Kövess minket!

Médiapiac

Újságírók Oroszországban: ″Lehet harcolni, de nem érdemes″

A hagyományos orosz médiát teljes egészében a Kreml és a neki lekötelezett oligarchák irányítják, egy törvénymódosítás révén pedig a netes sajtót is egyre inkább képesek befolyásolni. Módszereikről, valamint az újságírók helyzetéről Irina Borogan, a titkosszolgálatok tevékenységére specializálódott Agentura.ru orosz oknyomozó portál főszerkesztő-helyettese beszélt, aki egy, a CEU által szervezett budapesti konferencián vett részt.

Az interjú elsőként a Médiapiac május-júniusi számában jelent meg.

Irina Borogan (fotó: CEU)

Szokott félni?

Néha kellemetlenül érzem magam, mert tudom, hogy az orosz titkosszolgálatok figyelik az újságírókat, az ellenzéki politikusokat és mindenkit, aki megzavarja a köreiket. Nem könnyű ebben a helyzetben dolgozni, ugyanakkor régóta ilyenek a körülmények. Kezdem megszokni.

Kódolva beszél a telefonba, rejtjelesen írja az e-mailjeit?

Gyanakvó vagyok minden kapcsolatommal szemben, körültekintően és óvatosan szervezem a forrásaimmal való találkozókat, alaposan megnézem, ki ül mellénk egy kávézóban.

Úgy tudni, a netes sajtó Oroszországban is viszonylag szabad. Legalábbis a hagyományos médiához képest.

Putyin hatalomra kerülése, vagyis 2000 óta a kereskedelmi televíziók, rádiók, nyomtatott lapok rendkívül kiszolgáltatott helyzetben működnek. A hatalmi nyomás a médiatörvény 2012. novemberi módosításával sajnos a webre is kiterjedt, azóta bármely portál egyik pillanatról a másikra lekapcsolható, ha “szélsőséges nézeteket vagy erőszakos megnyilvánulásokat közöl”. Nem arról van szó, hogy csak a szélsőséges szervezetet támogató, uszító eszmét terjesztő, netán kormányellenes propagandát folytató médiumok ellen lehet eljárni, hanem hogy “nem lehet szélsőségesnek tekinthető információt közölni”. Ebbe aztán bármi beleférhet.

Mondana példát?

A www.lento.ru oldal sok remek cikket, oknyomozó anyagot és Putyint kritizáló írást publikált. Néhány hónappal ezelőtt az oldalt blokkolták, mert egy olyan ukrán politikussal készült interjúra hivatkozott, aki szerint a kormányban szélsőséges hangok ütötték fel a fejüket. Ez elég volt az elsötétítéshez.

Hogyan zajlik egy leállítás?

Váratlanul blokkolják az oldalt, majd hivatalos értesítést küldenek. Ekkor a portálnak be kell ismernie és el kell fogadnia, hogy törvénytelenséget követett el, ezután pedig vissza kell hívnia az ominózus tartalmat a felületéről. Ha ezt megtette, elvileg megint működhet. Ez az elmélet. A gyakorlat pedig az, hogy számos médium hónapok óta nem üzemel. Aki bírósághoz fordult a döntés miatt, veszített. A hatóság tartotta magát az elképzeléshez, miszerint szélsőséges tartalmat talált. Mikor egy újság képviselői rákérdeztek, mégis melyik cikkről van szó, nem kaptak választ. Abszurd az egész.

Túlélhető néhány hónapos kényszerszünet?

Furcsa játék ez. Van olyan “bűnös” portál, amely kattintásai felét elveszítette, és képtelen volt talpra állni. Az olvasók döntő része sajnos nem túl kitartó. Putyin pedig épp a minap azt nyilatkozta: “Az internet eredetileg katonai program volt, egy igazán különleges program, és világszerte még mindig a titkosszolgálatok irányítják.” Beszédes hozzáállás.

Igazak a hírek, hogy Oroszországban akár még a Facebookot vagy más közösségi médiumot is leállíthatnak? Nem túlzás ez?

