Kövess minket!

Médiapiac

Utazás előtt érdemes ellenőrizni a roamingkeretet

Az Európai Unió területén barangoló előfizetők védelméről a közvetlenül alkalmazandó EU-s rendelet szabályai gondoskodnak, amelyeknek köszönhetően az EU-tagállamokban a mobilhasználat megfizethetővé vált.

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A díjszabás és roamingkeret ellenőrzésével, odafigyelve, hogy mely hálózatra csatlakozunk, nyugodtan használhatók a mobiltelefonok a külföldi nyaralások alatt is. A roamingrendelet szabályai átlátható módon védik az előfizetők pénzügyi érdekeit az Európai Unió területén, de a biztonsági mechanizmusok érvényesüléséhez a tudatos mobilhasználatra is szükség van – tudatta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága, amely az előfizetők védelmében összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat a témában.

Az MTI-hez eljuttatott csütörtöki közleményükben azt írták, hogy

az Európai Unió területén “barangoló előfizetők” védelméről a közvetlenül alkalmazandó EU-s rendelet (roamingrendelet) szabályai gondoskodnak, amelyeknek köszönhetően az EU-tagállamokban a mobilhasználat megfizethetővé vált,

azonban néhány fontos tényezőre oda kell figyelni azért, hogy ne érjen minket kellemetlen meglepetés.  

A roamingrendelet szabályai csak az EU-s országokon belüli utazások esetén érvényesek, azaz amikor valamely EU-tagállamban nyaralunk vagy rövidebb ideig tartózkodunk. EU-s roaminghelyzetben akkor vagyunk, amikor egyik tagállamból egy másik tagállamba telefonálunk, például, amikor a nyaralás helyszínéről hívjuk Magyarországon tartózkodó családtagjainkat vagy például Görögországból az Olaszországban tartózkodó barátunkat – tették hozzá.

Hangsúlyozták, hogy

ilyen esetben a belföldi kiskereskedelmi áron felül semmilyen többletdíjat nem számíthatnak fel a szolgáltatók a mobilhívások kezdeményezéséért és fogadásáért, az SMS-üzenetek küldéséért és fogadásáért és az adatátviteli szolgáltatásokért sem.

Így az előfizetők a legtöbb esetben a belföldön megszokott árakon használhatják a mobiltelefon-szolgáltatásokat az Európai Unió egész területén, valamint Lichtensteinben, Norvégiában, Izlandon és Andorrában.

Amikor az előfizető másik EU-tagállam területére lép, a szolgáltatóknak SMS-üzenetben személyre szabott díjszabási tájékoztatást kell küldeniük, amely tartalmazza az aktuális roamingdíjakat.

Ez a tájékoztatás lemondható, ezért érdemes utazás előtt ellenőrizni a meglétét, illetve igényelni, ha szükségünk van rá, továbbá meggyőződni arról, hogy az előfizetésen aktív-e a roamingszolgáltatás, mert előfordulhat, hogy annak aktiválását külön kérni kell a szolgáltatótól.

A roamingdíj számításának alapja mindig a hálózaton kívüli (azaz a más hálózatba irányuló) belföldi hívások díja. Ha az előfizető olyan díjcsomaggal rendelkezik, amellyel Magyarországon az összes hálózatba 0 forintos percdíjjal telefonál, úgy a nyaralása során is 0 forintos percenkénti díjért tudja hívni a másikat.

Ha az előfizetők azonos szolgáltatónál vannak és az előfizető díjcsomagja csak a hálózaton belüli hívásokra állapít meg a 0 forintos percenkénti díjat – azaz egymás között ingyen beszélnek -, viszont a hálózaton kívüli díj 30 forint percenként, akkor ez esetben a külföldön nyaraló előfizető szintén 30 forintos percenkénti díjért fogja tudni hívni a másikat. Azonban a hívott fél számára ugyanúgy, mint belföldön, nem számítható fel díj a hívás fogadásáért – fejtették ki.

Hasonlóan kedvező az adatforgalom

Az NMHH szerint hasonló a helyzet adatforgalom esetén is: az előfizető a belföldi adatkeretét használhatja felár nélkül. Azonban korlátlan belföldi adatkeret vagy egy elegendően olcsó adatcsomag esetén a szolgáltatónak lehetősége van meghatározni egy bizonyos adatkeretet, azaz megszabni azt az adatmennyiséget, amelyet az előfizető felhasználhat roaminghelyzetben.

