Kövess minket!

Médiapiac

Újságírók Oroszországban: ″Lehet harcolni, de nem érdemes″

A hagyományos orosz médiát teljes egészében a Kreml és a neki lekötelezett oligarchák irányítják, egy törvénymódosítás révén pedig a netes sajtót is egyre inkább képesek befolyásolni. Módszereikről, valamint az újságírók helyzetéről Irina Borogan, a titkosszolgálatok tevékenységére specializálódott Agentura.ru orosz oknyomozó portál főszerkesztő-helyettese beszélt, aki egy, a CEU által szervezett budapesti konferencián vett részt.

Az interjú elsőként a Médiapiac május-júniusi számában jelent meg.

Irina Borogan (fotó: CEU)

Szokott félni?

Néha kellemetlenül érzem magam, mert tudom, hogy az orosz titkosszolgálatok figyelik az újságírókat, az ellenzéki politikusokat és mindenkit, aki megzavarja a köreiket. Nem könnyű ebben a helyzetben dolgozni, ugyanakkor régóta ilyenek a körülmények. Kezdem megszokni.

Kódolva beszél a telefonba, rejtjelesen írja az e-mailjeit?

Gyanakvó vagyok minden kapcsolatommal szemben, körültekintően és óvatosan szervezem a forrásaimmal való találkozókat, alaposan megnézem, ki ül mellénk egy kávézóban.

Úgy tudni, a netes sajtó Oroszországban is viszonylag szabad. Legalábbis a hagyományos médiához képest.

Putyin hatalomra kerülése, vagyis 2000 óta a kereskedelmi televíziók, rádiók, nyomtatott lapok rendkívül kiszolgáltatott helyzetben működnek. A hatalmi nyomás a médiatörvény 2012. novemberi módosításával sajnos a webre is kiterjedt, azóta bármely portál egyik pillanatról a másikra lekapcsolható, ha “szélsőséges nézeteket vagy erőszakos megnyilvánulásokat közöl”. Nem arról van szó, hogy csak a szélsőséges szervezetet támogató, uszító eszmét terjesztő, netán kormányellenes propagandát folytató médiumok ellen lehet eljárni, hanem hogy “nem lehet szélsőségesnek tekinthető információt közölni”. Ebbe aztán bármi beleférhet.

Mondana példát?

A www.lento.ru oldal sok remek cikket, oknyomozó anyagot és Putyint kritizáló írást publikált. Néhány hónappal ezelőtt az oldalt blokkolták, mert egy olyan ukrán politikussal készült interjúra hivatkozott, aki szerint a kormányban szélsőséges hangok ütötték fel a fejüket. Ez elég volt az elsötétítéshez.

Hogyan zajlik egy leállítás?

Váratlanul blokkolják az oldalt, majd hivatalos értesítést küldenek. Ekkor a portálnak be kell ismernie és el kell fogadnia, hogy törvénytelenséget követett el, ezután pedig vissza kell hívnia az ominózus tartalmat a felületéről. Ha ezt megtette, elvileg megint működhet. Ez az elmélet. A gyakorlat pedig az, hogy számos médium hónapok óta nem üzemel. Aki bírósághoz fordult a döntés miatt, veszített. A hatóság tartotta magát az elképzeléshez, miszerint szélsőséges tartalmat talált. Mikor egy újság képviselői rákérdeztek, mégis melyik cikkről van szó, nem kaptak választ. Abszurd az egész.

Túlélhető néhány hónapos kényszerszünet?

Furcsa játék ez. Van olyan “bűnös” portál, amely kattintásai felét elveszítette, és képtelen volt talpra állni. Az olvasók döntő része sajnos nem túl kitartó. Putyin pedig épp a minap azt nyilatkozta: “Az internet eredetileg katonai program volt, egy igazán különleges program, és világszerte még mindig a titkosszolgálatok irányítják.” Beszédes hozzáállás.

Igazak a hírek, hogy Oroszországban akár még a Facebookot vagy más közösségi médiumot is leállíthatnak? Nem túlzás ez?

