Kövess minket!

Médiapiac

Újrahangolás: összefogás a rádiós piacon

Továbbra sem könnyű a helyzet a rádiós piacon, mégsem pesszimista Turi Árpád, a Class FM vezérigazgatója. A szakember a hamarosan hivatalosan is elstartoló Magyar Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete elnöki tisztét is betölti. Ennek kapcsán beszélgettünk vele a rádiós piaci kilátásokról és teendőkről. A szervezet egyik első feladata a hallgatottságmérés rendbetétele lesz. A Médiapiac lap cikke.

Az interjú elsőként a Médiapiac szaklap szeptember-októberi számában jelent meg, amikor az egyesület még bejegyzés alatt állt. A bejegyzés azóta megtörtént, és a szervezet kiírta a hallgatottságmérési tendert is. Az egyesület november 30-án tart sajtótájékoztatót.

Turi Árpád

Beszélgetésünkkor elvileg már elkezdődött az éves tárgyalások időszaka. Hogyan látod a rádiós piaci lehetőségeket? Hoz valamiféle pörgést az ősz és a karácsonyi felvezető időszak?

Tervezési szempontból még sehol nem tart a piac, az utóbbi években jelentősen későbbre tolódott a tárgyalási időszak. Véleményem szerint november táján indulnak el a tévés tárgyalások, bár azon a piacon is hallani lehetett olyat, hogy legutóbb egyes megállapodásokat csak márciusban kötöttek meg. A non-tv szektort érintő tárgyalások pedig egészen bizonyosan nem kezdődnek el december közepe–január eleje előtt.

Az ősz hirdetési szempontból szerencsére továbbra is aktív számunkra. A rádiós piacon két csúcsidőszak van: az őszi szeptember elejével indul és december közepéig tart, míg a tavaszi április–májusra esik, bár idén ez kitolódott júniusig. A rádiós piac dolgát nem teszi könnyebbé, hogy az egyik országos szereplő, a Neo FM nehéz helyzetben van, a legfrissebb hallgatottsági számok, amelyekre már rányomta a bélyegét a korábbi munkatársak távozása, is ezt húzzák alá.

 

Feltételezhetnénk azt is, hogy a Neo FM nehézségei jól jönnek a legnagyobb vetélytárs Class FM-nek, de gyaníthatóan nem ennyire egyszerű a képlet.

Ez számunkra csak rövid távon jó. Ebben a negyedévben mindenképpen bevételnövekedésre számítottunk, és a számok visszaigazolják ezt. Hosszú távon azonban egy erős szereplő kiesése biztosan nem kedvez a piac egészének. Úgy gondolom, ahogyan eddig, továbbra is piacvezetők maradunk, de ezt a szerepet próbáljuk úgy betölteni, hogy az a teljes rádiós piac hasznára váljon. Olyan stratégiát kell kialakítanunk, amely az összpiacra vonatkozik, mivel először a rádiós torta nagyságát kell növelnünk, hogy aztán az általunk kihasított szelet minél nagyobb lehessen. Reméljük, hogy a piac minél hamarabb konszolidálódik, és még az idén eldől, hogy mi lesz a Neo FM sorsa. Lassan a frekvenciapályázatok is olyan szakaszba jutnak, hogy tudni lehet, milyen szereplőkkel kell számolni az elkövetkező időszakban.

 

Mennyire lennének jelentős pénzügyi következményei annak, ha kiesne a Neo FM, és a Class FM egyedül maradna országos kereskedelmi rádióként?

Nagyon jelentős következményei nem lennének, de biztosan megerősödnének azok a rádiók, amelyek korábban a Neo FM-mel harcoltak bizonyos szegmensekben a hirdetési pénzekért. Lássuk be, a rádió egyedi előnyei az elmúlt tíz évben nem vesztek el, a hallgatottság nem csökkent. Összességében tehát a rádiós piacon nem történt óriási változás az elérhető fogyasztók számát, a hirdetési lehetőségeket tekintve. A hirdetők éppen arra használhatják az országos rádiókat, mint annak idején, amikor a reklámpiac még erőteljesen nőtt.

Nem tudjuk, hogy mi lesz a Neo FM-mel, de ha változás következne be, akkor arra nyilván új stratégiával kellene készülni. Mégis, én azt gondolom, hogy a rádiós pénzeket minden végkimenet esetén nagyjából a piacon tudnánk tartani. Ha kiesne a Neo FM, akkor a nagy szereplő és a hozzá kapcsolódó olyan nagy márka, mint a Bumeráng, távozása kivonhatna valamennyi pénzt, de ezt a már piacon lévő és az esetlegesen érkező új szereplők valamiképpen, például több kreativitással pótolni tudnák.

