Kövess minket!

Médiapiac

Válaszolt az NMHH-elnöke az Európai Bizottságnak a Klubrádió ügyében

Jelenleg törvényesen nincs mód a Klubrádió számára ideiglenes médiaszolgáltatási lehetőséget biztosítani – hangsúlyozza Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke az Európai Bizottságnak írt pénteki válaszlevelében, amely a bizottság által február 12-én a magyar hatóságokhoz küldött levélre reagál.

MTI Fotó: Kovács Tamás

A Roberto Viola főigazgatónak címzett, az MTI-hez is eljuttatott levél szerint “az uniós joganyag, illetve az azon alapuló magyar jogszabályok értelmében sincs olyan törvényes lehetőség, amely jelen helyzetben a Klubrádió számára ideiglenes médiaszolgáltatási lehetőséget biztosítana”.

Az NMHH elnöke szerint “egy jogszabályokkal, az egyenlő elbánás elvével ellentétes eljárás lefolytatása a Bizottságnak sem állhat érdekében, mivel az nem felelne meg a mindannyiunknak fontos jogállamisági kritériumoknak”.

Karas Monika emlékeztet arra, hogy már többször ismertette jogi álláspontját az Európai Bizottsággal, amely azonban az érvekre “nem reagál, az objektív tényeket figyelmen kívül hagyja”.

Az NMHH és a médiatanács elnöke fenntartja, hogy az Európai Bizottság elektronikus hírközlési szolgáltatásra utaló irányelvi hivatkozásai nem alkalmazhatóak a Klubrádió esetében, továbbá “mind a hazai szabályozás, mind a Médiatanács eljárása minden szempontból megfelel az uniós és a magyar jogszabályok által garantált jogállami elveknek”.

A törvény szerint a médiaszolgáltatási jogosultság pályázat nélküli megújítása egy kivételes eljárás, olyan kedvezmény, amely kizárólag akkor alkalmazható, ha a megújítást kérő médiaszolgáltató kérelem előtti működése során minden jogszabályt betartott. A megújításnál kizárólag a súlyos vagy ismételt jogsértés kizáró ok.

“Ez álláspontom szerint arányos és méltányos kritérium” – áll Karas Monika válaszlevelében. A törvényi előírások a magyar jogban csaknem 25 éve változatlanok, a Klubrádió több mint húsz éve nyújt médiaszolgáltatást, így a fennálló jogi környezet a Klubrádió számára is ismert volt. Ennek ellenére a Klubrádió 2014 és 2021 közötti működése során hat esetben követett el jogsértést, ebből kétszer ismételten, tehát 365 napon belül kétszer ismételte meg ugyanazt a jogsértést, elmaradt az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével – emlékeztet az NMHH elnöke.

A hosszabbítás iránti eljárásban a törvény szerint már nincs lehetőség a korábbi jogsértések felülmérlegelésére, felülbírálatára. A Klubrádió megújítást kizáró ismételt jogsértései nem tekinthetők csekély súlyúnak: a Klubrádió összesen 18 hónap tekintetében nem tett eleget az adatszolgáltatási kötelezettségének, ami akadályozta az uniós jogszabályok szerint is kötelező törvényi kötelezettségek ellenőrzését.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a Klubrádió esetében nem álltak fenn a jogszerű működés feltételei – áll a levélben.

A törvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy az elkövetett jogsértésnek milyen következményei vannak, e körben tehát a médiatanács nem rendelkezik mérlegelési lehetőséggel.

Az adatszolgáltatási kötelezettség megsértése esetén a médiatanács bírságot szab ki, és kizárólag a bírság összegének megállapítása körében van mozgástere.

A bírság összege mindkét esetben alacsony volt, ennek oka azonban nem az volt, hogy a jogsértések nem voltak jelentősek, hanem az, hogy a médiatanács figyelemmel volt a Klubrádió anyagi helyzetére, és nem kívánt a rádió működését ellehetetlenítő vagy azt megnehezítő szankciót alkalmazásával élni. Önmagában tehát a bírság összegéből a jogsértés súlyára nem lehet következtetni.

Ugyanakkor fontos tény az is, hogy a jogsértéseket és azok súlyát maga a Klubrádió is elismerte azzal, hogy nem kért jogorvoslatot a határozatok ellen – olvasható a levélben. A médiaszolgáltatási jogosultság pályázat nélküli meghosszabbítását a hatályos törvény kizárja, a Klubrádió megújítási kérelméről való döntéshozatal során a médiatanácsnak nem volt mérlegelési lehetősége.

