Kövess minket!

Médiapiac

Újra kétpólusúvá válhat a tévépiac

Nem kis izgalmakat él át a tévés piac, ám Kovács Krisztián, a hazai televíziókat tömörítő MEME elnöke szerint nem rendült meg a hirdetőknek és az ügynökségeknek a médiatípusba vetett bizalma, és 2016-ban is növekedéssel számol a költések terén.

Idén harmadik alkalommal rendezte meg a hazai tévéket tömörítő MEME a Big Picture-t, ahol a piac szereplői prezentálták a jövő évi terveiket. Több mint négyszázan jöttek el az eseményre, ami százzal több, mint tavaly. Felteszem a némileg álnaiv kérdést: még mindig ilyen izgalmas a tévés piac?

A televíziós piac kiemelt szerepe nem kérdés. Szeretném azt hinni, hogy az érdeklődés elsősorban a Big Picture-nek szólt, és annak, hogy három éve építjük ezt a rendezvényt. Ez jelentős részben igaz is, látszott az esemény előtti érdeklődésből, megkeresésekből. Nem lehet elvonatkoztatni ugyanakkor attól, hogy a tévépiacon több olyan folyamat zajlik, ami miatt az érdeklődés középpontjába került. Sor is került nagy bejelentésre a Big Picture-ön. (Az Atmedia bejelentette, hogy a közmédia csatornái is a portfóliójába kerülnek, a nem sokkal később színpadra lépő MTVA-vezér azonban azt mondta, ez még nem lefutott meccs. Nemrégiben azonban hivatalossá vált: az Atmedia megvette az MTVA 2016-os reklámidejét – a szerk.)

Izgalomban nem volt hiány, és hallgatóságban sem. Az alapján, ami elhangzott, merre tart, milyen állapotban van a tévés piac?

A televízió szerepe vitathatatlan, és nincs jele annak, hogy ez változna a jövőben. A hazai piac rendkívül izgalmas, a tartalmi kínálat pedig fantasztikus. Ez volt az első alkalom, amikor külföldi előadót hívtunk: egy brit szakember, David Brennan (Media Native) tartott tanulságos prezentációt arról, hogy a lineáris televíziózás még mindig meghatározó a közönség életében. Hiába beszélünk lassan egy évtizede a digitalizációról, a néző még mindig analóg üzemmódban van, és a fogyasztott tévés tartalom csupán elenyésző részben nem lineáris. Ez a kitekintés azért volt érdekes, mert a brit Európában a legfejlettebb televíziós piac, ami most ott történik, nagyjából az vár ránk itthon az elkövetkező években, s a prezentáció és az előadó személye is inspiráló volt.

Ami a magyarországi csatornák és sales house-ok előadásait illeti, a tartalom és a színvonal szerintem egyre jobb. Aki ott volt, ígéretünkhöz híven átfogó képet, benyomást kaphatott a hazai piacról. Talán még mindig sok az adat a prezentációkban, de jól támogatják a fő üzenetet, hogy a televízió még mindig fontos eszköz.

Kovács KrisztiánNézze meg Kovács Krisztián teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Erről győzködni kell-e a hirdetőket, ügynökségeket? Még mindig erre a médiatípusra költik a legtöbbet.

Nem arról kell őket meggyőzni, hogy a tévé még mindig költséghatékony, és jól működik. A Big Picture létrehozásakor azonban az is szempont volt, hogy a marketingkommunikációs döntéshozók nem feltétlenül abban a közegben mozognak, mint a célcsoportjuk. Az ő körükben messze a lakossági átlagot meghaladó a digitális eszközök, az okoskütyük használata.

Tehát az olyan kliséket kell kezelni, hogy „ki nézi ma már a Barátok köztöt”?

Például. Az ilyen vélekedések tudat alatt hatással vannak a döntéshozókra még akkor is, ha egyébként úgy gondolják, hogy kizárólag az adatok alapján tájékozódnak. Nem árt időnként rávilágítani arra – amellett, hogy a tévé még mindig tömegeket mozgat meg, és még mindig gyorsan és költséghatékonyan lehet vele nagy elérést szerezni –, hogy az emberek egyszerűen imádnak televíziót nézni.

