Kövess minket!

Médiapiac

Utolérte a régiónk a Nyugatot a digitalizációban

A kelet-közép-európai államokban az internet-hozzáférés és a mobil szélessáv használata közel azonos az EU15-országokéval.

A kelet-közép-európai régió országai szinte behozták lemaradásukat Nyugat-Európával szemben a digitálizációban, a hátrányuk már csak néhány évben mérhető – állapítja meg az Erste csoport legfrissebb elemzésében.

A kelet-közép-európai államok fejenkénti GDP-jének átlaga a nyolcvanas évek közepén Nyugat-Európában mért szinten áll, és a bőséges tőkét igénylő területek (például az úthálózat) felzárkózása jóval hosszadalmasabb. A térség államai ugyanakkor viszonylag fejlett digitális infrastruktúrájukra tudnának építeni, ha javítanának a digitális közszolgáltatások (eKormányzat) jelenleg még alacsony szintjén. Ennek nyomán ugyanis erősödne az átláthatóság és csökkenne a korrupció, emellett a közszolgáltatások színvonala és elérhetősége is javulna.

Az Erste elemzésének szerzői szerint fokozni kellene a kelet- közép-európai munkaerő digitális képességeinek fejlesztését célzó beruházásokat.

Hosszabb távon a kelet-közép-európai országok digitalizációjának fejlődése elősegítheti a gazdasági növekedést támogató tényezők alakulását és hozzájárulhat a régió egészének jólétéhez.

“A térség országainak nagyon gyors a felzárkózása a digitális szférában. Az internet-hozzáférés vagy a mobil szélessáv használata már csaknem eléri az EU15 átlagát” – közölte Juraj Kotian, az Erste csoport makroelemzési osztályának vezetője, egyben a friss elemzés társszerzője.

Mivel a digitalizáció folytatásával felgyorsulhat a felzárkózás üteme, a kelet-közép-európai országoknak segíteniük kellene a polgáraik digitális képességeinek fejlődését, és támogatni a digitalizáció mind szélesebb körű használatát, például az eKormányzat által nyújtott szolgáltatások bővítésével.

 

Habár a nagymértékű fizikai tőkét igénylő területeken, például az autópálya-fejlesztés terén a haladás mindig is hosszú időt vett igénybe Kelet-Közép-Európában, a digitalizáció európai szintre emelése jóval gyorsabbnak és olcsóbbnak bizonyult.

A digitális infrastruktúra – például a háztartások internet-hozzáférése – terén a térség már csak négyéves lemaradásban van az EU 15-tel szemben. A mobil szélessáv-hozzáférést tekintve a hátrány azonban már csak két év.

Ráadásul a lemaradás főként annak tulajdonítható, hogy a vidéki területeken a háztartások kisebb arányban kapcsolódtak rá az internetre. A városokban azonban alig van már különbség Nyugat-Európa és a Kelet-Közép-Európa között. Mivel EU-források is táplálják a folyamatot, a régió országai eddig és ezután is profitálni fognak abból, hogy a jó minőségú szélessáv elérhetősége elősegíti a beruházásokat.

eKormányzat: komoly hátrányok és óriási lehetőségek

Az Európai Bizottság által bevezetett, és a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét öt mérőszámmal kifejező DESI-index is jól tükrözi, milyen nagy utat tettek meg a kelet-közép-európai országok a digitálizációban, valamint rámutat azokra a területekre, ahol még lemaradás látszik a nyugat-európai államokhoz viszonyítva. Habár 2016-ban az összes EU-tagállamban javult az összesített DESI-index, Szlovákia és Szlovénia mondhatja magáénak a legkomolyabb fejlődést, hiszen az EU-átlaghoz képest közel kétszeres tempót értek el.

Kelet-Közép-Európa digitális versenyképességében a DESI-mutató szerint nem a hálózati elérhetőség, a digitális képességek vagy az internethasználat jelent problémát a térség országai számára. A régió digitális Achilles-sarka a digitális közszolgáltatások alacsony foka. A térség összességében lemaradást mutat az EU-átlaghoz képest az eKormányzat keretében elérhető szolgáltatásokban, és az egyes országok lemaradása ebben a kategóriában a legnagyobb.