Ezek az oldalak ma még a nemzetközi jog alapján működnek, így az orosz hatóságok nem kapnak meg minden információt a felhasználókról és a személyes adataikról. Pedig nagyon szeretnék. Ám az Internetfelügyelő Tanács vezetője nemrég kijelentette: egyelőre csak azért nem tesznek semmit a közösségi oldalak ellen, mert azok nem hágják át az orosz szabályokat. Ez már önmagában is fenyegető. Az orosz hatóságok hozzáférést szeretnének a közösségi médiában keringő információkhoz, tudni kívánnak minden ellenzéki politikai csoportosulásról, ismerni akarják a szervezőket. Olyan technikai és informatikai megoldásokat igyekeznek kifejleszteni, amelyek segítségével az oroszországi Facebook üzemeltetése Oroszországba kerülhet. Ha ez megvalósul, bármit megtehetnek, és igen, akkor akár a Facebookot is blokkolhatják.

Önnek mi volt az eddigi legveszélyesebb története?

A rendőrséggel nem igazán gyűlt meg a bajom, az orosz titkosszolgálattal, az FSZB-vel viszont annál inkább. Cikkeink miatt több alkalommal mondvacsinált okokból nyomozást indítottak ellenünk. Igaz, egy idő után mindet megszüntették. Börtönbe ugyan nem küldtek, de a munkánkat folyamatosan hátráltatták, hiszen nem találkozhattam a forrásaimmal, nem tudtam normális körülmények között utánajárni a részleteknek, egyáltalán létezni is nehéz volt ezekben az időszakokban.

Edward Snowdennek, az elmúlt évek legjelentősebb kiszivárogtatójának azonban épp Oroszország adott menedékjogot.

Valóban rendkívül bizarr, hogy aki hősként küzd a sajtószabadságért, a nemes elvekért, az olyan országban kap menedékjogot, ahol a hatóságok sanyargatják a médiát. Nyilvánvaló, hogy Snowden az FSZB védelme alatt áll, és ennek oka, hogy az oroszok számára hasznos nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Azt viszont nem tudni, milyen feltételekkel élhet Oroszországban, mit tehet és mit nem. Arról például nem tudok, hogy találkozhatott volna orosz újságírókkal, arról meg pláne nem, hogy információt adott volna át nekik.

Törvény szerint komoly jogokkal rendelkeznek az orosz újságírók.

Ez csak papíron igaz. Jogom van információt kérni a hatóságoktól és az állami szervektől, de a lehető legritkábban válaszolnak csupán.

fotó: CEU

Elvileg számos kormányzati információ nyilvános.

Valóban létezik egy, az állami beszerzésekről szóló speciális kormányzati portál, tele információval arról, mennyibe kerültek az új irodai bútorok, mennyibe az új autók, mit kitől vettek, mennyivel volt drágább az elfogadott ajánlat a többi cégénél, mennyiből működik az elnöki adminisztráció, és hasonlók. Az itt megjelenő információkat sok oknyomozó újságíró használja forrásként, hogy korrupció nyomára bukkanjon. A portált még Medvegyev elnöksége idején indították, ő ugyanis átlátható és ellenőrizhető vezetőként szerette volna pozicionálni magát. Az oldal valahogy azóta is működhet. Ez számomra értelmezhetetlen. Illetve csak úgy értelmezhető, hogy Oroszországban mindenféle abszurd dolog előfordulhat.

Ön egy kétfős szerkesztőségben dolgozik. Szerény erőforrás.

Ennyien maradtunk. Többen voltunk, de néhány kollégánkat valakik rávették, hogy hagyjanak el minket. Az oldalt amúgy Putyin hatalomra kerülésekor indítottuk. Mivel ő egykori KGB-ügynök, úgy gondoltuk, jó ötlet figyelni az orosz, amerikai, brit és más nyugat-európia titkosszolgálatok tevékenységét, terrorizmus elleni lépéseit s erről tájékoztatni az olvasókat. Hamar sikeresek lettünk.

És ezt hagyja a vérprofi orosz titkosszolgálat?

Azért annyira nem profik. Sokkal szélesebb jogosítvánnyal rendelkeznek azonban, mint a nyugati ügynökségek; nem ellenőrzi őket senki, még a kormány sem, teljesen önállóan működhetnek. Érinthetetlenek, szervezetük még az elnök számára is átláthatatlan.

