Kövess minket!

Médiapiac

Újrahangolás: összefogás a rádiós piacon

Továbbra sem könnyű a helyzet a rádiós piacon, mégsem pesszimista Turi Árpád, a Class FM vezérigazgatója. A szakember a hamarosan hivatalosan is elstartoló Magyar Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete elnöki tisztét is betölti. Ennek kapcsán beszélgettünk vele a rádiós piaci kilátásokról és teendőkről. A szervezet egyik első feladata a hallgatottságmérés rendbetétele lesz. A Médiapiac lap cikke.

Az interjú elsőként a Médiapiac szaklap szeptember-októberi számában jelent meg, amikor az egyesület még bejegyzés alatt állt. A bejegyzés azóta megtörtént, és a szervezet kiírta a hallgatottságmérési tendert is. Az egyesület november 30-án tart sajtótájékoztatót.

Turi Árpád

Beszélgetésünkkor elvileg már elkezdődött az éves tárgyalások időszaka. Hogyan látod a rádiós piaci lehetőségeket? Hoz valamiféle pörgést az ősz és a karácsonyi felvezető időszak?

Tervezési szempontból még sehol nem tart a piac, az utóbbi években jelentősen későbbre tolódott a tárgyalási időszak. Véleményem szerint november táján indulnak el a tévés tárgyalások, bár azon a piacon is hallani lehetett olyat, hogy legutóbb egyes megállapodásokat csak márciusban kötöttek meg. A non-tv szektort érintő tárgyalások pedig egészen bizonyosan nem kezdődnek el december közepe–január eleje előtt.

Az ősz hirdetési szempontból szerencsére továbbra is aktív számunkra. A rádiós piacon két csúcsidőszak van: az őszi szeptember elejével indul és december közepéig tart, míg a tavaszi április–májusra esik, bár idén ez kitolódott júniusig. A rádiós piac dolgát nem teszi könnyebbé, hogy az egyik országos szereplő, a Neo FM nehéz helyzetben van, a legfrissebb hallgatottsági számok, amelyekre már rányomta a bélyegét a korábbi munkatársak távozása, is ezt húzzák alá.

 

Feltételezhetnénk azt is, hogy a Neo FM nehézségei jól jönnek a legnagyobb vetélytárs Class FM-nek, de gyaníthatóan nem ennyire egyszerű a képlet.

Ez számunkra csak rövid távon jó. Ebben a negyedévben mindenképpen bevételnövekedésre számítottunk, és a számok visszaigazolják ezt. Hosszú távon azonban egy erős szereplő kiesése biztosan nem kedvez a piac egészének. Úgy gondolom, ahogyan eddig, továbbra is piacvezetők maradunk, de ezt a szerepet próbáljuk úgy betölteni, hogy az a teljes rádiós piac hasznára váljon. Olyan stratégiát kell kialakítanunk, amely az összpiacra vonatkozik, mivel először a rádiós torta nagyságát kell növelnünk, hogy aztán az általunk kihasított szelet minél nagyobb lehessen. Reméljük, hogy a piac minél hamarabb konszolidálódik, és még az idén eldől, hogy mi lesz a Neo FM sorsa. Lassan a frekvenciapályázatok is olyan szakaszba jutnak, hogy tudni lehet, milyen szereplőkkel kell számolni az elkövetkező időszakban.

 

Mennyire lennének jelentős pénzügyi következményei annak, ha kiesne a Neo FM, és a Class FM egyedül maradna országos kereskedelmi rádióként?

Nagyon jelentős következményei nem lennének, de biztosan megerősödnének azok a rádiók, amelyek korábban a Neo FM-mel harcoltak bizonyos szegmensekben a hirdetési pénzekért. Lássuk be, a rádió egyedi előnyei az elmúlt tíz évben nem vesztek el, a hallgatottság nem csökkent. Összességében tehát a rádiós piacon nem történt óriási változás az elérhető fogyasztók számát, a hirdetési lehetőségeket tekintve. A hirdetők éppen arra használhatják az országos rádiókat, mint annak idején, amikor a reklámpiac még erőteljesen nőtt.