A díjcsomag feltételei rögzítik, hogy az adott csomag esetében mekkora a roaminghelyzetben felhasználható adatkeret.

A hírközlési hatóság azt javasolja, hogy az előfizetők ellenőrizzék ezeket a feltételeket az utazás előtt az Általános Szerződési Feltételekben vagy a szolgáltatók mobil applikációjában.

A roamingadatkeret kimerülése esetén az előfizetők kiegészítő adatkeretet vásárolhatnak – fűzték hozzá.

Az EU-n kívül nagyobb odafigyelés indokolt

Közölték azt is, hogy ha egy tagállamból EU-n kívüli államba telefonálunk vagy nem EU-tagállamba utazunk, az már nem tartozik a szabályozott roaming körébe, ezekben az esetekben eltérő, az EU-s díjzónák díjaitól jóval magasabb díjszabás érvényesül. Mindig tájékozódjunk a használat díjairól és feltételeiről indulás előtt, ha EU-n kívüli országba utazunk. Törökország, Svájc, Nagy-Britannia népszerű úticélok, ezek nem tartoznak az EU-zónába. Ez nem zárja ki, hogy a szolgáltató üzleti megfontolásból EU-s díjszabás alapján biztosítsa a roamingot ezekben az országokban is, de ez nem kötelezettségük, így ezen országok tekintetében érdemes ellenőrizni a hatályos tarifákat – tették hozzá.

Figyelmeztettek arra is, hogy nem EU-tagállam határának közelében figyeljünk arra, hogy mobiltelefonunk ne váltson át a szomszédos ország hálózatára.

Magyarországon érdemes óvatosnak lenni az ukrán és a szerb határ mentén, de fokozott figyelemmel kell lenni például a horvátországi nyaralások alkalmával is, nehogy a határ mentén akaratlanul szerb vagy bosnyák hálózatra csatlakozzunk.

Összességében az NMHH javaslata az előfizetők számára: a külföldi utazás előtt érdemes a roamingszolgáltatás aktiválását ellenőrizni a szolgáltatónál, utazás közben pedig kerülni a véletlenszerű roaming- vagy műholdhasználatot, hogy a nyári utazásról valóban csak kellemes emlékek maradjanak meg.

Médiapiac

Súlyos dollárkötegek érkeztek a Biden-kormányzattól a baloldali sajtónak

A régi indexesek új blogjának főszerkesztője, a Gyurcsánynéval rendszeresen telefonálgató Dull Szabolcs arról számolt be, hogy a most induló „oktatási” projektjüket az amerikai DRL (Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor) több mint 740 ezer dollárral (majdnem 300 millió forint) támogatja.

Közzétéve:

A borítókép forrása: Pixabay

A Telex nevű baloldali propagandaorgánum vezetője azt azonban „elfelejtette” megemlíteni, hogy a DRL a washingtoni Külügyminisztérium egyik szerve, amely az amerikai adófizetők pénzéből működik.

Emlékeztetőül: a 2022-es országgyűlési választási kampányban a magyarországi baloldal részére több mint 3 milliárd forintnak megfelelő dollár érkezett az Egyesült Államokból, a támogatás forrása ugyanakkor még mindig nem tisztázott. Pontosabban: hazugság, hogy mikroadományok voltak.

A Dobrev Klárával bizonyítottan szoros kapcsolatot tartó, híváslistája alapján a bukott miniszterelnök feleségével rendszeresen tárgyaló Dull Szabolcs, a régi indexesek új blogjának főszerkesztője úgynevezett címlapsztoriban közölte, hogy „Indul a Telex Akadémia”. A cikk alapján egyfajta oktatóközpontot akarnak működtetni a blog munkatársai, más szóval: szintet lép a baloldali propagandagyár.

A tájékoztatás szerint lesznek ingyenes és fizetős képzéseik is. A fizetős képzés arra utal, hogy nyerészkedni kívánnak az amerikai adófizetők pénzéből Az Idea Alapítvánnyal közösen tanároknak, önállóan pedig 15-25 év közötti diákoknak szerveznek képzéseket.

A Telex Akadémia szakmai igazgatója Munk Veronika tartalomfejlesztési vezető, azaz a leváltott főszerkesztő, ügyvezető igazgatója pedig Pusztay András.

A cikk utolsó bekezdése a legérdekesebb: „A programunk ötletével több különböző, nyílt pályázaton is indultunk, végül az amerikai DRL (Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor) támogatja két évre 740 740 dollárral. Ezt a pénzt nem a Telex működésére fordítjuk, hanem teljes egészében a fiataloknak szóló ingyenes programunkra és az oktatóközpont beindítására.” Az Idea Alapítvánnyal közösen tanároknak, önállóan pedig 15-25 év közötti diákoknak szerveznek képzéseket.