Kik birtokolják a sajtót?

A közmédia kézi vezérelt, arra nem is érdemes szót fecsérelni. A kereskedelmi csatornákat eleinte független oligarchák tulajdonolták, ám fokozatosan Putyinhoz közeli mágnások vásárolták fel őket. Például a Kommerszant nevű hatalmas példányszámú politikai napilapot Putyin barátja és támogatója, a milliárdos Aliser Uszmanov, a Gazprom egyik vezére vette meg. Ehhez nincs mit hozzátenni.

A közvélemény tudatában van ezeknek a folyamatoknak?

A Kreml nemcsak a médiára, hanem az egész társadalomra is erős nyomást gyakorol. Oroszországban szilárd a totalitárius hagyomány, mélyen beleivódott az emberekbe. A társadalom tisztában van vele, hogy a közmédiát a kormány uralja. A hatalom az ukrán helyzettel kapcsolatban is rendkívül agresszív, ám legkevésbé sem profi, sőt direkt, didaktikus propagandát fejt ki. Ennek ellenére a közvélemény-kutatási adatok szerint az orosz társadalom nyolcvan százaléka támogatja Putyin ukránpolitikáját.

Működik tehát ez a didaktikus propaganda.

Teljes mértékben.

A sajtó mikorra adja be végleg a derekát Putyinnak?

Küzdünk. Sajnos az orosz újságíró a bíróságon sem kaphat védelmet, sosem nyerünk pert, a bírók ugyanis végrehajtják a Kreml utasításait, és jókora pénzbüntetéseket rónak ki ránk. Ami elég hatékony módja a sajtómunkások ellenőrzésének és a szerkesztőségek megfélemlítésének. Egyre nehezebb függetlennek maradni és betartani az újságírás szabályait.

Azt is olvasni, hogy a főszerkesztők nagy része szoros kapcsolatban áll a titkosszolgálatokkal.

Talán inkább a Kremllel és az elnöki adminisztrációval. Nem titok, hogy gyakran kapnak eligazítást arról, milyen témát hogyan dolgozzanak fel. Mi még harcolunk, de nem igazán érdemes. Sokan megpróbálták, de elveszítették az állásukat, és azóta sem kapnak munkát.

Médiapiac

Gyurcsányék szolgálatában a baloldali média

Ugyan napjainkban a baloldal már finomított oltásellenes álláspontján, márciusban több balliberális médium nyílt levélben kezdeményezte a miniszterelnöknél, hogy az újságírókat és forgatócsoportokat engedjék be a kórházak COVID-osztályaira, valamint az oltópontokra. A Századvég feltérképezte, hogy milyen összefüggés lehet a baloldali pártok védőoltásokkal kapcsolatos “pálfordulása” és a hozzájuk köthető sajtóorgánumok akciója között.

Közzétéve:

MTI/Kovács Tamás

Álhírek és oltásellenesség

Már 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány kezdetekor megfigyelhető volt, hogy a baloldal a felelős járványkezelés támogatása helyett – szavazatszerzési lehetőséget látva a pandémiában – különböző politikai játszmákba fogott – áll a Századvég Alapítvány legújabb elemzésében.

Ennek egyértelmű jele volt az álhírek, kamuvideók, valamint félrevezető vélemények terjesztése, a rendkívüli helyzet által indokolt különleges jogrendi berendezkedés sorozatos támadása, továbbá a közegészségügyi és gazdasági válsághelyzet okozta kihívások politikai szempontoknak történő alárendelése.

Miután egészségügyi szakemberek egyöntetű véleménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus legyőzésének a kulcsát a védőoltások jelentik, Gyurcsány Ferenc és partnerei kommunikációjában – a korábban követett stratégiájuk egyenes folytatásaként – megjelentek az oltásellenes, egyes vakcinák iránti közbizalom rombolását célzó hangok. A szakmai szempontok zárójelbe tételét jelzi, hogy a balliberális tömb annak ellenére indított hadjáratot a Szputnyik V és a Sinopharm vakcinákkal szemben, hogy a szóban forgó oltóanyagok hazai alkalmazását engedélyező Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) több mint 70 éve garantálja a magyar gyógyszerbiztonságot, a hatóság gyakorlata pedig világszínvonalúnak tekinthető.

