Kövess minket!

Médiapiac

Újabb vidéki városokban hallgathat el a Klubrádió

A Médiatanács felmondja a Klubrádió gyöngyösi, kecskeméti és debreceni frekvenciára szóló műsorengedélyét. Nem ez az első vidéki frekvencia, ahol elnémul a Klubrádió.

Az NMHH Médiatanácsa a tegnapi napon újra napirendjére tűzte az NMHH-val a fővárosi frekvencia miatt évek óta számtalan jogvitában álló és a pereit a bíróságokon sorra megnyerő Klubrádió gyöngyösi, kecskeméti és debreceni vételkörzetre szóló műsorengedélyének ügyét. A hatóság munkatársai megállapították, hogy a Klubrádió nem fizette ki az éves frekvenciahasználati díjat ezen frekvenciákra, ezért úgy határoztak, felmondják a beszélgetős rádió műsorengedélyeit az érintett területeken.

A hatóság közleménye azt hangsúlyozta, hogy ők mindent megtettek a rádió megmentése érdekében, hiszen a kecskeméti frekvenciájáért fizetendő éves díjat a Médiatanács 11 millióról 3 millió forintra, míg debreceni frekvenciája díját 8,5 millióról 4,1 millió forintra csökkentette korábban. A díjakat azonban a médiacég mostanáig nem egyenlítette ki, amivel szerződésszegést követett el. A hatóság azt is állítja, hogy szerinte “a Klubrádió tulajdonosa saját maga kívánja abbahagyni a rádiózást a vidéki frekvenciákon”, “a médiavállalkozó láthatólag mégsem érdekelt a rádiók további működtetésében”.

Az NMHH szerint a kialakult helyzetben nem volt más lehetősége, mert a “rádióadók megmentése érdekében nem áll rendelkezésére több jogállami eszköz, és minden ez irányú további próbálkozása súlyosan sértené a rádiós piac etikusan működő szereplőinek érdekeit, a diszkriminációmentesség és az esélyegyenlőség elvét”.

Gazdasági ellehetetlenülés?

A Klubrádió azután került különösen nehéz gazdasági helyzetbe, hogy a legfontosabb térségben, Budapesten csak ideiglenes frekvencián sugározhat a 95,3 MHz-en. Két fővárosi frekvencia ügyében is pert indítottak az elmúlt években az NMHH-val szemben, ám eddig hiába nyerte meg egymás után a pereket a rádió (a perek fele már jogerős is), az NMHH mégsem kötötte meg az állandó műsorengedélyt a rádióval. A rádió súlyos anyagi gondokkal küzd, hiszen a hirdetőket elriasztja a frekvencia ideiglenes jellege (így az éves reklámtervek összeállításakor nem tudnak velük számolni), ráadásul az állami tulajdonú cégektől, intézményektől, illetve ezek beszállítóitól a 2010-es kormányváltás óta nem érkezik hirdetés a rádióhoz, így a rádió a fennmaradás érdekében adománygyűjtésre kényszerül a hallgatóitól, támogatóitól.

A Klubrádió történetében nem ez a első eset, hogy elnémul valamelyik vidéki frekvencián. 2011-ben az ajkai, balatonfüredi, keszthelyi, pápai és veszprémi frekvenciáin szűnt meg a Klubrádió adása.