A Telex Akadémia szakmai igazgatója Munk Veronika tartalomfejlesztési vezető, azaz a leváltott főszerkesztő, ügyvezető igazgatója pedig Pusztay András. A cikk utolsó bekezdése a legérdekesebb: „A programunk ötletével több különböző, nyílt pályázaton is indultunk, végül az amerikai DRL (Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor) támogatja két évre 740 740 dollárral. Ezt a pénzt nem a Telex működésére fordítjuk, hanem teljes egészében a fiataloknak szóló ingyenes programunkra és az oktatóközpont beindítására.”

A BALOLDALI PROPAGANDALAP AZ „OKTATÁSI” MÉDIAPROJEKTJÉRE KAPOTT BŐ 740 EZER DOLLÁROS TÁMOGATÁS 294 MILLIÓ FORINTNAK FELEL MEG, AZAZ KÖZEL 300 MILLIÓ.

Nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a súlyos megélhetési válsággal küszködő amerikai adófizetők tízmillióit senki nem kérdezte meg arról, vajon örülnek-e annak, hogy az adójukból működő Biden-kormányzat magyarországi propagandistáknak utalja át a pénzüket, ahelyett, hogy az ő életkörülményeiken javítana. Több mint 3 milliárd forintnyi dollárt kapott a baloldal kampányra, csak az nem világos, hogy kiktől – írja az Origo.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

Novemberi látogatottság: a sportoldalaknál az M4 Sport, az internetes oldalaknál az Origo vezet

Elkészült a Digitális Közönségmérési Tanács (DKT) novemberi elemzése, ami ezúttal a szokásos havi toplisták mellett a sporttal kapcsolatos oldalakat rangsorolja.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a foci vb csak november huszadikán kezdődött, és jelen elemzés befejezése után is még jó ideig tart – tehát feltehetően a meccsek a továbbiakban csak még több látogatót vonzanak a sport témájú oldalakra vagy késztetnek még gyakoribb kattintásra, de a hatása már így is látszik – olvasható a DKT elemzésében.

Októberben 2,14 millióan látogatták a vizsgált magyar sportoldalakat (összesen 36-ot), novemberben viszont 2,31 millióan, ami 8%-os növekedésnek felel meg. Ha az oldalletöltések számát vesszük alapul, akkor valamivel még nagyobb, 10%-os a növekedés mértéke.

Októberben valamivel több, mint 98 millió, novemberben pedig csaknem 108 millió oldalletöltés történt a vizsgált ilyen tematikájú weblapokról belföldön.

A sporttal kapcsolatos oldalak listáját vezető m4sport.hu impozáns, 1,18 milliós látogatószámmal zárta a novembert, de a nemzetisport.hu-t is közel 850 ezren keresték fel.

A harmadik-negyedik helyezett látógatószáma közt viszonylag kicsi a különbség: az eredmenyek.com odalán 573 ezren voltak kíváncsiak foci- vagy más sporteredményekre, míg a csakfoci.hu oldalát 568 ezren keresték fel. A lista ötödik helyén az eurosport.hu áll 513 ezer látogatóval. Amit az nb1.hu és a goal.com/hu követ 438 és 430 ezres látogatószámmal. De a sport365.hu is még közel 300 ezer érdeklődőt vonzott. Az ulloi129.hu oldalát pedig. 214 ezren keresték fel novemberben. A TOP10-es sportoldal listát egy, az eddigiektől jelentősen eltérő profilú oldal zárja, a kepesmotor.hu, ahol közel 132 ezren fordultak meg.

Az összevetést érdemes kiegészíteni azzal, hogy a nagyobb hírportálok kivétel nélkül foglalkoznak sporttal, ezek közül három site sportrovatának látogatottsága publikus. Az Origo sportrovatát novemberben közel 1,6 millióan keresték fel, az Indexét pedig több, mint 1,2 millión. Vagyis mindkét oldal sportrovata egyéni látogatószáma alapján novemberben megelőzte az előbb közölt lista első helyezettjét is. A hvg.hu sportrovata a maga 240 ezres látogatójával a lista nyolcadik és kilencedik helyezettje közé ékelődne be, ha önálló sportsite lenne.

