet-e másképp készíteni a krémest, a lényeg, hogy azt választják az emberek, mert ismerik és szeretik. A hírműsoraink esetében is pontosan ez az elv működik. Ráadásul az utóbbi években ingyenreklámot is kaptunk. Az, hogy az ellenzék lejárató kampányt folytatott a hírműsorainkkal szemben, visszafelé sült el, mivel ezzel karaktert adott nekünk. Mindemellett egy szakmailag és emberileg kiváló csapat jött össze az elmúlt években, fantasztikus műsorvezetői, szerkesztői és riporteri gárdával dolgozunk, a munkatársak végtelenül tehetségesek és szorgalmasak, nyitottak az innovációra, szeretnek tanulni, és rendkívül lojálisak a munkahelyükhöz és a kollegáikhoz, ami nagy érték – mondta a lapnak.
Arra a gondolatra,hogy idővel minden médium az online felületre helyeződik majd, ez pedig a televíziózás és a nyomtatott sajtó végét jelenti majd, Szalai Vivien elmondta:
– Emlékszem, évekkel ezelőtt volt egy heves vitám a témában. Ezzel határozottan nem értettem egyet akkor és most sem. A magyar ember sok tekintetben jobban rabja a szokásoknak, és kevésbé fogékony az innovációra – mi is ezt tapasztaljuk annál a korosztálynál, amely a Tényeket nézi, és általánosságban szerkesztett tartalmat fogyaszt bármilyen formában. Egyébként egy meglepő jelenség is felütötte a fejét. Mégpedig, hogy A TV2 mindig erősebb volt a 18–59-es, tehát a valamelyest idősebb korosztályon belül, mint az RTL. Egyébként téves az a vélekedés, hogy az RTL Híradóját elsősorban a fővárosiak, a Tényeket pedig a vidéki közönség nézi – mindkettőt alapvetően a vidéki közönség választja, a különbség, hogy minket inkább a kisebb városokban élő és a valamelyest idősebb nézők.
De ez is megváltozott: elkezdtünk erősödni a 18–49-es korosztályban, sőt erősebbek lettünk, mint a 18–59-es korcsoportban, ami minden nemzetközi trenddel szembemegy, hiszen a szerkesztett tévés tartalmat a fiatal korosztály elvileg már kevésbé fogyasztja
– mondta a hírigazgató.
Ettől függetlenül online is erősen jelen van a csatorna: a Tények.hu is jó eredményeket ér el az utóbbi időben.
Ennek az évnek fontos feladata, hogy továbbfejlesszük az online felületünket, hiszen a szerkesztett tartalmat fogyasztó közönség mellett ki kell szolgálnunk a fiatalabb generációt is
– hangsúlyozta.
A választási időszak kapcsán arról beszélt, ez az időszak nyilvánvalóan rengeteg pluszmunkával, felkészüléssel, odafigyeléssel jár, hiszen egyre több a néző ilyenkor, felértékelődik a hírek szerepe.
Nagyszabású, Magyarországon egyedülálló választási műsorral készülünk, rengeteg exkluzív riporttal, szakértőkkel és számos technikai újítással
– árulta el.
A teljes interjú ITT olvasható.
Médiapiac
Kiemelkedő munkatársait díjazta a közmédia
Nyolc kategóriában adtak át elismeréseket csütörtökön Budapesten, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) székházában.
A közszolgálati tartalomgyártás területén kimagasló szakmai tevékenységet végzők elismerésére alapított díjak átadásán Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett: egy évvel ezelőtt ilyenkor már javában ünnepelték a Petőfi-bicentenáriumot, és gőzerővel készültek az atlétikai világbajnokságra, valamint Ferenc pápa látogatására.
Figyeltek arra is, amikor Nagy-Britanniában új király lépett trónra, vagy Marco Rossi magyar állampolgárságot kapott. Tudósítóik ott voltak a mentőcsapatokkal a törökországi és szíriai földrengéseknél, továbbá háborús övezetekben is. De jelen voltak Stockholmban is, ahol két magyar tudós vehetett át Nobel-díjat – mindketten a közmédia „Év Embere” díjazottjai – tette hozzá.
A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója felidézte: négy évvel ezelőtt éppen bezárkózni készült a világ, és egy új vírus nevét tanulta meg, amely azóta már mintegy hétmillió áldozatot szedett. A közmédia akkor is tette a dolgát, bár nekik is voltak veszteségeik, akiknek emlékét megőrzik, hasonlóképp a közelmúltban elhunyt alkotókhoz, művészekhez.
Altorjai Anita néhány örömteli pillanatot is felelevenített, köztük Hobo életműdíj-átadóját, Kordáék viccelődéseit, vagy az MR-szimfonikusok koncertjeit, amelyek mind a közmédia emlékezetes pillanatai voltak.
A díjazottakat méltatva a vezérigazgató úgy fogalmazott: szakértelmükkel, hivatástudatukkal, elkötelezettségükkel példát mutatnak nemcsak a kollégáknak, hanem a jövő újságíróinak is. „Ők óramutatók a nemzetünk életében”
– jelentette ki.
Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója köszöntőjében kiemelte: valamennyi díjazott vitathatatlan eredményeket ért el és kimagasló teljesítményt nyújtott. Hangsúlyozta továbbá, hogy bár a 2023-as év nem volt könnyű, a közmédia mind tartalomban, mind vállalati, intézményi szinten jelentős eredményeket ért el, miközben folyamatosan törekedett a megújulásra is.
„Nem könnyítette a helyzetünket sem a világpolitikai helyzet, sem a szomszédunkban dúló háború” – fogalmazott a vezérigazgató, hozzátéve:
a feszített tempó ellenére „mindenki nagyon jó, nagyon sok és minőségi munkát végzett”.
Papp Dániel felidézte, hogy 2018-as hivatalba lépésekor elsődleges célja a vállalat modernizálása volt. Mint mondta, vezetőként a piaci cégekhez hasonló „modern, profi szemléletet” szeretett volna meghonosítani a közmédiában.
Ez azt is jelentette – folytatta –, hogy szerette volna elérni, „hogy figyeljünk egymásra, figyeljünk a munkavállalókra”.
„Nagyon fontos szempontnak tartom, hogy olyan munkahelyet teremtsünk, ahol bár hatalmasak az elvárások, de a cég is tud adni valamit a dolgozóinak”
– hangsúlyozta.
A vezérigazgató a jövőről úgy szólt: ez az év még nehezebb lesz. „Előttünk van két választás, egy uniós elnökség, sportszempontból pedig egy Európa-bajnokság és egy olimpia” – sorolta, kiemelve az együttműködés és a csapatmunka jelentőségét.
Papp Dániel végezetül gratulált a díjazottaknak, majd az MTVA valamennyi munkavállalójának megköszönte az egész éves teljesítményét. „Örülök, hogy csapatként működünk együtt” – jelentette ki.
A beszédek után a Titán, A Dal 2023 győztese lépett fel, majd Papp Dániel és Altorjai Anita nyolc kategóriában adott át díjakat.
Az Év Operatőre Nagy András lett.
Az Év Vágója díjat Kántor Zoltán kapta.
Az Év Rendezője elismerésben Bozsánovics Anita részesült.
Az Év Gyártási Szakembere díjat Vancsok Györgynek ítélték oda.
Az Év Riportere díjat Kucsov Renáta kapta.
Az Év Felfedezettjének Jámbor Flórát választották.
Az Év Szerkesztője Pap Tibor lett.
Az Év Műsorvezetője elismerést Morvai Noémi vehette át.