Nem tudjuk, hogy mi lesz a Neo FM-mel, de ha változás következne be, akkor arra nyilván új stratégiával kellene készülni. Mégis, én azt gondolom, hogy a rádiós pénzeket minden végkimenet esetén nagyjából a piacon tudnánk tartani. Ha kiesne a Neo FM, akkor a nagy szereplő és a hozzá kapcsolódó olyan nagy márka, mint a Bumeráng, távozása kivonhatna valamennyi pénzt, de ezt a már piacon lévő és az esetlegesen érkező új szereplők valamiképpen, például több kreativitással pótolni tudnák.

 

Hogyan változik idén a rádiós reklámköltés a tavalyi évhez képest. Megdobták a bevételeket a nyári sportesemények?

A két nagy sporteseménynek mindenképpen volt valamekkora pozitív hatása, ezt érezzük a Class FM-nél, és szerintem a többi rádió is hasonlóról tudna beszámolni. Összességében az egész reklámpiac csökkent, ki ilyen, ki olyan mértékben, de úgy vélem, a rádiós szegmens a tavalyinál nem lett sokkal kisebb. Azt gondolom, hogy elértük a gödör alját, ahonnét már felfelé vezet az út, ezen dolgozunk is. 10-15 százalékos visszaesésre számítok, ami az összpiaci várakozásokhoz képest nem rossz.

 

A legdurvább válságévekben a rádió a reklámpiaci átlagot jóval meghaladó csökkenést produkált. Azt állítod tehát, hogy ennek vége, és a szegmens relatíve nyertes pozícióba kerülhet?

Igen, a piaci átlagot nem meghaladó, sőt, akár annál kisebb mértékű visszaesésre számítok. Nyertes pozícióról nehéz volna beszélni a jelen helyzetben, de szerintem lesznek nálunk jóval nagyobb mértékben csökkenő médiatípusok.

 

Miközben fentebb arra utaltál, hogy a rádió még mindig tudja azt, amit korábban, tehát a hirdetők akár használhatnák is intenzívebben, gyakran elhangzanak tipikus ellenérvek. Ilyen például az, hogy kinek van kedve egy ennyire átpolitizált piaccal foglalkozni – ez utóbbival nehéz lenne vitatkozni. De bizonytalanságot kelt az ügyfelekben a frekvenciamizéria is. Mit tudnál ezekre az állításokra válaszolni?

Ha mindezt rásütik a rádiós piacra, akkor nagyon nehéz a helyzet, mert eleve védekező pozícióba kényszerülünk. A rádiós piac szereplői érzik, hogy nagy szükség van az összefogásra, mert ebből a gödörből csak együtt tudunk kimászni. Éppen ezért idén április–május óta folyamatosan beszélgetünk arról, hogy mit lehetne tenni. Már ennek az eredménye lesz, hogy hamarosan hivatalosan is megalakul a Magyar Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete. Az alapszabályt elfogadtuk, a bejegyzés pedig folyamatban van. Nagyon sokat várunk a szervezet létrehozásától, számba vettük a konkrét teendőket, és – ebben mindenki egyetértett – elsőként a hallgatottságmérés ügyét rendezzük.

 

Ez azt jelenti, hogy tendert írtok ki?

Igen, nagy valószínűséggel tendert írunk ki. Azt szeretnénk, ha mind az országos, mind a regionális, mind pedig a budapesti és helyi rádiókat olyan módon mérnék, amit a piac maximálisan elfogad. Fontos lenne, hogy olyan eredmény szülessen, amellyel mindenki elégedett, és amelyet mindenki kommunikálhatónak tart. Ezeket a számokat kínáljuk termékként az ügyfeleknek, ahogyan a műsorunkat a hallgatóknak. Ezért elengedhetetlen, hogy minden rádió a mérés mögé álljon, és ne forduljon az elő, hogy néhányan pár hónap után összeállnak, és felkérnek egy másik piackutató céget, amely alternatív adatokat szállít számukra.