A DKT havi toplistája

Most kevés weboldal őrizte meg egy hónappal korábbi pozícióját, a változások pedig a dobogósokat is érintették a napi átlagos egyedi látogatószám (real user) alapján kialakított TOP10-es listán. Ezt most az Origo vezeti, két helyet javítva pozícióján. Második a Blikk, harmadik az Index. A lista negyedik helyén, októberi pozícióját megtartva a 24.hu áll. Nem lehet toplista női oldal nélkül, most sincs ez másként: az ötödik helyen a femina.hu található, eggyel előrébb lépve az előző hónaphoz képest. A Portfólió is javított helyezésén, most a lista hatodik helyét foglalhatta el, míg októberben még a nyolcadik helyen állt. Hetedik a Telex, nyolcadik az nlc.hu. A Borsonline az Origóhoz és a Portfolióhoz hasonlóan kettővel lépett feljebb, így most a kilencedik helyen áll, míg tízes listánk most is ripos.hu-val zárul, akárcsak egy hónapja.

Ha nem site, hanem brand alapon állítjuk össze a napi átlagos látogatószámmal mért toplistát, akkor részben más sorrendet láthatunk, mint az előzőben. Ezt a listát is az Origo vezeti, brand alapon második helyen viszont már az Index áll, amit a Blikk követ. A negyedik helyezett ugyanaz a két listán, a 24. Ötödik helyen az Időkép, hatodik a Femina, amit a Telex, majd Portfolió követ, hogy aztán újra egy népszerű női brand, az NLC következzen. Ezt a tízes listát most a Borsonline zárja.

Az egyes oldalak látogatói eltérő szokásainak, aktivitásának köszönhetően a havi összesített egyedi látogatószám alapján készített domain-toplista jelentősen eltér a napi látógatószám alapján összeállítottól. A DKT ezért tartja fontosnak mindkét listát közölni. Most például csak két esetben, a mindkét listán második helyezett Blikkről és a kilencedik helyezett Borsonline-ról mondható el az, hogy ugyanazon a pozíción állnak. De a novemberi havi látogatószámon alapuló listát az a 24.hu vezeti, amelyik a napi átlagos látogatószáma alapján még a lista 4. helyén szerepelt. Ebben a sorban harmadik az Origo, amit a femina.hu követ. Ötödik az Index, hatodik az nlc.hu, havi szinten kettővel jobb helyezést elérve, mint napi átlagos látogatószáma alapján. Havi szinten már hetedik a ripost.hu, amelyik a napi átlagon alapuló toplistát zárta. Itt a Portfolió áll a nyolcadik helyen, amit a Borsonline és a Pénzcentrum követ.

A brandek havi látogatószám alapján összeállított toplistája többnyire megfelel a brandekhez tartozó (fő) weblapok listájának. Most is így van a lista legtöbb helyén. A havi adatok alapján mindkét esetben első a 24. De a második-harmadik helyen már eltér a két lista, itt az Origóé az ezüst, a Blikké a bronzérem novemberben. Ezután a két lista megegyezik a kilencedik helyig: a Feminát itt is az Index, majd az az NLC, a Ripost, a Portfolió és a Borsonline követi, hogy a TOP10-es lista legvégén egy új szereplő bukkanjon fel: a TV2.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Tíz kategóriában adták át a közmédia díjait

Tíz kategóriában adták át a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által alapított szakmai díjakat csütörtökön Budapesten a példaértékű munka és a közszolgálatért végzett tevékenység elismeréseként.

Közzétéve:

Borítókép: A Sára-Csoóri Életmûdíjjal kitüntetett Kudlik Júlia újságíró, televíziós mûsorvezetõ, bemondó, a Magyar Televízió örökös tagja átveszi elismerését a tavalyi díjazott Vitézy László Balázs Béla-díjas magyar producertõl, forgatókönyvírótól, filmrendezõtõl a közmédia díjátadó ünnepségén a budapesti Thália Télikertben 2022. december 8-án este. Tíz kategóriában adták át a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által alapított szakmai díjakat Budapesten a példaértékû munka és a közszolgálatért végzett tevékenység elismeréseként. MTI/Illyés Tibor

A díjátadó ünnepségen mondott köszöntőjében Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke felidézte Németh László írását a média feladatairól, amelyet 1934-ben a magyar rádió irodalmi tanácsadójaként vetett papírra. Hangsúlyozta: sorai a közszolgálati média napjainkig érvényes alapvetéseit fogalmazták meg.

A nyelvápolás, a hagyományőrzés, az öntudatra nevelés, a nemzeti önismeret nevelése, a tájékoztatás, a diákműsorok bevezetése, a népművelés, a kulturális hírszolgálat és a szépirodalom népszerűsítése ma is feladatokat jelent a közszolgálati médiának – jelentette ki.

Azt mondta: az átadott díjak a fentiek jegyében végzett munkát ismerik el, követendő példaként állítva munkatársaik elé.

Az ismeretterjesztői Tőkéczki László-díjat Takaró Mihály József Attila-díjas író, irodalomtörténész kapta. A díjjal a Duna Televízió alapító kurátora előtt tisztelegnek.

A Herczeg Ferenc-díjat a nyáron Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült Siklósi Beatrix, a Kossuth Rádió csatornaigazgatója vehette át. Az elismeréssel a kiváló magyar író, újságíró, az Új Idők irodalmi hetilap főszerkesztője, a Petőfi Társaság elnöke előtt tiszteleg az alapító.

A magyar nemzeti hírügynökség alapítója, az MTI kiemelkedő szerkesztője és parlamenti tudósítója előtt tisztelgő Egyesy Géza-díjjal Kertész Róbert, az MTI londoni tudósítója munkáját ismerték el. A kuratórium egy új díjat alapított az MTVA tavaly elhunyt hírigazgató-helyettese emlékére.

A Gyukity István-díjat Demény Dóra, az M1 aktuális csatorna kiemelt hírügynökségi szerkesztője vehette át.

A sportújságírók díját, a közmédia életműdíjas főmunkatársának, legendás sportriporterének emléket állító Knézy Jenő-díjat idén Petrovics-Mérei Andrea, az M4 Sport műsorvezetője kapta.

A Magyar Rádió egykori zenei igazgatójának, a Zeneakadémia hajdani főigazgatójának emlékére alapított Dohnányi Ernő-díjat Czigány György Erkel Ferenc-, Liszt Ferenc- és József Attila-díjas író, költő, újságíró, szerkesztő, zenei rendező, műsorvezető, érdemes művész vehette át. Wacha Imre-díjban részesült Kautzky Armand Jászai Mari-díjas színművész, szinkronszínész, érdemes művész, a Duna műsorvezetője, a Montágh Testület tagja.

A szép és helyes magyar nyelvhasználatért járó elismerés a több mint 50 évig a rádiós és televíziós munkatársakat oktató beszédtanárnak állít emléket. Az ikonikus műsorvezetők előtt tisztelgő Sára-Csoóri Életműdíjat Kudlik Júlia televíziós műsorvezető, bemondó kapta.

A kiemelkedő szakmai munkáért és a közösségért végzett tevékenységért odaítélt Duna-díjat idén Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. nyugalmazott vezérigazgatója vehette át.

A rangos elismerést Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója adta át, aki hangsúlyozta, hogy a díjakkal nem csak a szakmai nagyságot ismerjük el, egyben köszönetet mondunk a példaértékű munkáért, a hivatástudatért és a közösségformáló erőért. “Minden korban szükség van azokra, akik kimagasló szakmai tevékenységükön túl szellemiségükkel is formálják a környezetüket, és ezáltal maradandót alkotnak” – tette hozzá az MTVA vezérigazgatója.

A Karinthy-gyűrűt Szombathy Gyula Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznek, érdemes és kiváló művésznek ítélte oda a kuratórium. A szórakoztató műsorokban nyújtott kiemelkedő előadói tevékenységért járó kitüntetést 1975 óta a humor legméltóbb képviselői kapják.

A díjat Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója adta át. Köszöntőjében kiemelte: “Szombathy Gyula pályája a klasszikus színészmesterség iskolapéldája: nem a manapság oly gyakori talmi csillogással, hanem több évtizedes alázatos munkával vált az ország egyik legismertebb színművészévé és a kabarét szerető közönség kedvencévé”.

A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója úgy fogalmazott: “mindannyiunk életében fontos, hogy egy pillanatra megállva kitüntető figyelemmel forduljunk azok felé, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtanak az élet bármely területén, különösen igaz ez a média esetében. A nézők, hallgatók olvasók figyelme mellett a kollégák elismerése legalább olyan fontos, ezért is jeles nap a mai” – mondta Altorjai Anita, hozzátéve, hogy “a mai díjazottak kiváló újságírók, televíziós és rádiós alkotók, akikre büszkék vagyunk: értéket őriznek és teremtenek, kiválóan szolgálják közösségünket”.

A díjátadót az M5 kulturális csatorna hamarosan műsorára tűzi.

Tovább olvasom