Ezek az oldalak ma még a nemzetközi jog alapján működnek, így az orosz hatóságok nem kapnak meg minden információt a felhasználókról és a személyes adataikról. Pedig nagyon szeretnék. Ám az Internetfelügyelő Tanács vezetője nemrég kijelentette: egyelőre csak azért nem tesznek semmit a közösségi oldalak ellen, mert azok nem hágják át az orosz szabályokat. Ez már önmagában is fenyegető. Az orosz hatóságok hozzáférést szeretnének a közösségi médiában keringő információkhoz, tudni kívánnak minden ellenzéki politikai csoportosulásról, ismerni akarják a szervezőket. Olyan technikai és informatikai megoldásokat igyekeznek kifejleszteni, amelyek segítségével az oroszországi Facebook üzemeltetése Oroszországba kerülhet. Ha ez megvalósul, bármit megtehetnek, és igen, akkor akár a Facebookot is blokkolhatják.

Önnek mi volt az eddigi legveszélyesebb története?

A rendőrséggel nem igazán gyűlt meg a bajom, az orosz titkosszolgálattal, az FSZB-vel viszont annál inkább. Cikkeink miatt több alkalommal mondvacsinált okokból nyomozást indítottak ellenünk. Igaz, egy idő után mindet megszüntették. Börtönbe ugyan nem küldtek, de a munkánkat folyamatosan hátráltatták, hiszen nem találkozhattam a forrásaimmal, nem tudtam normális körülmények között utánajárni a részleteknek, egyáltalán létezni is nehéz volt ezekben az időszakokban.

Edward Snowdennek, az elmúlt évek legjelentősebb kiszivárogtatójának azonban épp Oroszország adott menedékjogot.

Valóban rendkívül bizarr, hogy aki hősként küzd a sajtószabadságért, a nemes elvekért, az olyan országban kap menedékjogot, ahol a hatóságok sanyargatják a médiát. Nyilvánvaló, hogy Snowden az FSZB védelme alatt áll, és ennek oka, hogy az oroszok számára hasznos nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Azt viszont nem tudni, milyen feltételekkel élhet Oroszországban, mit tehet és mit nem. Arról például nem tudok, hogy találkozhatott volna orosz újságírókkal, arról meg pláne nem, hogy információt adott volna át nekik.

Törvény szerint komoly jogokkal rendelkeznek az orosz újságírók.

Ez csak papíron igaz. Jogom van információt kérni a hatóságoktól és az állami szervektől, de a lehető legritkábban válaszolnak csupán.

fotó: CEU

Elvileg számos kormányzati információ nyilvános.

Valóban létezik egy, az állami beszerzésekről szóló speciális kormányzati portál, tele információval arról, mennyibe kerültek az új irodai bútorok, mennyibe az új autók, mit kitől vettek, mennyivel volt drágább az elfogadott ajánlat a többi cégénél, mennyiből működik az elnöki adminisztráció, és hasonlók. Az itt megjelenő információkat sok oknyomozó újságíró használja forrásként, hogy korrupció nyomára bukkanjon. A portált még Medvegyev elnöksége idején indították, ő ugyanis átlátható és ellenőrizhető vezetőként szerette volna pozicionálni magát. Az oldal valahogy azóta is működhet. Ez számomra értelmezhetetlen. Illetve csak úgy értelmezhető, hogy Oroszországban mindenféle abszurd dolog előfordulhat.

Ön egy kétfős szerkesztőségben dolgozik. Szerény erőforrás.

Ennyien maradtunk. Többen voltunk, de néhány kollégánkat valakik rávették, hogy hagyjanak el minket. Az oldalt amúgy Putyin hatalomra kerülésekor indítottuk. Mivel ő egykori KGB-ügynök, úgy gondoltuk, jó ötlet figyelni az orosz, amerikai, brit és más nyugat-európia titkosszolgálatok tevékenységét, terrorizmus elleni lépéseit s erről tájékoztatni az olvasókat. Hamar sikeresek lettünk.

És ezt hagyja a vérprofi orosz titkosszolgálat?

Azért annyira nem profik. Sokkal szélesebb jogosítvánnyal rendelkeznek azonban, mint a nyugati ügynökségek; nem ellenőrzi őket senki, még a kormány sem, teljesen önállóan működhetnek. Érinthetetlenek, szervezetük még az elnök számára is átláthatatlan.

Kik birtokolják a sajtót?