A Fővárosi Törvényszék február 9-én hozott ítéletében egyértelműen megerősítette, hogy a médiatanács jogszerű döntést hozott azzal, hogy a fennálló tények alapján nem hosszabbította meg a Klubrádió jogosultságát.

Mindezek egyértelmű és objektív feltételek, melyek alkalmazásával bármilyen politikai kérdéstől, pártállástól függetlenül a médiatanács bizonyítható módon egységesen jár el, és kizárja azokat a megújítás kedvezményéből, akik a vonatkozó törvényi feltételeket nem teljesítik.

“Korábbi levelemben részletesen és tételesen bemutattam, hogy számos más rádió esetében is megtagadta a Médiatanács a médiaszolgáltatási jogosultság meghosszabbítását, többek között a Klubrádióéhoz hasonló esetben is, amikor szintén a havi adatszolgáltatási kötelezettség ismételt megszegése volt a kizáró ok” – tartalmazza Karas Monika levele, jelezve azt is, hogy a médiatanács a Klubrádió frekvenciájára új pályázatot írt ki, amelyből a Klubrádiót nem zárta ki, mi több, a rádió a pályázati feltételek alapján előnyt élvez, mert ezen a frekvencián szolgáltatta műsorát.

A médiatanács folytatja a pályázati eljárást, amelyen jelenleg kizárólag a Klubrádió vesz részt – áll a levélben.

Médiapiac

A tech cégekkel szembeni kudarc után bizakodó az uniós biztos

Thierry Breton, a belső piacért felelős európai uniós biztos üdvözölte vasárnap azt az amerikai elképzelést, amely szerint egy 21 százalékos globális társaságiadó-minimumot állapítanának meg a nemzetközi tevékenységet folytató vállalatok számára függetlenül attól, hogy a nyereségük mely országhoz kötődik.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/AP pool/Virginia Mayo

“Úgy vélem, hogy egy érdekes javaslat került az asztalra. Támogatjuk a pénzügyi harmonizáció miatt. Nemcsak európai szinten, hanem világszinten is” – mondta a biztos a BFM francia hírtévében.

Thierry Breton szerint “ez egy elegáns megoldás lesz” ahhoz hogy “emelt fővel jöjjünk ki” a nagy internetes vállalatokra, köztük a Google-ra, az Amazonra, a Facebookra és az Airbnbre kivetendő adóról az OECD kereteiben folyó tárgyalások kudarcából.

Franciaország 2019 júliusban egyoldalúan fogadott el, majd vezetett be új adónemet a digitális óriáscégek megadóztatására.

“A 21 százalékos adó szerintem nagyon jó, ami minket illet, nem tartjuk megbotránkoztatónak” – mondta az uniós biztos, korábbi francia gazdasági és pénzügyminiszter.

Franciaország, ahol a társasági adó kulcsa jelenleg akár a 28 százalékot is elérheti, és 2022-ben csökken 25 százalékra, az OECD keretein belül szeretett volna bevezetni egy nemzetközi adót a multinacionális vállalatokra, egy a nyereségre kivetendő legalább 12,5 százalékos globális társaságiadó-minimummal, amely a jelenleg Írországban érvényben lévő aránynak felel meg.

“Természetesen nyitottak vagyunk az összeg emelésére” – mondta Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter április elején a Bloomberg TV csatornának, egy nappal azután, hogy Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter ismertette a társaságiadó-emelési terv részleteit. A terv célja, hogy az adóelkerülés megakadályozásával 15 év alatt 2500 milliárd dollár új költségvetési bevételt teremtsenek elő.

Tovább olvasom

Médiapiac

A nemzeti médiaszövetség tiltakozik az állampolgárok zaklatása ellen

Visszaél egy létező gyakorlattal az MSZP-hez köthető Ezalényeg.hu portál – jelenti ki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség. A baloldali orgánum telefonon folytat közvélemény-kutatásnak álcázottan kampánybeszélgetéseket.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

„Az újságírószakmát járatja le, és gyanútlan állampolgárokat zaklat az Ezalényeg.hu portál” – jelenti ki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség. Mint azt a Magyar Nemzet is megírta, az MSZP-hez köthető orgánum közvélemény-kutatásnak álcázva hív fel embereket, irányított kérdései azonban semmi mást nem szolgálnak, mint a baloldali kampányolást. Ráadásul a módszer nagyon erőszakos és manipulatív. Amint azt a Magyar Nemzetnek nyilatkozó ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője elmondta, a kérdező már a kérdés feltevésében is erős állításokat fogalmaz meg, tehát ha akarnánk, sem tudnánk ellentmondani a kérdező álláspontjának.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség szerint „ezekkel a hangulatkeltő eszközökkel operáló, irányított válaszlehetőséggel a hírportál minden jel szerint az ellenzéki szavazók politikai véleménybuborékába kíván betörni, s abból a körből igyekszik egyrészt olvasókat toborozni, másrészt személyes adatokat gyűjteni”.