Nagy-Britanniában fut egy formátum, melyben családok nappaliját kamerázzák be, és a műsor abból áll, hogy átlagembereket látunk, miközben tévét néznek. Nagyon tanulságos szembesülni azzal, hogy az emberek ugyanúgy érzelmileg reagálnak a reklámokra, mint bármilyen más tartalomra.

Ahogyan arra utaltunk már, nemcsak a televízió mint médiatípus érdekessége vonzott be idén négyszáz résztvevőt, hanem azok az izgalmak és bizonytalanságok is (például kié a TV2?), amelyek a Big Picture-ön is érzékeltették a hatásukat. Ezek a kérdések mennyire befolyásolják a tévés piac megítélését és a költéseket?

Az időzítés a tárgyalási időszak miatt nem szerencsés, de én inkább csak azt látom, hogy a piaci szereplők kivárnak. Nem gondolom, hogy a bizonytalanság a teljes piacra kivetülne, vagy a hirdetők, ügynökségek azt a következtetést vonnák le, hogy a tévé már nem olyan erős eszköz, mint korábban volt.

Ettől függetlenül a tévépiaci kavarodás a szegmens minden szereplőjét és ezen túlmenően a többi médiatípust is érinti. Amíg ugyanis a televíziós tárgyalások nem zárulnak megnyugtatóan, addig a többi médiatípust valamelyest „jegelik”.

Emiatt mondtam, hogy az időzítés nem szerencsés, és remélem, hogy minél hamarabb pont kerül a kérdéses ügyek végére.

Ennél izgalmasabb a tévépiac szerkezeti átalakulása. Úgy tűnik, hogy ismét erősen kétpólusú televíziós piac alakul ki. Tíz-tizenöt éve egyszer volt már ilyen a nagyon erős RTL-lel és TV2-vel. Aztán a fragmentáció miatt a nagy csatornák közönségaránya csökkent, és komoly csatornacsaládok nőttek ki. Most visszajutni látszunk a kétpólusú piachoz, csak nem két tévéadó, hanem két portfólió áll egymással szemben. A koncentráció azonban nemcsak a sales house-okat érinti, tulajdonosi szinten is zajlik, például az SPTN megvette a Viasatot. Ki tudja, meddig tart ez az időszak, lehet, hogy három-öt év múlva megint ellenkező irányt vesz majd a piac.

Bár az idei televíziós reklámköltési adatokra jövő februárig várni kell, bizonyos trendek már most is világosak. Hogyan alakult 2015 a televíziós reklámpiac számára?

Öt év után tavaly nőtt először a televíziós reklámpiac, ami nagyon pozitív fejlemény volt. A bővülés mértéke ráadásul 2014-ben 10 százalékot tett ki. Abban nem vagyok biztos, hogy ezt az arányt idén meg lehet ismételni, de jók az esélyek, hogy ismét növekedést mutasson a tévés piac, az első fél év legalábbis ezt a várakozást támasztotta alá. Szeptemberben volt egy nonszpot témájú rendezvényünk, és az érdeklődés visszajelezte azt, ami a költések szintjén is látszik, tudniillik hogy egyre többen fordulnak a nonszpotmegoldások felé. A másik meghatározó trend a kábelcsatornák előretörése.

A reklámadó és a bónusztörvény alaposan felforgatták a médiacégek életét. A tévés piac mozgásterét ezek mennyiben határozzák meg jelenleg?

A reklámadó története tavaly indult, a jelenlegi változat ugyanakkor már idén született meg. Természetesen nagyon negatívan érinti a televíziókat, bár van, akit nem olyan mértékben, mint az eredeti tervek szerint tette volna, van viszont, akit sokkal inkább. Úgy vélem, hogy a reklámadó minden piaci szereplő gazdálkodásába beépül, terveznek vele. Ettől függetlenül természetesen a MEME nem támogatta és soha nem is fogja támogatni ezt az adót.