A közmédia kézi vezérelt, arra nem is érdemes szót fecsérelni. A kereskedelmi csatornákat eleinte független oligarchák tulajdonolták, ám fokozatosan Putyinhoz közeli mágnások vásárolták fel őket. Például a Kommerszant nevű hatalmas példányszámú politikai napilapot Putyin barátja és támogatója, a milliárdos Aliser Uszmanov, a Gazprom egyik vezére vette meg. Ehhez nincs mit hozzátenni.

A közvélemény tudatában van ezeknek a folyamatoknak?

A Kreml nemcsak a médiára, hanem az egész társadalomra is erős nyomást gyakorol. Oroszországban szilárd a totalitárius hagyomány, mélyen beleivódott az emberekbe. A társadalom tisztában van vele, hogy a közmédiát a kormány uralja. A hatalom az ukrán helyzettel kapcsolatban is rendkívül agresszív, ám legkevésbé sem profi, sőt direkt, didaktikus propagandát fejt ki. Ennek ellenére a közvélemény-kutatási adatok szerint az orosz társadalom nyolcvan százaléka támogatja Putyin ukránpolitikáját.

Működik tehát ez a didaktikus propaganda.

Teljes mértékben.

A sajtó mikorra adja be végleg a derekát Putyinnak?

Küzdünk. Sajnos az orosz újságíró a bíróságon sem kaphat védelmet, sosem nyerünk pert, a bírók ugyanis végrehajtják a Kreml utasításait, és jókora pénzbüntetéseket rónak ki ránk. Ami elég hatékony módja a sajtómunkások ellenőrzésének és a szerkesztőségek megfélemlítésének. Egyre nehezebb függetlennek maradni és betartani az újságírás szabályait.

Azt is olvasni, hogy a főszerkesztők nagy része szoros kapcsolatban áll a titkosszolgálatokkal.

Talán inkább a Kremllel és az elnöki adminisztrációval. Nem titok, hogy gyakran kapnak eligazítást arról, milyen témát hogyan dolgozzanak fel. Mi még harcolunk, de nem igazán érdemes. Sokan megpróbálták, de elveszítették az állásukat, és azóta sem kapnak munkát.

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Komoly karriert futott be a közmédia Országjáró című műsora

Eddig is több díjjal jutalmazták a hat éve futó műsort – mondta Siklósi Beatrix, a Kossuth rádió csatornaigazgatója az M1 műsorában hétfőn.

Közzétéve:

Róka Ildikó szerkesztő, gyártásszervező (b) és Móczár István rendező, operatőr (k) átveszi a Duna Televízió és a Duna World csatornán futó Ízőrzők című műsornak járó Hungarikum Liget Média-díjat Lezsák Sándortól, a Magyar Országgyûlés alelnökétõl (j2), Lezsák Sándorné Sütõ Gabriellától a Hungarikum Liget alapítójától (j) és Balogh Lászlótól, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnökétől (b) a veszprémi díjátadó gálán 2024. március 21-én, fotó: MTI/Vasvári Tamás

Siklósi Beatrix annak kapcsán beszélt erről, hogy a közmédia két műsora, a Kossuth rádión hallható Országjáró és a Duna csatornán látható Ízőrzők sorozat múlt héten elnyerte a Hungarikum Liget Média-díjat.

A csatornaigazgató elmondta, büszke a műsort készítő csapatra, amelynek tagjait mindenhol nagy szeretettel várják.

A munkatársak óriási munkát végeznek, hétről hétre egy ötórás műsort állítanak össze

– mutatott rá.

Domokos István, az Országjáró felelős szerkesztője, műsorvezető arról beszélt, hogy

a műsor fennállása óta eddig 457 településen jártak és 13 500 riportalanyt szólaltattak meg. Mint mondta, a műsor kaput nyit a világra, megmutatja a helyben élők mindennapjait, az emberi értékeket, kincseket, amire az ott élők büszkék, a műsor készítőinek pedig fontos, hogy ezeket bemutathatják.

A díj megtiszteltetés számukra, és öröm volt a díjátadón újra találkozni azokkal az emberekkel, akiket a műsorban már bemutattak – mondta Domokos István.

Siklósi Beatrix közölte, hogy a díjjal járó 1,5 millió forintot az Országjáró stábja a Jónak lenni jó! jótékonysági kampány legutóbbi kedvezményezettjének, a koraszülött gyermekek fejlesztését segítő Semmelweis Fejlődéstámogató Központnak ajánlotta fel.

Tovább olvasom