 

Hogyan változik idén a rádiós reklámköltés a tavalyi évhez képest. Megdobták a bevételeket a nyári sportesemények?

A két nagy sporteseménynek mindenképpen volt valamekkora pozitív hatása, ezt érezzük a Class FM-nél, és szerintem a többi rádió is hasonlóról tudna beszámolni. Összességében az egész reklámpiac csökkent, ki ilyen, ki olyan mértékben, de úgy vélem, a rádiós szegmens a tavalyinál nem lett sokkal kisebb. Azt gondolom, hogy elértük a gödör alját, ahonnét már felfelé vezet az út, ezen dolgozunk is. 10-15 százalékos visszaesésre számítok, ami az összpiaci várakozásokhoz képest nem rossz.

 

A legdurvább válságévekben a rádió a reklámpiaci átlagot jóval meghaladó csökkenést produkált. Azt állítod tehát, hogy ennek vége, és a szegmens relatíve nyertes pozícióba kerülhet?

Igen, a piaci átlagot nem meghaladó, sőt, akár annál kisebb mértékű visszaesésre számítok. Nyertes pozícióról nehéz volna beszélni a jelen helyzetben, de szerintem lesznek nálunk jóval nagyobb mértékben csökkenő médiatípusok.

 

Miközben fentebb arra utaltál, hogy a rádió még mindig tudja azt, amit korábban, tehát a hirdetők akár használhatnák is intenzívebben, gyakran elhangzanak tipikus ellenérvek. Ilyen például az, hogy kinek van kedve egy ennyire átpolitizált piaccal foglalkozni – ez utóbbival nehéz lenne vitatkozni. De bizonytalanságot kelt az ügyfelekben a frekvenciamizéria is. Mit tudnál ezekre az állításokra válaszolni?

Ha mindezt rásütik a rádiós piacra, akkor nagyon nehéz a helyzet, mert eleve védekező pozícióba kényszerülünk. A rádiós piac szereplői érzik, hogy nagy szükség van az összefogásra, mert ebből a gödörből csak együtt tudunk kimászni. Éppen ezért idén április–május óta folyamatosan beszélgetünk arról, hogy mit lehetne tenni. Már ennek az eredménye lesz, hogy hamarosan hivatalosan is megalakul a Magyar Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete. Az alapszabályt elfogadtuk, a bejegyzés pedig folyamatban van. Nagyon sokat várunk a szervezet létrehozásától, számba vettük a konkrét teendőket, és – ebben mindenki egyetértett – elsőként a hallgatottságmérés ügyét rendezzük.

 

Ez azt jelenti, hogy tendert írtok ki?

Igen, nagy valószínűséggel tendert írunk ki. Azt szeretnénk, ha mind az országos, mind a regionális, mind pedig a budapesti és helyi rádiókat olyan módon mérnék, amit a piac maximálisan elfogad. Fontos lenne, hogy olyan eredmény szülessen, amellyel mindenki elégedett, és amelyet mindenki kommunikálhatónak tart. Ezeket a számokat kínáljuk termékként az ügyfeleknek, ahogyan a műsorunkat a hallgatóknak. Ezért elengedhetetlen, hogy minden rádió a mérés mögé álljon, és ne forduljon az elő, hogy néhányan pár hónap után összeállnak, és felkérnek egy másik piackutató céget, amely alternatív adatokat szállít számukra.

 

Beszuszakolható egyetlen kutatásba minden fél érdeke? Nyilván költséghatékonyabb lenne, ha egy kutatócéggel dolgoznátok, de létezik olyan opció, hogy egy szolgáltatótól rendeltek meg több kutatási szolgáltatást?

Minden lehetséges, de óvva inteném magunkat attól, hogy mi írjuk a módszertant. Tudjuk értelmezni az adatokat, hiszen ezekkel dolgozunk nap mint nap, a módszertant azonban a kutatókra bízzuk. Az ő feladatuk, hogy meggyőző ajánlatot hozzanak.

 

A piackutatók a médiapiachoz hasonlóan nem épp életük legjobb időszakát élik meg, feltételezhető tehát, hogy viszonylag nyomott árakat lehet érvényesíteni. A megfelelő szolgáltatásnak azonban mindenképpen van egy minimális költségigénye, amit ki kell préselnie magából a rádiós piacnak. Erre megvan a tényleges szándék?