Az Európai Bizottság megállapításai szerint Magyarország, Horvátország és Románia a sor végén kullog a digitális közszolgáltatásokban.

„A KKE-országoknak jócskán van még hova fejlődniük az eKormányzati szolgáltatásokban. A digitális közszolgáltatások kiterjesztése pedig komoly tovagyűrűző hatást fejt ki a gazdaság más szektoraira, és végső soron hozzájárul az egész ország jólétéhez” – mutat rá Árokszállási Zoltán, a KKE-makroelemzési osztály szenior elemzője, az elemzés társszerzője. „Ha az emberek az interneten keresztül léphetnek kapcsolatba a kormányhivatalokkal, ügyintézőkkel, az elősegíti a korrupció mértékéről alkotott közvélekedés javulását, valamint a kormányzati szabályozók és irányelvek átláthatóságát. A digitalizáció szervezettebb és gyorsabb folyamatokhoz vezethet, ami egyaránt eredményezhet költségmegtakarítást és a társadalom általános elégedettségének növekedését”.

Az Erste elemzői megvizsgálták a kapcsolatot az internetes bankolás elterjedtsége és aközött, hogy az állampolgárok mennyire aktívan használják ki a digitális közszolgáltatásokat a különféle hatósági űrlapok kitöltésénél. Az internetbank használata terén a középmezőnyben helyezkednek el a kelet-közép-európai államok, ugyanakkor kiemelkedően nagy azoknak a polgároknak az aránya, akik az eKormányzatot csak tájékozódásra használják, viszont nem töltenek ki űrlapot, és más módon sem kommunikálnak a kormányzati szervekkel. Az internetbank használatának további terjedése a régióban várhatóan hozzájárul a digitális közszolgáltatások nagyobb fokú elfogadottságához.

Digitális előremenekülés

Habár a DESI-index mutat némi lemaradást Kelet-Közép-Európában a digitális képességeket illetően is (kiváltképp Romániában, de bizonyos mértékben Horvátországban, Magyarországon és Lengyelországban is), a régió gazdaságai azzal is jól járnának, ha magasan képzett, a digitális fókuszú technológiákat használni tudó munkaerő képzésébe invesztálnának ahelyett, hogy elsődlegesen a termék-előállításhoz szükséges munkahelyekre koncentrálnak. A DESI-pontszámok arra is utalnak, hogy a digitális technológia beépülése viszonylag alacsony fokú Magyarországon, Lengyelországban és Romániában, ugyanakkor az Eurostat adatai arra engednek következtetni, hogy Kelet-Közép-Európa általánosságban lemaradást mutat abban, hogy a vállalkozások milyen mértékben használják az információs és telekommunikációs technológiákat a működésük során. Például, a térség összes országában az EU-átlag alatti a vállalati erőforrás-tervezés terén az ezt elősegítő szoftverek használata.

Továbbra is nyitott a kérdés: a nagyobb fokú digitalizáció vajon erőteljesebb gazdasági növekedést eredményez-e, vagy egyszerűen csak arról van szó, hogy a módosabb országok digitálisabbá válhatnak kedvezőbb pénzügyi helyzetük miatt.

Az Erste csoport elemzői úgy vélik, hosszabb távon a digitalizáció hozzájárulhat a gazdasági növekedést elősegítő tényezők fejlődéséhez. „A fenntartható ütemű gazdasági felzárkózás érdekében a kelet-közép-európai országok számára kötelező a digitalizáció, ez ugyanis segít ellensúlyozni az általános felzárkózás növekvő költségei és a demográfiai helyzet okozta problémákat” – mondta Juraj Kotian.