Mint írják, az eljárás erkölcstelen, zavarja és sérti az embereket, ráadásul rossz fényt vet a sajtónak és a médiának azokra a szakembereire, akik tisztában vannak a saját hivatásukra vonatkozó etikai és jogi szabályokkal.

Az egyik legemlékezetesebb akciója a portálnak is nehezen nevezhető álhírgyárnak az volt, amikor azzal álltak elő, hogy Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Koncz Zsófia fideszes országgyűlési képviselő viszonyt folytattak – emlékeztet a 888.hu.

„Az Ezalényeg.hu a címben még kérdésként, a cikkben már állításként fogalmazza meg, hogy Koncz Zsófia képviselőtársam azért válik, mert velem van viszonya. Ugyanezt a »hírt« a másik baloldali propagandatermék, a Nyugati Fény tényként közli”

– írta a miniszter a Facebook-oldalán, aki büntetőfeljelentést tett és polgári pert indított a két baloldali propagandalap ellen.

Tovább olvasom

Médiapiac

Új magyar konzervatív folyóirat a nemzetközi médiapiacon

Hungarian Conservative néven új magyar konzervatív folyóirat indul a nemzetközi médiapiacon április 15-től.

Közzétéve:

Fotó: Magyar Nemzet

Mint ahogyan azt a kiadó vezető tanácsadója, Lendvai Eszter a lap bemutatkozó közleményében kiemelte, a nemzetközi olvasókat célzó kiadvány szellemisége teljesen egyedi. Szavai szerint a Magyarországon kiadott kéthavi folyóirat célja, hogy hazánk konzervatív gondolkodóinak a hangját képviselje a nagyvilágban. A több nyugat-európai országban, valamint az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában is megvásárolható periodikában elismert nemzetközi szakértők hazánkkal és a régióval kapcsolatos írásai is megtalálhatók lesznek.

A konzervatív építkezés magyar álláspontját közvetítő Hungarian Conservative elsősorban a hasonló eszmerendszert képviselő gondolkodóknak, politikai és üzleti döntéshozóknak kíván tájékozódási felületet nyújtani.

Kiss István, a Hungarian Conservative főszerkesztő-helyettese szerint az a céljuk, hogy kialakítsanak egy olyan Magyarország- és V4-központú írói bázist, szellemi műhelyt, amelynek tagjai kiválóan boldogulnak az angol nyelvi környezetben is, valamint hatékonyan képviselik és továbbítják a magyar konzervativizmus gondolatát.

– Amit leginkább szeretnénk átadni, az a magyar nemzeti értékek és a magyarság karaktere. A lapban főként hazánkkal és a régióval kapcsolatos politikai és filozófiai témájú cikkek várhatók, amelyeket elismert hazai újságírók, szakértők, valamint többek között olyan neves külföldi vendégszerzők írnak, mint például Boris Kálnoky, a Die Welt egykori tudósítója, Douglas Murray, neves brit konzervatív publicista vagy Rodrigo Ballester nemzetközi jogász – tette hozzá Kiss István.

Az új kiadvány jelentőségét méltatva Boris Kálnoky, a Mathias Corvinus Collegium Média Iskola vezetője így fogalmazott:

– Torzított kép él külföldön a magyar konzervatív gondolkodásról. Rasszista, antiszemita, nacionalista, diktatórikus: ezek a jellemző címkék. Ha viszont angol nyelvű, hiteles forrásból lehet találkozni a magyar konzervatív világnézettel, hamar fel lehet ismerni: sokrétű, értelmes, semmi ördögi dolog nincs benne. A Hungarian Conservative szellemisége nem hasonlítható más külföldi lapéhoz, mert még ami leginkább közel áll hozzá – az angolszász konzervativizmus – is sokkal liberálisabb. Ott az állam nem olyan nagy érték, hanem inkább az egyén és a szabadság kerül előtérbe – fogalmazott.

A közel 130 oldalas folyóirat első, április 15-én bemutatkozó száma Magyarországon jelenik meg, s a hónap végéig eljut az Egyesült Királyság, Németország, Belgium, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália fővárosainak jelentősebb újságárusaihoz. A cikkek a hungarianconservative.com online felületen is elérhetők lesznek – írja a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom