Kövess minket!

Médiapiac

Ukrajnában elhallgattatják a kritikus médiát?

Szakértők szerint Volodimir Zelenszkij elnök környezete módszeresen számolja fel a vele szemben kritikus médiumokat, aminek célja politikai ellenlábasainak a gyengítése.

MTI/Nemes János

Amíg Viktor Medvedcsuk ukrán ellenzéki vezetőt erőszakos módon fosztották meg médiabefolyásától, addig Petro Porosenko korábbi államfő önszántából szabadult meg két televíziót tömörítő holdingjától. Közel 27 év után lehúzta a rolót Ukrajna egyetlen angol nyelvű kiadványa, a Kyiv Post is. A tulajdonos a hatalom részéről megnyilvánuló ellehetetlenítési folyamatokkal indokolta a lap bezárását – számolt be róla a Magyar Nemzet.

Eladta az 5-ös hírcsatornát és a Prjamij (Egyenes) televízió részvényeit – jelentette be némi meglepetésre Petro Porosenko volt ukrán elnök. Az új tulajdonos az adók egykori és mai munkatársait tömörítő Vilnij Media (Független Média) holding. Érdekeltségeinek az értékesítését elsősorban a szeptemberben elfogadott oligarchaellenes törvénnyel magyarázta, mondván, nem szeretne szankciós listára kerülni. Szerinte az elnöki székben őt követő Volodimir Zelenszkij elfojtja a szólásszabadságot.

Megfélemlítés

Amíg Porosenko kényszerből ugyan, de önszántából vált meg médiabefolyásától, az oroszbarát Viktor Medvedcsukot erővel szabadították meg sajtójától. Több nemzetközi szakmai szervezet is a sajtószabadság elleni példátlan támadásként értékelte, hogy az év elején a nemzetbiztonsági tanács határozatára hivatkozva Volodimir Zelenszkij elnök több ellenzéki televíziót is bezáratott, köztük a NewsOne, a ZIK és a 112 Ukraina hírtévét. A meglehetősen magas nézettségnek örvendő csatornáknak voltaképp markáns ellenzéki hangvételük miatt kellett elsötétülniük. Az adók Vlagyimir Putyin ukrajnai bizalmasának, Viktor Medvedcsuknak, az oroszbarát Ellenzéki Platform – Az Életért párt vezérének az érdekeltségébe tartoztak, műsoraik kemény kritikákat fogalmaztak meg a jelenlegi hatalommal szemben.

Elemzők már akkor is figyelmeztettek, a durva precedenssel a teljes ukrajnai sajtót megfélemlíti a hatalom.

Volodimir Zelenszkij kommentárjában azt mondta, nagyon nehezen hozta meg a döntést, mert ő a sajtószabadság híve, ugyanakkor ezek a médiumok propagandacélokat szolgálnak, és az agresszor orosz állam a finanszírozó. Érvelése szerint Moszkva szándéka ellehetetleníteni Kijev euroatlanti integrációs törekvéseit, amihez ezeket a csatornákat is felhasználja. “A függetlenségért vívott harcot az információs térben is folytatni kell” – hangsúlyozta. Később Medvedcsuk ellen is eljárások indultak, a politikust perbe fogták, jelenleg is házi őrizetben tartják.

Öncenzúra

A történtek után a többi ellenzéki beállítottságú sajtó is jól érzékelhetően visszavett a kritikus hangnemből, amolyan öncenzúra érződik ki a műsoraikból, írásaikból. Tudják, nem árt ügyelniük, nehogy őket gyanúsítsák meg az elnök vádjaival. Szintén a héten jelentette be a laptulajdonos, hogy majd 27 évnyi működés után lehúzza a rolót Ukrajna első és jelenleg egyetlen angol nyelvű portálja, a KyivPost. A Szabad Európa a hírre reagálva emlékeztetett, a KyivPost gyakran volt kritikus a mindenkori vezetéssel, a lap mértékadónak számított Nyugaton és az Ukrajnában dolgozó diplomaták, üzleti szereplők körében. A szerkesztőség munkatársai állásfoglalásukban a nemzetközi közösség és a hirdetők segítségét kérték életben maradásukhoz.