 

Beszuszakolható egyetlen kutatásba minden fél érdeke? Nyilván költséghatékonyabb lenne, ha egy kutatócéggel dolgoznátok, de létezik olyan opció, hogy egy szolgáltatótól rendeltek meg több kutatási szolgáltatást?

Minden lehetséges, de óvva inteném magunkat attól, hogy mi írjuk a módszertant. Tudjuk értelmezni az adatokat, hiszen ezekkel dolgozunk nap mint nap, a módszertant azonban a kutatókra bízzuk. Az ő feladatuk, hogy meggyőző ajánlatot hozzanak.

 

A piackutatók a médiapiachoz hasonlóan nem épp életük legjobb időszakát élik meg, feltételezhető tehát, hogy viszonylag nyomott árakat lehet érvényesíteni. A megfelelő szolgáltatásnak azonban mindenképpen van egy minimális költségigénye, amit ki kell préselnie magából a rádiós piacnak. Erre megvan a tényleges szándék?

Igen, a szándék mindenképpen megvan a rádiós piac részéről.

 

És a pénz is megvan? Vagy ez nem annyira pénzkérdés, mint elsőre látszik?

Ez elsősorban szándék kérdése. Ha valami igazán fontos, akkor arra előkerül a pénz is.

 

Bár még a bíróság ül a bejegyzési kérelmeteken, az már tudható, hogy te leszel a rádiós szervezet elnöke. Mekkora az egyesület reprezentativitása?

Azt szeretnénk, ha mindenki része lenne ennek az összefogásnak. Az alapítók között van a Class FM, a Neo FM, az MTVA, a Juventus, a Music FM, az InfoRádió, a Gazdasági Rádió, a Lánchíd Rádió, a Katolikus Rádió, a Jazzy Rádió és a Klasszik Rádió. Emellett bízunk abban, hogy a helyi rádióknak is megfelelő képviselete lesz a szervezetben a Helyi Rádiók Országos Egyesületén keresztül. Ez azt jelenti, hogy mindenki, aki valaha bármilyen kutatást finanszírozott a rádiós piacon, része az együttműködésnek.

 

A MEME is rendelkezik rádiós tagozattal. Azzal mi lesz?

Erre a kérdésre még nagyon korai lenne válaszolnom.

 

A mérésen túl milyen témákra fókuszál a rádiós szervezet az induláskor?

Közös kommunikációval kell megjelennünk a hirdetői és az ügynökségi piacon. Kutatásokkal kell jelentkeznünk, erre utoljára évekkel ezelőtt volt példa az Igen! Rádió! révén. Edukálnunk kell a piacot, tudatosítanunk kell mind a hirdetői, mind az ügynökségi oldalban, hogy mire képes ma is a rádió.

 

Ezeknek a projekteknek egy része inkább akarat, mint pénz kérdésének tűnik.

A kutatásokhoz azért szükség lesz pénzre, de való igaz, hogy sok minden kizárólag azon múlik, hogy mennyi pluszenergiát mozgósít a piac. Én most látom a szándékot és az akaratot.

 

Tegyük fel, hogy a bíróság hamarosan bejegyzi a szervezetet, és feláll az egyesület hivatalosan is. Mennyi idő alatt lehet egy olyan programot befutni, amely kézzelfogható változást hozhat a rádiós piacon?

Bár a világgazdasági és a magyar piaci történésektől, azok kiszámíthatatlanságától nem tudunk elvonatkoztatni, azt gondolom, hogy jövő őszre már látszania kell a munkánk eredményének. Ennyi idő alatt fel kell tudnunk hívni a figyelmet a rádióra, újra képbe kell kerülnünk a hirdetőknél.

Médiapiac

Folytatódik a ferencvárosi balos médiaháború

Baranyi Krisztina polgármester azt nevez ki a kerületi médiacég élére, aki neki kedves és szimpatikus – reagált nyilatkozta újságírói megkeresésre Gyurákovics Andrea, a Fidesz–KDNP IX. kerületi képviselője a ferencvárosi médiabotrány legújabb fejleményeivel kapcsolatban. Hagymási Zoltán leváltott ügyvezető véleménye szerint a kerületi vezetés nagy problémát okozott a konfliktussal.