Igen, a szándék mindenképpen megvan a rádiós piac részéről.

 

És a pénz is megvan? Vagy ez nem annyira pénzkérdés, mint elsőre látszik?

Ez elsősorban szándék kérdése. Ha valami igazán fontos, akkor arra előkerül a pénz is.

 

Bár még a bíróság ül a bejegyzési kérelmeteken, az már tudható, hogy te leszel a rádiós szervezet elnöke. Mekkora az egyesület reprezentativitása?

Azt szeretnénk, ha mindenki része lenne ennek az összefogásnak. Az alapítók között van a Class FM, a Neo FM, az MTVA, a Juventus, a Music FM, az InfoRádió, a Gazdasági Rádió, a Lánchíd Rádió, a Katolikus Rádió, a Jazzy Rádió és a Klasszik Rádió. Emellett bízunk abban, hogy a helyi rádióknak is megfelelő képviselete lesz a szervezetben a Helyi Rádiók Országos Egyesületén keresztül. Ez azt jelenti, hogy mindenki, aki valaha bármilyen kutatást finanszírozott a rádiós piacon, része az együttműködésnek.

 

A MEME is rendelkezik rádiós tagozattal. Azzal mi lesz?

Erre a kérdésre még nagyon korai lenne válaszolnom.

 

A mérésen túl milyen témákra fókuszál a rádiós szervezet az induláskor?

Közös kommunikációval kell megjelennünk a hirdetői és az ügynökségi piacon. Kutatásokkal kell jelentkeznünk, erre utoljára évekkel ezelőtt volt példa az Igen! Rádió! révén. Edukálnunk kell a piacot, tudatosítanunk kell mind a hirdetői, mind az ügynökségi oldalban, hogy mire képes ma is a rádió.

 

Ezeknek a projekteknek egy része inkább akarat, mint pénz kérdésének tűnik.

A kutatásokhoz azért szükség lesz pénzre, de való igaz, hogy sok minden kizárólag azon múlik, hogy mennyi pluszenergiát mozgósít a piac. Én most látom a szándékot és az akaratot.

 

Tegyük fel, hogy a bíróság hamarosan bejegyzi a szervezetet, és feláll az egyesület hivatalosan is. Mennyi idő alatt lehet egy olyan programot befutni, amely kézzelfogható változást hozhat a rádiós piacon?

Bár a világgazdasági és a magyar piaci történésektől, azok kiszámíthatatlanságától nem tudunk elvonatkoztatni, azt gondolom, hogy jövő őszre már látszania kell a munkánk eredményének. Ennyi idő alatt fel kell tudnunk hívni a figyelmet a rádióra, újra képbe kell kerülnünk a hirdetőknél.

Médiapiac

Rugalmasságot ígér a műsorkvóták vizsgálatakor az NMHH

És az idei első félév médiaszolgáltatási díjait is elengedik.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Méltányosan, rugalmasan, a járvány okozta helyzetet figyelembe véve jár majd el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amikor a műsorkvóta-kötelezettségeket vizsgálja – közölte a testület Kommunikációs Igazgatósága az MTI-vel.

Azt is megerősítették, hogy a szolgáltatók mentesülnek az idei első fél évben a médiaszolgáltatási díjak befizetése alól a koronavírus-járvány miatt április 9. óta érvényben lévő kormányrendeletnek köszönhetően.

A közlemény szerint a médiatanács erről tájékoztatta a Helyi Rádiók Országos Egyesületét, amely beadványt nyújtott be a második negyedéves médiaszolgáltatási díjaik elengedéséről.

A Retro Rádió és a budapesti Sláger FM szolgáltatója ugyanezért kérelmet nyújtott be az NMHH-nak. A médiatanács esetükben megszüntette az eljárást, mivel az érintett szolgáltatók is mentesülnek az első és második negyedévi médiaszolgáltatási díjak befizetése alól – írták.

Beszámoltak arról is: a médiatanács burkolt reklámozás miatt figyelmeztette a Halom Televízió Százhalombatta szolgáltatóját, mert a Híradó egyik januári adásában egy gyógyászati segédeszközöket árusító bolt részletes bemutatásával a termékek megvételére sarkallhatta a nézőket.