Így látja a Klubrádió

A Klubrádió az ügy kapcsán néhány napja azt írta közleményében, hogy “a Klubrádió és hálózatos partnerei, köztük a Lokomotív Rádió Kft. és a Partner Rádió Kft., immár harmadik éve érzik folyamatosan saját bőrükön a Médiatanács elszánt és cinikus igyekezetének következményeit, annak az áldatlan tevékenységnek a konzekvenciáit, amelynek kizárólagos célja a Klubrádió elhallgattatása, tönkretétele. A Médiatanács azzal, hogy nem hajtja végre a jogerős ítéleteket, kárt okoz a Klubrádiónak és partnereinek.” A médiacég azt hangsúlyozta, hogy jogvitájukban a hatósággal eddig 6 alkalommal született a Médiatanácsot elmarasztaló ítélet, ezek közül 3 már jogerős. “Ezek legfőbb közös eleme a Médiatanács jogellenes, a törvényi előírásokat semmibe vevő tevékenységének következetes rögzítése. Mindezek ellenére a Lokomotív Rádió Kft. és a Partner Rádió Kft. megkísérelt partnerként tekinteni a Médiatanácsra, ezért a fentiek szerinti, működésüket ellehetetlenítő, károkozó tevékenységet tapasztalva nem indított azonnal kártérítési pert a Médiatanács ellen. Egyeztetésre invitált ehelyett azzal a céllal, hogy a Médiatanács műsorszolgáltatási díj-követelései és a Médiatanács sokszorosan jogsértő tevékenységének a Lokomotív Rádió Kft-t és a Partner Rádió Kft-t súlyosan hátrányosan érintő kihatásainak ellentételezése jogállami keretek között történjék meg. A Médiatanács a válasszal mindeddig adós maradt, ahogyan harmadik éve utasít el minden tárgyalási kezdeményezést a Klubrádióval, folytatva az újabb törvénysértések és a már megszületett bírósági ítéletek semmibevételének gyakorlatát.”

A Klubrádiót felháborította az is, hogy az „üzleti érdekek tiszteletben tartására” hivatkozva a Médiatanács elhallgatja, hogy “a számára kedves rádiós vállalkozások mekkora díjcsökkentéseket kaptak az elmúlt időszakban, a Klubrádió hálózati partnereit ez a nyugodt sugárzási környezet láthatólag viszont nem illeti meg, hiszen miközben a Klubrádió kivételével az ország összes kereskedelmi rádiójának titkolt mértékben csökkentették a frekvenciadíját, addig kizárólag e két műsorszolgáltató szerződéses adatait publikálták.”

Médiapiac

Öngólokat lő a baloldali sajtó a Pegasus-ügyben

Ismét kiderült az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán, hogy a baloldali sajtó azt sem tudja miről ír vagy beszél.

Közzétéve:

A borítóképen Kálmán Olga. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Előbb a 444.hu nevezte Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztert „az elhárítás vezetőjének” – miközben az Pintér Sándor –, majd nem sokkal később a baloldal saját maga akadályozta meg egy országgyűlési tényfeltáró bizottság felállításának lehetőségét, mivel Kálmán Olga DK-s politikus feljelentést tett, és olyan ügyben amelyben nyomozás folyik, nem lehet létrehozni tényfeltáró bizottságot.

Pintér Sándor belügyminisztert kérdezte az RTL Klub riportere arról, hogy Magyarország vásárolt-e az izraeli kémszoftverből. A miniszter válasza pontos és tényszerű volt – emlékeztetett az Origo.

Azt mondta a riporternek, hogy akár mindketten bajba kerülhetnek, ha érdemben válaszolna, ugyanis ez az információ államtitok, amit ha a miniszter megsért, akkor a riporter felbujtó lehet. Az ellenzéki sajtó Dobrev Klárát idézve azonnal hisztérikus hazudozásba kezdett, azt írva: „a miniszter megfenyegette az újságírót”. 

Pedig mindössze annyi történt, hogy Pintér Sándor figyelmeztette a riportert a hatályos törvényekre. A hazai jogszabályok ugyanis a titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit kiemelt védelemben részesítik.

Az arra jogosult szervek által használt titkos információgyűjtő eszközök és módszerek összessége, azok műszaki-technikai adatai a 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatnak tekinthető.

A Büntető Törvénykönyv (Btk. 265.§ (1) bekezdés b pont) szerint aki minősített adatot jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé tesz minősített adattal visszaélés bűncselekményét követi el, és akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A Btk. szerint a felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A felbujtó esetében is az elkövetőre irányadó büntetési tételt kell alkalmazni. Egyébként a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény is leszögezi, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást.

Mindebből az következik, hogy a belügyminiszter válasza világos és tényszerű volt, semmilyen fenyegetést nem tartalmazott.