Médiapiac

Ki ellenőrzi a tényellenőröket? Már Brüsszel is foglalkozik az üggyel – 2. rész

Tisztázatlan feltételrendszer alapján jutott komoly uniós pénzekhez egy magát függetlennek mondó tényellenőr csoport. Azonban kiderült, hogy egyáltalán nem függetlenek, ráadásul előfordult, hogy hamis állítást tettek. A V4NA levélben fordult a támogatást kiosztó Európai Bizottsághoz, hogy megtudja, ki ellenőrzi a tényellenőröket, egyáltalán mit neveznek “függetlennek”.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Ahogy arról cikksorozata általunk is közölt első részében a V4NA hírügynökség beszámolt, az Európai Bizottság korábban gyanús körülmények között ítélt oda néhány millió euró támogatást különböző tényellenőrző csapatok felállítására, egy-egy ilyen csapatnak akár több százezer euró juthatott, az azonban tisztázatlan és bizonytalan, hogy pontosan milyen kritériumrendszer szerint. Az egyik ilyen együttműködést az Agence France-Presse, vagyis az AFP hírügynökség vezeti, amely Magyarországon a 444.hu internetes hírportál kiadójával, a Magyar Jeti Zrt.-vel kötött stratégiai együttműködést. Ennek eredménye lett a Lakmusz nevű mikroblog létrehozása.

Elég csak rápillantani, az máris kiderül, hogy a Lakmusz „tényellenőrei” egytől egyig a balliberális sajtó munkatársai, a tanácsadói testület tagjai pedig ezer szállal kötődnek az amerikai oligarcha, Soros György hálózatához.

Ráadásul kiderült, hogy az európai adófizetők pénzéből fizetett „tényellenőrök” hamis állításokat tettek.

A Magyar Nemzet hívta fel a figyelmet arra, hogy egy cikkében a Lakmusz hamis állításokat tett a V4NA hírügynökségről. Azt állították, a V4NA „bizonyítékként” mutatott be egy videót arra vonatkozóan, hogy fennáll a veszélye annak, hogy az Ukrajnának szánt fegyverek a fekete piacon kötnek ki.

A Lakmusz vádjai
Forrás: V4NA

Erről azonban szó sincs, a V4NA cikke külön felhívta a figyelmet arra, hogy nem bizonyított, hogy az interneten terjedő videót a fegyverekről mikor és hol vették fel. A hírügynökség jelezte azt is, hogy cikkét részben a szerb televízió híradója alapján írta. Ezzel együtt is a V4NA leírta, hogy vannak fenntartásai a videóval kapcsolatban.

A V4NA eredeti állításai
Forrás: V4NA

Ennek kapcsán felmerül a kérdés: az állítólag független tényellenőrök ha egyszer már tettek hamis állításokat, akkor máskor is megteszik-e ezt? Vagy már meg is tették talán több esetben is? – firtatja a V4NA hírügynökség, amely kérdésekkel fordult az Európai Bizottsághoz, ahonnan a francia AFP-n keresztül a Lakmusz jelentős támogatást kapott. Arról érdeklődtek, hogy

ki ellenőrzi azokat a „tényellenőröket”, akiket az európai adófizetők pénzéből finanszíroznak.

A V4NA azt is megkérdezte, hogy milyen következményei vannak annak, ha kiderül, hogy a tényellenőrök tényeket hamis színben tüntetnek fel, hiszen legalább egy esetben ez már megtörtént.

Amiként kíváncsi volt arra is, hogy pontosan mi alapján kap milliókat egy szerkesztőség olyan európai uniós forrásból, amely 27 tagállam adófizetőitől származik. A hírügynökség megkérdezte azt is, milyen kritériumrendszernek kell megfelelni ahhoz, hogy ezeket a milliókat megkapja egy szerkesztőség. De azt is meg akartja tudni, hogy a kiválasztottaknak hány tényt kell ellenőriznie egységnyi idő alatt ahhoz, hogy megszolgálják ezt az összeget. Ahogy az is kérdés a V4NA szerint, hogy a brüsszeli pénzosztók vajon miért bújtatták el ezeket a csoportokat a AFP mögé. Talán így könnyebb volt ellenőrizetlenül pénz folyósítani? – firtatja a hírügynökség kérdéssora.

Az Európai Bizottság azt jelezte a V4NA számára, hogy foglalkozik az üggyel. Ha a hírügynökség válaszokat kap, közzéteszi.

A V4NA sorozata következő részében részletesen bemutatja, hogy pontosan kik állnak a „független” Lakmusz mögött, honnan, milyen érdekek mentén jutnak pénzekhez az Európai Bizottság forrásain kívül.