A bónusztörvény, amely idei fejlemény, kevésbé érinti a televíziókat, mivel a jelen változatában elsősorban a hirdetők és az ügynökségek viszonyát szabályozza. A törvény következményeképpen eggyel transzparensebb piaci helyzet állhat elő.

Mit vársz 2016-ra vonatkozóan? A makroszámok egyelőre jók, jön a foci-Eb és az olimpia, az állam sem látszik visszafogni a reklámköltését, a jogi környezet viszont finoman szólva is hektikus. Mi lehet ezen ellentétes tényezők eredője?

Ki ne felejtsük a terjesztési díj körüli bizonytalanságot, ezzel kapcsolatban azt vártuk, hogy már idén pont kerülhet a kérdés végére, de a jelen állás szerint a döntés a jövő évre fog tolódni. Az állami költések növekedésre gyakorolt hatását már tavaly is elemeztük, és ez kisebbnek tűnik, mint a közhiedelem alapján gondolnánk. A 2014-es évet már pozitívan befolyásolta a foci-vb, jövőre az Eb és az olimpia hasonlóan dinamizálhatják a költéseket. Az állami reklámkiadások hatásánál pedig sokkal fontosabb lesz, hogy a tévéből kivonult márkák közül mennyi lesz képes visszatérni.

A nonszpot kapcsán már szóba került az innováció. Az idei Big Picture-ön mintha visszafogottabban dobálóztak volna a szereplők a piaci fejlesztésekkel, mint tavaly. Van-e tere az innovációnak, vagy nem olyan időket élünk?

A tévék részéről szerintem megvan a kísérletező kedv. Sok esetben egyszerűen nehéz újat mutatni, de az, hogy a nonszpot évek óta nő, azt jelzi, hogy a hirdetői oldal is nyitott bizonyos mértékig az innovációra. Például idén a főműsoridőben is megjelentek a szponzorfinanszírozott műsorok, amelyek eddig jellemzően a szombat délelőtti sávban futottak.

2014-ben szűken, de még mindig a tévé vezetett az online előtt, azaz a legnagyobb szeletet hasította ki a reklámtortából. Lesz-e idén helycsere?

Nem lennék nagyon meglepve, ha lenne, bár nagyon örülnék, ha a tévé megtartaná a vezető helyét. Tavaly úgy tudott a tévé nőni, hogy valamennyit javított a részesedésén is. Annyit azért érdemes megjegyezni, hogy a televíziópiaci adatok mind valós bevételi számokon alapulnak, az online szegmensnen viszont sok a becslés. Ráadásul az online növekedés zöme a globális szereplőknél landol.

Médiapiac

Burkolt reklám miatt milliós bírságot kapott a TV2

Rádiós pályázatok kapcsán is hozott döntéseket a Médiatanács.

Közzétéve:

Az NMHH kommunikációs igazgatóság csütörtökön azt közölte az MTI-vel, a TV2 szolgálatója azért kapott 1,2 millió forintos büntetést, mert a Mokka egy októberi adásában a műsort támogató divatüzlet termékeiről olyan részletes információt közölt, hogy ezzel vásárlásra sarkallta a nézőket. Ilyet a törvény csak reklámblokkban engedélyez – tették hozzá.

A rádiós pályázatokról azt írták, a médiatanács eredménytelennek nyilvánította a Berettyóújfalu telephely kisközösségi használatára kiírt rádiós pályázati eljárást, ugyanis a benyújtott pályázati ajánlat érvénytelen volt.

A testület elvégezte a Budapest 98,0 MHz körzeti frekvencia közösségi használatára beadott ajánlatok alaki vizsgálatát, és pályázati nyilvántartásba vette a Match Point Official Kft.-t.

A grémium elfogadta és pénteken teszi közzé honlapján a Szekszárd 104,5 MHz és a Salgótarján 99,3 MHz helyi frekvencia pályázati felhívásainak tervezetét közösségi jellegű használatra.