A körzeti, kereskedelmi jelleggel működő 101,7 Pécs FM szolgáltatóját pedig egy januári vizsgált adáshét alapján figyelmeztették, mert a szerződéses vállaláshoz képest kevesebb szöveget, helyi közéleti, helyi mindennapi élettel foglalkozó és közszolgálati műsort, valamint több zenét sugárzott – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez, amiért a brit közszolgálati médiatársaság számos műsorát törölte Fülöp edinburghi herceg múlt heti halála után.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

II. Erzsébet királynő férje életének századik évében, múlt pénteken hunyt el a windsori kastélyban. Fülöp hercegtől szombaton vesznek végső búcsút ugyancsak Windsorban, a brit királyi család legősibb és legnagyobb rezidenciáján.

A BBC csütörtökön közölte, hogy Fülöp halála óta 109 741 nézői kifogás érkezett, elsősorban a halálhír bejelentése utáni műsorváltozások miatt. A BBC történetében még soha nem kapott ennyi nézői panaszt egyetlen esemény közvetítése sem.

A BBC a halálhír bejelentése után összes hazai sugárzású televíziós csatornáján törölte az adástervben szereplő műsorokat, és ezek helyett a herceg halálával kapcsolatos aktuális híreket, illetve emlékműsorokat és megemlékezéseket közvetített.

A jórészt kulturális, zenei és dokumentumműsorokra szakosodott BBC Four televíziós csatorna adását teljes egészében felfüggesztették múlt pénteken.

Így elmaradtak olyan rendkívül népszerű műsorok is, mint a BBC One televízió minden este milliók által nézett, 36 éve futó szappanopera-sorozata, az EastEnders, vagy a szintén óriási nézettségű MasterChef főzővetélkedő döntője, amelyet erre a hétre helyeztek át.

A médiatársaság csütörtöki beszámolója szerint a BBC One nézettsége heti összevetésben hat százalékkal, a BBC Two tévécsatornáé kétharmadával zuhant az edinburghi herceg halálhírének bejelentését követő műsorváltozások idején.

Csütörtök esti közleményében a BBC hangsúlyozta: Fülöp herceg halála komoly horderejű esemény volt, amely jelentős hazai és nemzetközi érdeklődést váltott ki.

A médiatársaság a közleményben elismerte, hogy “a nézők némelyike” nem fogadta örömmel a herceg halálának szentelt műsoridőt, és azt, hogy ez milyen hatással volt a műsorújságokban meghirdetett televíziós és rádiós programokra.

A BBC hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem hajt végre ilyen mértékű műsorváltoztatásokat gondos mérlegelés nélkül, és a meghozott döntések tükrözték azt a szerepet, amelyet a BBC nemzeti műsorszóró társaságként országos jelentőségű események idején betölt.

Tovább olvasom

Médiapiac

Kihirdették a 39. Magyar Sajtófotó Pályázat díjazottjait

A legjobb munkákból a tervek szerint szabadtéri kiállítás nyílik és évkönyv is megjelenik majd.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

A Magyar Sajtófotó Pályázat talán az egyetlen kulturális esemény Magyarországon, amelyet 39 esztendeje minden évben, rendszereken és történelmi változásokon átívelően, folyamatosan megrendeznek – emlékeztett a csütörtöki online eredményhirdetésen Bánkuti András és Szigeti Tamás, a pályázat két szervezője. Elmondásuk szerint

az idei kiírásra a tavalyinál is többen pályáztak – több mint ezerrel nőtt a beadott képek száma -, így 296 fotográfus 2515 pályaművel, összesen 7237 képpel nevezett.

A pályázat legjobb képeiből idén is megjelenik a hagyományos évkönyv, a 39. Magyar Sajtófotó Kiállítást azonban a járványhelyzet miatt rendhagyó módon szabadtéren rendezik meg, a tervek szerint a Műcsarnok mellett, majd több vidéki nagyvárosban is. A kiállítások helyszínét és pontos időpontját később közlik.

A nemzetközi zsűri tagjai voltak: Szlukovényi Tamás, a Toronto/London székhelyű Archive of Modern Conflict kurátora, a Reuters volt globális fotó főszerkesztője (elnök); Heidi Levine Izraelben élő amerikai szabadfoglalkozású fotóriporter, a Sipa Press francia fotóügynökség munkatársa; Stephane Arnaud, az AFP fotó főszerkesztője; Hannah Hess, az EPA tartalomfejlesztési igazgatója; valamint Szigeti Tamás fotóriporterként, szerkesztő, 2015 óta a Magyar Sajtófotó Kiállítás kurátora.