Közzétéve:

Borítókép: Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester, fotó: MTI/Balogh Zoltán

– Mindenképpen fordulatot jelent, ha Hoffmann György, Kálmán Olga DK-s országgyűlési képviselő férje visszalépett attól, hogy ő legyen a ferencvárosi önkormányzat által működtetett médiacég vezetője – reagált a Magyar Nemzetnek Gyurákovics Andrea, a Fidesz–KDNP ferencvárosi képviselője arra a hírre, miszerint újabb fordulatot vett a kerületi baloldali médiaháború. A lapnak nyilatkozva kiemelte:

Baranyi Krisztina polgármester képtelen a kompromisszumra, és bár azt hirdeti, hogy független sajtót szeretne, mégis azt nevez ki a kerületi médiacég élére, aki neki kedves és szimpatikus.

Mint ismert, az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő Ferencvárosi Média Kft. ügyvezető igazgatója, Hagymási Zoltán elbocsátotta a 9 Magazin főszerkesztőjét, Vágvölgyi B. Andrást szerződésszegés miatt. Ferencváros baloldali pártok által támogatott független polgármestere az esetre a Facebook-oldalán akkor úgy reagált: erről a szándékról előzetesen őt nem értesítették. Kijelentette, hogy Hagymási komolytalan indokkal és munkajogilag aggályos módon küldte el Vágvölgyit, ezért javasolta az akkori cégvezető felmentését.

Utóbb kiderült: az ellenzéki képviselőknek sikerült elérniük, hogy Hoffmann György televíziós szakember kerüljön Hagymási helyére. Baranyi ugyanakkor ellenezte a Gyurcsány-párthoz kötődő médiaszakember kinevezését.

A Magyar Nemzet megkereste Hagymási Zoltánt, a leváltott ügyvezetőt, aki a lapnak kifejtette: nem érzi árulásnak az elbocsátását. Szerinte itt a nagyobb probléma az, amit az önkormányzat ezzel okozott: a cég alkalmazottai ugyanis még mindig a pénzüket várják. Hozzátette: mivel a polgármester azt hangoztatta, hogy független médiát szeretne, nem érti, később miért nehezményezte nála, hogy nem értesítette őt Vágvölgyi B. András leváltásáról.

Átmeneti megoldásként Bencsik Márta, a felügyelőbizottság elnöke lenne a vezetője a ferencvárosi médiacégnek. Baranyi csak akkor hajlandó ebbe belemenni, ha az ideiglenes vezető vállalja, hogy Vágvölgyi B. Andrást 2024 ­végéig foglalkoztatja. Azt nem tudjuk, hogy ez a lépés mennyire illik bele a polgármester médiaszabadságról alkotott elképzeléseibe, hiszen ezúttal ő diktálna a testületnek a kerület vezetőjeként. Nem mellékes körülmény, hogy Vágvölgyi többmilliós sérelemdíjat és az elmaradt munkabér kifizetését is követeli a ferencvárosi önkormányzattól – írja a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Újra lebukott a Telex

A háború kitörése óta a baloldali sajtó a konfliktusba történő beavatkozás lelkes szószólójaként, majd később az Oroszország-elleni szankciók legnagyobb híveként próbálta meg befolyásolni a magyar közvéleményt. Míg a magyar kormány árstopokkal védi meg a magyar embereket a háborús infláció következményeitől, addig a baloldali újságírók mindent megtesznek, hogy kisebbítsék ezen intézkedések hatásosságát – olvasható a Tűzfalcsoport cikkében.

Közzétéve:

Az alábbi friss példán keresztül pedig újból bepillantást nyerhetünk a baloldali médiumok működésébe, amelyek amellett, hogy a hétköznapi emberek életének legapróbb döntéseibe is beleszólnának, a fake news-gyártásban is élen járnak – olvasható a cikket szemléző Magyar Nemzet hasábjain. 