A magyarok bíznak a vakcinákban

A baloldali pártok által remélt népszerűségnövekedés azonban elmaradt, politikai üzeneteik nem találkoztak a magyar választók döntő többségének elvárásaival. Ennek magyarázata több tényezőre vezethető vissza. Ahogy a Századvég márciusi, 1000 fős, reprezentatív közvélemény-kutatása rámutatott,

a magyarok közel háromnegyede (73 százaléka) elfogadhatatlannak tartja, hogy a koronavírus-járvány alatt egy politikus vagy más közszereplő oltásellenes legyen, továbbá a megkérdezettek 62 százaléka úgy gondolja, hogy emberéletek múlhatnak azon, hogy politikusok vakcinák ellen kampányolnak, és megkérdőjelezik a magyar szakhatóság által jóváhagyott oltóanyagok hatékonyságát.

Tovább árnyalja a képet, hogy a magukat beoltatni tervezők, vagy a már beoltottak 71 százaléka elfogadná illetve elfogadta a felajánlott orosz vagy kínai vakcinát. Ezen felül valószínűsíthető, hogy a választópolgárok többsége érzékelte, hogy a baloldal koronavírussal kapcsolatos prognózisaira a valóság rendre rácáfol, amely tovább rombolta az amúgy is hitelességi problémákkal küzdő ellenzéki erők tekintélyét.

E fejleményeket felismerve egy régi recepthez nyúlt a Gyurcsány-szövetség. A 2018-as országgyűlési választások előtt a baloldal igyekezett palástolni a tényt, hogy 2015-ben a migrációs krízis kirobbanásakor hevesen támadták a nemzeti kormány által felépített biztonsági határzárat (amely azóta is kulcsszerepet játszik az illegális migránsok kontrollálatlan beáramlásának megakadályozásában), napjainkban pedig az oltásellenességük elkendőzésébe kezdtek bele, látva az eddig követett irányvonaluk politikai eredménytelenségét. Gyanítható ugyanakkor, hogy e „pálfordulás” nem az oltásellenes, illetve a hatékony védekezés hátráltatására irányuló nézeteik valódi feladását jelenti a balliberális erők részéről, hanem a staféta átadásának kísérletét a hozzájuk közel álló médiumoknak.

A Gyurcsány-lista a baloldali média segítségével hátráltatná a hatékony járványkezelést

Az elmúlt években is megfigyelhető volt, hogy a baloldali sajtó – a balliberális pártok segédhadaként – aktívan részt vett a politikai napirend alakításában, a kormányellenes politikai agenda népszerűsítésében. Miután sajtóorgánumok nem mérettetik meg magukat a választásokon, kockázat nélkül felvállalhatják olyan közéleti álláspontok, üzenetek közvetítését, amelyek a baloldali politikusok népszerűségét hosszú távon megtépáznák. Ezek alapján

feltételezhető, hogy a balliberális médiumok korábban említett terve (amely a kórházakban és oltópontokon történő kamerázást célozza) nem más, mint a Gyurcsány-lista tehermentesítése, a hatékony járványkezelést hátráltató politikai magatartás újságírók általi folytatása, méghozzá a politikai népszerűségvesztés esetleges kockázata nélkül.

E húzásnak köszönhetően a balliberális politikusok tehát úgy igyekeznek lerázni magukról az oltásellenességet, hogy ezt politikai értelemben nem számonkérhető szereplők, a baloldali média képviselői folytatják tovább.

Ennek fényében kijelenthető, hogy a Gyurcsány vezette baloldal emberéleteket és munkahelyeket veszélyeztető politikai hazárdjátéka nem ért véget, legfeljebb átalakult. A baloldali tömb számára a hatalom megragadásának szándéka továbbra is felülírja a koronavírus legyőzésének, és Magyarország mielőbbi talpra állásának szempontját.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke

Tovább olvasom

Médiapiac

Rugalmasságot ígér a műsorkvóták vizsgálatakor az NMHH

És az idei első félév médiaszolgáltatási díjait is elengedik.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Méltányosan, rugalmasan, a járvány okozta helyzetet figyelembe véve jár majd el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amikor a műsorkvóta-kötelezettségeket vizsgálja – közölte a testület Kommunikációs Igazgatósága az MTI-vel.