Zelenszkij szóvivője elutasította azt a felvetést, hogy közük lenne az újság bezárásához.

Újabb célpontok

Az elkövetkezendő hónapokban újabb médiabotrányok robbanhatnak ki az országban, amit a nemrég elfogadott oligarchaellenes törvény generálhat. A tervek szerint az államfő mellett működő nemzetbiztonsági hivatal jövő májusban nevezi meg hivatalosan is az első oligarchákat, akik ezek után nem vállalhatnak politikai szerepet, kizárják őket a privatizációs folyamatokból, s megfosztják őket médiaérdekeltségeiktől is. A személyesen Zelenszkij által kezdeményezett jogszabály négy kritériumot állít fel, amelyek közül legalább háromnak teljesülni kell ahhoz, hogy valaki „a társadalmi életben jelentős gazdasági vagy politikai súllyal rendelkező személyek”, azaz az oligarchák listájára kerüljön. Ez a négy kritérium

  • a politikai életben való részvétel,
  • a médiabefolyás,
  • a monopolhelyzetben lévő vállalatokban való tulajdonrész
  • és a havi létminimum egymilliószeresét meghaladó vagyon.

Szakértői vélekedések szerint a törvény legfőbb célja meggyengíteni a regnáló államfő politikai riválisait. A „célszemélyek” között van Petro Porosenko volt elnök, a legnagyobb rivális erő, az Ellenzéki Platform – Az Életért párt két vezetője, Viktor Medvedcsuk és Szerhij Ljovocskin.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök

Médiapiac

Újra lebukott a Telex

A háború kitörése óta a baloldali sajtó a konfliktusba történő beavatkozás lelkes szószólójaként, majd később az Oroszország-elleni szankciók legnagyobb híveként próbálta meg befolyásolni a magyar közvéleményt. Míg a magyar kormány árstopokkal védi meg a magyar embereket a háborús infláció következményeitől, addig a baloldali újságírók mindent megtesznek, hogy kisebbítsék ezen intézkedések hatásosságát – olvasható a Tűzfalcsoport cikkében.

Közzétéve:

Az alábbi friss példán keresztül pedig újból bepillantást nyerhetünk a baloldali médiumok működésébe, amelyek amellett, hogy a hétköznapi emberek életének legapróbb döntéseibe is beleszólnának, a fake news-gyártásban is élen járnak – olvasható a cikket szemléző Magyar Nemzet hasábjain. 

A legutóbbi kormányinfón a 444-től a Telexhez igazolt Sarkadi Zsolt arról értekezett hosszasan, hogy a kormány miért nem kéri az embereket arra, hogy megváltoztassák fogyasztási szokásaikat/kezdjenek el spórolni/ utazzanak kevesebbet.

Ezután az újságíró azt a kérdést szegezte Gulyás Gergelynek, hogy miért nem ingyenes Magyarországon a benzin?

A miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában kiemelte, hogy az emberek életére olyan nagymértékben van hatással a háborús infláció, hogy „ahol ettől meg lehet őket óvni, azt tegyük meg.” Tehát a hatóági áras üzemanyag bevezetése és fenntartása egy jó intézkedés, hiszen ennek köszönhetően nem szabadítjuk rá az egyszeri fogyasztókra a magas piaci árakat.

Ezzel itt véget is érhetne a történet, ha a Telex pár napra rá nem jelentetett volna meg egy olyan cikket, amelyben azt sugallják, hogy Gulyás Gergely ingyen adná a benzint, pedig a bolygó védelme érdekében a spórolásra kellene ösztönöznie az embereket.

„Gulyás ingyen is adná a benzint, pedig inkább az autózás visszaszorításán kellene ügyködnie” – áll a telexes cikk címében a félrevezető, Gulyás Gergelynek tulajdonított állítás.

Az alábbi videón (2:35 percnél) látható, hogy az ingyen benzin kérdését a Telex újságírója vetette fel, és nem Gulyás Gergely javasolta. Sőt, félig viccesen reagált a felvetésre, megemlítette, hogy azokban az országokban ingyenes az üzemanyag, amelyek kőolaj-nagyhatalmak.