Tovább olvasom

Médiapiac

A Partizánt is segítette a baloldalnak kampánytámogatást nyújtó amerikai szervezet

A YouTube-csatorna a választási roadshowjához szükséges 98 ezer dollárt a National Endowment for Democracytól kapta, a könyvelésüket pedig ugyanaz végzi, aki a DatAdat-ügyben is érintett.

Közzétéve:

Borítókép: A Partizán logója, forrás: Facebook/Partizán

A baloldal, egész pontosan a közös kormányfőjelöltet adó Mindenki Magyarországa Mozgalom választási kampányát Amerikából milliárdokkal finanszírozó Action for Democracy (AfD) – a minap nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentés alapján – egyértelműen kapcsolatba hozható azzal a National Endowment for Democracyval (NED), amelyről most az Origo cikkezett, ám korábban a Mandiner írt először. Mégpedig annak kapcsán, hogy a szervezet egyébként a Partizánt is támogatja. Erről maga a csatorna számolt be korábban – emlékeztet cikkében a Mandiner.

Gansperger: Bajnai a külföldiek embere

Az amerikai politikai döntéshozók a második világháború végén titkos eszközökhöz folyamodtak, tanácsadókat, pénzt küldtek európai médiumok, pártok megsegítésére. Az 1960-as évek végén azonban kiderült, néhány szervezetet titokban a CIA finanszírozott, ezért a Johnson-adminisztráció úgy döntött, inkább egy köz-, valamint magánadományokból működő mechanizmuson keresztül támogatja az Európában végzett tevékenységet. Így, a CIA-finanszírozás kiváltására született meg a NED is, amely elsősorban az amerikaiak által meghirdetett demokráciaexportot, az abba illeszkedő kezdeményezéseket és szervezeteket pénzeli más országokban.

A Partizán pénzügyi beszámolójából kiderül, a választási roadshowjának finanszírozását 98 ezer dollárnyi adományból oldották meg, a pénzt pedig a NED-től kapták. 

Gulyás Mártonék azt sem tagadták, hogy a YouTube-csatorna együttműködött a Bajnai Gordonhoz köthető kampánytechnológiai vállalattal, a DatAdattal. A volt kormányfőről pedig az őt a Wallis-csoportból jól ismerő Gansperger Gyula mondta, hogy a külföldiek embere, a vállalkozó azt is kijelentette, „Magyarországon alapvetően az egész ellenzék mozgása mögött – én azt gondolom – külföldi erők és finanszírozók állnak”.

Bajnai mellett egyébként az üzlettársai, bizalmasai is feltűntek a kampányban, így például Ficsor Ádám és Szigetvári Viktor a DatAdattal, Korányi Dávid pedig az Action for Democracyval (AfD), amely a tengerentúlról küldte a pénzt Márki-Zay mozgalma, illetve ezzel közvetve a baloldal választási kampánya számára. Így aligha véletlen, hogy az ellenzék miniszterelnök-jelöltje gyakori vendége lehetett a Partizánnak, aminek többször köszönetet is mondott, más kérdés, hogy Márki-Zay szereplése mennyiben segítette a baloldalt a választáson.

Tóth Józsefné, az univerzális könyvelő

S nemrégiben kiderült még néhány felettébb érdekes összefonódás is. Az Ezalényeg nevű, egyértelműen baloldali kampánycélokat szolgáló portálról – amelynek kiadója, az Oraculum 2020 Kft. több mint egymilliárd forintot kapott az AfD-től – derült ki, hogy ugyanaz a Tóth Józsefné a könyvelője, mint a Bajnai Gordon-féle DatAdat-nak, az adóhatóság Szegiben, egy mindössze 300 lelket számláló Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kis faluban talált rá a cég könyvelési adataira.