Azt is megerősítették, hogy a szolgáltatók mentesülnek az idei első fél évben a médiaszolgáltatási díjak befizetése alól a koronavírus-járvány miatt április 9. óta érvényben lévő kormányrendeletnek köszönhetően.

A közlemény szerint a médiatanács erről tájékoztatta a Helyi Rádiók Országos Egyesületét, amely beadványt nyújtott be a második negyedéves médiaszolgáltatási díjaik elengedéséről.

A Retro Rádió és a budapesti Sláger FM szolgáltatója ugyanezért kérelmet nyújtott be az NMHH-nak. A médiatanács esetükben megszüntette az eljárást, mivel az érintett szolgáltatók is mentesülnek az első és második negyedévi médiaszolgáltatási díjak befizetése alól – írták.

Beszámoltak arról is: a médiatanács burkolt reklámozás miatt figyelmeztette a Halom Televízió Százhalombatta szolgáltatóját, mert a Híradó egyik januári adásában egy gyógyászati segédeszközöket árusító bolt részletes bemutatásával a termékek megvételére sarkallhatta a nézőket.

A körzeti, kereskedelmi jelleggel működő 101,7 Pécs FM szolgáltatóját pedig egy januári vizsgált adáshét alapján figyelmeztették, mert a szerződéses vállaláshoz képest kevesebb szöveget, helyi közéleti, helyi mindennapi élettel foglalkozó és közszolgálati műsort, valamint több zenét sugárzott – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez, amiért a brit közszolgálati médiatársaság számos műsorát törölte Fülöp edinburghi herceg múlt heti halála után.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

II. Erzsébet királynő férje életének századik évében, múlt pénteken hunyt el a windsori kastélyban. Fülöp hercegtől szombaton vesznek végső búcsút ugyancsak Windsorban, a brit királyi család legősibb és legnagyobb rezidenciáján.

A BBC csütörtökön közölte, hogy Fülöp halála óta 109 741 nézői kifogás érkezett, elsősorban a halálhír bejelentése utáni műsorváltozások miatt. A BBC történetében még soha nem kapott ennyi nézői panaszt egyetlen esemény közvetítése sem.

A BBC a halálhír bejelentése után összes hazai sugárzású televíziós csatornáján törölte az adástervben szereplő műsorokat, és ezek helyett a herceg halálával kapcsolatos aktuális híreket, illetve emlékműsorokat és megemlékezéseket közvetített.

A jórészt kulturális, zenei és dokumentumműsorokra szakosodott BBC Four televíziós csatorna adását teljes egészében felfüggesztették múlt pénteken.

Így elmaradtak olyan rendkívül népszerű műsorok is, mint a BBC One televízió minden este milliók által nézett, 36 éve futó szappanopera-sorozata, az EastEnders, vagy a szintén óriási nézettségű MasterChef főzővetélkedő döntője, amelyet erre a hétre helyeztek át.

A médiatársaság csütörtöki beszámolója szerint a BBC One nézettsége heti összevetésben hat százalékkal, a BBC Two tévécsatornáé kétharmadával zuhant az edinburghi herceg halálhírének bejelentését követő műsorváltozások idején.

Csütörtök esti közleményében a BBC hangsúlyozta: Fülöp herceg halála komoly horderejű esemény volt, amely jelentős hazai és nemzetközi érdeklődést váltott ki.

A médiatársaság a közleményben elismerte, hogy “a nézők némelyike” nem fogadta örömmel a herceg halálának szentelt műsoridőt, és azt, hogy ez milyen hatással volt a műsorújságokban meghirdetett televíziós és rádiós programokra.

A BBC hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem hajt végre ilyen mértékű műsorváltoztatásokat gondos mérlegelés nélkül, és a meghozott döntések tükrözték azt a szerepet, amelyet a BBC nemzeti műsorszóró társaságként országos jelentőségű események idején betölt.

Tovább olvasom