Ez a videó és az azt követő cikk az egyik legjobb példa arra, hogy milyen elvtelen módszerekkel operál a baloldali média. 

Ha már a szankciók iránt lelkesedő baloldali médiáról beszélünk, akkor érdemes megemlítenünk azt az ominózus esetet is, amikor az egyik 444-es újságíró arról beszélt az ATV-ben, hogy az Oroszország ellen bevezetett gazdasági intézkedések nekünk, magyaroknak is kell hogy fájjanak. Meglepő módon akkor is az olajembargóról volt szó.

A 444-es Vég Márton úgy fogalmazott, hogy „jelenleg olyan szankciót nem lehet bevezetni, amely nem fájna. Szerintem egy kicsit muszáj, hogy fájjon nekünk is. (…) Nyilván Európának fájni fog és Magyarországnak is fájni fog. Gazdasági visszaesést okoz, inflációt okoz és a GDP is visszább fog esni, de morálisan ezt tartom helyesnek!”

– emlékeztetett rá a Tűzfalcsoport.

Tovább olvasom

Médiapiac

Brutálisan veszteséges a Disney+

Közel egy milliárd dollár a streamingszolgáltató vesztesége, a veszteség mértéke 50 százalékot emelkedett tavaly óta.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szerdán éjjel jött ki a Disney+ harmadik negyedéves pénzügyi jelentése. A streamingszolgáltatóhoz tartoznak a Disney, Pixar, Marvel, Star Wars valamint a 20th Century Foxhoz tartozó filmek. Az előfizetők száma 137,7 millióról 152,1 millióra növekedett, az ebből származó bevétel is nőtt 23 százalékot, viszont a nettó veszteség a tavalyi 0,6 milliárdról 0,9 milliárdra nőtt, közel 50 százalékkal.

A veszteség növekedésnek hátterében a saját gyártású produkciók számának valamint ezek gyártási költségeinek emelkedése áll.

Növekvő veszteség = Áremelés

A növekvő veszteségek miatt a Disney+ anyavállalata egy nem túl meglepő megoldást eszelt ki: árat emelnek – számolt be róla a Mandiner.

A hazánkat és Európát érintő új árakról még nincsen információ, viszont az Egyesült Államokban a korábbi $7.99-től $10.99-re emelnek valamint bevezetnek egy új, reklámokkal tarkított csomagot $7.99-ért.

Tovább olvasom

Médiapiac

Tíz évre kiutasították Oroszországból a dán közmédia újságíróját

A hét elején megtagadták Matilde Kimer, a Danmarks Radio tudósítójának a belépését a moszkvai repülőtéren és azonnal ki is toloncolták az országból.

Közzétéve:

A hatóságok közlése szerint a lépésre biztonsági és védelmi okokból volt szükség. Az újságíró további magyarázatot nem kapott, aki szerint elsősorban ez azért történhetett, mert az ukrajnai háborút háborúnak nevezete tudósításaiban, ami Oroszországban illegális, továbbá többször is járt Ukrajnában, amit szintén nem néznek jó szemmel.

Kimer mellett többek között 41 brit újságírót – például a BBC, a The Guardian, a Daily Telegraph és a Sky News alkalmazottait –is nem kívánatos személynek tekintenek az országban. Idén február óta legalább 150 orosz újságíró hagyta el Oroszországot, mert megtiltották nekik, hogy szabadon tudósítsanak az ukrajnai háborúról.

Az országban maradó újságírók körülményei pedig egyre nehezednek. Az orosz hatóságok azzal fenyegetőznek, hogy feloszlatják az Orosz Újságírók Szakszervezetét, vélhetően azért, mert állást foglaltak az ukrajnai háborúról, illetve kiálltak a bebörtönzött újságírók mellett – számolt be róla a Magyar Nemzet.

„Ez egy újabb támadás az újságírás és a sajtószabadság ellen Oroszországban” – mondta el Erik Halkjaer, Riporterek Határok Nélkül elnöke a svéd köztévének. Hozzátette, ha Svédország csatlakozik a NATO-hoz, akkor tovább nő annak a kockázata, hogy Moszkva svéd újságírókat küldjön haza. 

Tovább olvasom