A legutóbbi kormányinfón a 444-től a Telexhez igazolt Sarkadi Zsolt arról értekezett hosszasan, hogy a kormány miért nem kéri az embereket arra, hogy megváltoztassák fogyasztási szokásaikat/kezdjenek el spórolni/ utazzanak kevesebbet.

Ezután az újságíró azt a kérdést szegezte Gulyás Gergelynek, hogy miért nem ingyenes Magyarországon a benzin?

A miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában kiemelte, hogy az emberek életére olyan nagymértékben van hatással a háborús infláció, hogy „ahol ettől meg lehet őket óvni, azt tegyük meg.” Tehát a hatóági áras üzemanyag bevezetése és fenntartása egy jó intézkedés, hiszen ennek köszönhetően nem szabadítjuk rá az egyszeri fogyasztókra a magas piaci árakat.

Ezzel itt véget is érhetne a történet, ha a Telex pár napra rá nem jelentetett volna meg egy olyan cikket, amelyben azt sugallják, hogy Gulyás Gergely ingyen adná a benzint, pedig a bolygó védelme érdekében a spórolásra kellene ösztönöznie az embereket.

„Gulyás ingyen is adná a benzint, pedig inkább az autózás visszaszorításán kellene ügyködnie” – áll a telexes cikk címében a félrevezető, Gulyás Gergelynek tulajdonított állítás.

Az alábbi videón (2:35 percnél) látható, hogy az ingyen benzin kérdését a Telex újságírója vetette fel, és nem Gulyás Gergely javasolta. Sőt, félig viccesen reagált a felvetésre, megemlítette, hogy azokban az országokban ingyenes az üzemanyag, amelyek kőolaj-nagyhatalmak.

Ez a videó és az azt követő cikk az egyik legjobb példa arra, hogy milyen elvtelen módszerekkel operál a baloldali média. 

Ha már a szankciók iránt lelkesedő baloldali médiáról beszélünk, akkor érdemes megemlítenünk azt az ominózus esetet is, amikor az egyik 444-es újságíró arról beszélt az ATV-ben, hogy az Oroszország ellen bevezetett gazdasági intézkedések nekünk, magyaroknak is kell hogy fájjanak. Meglepő módon akkor is az olajembargóról volt szó.

A 444-es Vég Márton úgy fogalmazott, hogy „jelenleg olyan szankciót nem lehet bevezetni, amely nem fájna. Szerintem egy kicsit muszáj, hogy fájjon nekünk is. (…) Nyilván Európának fájni fog és Magyarországnak is fájni fog. Gazdasági visszaesést okoz, inflációt okoz és a GDP is visszább fog esni, de morálisan ezt tartom helyesnek!”

– emlékeztetett rá a Tűzfalcsoport.

Tovább olvasom

Médiapiac

Brutálisan veszteséges a Disney+

Közel egy milliárd dollár a streamingszolgáltató vesztesége, a veszteség mértéke 50 százalékot emelkedett tavaly óta.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szerdán éjjel jött ki a Disney+ harmadik negyedéves pénzügyi jelentése. A streamingszolgáltatóhoz tartoznak a Disney, Pixar, Marvel, Star Wars valamint a 20th Century Foxhoz tartozó filmek. Az előfizetők száma 137,7 millióról 152,1 millióra növekedett, az ebből származó bevétel is nőtt 23 százalékot, viszont a nettó veszteség a tavalyi 0,6 milliárdról 0,9 milliárdra nőtt, közel 50 százalékkal.

A veszteség növekedésnek hátterében a saját gyártású produkciók számának valamint ezek gyártási költségeinek emelkedése áll.

Növekvő veszteség = Áremelés

A növekvő veszteségek miatt a Disney+ anyavállalata egy nem túl meglepő megoldást eszelt ki: árat emelnek – számolt be róla a Mandiner.

A hazánkat és Európát érintő új árakról még nincsen információ, viszont az Egyesült Államokban a korábbi $7.99-től $10.99-re emelnek valamint bevezetnek egy új, reklámokkal tarkított csomagot $7.99-ért.

Tovább olvasom