Majd a Partizán Facebook-oldalán jelent meg egy poszt, amiben Gulyás Márton elismerte, az általa ügyvezetett Partizán Alapítvány, illetve az MFG Kft. könyvelését is Tóth Józsefné látja el. A könyvelő egyébként amellett, hogy azt a céget vezeti, amely a DatAdatnak könyvel, közben a DK-nak jelenleg számlázó cégnek korábban volt az ügyvezetője. A vállalkozás a Legal and Finance Kft., amelyDobrev Klára európai parlamenti adatlapja alapján kvázi kifizetőhelyként üzemel. 

Gulyás igyekezett megmagyarázni az egybeesés okát, azt, hogyan került kapcsolatba Tóth Józsefnével. A YouTube-csatorna vezetője azt írta, a DatAdat környékén is feltűnő Szigetvári Viktor, az azóta már megszűnt Együtt politikusa – aki végigülte a tárgyalását, amikor a Sándor Palota megdobálása miatt bíróság elé került – ajánlotta a figyelmébe a könyvelőt, amikor szakembert keresett. Gulyás szerint Tóthné törvényes szolgáltatást biztosít, a rosszindulatú, lejárató szándékú értelmezésekkel pedig nem tudnak mit kezdeni. Az egykor a szocialista pártban tevékenykedő Szigetvári egyébként Bajnai Gordonnal közösen politizált az Együttben, így a szálak teljesen összeérnek.

Tovább olvasom

Médiapiac

Elon Musk “amnesztiát” hirdetett – feloldják a korábban felfüggesztett Twitter fiókokat

“Amnesztiát” hirdetett a Twitter tulajdonosa csütörtökön a közösségi oldal korábban felfüggesztett felhasználóira vonatkozóan.

Közzétéve:

MTI/EPA/Alexander Becher

Elon Musk az általa meghirdetett szavazás eredményére hivatkozva azt írta, hogy ez a “nép hangja”, illetve hogy “Az emberek szóltak. Az amnesztia jövő héten lép életbe.”

A fiókok feloldására a választ adók 72 százaléka voksolt igennel a közösségi médiaoldalon.

Az intézkedés azokra vonatkozik, akiknek kizárását nem törvénysértő, vagy kirívó tartalom közlése előzte meg – tette hozzá a cégvezető.

Média tartalomfigyeléssel foglalkozó civil csoportok a lépés nyomán arra hívták fel a figyelmet, hogy a jövőben megnövekedhet a gyűlölködő megnyilvánulások száma a közösségi médiumon, részben, mert a cégtől az elmúlt hetekben elbocsátott, vagy önként felmondást választó alkalmazottak egy része tartalommoderátorként dolgozott. Ugyanakkor Elon Musk múlt héten saját Twitter-oldalán azt írta, hogy a vállalt új politikája a szólás szabadsága, de nem az elérés szabadsága, azaz a gyűlöletkeltő és negatív megnyilvánulásokat kivonja.

A Twittert október vége óta tulajdonosként irányító milliárdos üzletember szerdán azt is kilátásba helyezte, hogy nyilvánosságra hozzák a Twitter 2020 októberi döntésének hátterére vonatkozó információk részleteit, amellyel az elnökválasztás előtt néhány héttel letiltotta Joe Biden akkori elnökjelölt fia, Hunter Biden számítógépének tartalmáról szóló, és a jelenlegi elnökre kényes sajtóértesülés közlését. Elon Musk érve szerint erre a lépésre a közbizalom helyreállítása érdekében lenne szükség.

Elon Musk a múlt hétvégén arról döntött, hogy visszaállítja két ismert személyiség, és egy szatirikus kiadvány fiókját. Újra elérhetővé tette a konzervatívokhoz közel álló jól ismert kanadai pszichológus Jordan Peterson, valamint Kathy Griffin humorista, színésznő fiókját. Mellettük a Babylon Bee internetes oldal is ismét követhetővé vált.

Múlt pénteken Elon Musk Donald Trump 2021 januárjában felfüggesztett fiókjának sorsáról indított szavazást a Twitter felhasználói között, és a válaszadók túlnyomó többsége egyetértett az előző elnök fiókjának feloldásával is.

Donald Trump erre reagálva azt közölte, hogy nem tervezi ismét igénybe venni a Twitter kommunikációs csatornáját, de saját fiókját nem törölte.

Borítókép: Elon Musk

Tovább olvasom