Szlukovényi Tamás kiemelte, hogy a koronavírus-járvány az elmúlt egy évben szinte mindenki életére rányomta a bélyegét, így elkerülhetetlenül a sajtófotó pályázat képeire is.

Nagyon sok fotós szinte terápiás eszköznek használta a fényképezőgépét, akár a saját családját is fotózva

– számolt be a zsűrielnök.

Mint azonban hozzátette, nem csak a járványhelyzetről szóló képek nyertek: az emberi problémákkal foglalkozó képek domináltak idén is, a magyar fotográfiai hagyományoknak megfelelően.

Szlukovényi Tamás üdvözölte, hogy sok női fotográfus nevezett – közülük sokan díjakat is nyertek -, valamint azt is, hogy a vidéki fotóriporterek is jól teljesítettek a pályázaton.

A MÚOSZ Nagydíjának és az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott André Kertész-nagydíjnak a nyerteseit a Magyar Sajtófotó Kiállítás megnyitóján, a tervek szerint júliusban hozzák nyilvánosságra.

A legjobb kollekcióért járó Munkácsy Márton-díjat Balogh Zoltán (MTI/MTVA) nyerte, a legjobb teljesítményt nyújtó 30 év alatti fotóriporternek odaítélt Szalay Zoltán-díjat Béres Márton (Népszava) kapta, a megyékben dolgozó, legjobb teljesítményt nyújtó fotóriporter pedig Kerekes M. István (szabadfoglalkozású) lett.

A Magyarországon készült legjobb hírképért járó Escher Károly-díjjal Hegedűs Róbertet (Magyar Hírlap) jutalmazták, a Díj a fenntarthatóság eszméjéért elismerést pedig Radisics Milán (Radex Media Group Kft.) nyerte el.

Budapest, 2021. április 15. Egy kép Balogh Zoltán (MTI/MTVA) fotóriporter A Covid-19 éve Magyarországon címû sorozatából, amellyel elsõ díjat nyert képriport kategóriában a 39. Magyar Sajtófotó Pályázaton 2021. április 15-én. MTI/Balogh Zoltán



A zsűri dicséretben részesítette Balogh Zoltánt Ápolónő éjszakai műszakban a Covid-19 osztályon című munkájáért.

A Hír, eseményfotó kategória első helyezettje Hegedűs Róbert lett, a Képriport kategória legjobb sorozatát pedig Balogh Zoltán készítette. A Mindennapi élet (egyedi) és a Mindennapi élet (sorozat) kategóriák első helyén egyaránt Móricz-Sabján Simon (Világgazdaság) végzett.

Budapest, 2021. április 15. Egy kép Balogh Zoltán (MTI/MTVA) fotóriporter A Covid-19 éve Magyarországon címû sorozatából, amellyel elsõ díjat nyert képriport kategóriában a 39. Magyar Sajtófotó Pályázaton 2021. április 15-én. MTI/Balogh Zoltán



Az Emberábrázolás-portré (egyedi) kategória első helyére Pozsonyi Roland Lászlót (168 óra, Pesti Hírlap) sorolta a zsűri, az Emberábrázolás-portré (sorozat) kategóriában pedig Nemes Tünde (szabadfoglalkozású) és Neményi Márton (nlc.hu) is első díjat kaptak.

Balogh Zoltán nyerte el a Művészet (egyedi) kategória legjobbjának járó díjat is, míg a Művészet (sorozat) kategória legjobbja Chripkó Lili Anna (szabadfoglalkozású) lett. A Sport (egyedi) kategória élén Szabó Bernadett (Reuters) végzett, a Sport (sorozat) kategória első helyére pedig Szalmás Pétert (Magyar Olimpiai Bizottság) sorolták a bírálók.

A Természet és tudomány (egyedi) kategória első helyezettje ifj. Lőrincz Ferenc (szabadfoglalkozású) lett, míg Radisics Milán (Radex Media Group Kft.) a Természet és tudomány (sorozat) kategóriát nyerte meg.

A Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia (egyedi) kategória első díjával Stiller Ákost (szabadfoglalkozású) tüntették ki, a Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia (sorozat) kategória élén pedig Sivák Zsófi (szabadfoglalkozású) végzett.

Borítókép: Egy kép Balogh Zoltán (MTI/MTVA) fotóriporter A Covid-19 osztályok Magyarországon című sorozatából, amellyel harmadik díjat nyert képriport kategóriában a 39. Magyar Sajtófotó Pályázaton 2021. április 15-én

Tovább olvasom