Mint ismert, a baloldali sajtó az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán azzal vádolta meg a kormányt, hogy törvénytelenül hallgatott le ellenzéki és kormánypárti politikusokat és újságírókat.

Az állításokat még közvetett bizonyítékokkal sem sikerült alátámasztaniuk, az ügyben eddig született tényszerű cikkekben több a kérdés, mint a válasz. Ennek ellenére a baloldal a megalapozatlan állításokra lényegében egy lejáratókampányt konstruált – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Két éve befejezték a tévésorozatot, de nem tudott róla senki

Jövőre, a 25. évaddal véget ér az Arthur című rajzfilmsorozat, amelynek a gyártása egyébként már két évvel ezelőtt leállt.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Arthur című, itthon is látott rajzfilmsorozat alkotója, Kathy Waugh mintegy véletlenül árulta el egy friss interjúban, hogy a szérián már régóta nem dolgoznak, a stáb már két éve megtartotta a gyártást lezáró partit.

A sorozat ezzel együtt még képernyőn van, a PBS várhatóan 2022 telére jut el az utolsó epizódig – derült ki Jason Szwimmer podcastjában, a Finding DW-ban.

Az Arthur nevű földimalacról szóló történeteket Waugh 1996-ban kezdte el gyártani Marc Brown könyvei alapján: a sorozat így a 25. évaddal ér majd véget, ami rekordnak is számít az amerikai televíziózásban, hiszen a gyerekeknek szóló rajzfilmsorozatok közül korábban egyik sem futott még ilyen sokáig – számolt be róla az Origo.

Tovább olvasom

Médiapiac

Remek nézettséggel tért vissza a Szerencsekerék a TV2-re

A legendás vetélkedő július 19-én tért vissza a TV2 képernyőjére megújult formában, Kasza Tibi műsorvezetésével.

Közzétéve:

TV2

Az első heti nézettségi adatok alapján elmondható, hogy a Szerencsekerék az első öt adással átlagosan a legnézettebb műsor volt a saját idősávjában mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, 4+ és 18-49) – közölte a csatorna PR osztálya.

A kereskedelmileg fontos 18-59 évesek körében az első öt adás átlagosan 14,9%-os közönségarányt ért el, a teljes lakosság körében 16,2 százalékot, a 18-49 év közöttiek esetében pedig 15,4 százalékot. A Szerencsekerék idősávjában az RTL Klub volt a második legnézettebb csatorna a vizsgált korcsoportokban (A18-59: 12,7%; A4+: 12,4%; A18-49: 13,5%).

Érdekesség, hogy a fiatalabb nézők is nagy arányban kapcsoltak a műsorra, annak ellenére, hogy a Szerencsekerék 2001-ben, 20 éve volt utoljára a TV2 képernyőjén. Vagyis nem csak a nosztalgia játszott szerepet a választásban, hiszen a 13-17 év közötti nézők életkorukból adódóan nem emlékezhetnek a régi TV2-es adásokra, mégis 19,4%-os átlag közönségarányt ért el a Szerencsekerék ebben a nézői szegmensben.

A teljes lakosság körében a legnézettebb adás a hétfői volt, 677 ezres átlagos nézőszámmal (AMR).

2021 júliusa részben a sporteseményekről szól, a Labdarúgó-Európa-bajnokság a hónap elején és a pénteken elstartolt Olimpia kiugró nézettségi adatokat produkál. Emellett azonban fontos megjegyezni, hogy havi átlagban a TV2 a legnézettebb csatorna mindhárom kiemelt korcsoportban és a TV2 Csoport is tartja piacvezető pozícióját júliusban.

A csatornák rangsora átlag közönségarány alapján, teljes napra vetítve a 18-59 évesek körében: TV2: 7,4%, RTL Klub: 7,1%, M4 Sport 5,2% (vizsgált időszak: 2021. július 1-25.) A csatornacsaládok versenye ebben az összehasonlításban: TV2 Csoport: 21,6%, RTL Magyarország: 18,5%, MTVA 9,9%.

Borítókép: Sydney van den Bosch és Kasza Tibor

Tovább olvasom