Tovább olvasom

Médiapiac

Őrizetbe vette a HírTv tudósítóját a svéd rendőrség

Fel sem szólították a riportert, hanem azonnal a kihallgatószobába vitték.

Közzétéve:

Pixabay

Bugnyár Zoltán a rendőrség uppsalai székháza előtt éppen a szerdai késes támadásról forgatott, amikor két egyenruhás felszólítás helyett azonnal a kihallgatószobába vitte – közölte a HírTv, hozzátéve, hogy munkatársukat nem engedték telefonálni, két órán át őrizetben tartották, és a járvány elleni védekezéshez használt maszkot is le akarták vetetni róla.

Mint írják, Bugnyár Zoltán ellen védett objektum elleni bűncselekmény vádjával eljárást indítottak annak ellenére, hogy felmutatta a sajtóigazolványát.

Tovább olvasom

Médiapiac

Öncenzúrával védekeznek a felbőszült internetezők ellen

Félti a fiatal írók generációját egy Nobel-díjas író, aki szerint fiatal kollégái közül sokan félnek a szabad véleménynyilvánítástól. A Nobel-díjas szerző szerint emiatt sokan eleve cenzúrázzák írásaikat.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/Neil Hall

Önmagukat és a munkájukat cenzúrázzák félelemből a fiatal szerzők – állítja Kazuo Ishiguro, aki szerint számos szerző fél az egyre nagyobb teret nyerő cancel culture-től.

A Nobel-díjas, japán származású író a félelem légköreként jellemezte a helyzetet. Úgy látja, hogy a fiatalok amiatt aggódnak, hogy az internetes felbőszült tömeg őket is megtalálja majd, és megkeseríti az életüket.

Ishiguro a BBC-nek beszélt arról, hogy félti a fiatal írók generációját, akik még nem alapozták meg karrierjüket.

Ők szerinte inkább elkerülnek egyes témákat vagy szempontokat az írásaikban, hogy ne kerüljenek kereszttűzbe. Kazuo Ishiguro arról is beszélt, hogy sokszor már az is baj, ha az írók olyan témát boncolgatnak, amivel kapcsolatban nincs tapasztalatuk.

Ilyen alapon támadták például többen is Jeanine Cummins Amerika földje című könyvét, amiben az írónő a migrációról írt, valamint Amélie Wen Zhao-t, aki a rabszolgaságról írt Blood Heir című művében.

A Nobel-díjas szerző szerint a fiatalok közül sokan azt érezhetik, hogy az ő karrierjük és a jó hírnevük jóval törékenyebb, és nem akarnak kockáztatni. Ishiguro minderről annak kapcsán beszélt egyébként, hogy egyre több szerzőt kritizálnak a személyes véleményük miatt, amivel veszélybe kerül a szólásszabadság – utalt a Harry Potter könyvek írója, J.K. Rowling esetére.

Ishiguro szerint az íróknak úgy kellene érezniük, hogy szabadon írhatnak akármilyen szemszögből, és bemutathatnak mindenféle nézőpontot.

Hozzátette, hogy ő maga is az első könyvét férfi létére egy nő szempontjából írta.

Az online támadásoknak valóban egyre többen esnek áldozatul a szerzők, professzorok közül. Ez történt J.K. Rowlinggal is, aki egy ironikus posztjában nem értett egyet azzal, hogy egy cikkben úgy fogalmaztak „menstruáló személyek”, nem pedig nők, pedig menstruációja csak a nőknek van.

Ezután az írónőt transzfóbnak nyilvánították, és az ellenségei új könyvének megjelenése után azt is kikezdték. Szeptemberben gyalázkodó kommentekkel keltették halálhírét Rowlingnak, miután a Troubled Blood című új bűnügyi regényében egy nő titokzatos eltűnésének a hátterében egy transzvesztita sorozatgyilkost sejtettek – írja a V4NA Hírügynökség.

Tovább olvasom