Médiapiac
Újabb pert nyert a Klubrádió a hatóság ellen
A Fővárosi Ítélőtábla részben hatályon kívül helyezte a Médiatanács határozatát. Új pályázat nem lesz, de újbóli döntés igen.
A nyertes pályázat alaki hibája miatt részben hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának azt a határozatát, amellyel az Autórádió Műsorszolgáltató Kft.-t nyilvánította a budapesti 95,3 MHz-es frekvencia nyertesének – írja az MTI. Az ítélőtábla a hatályon kívül helyezett részben új eljárásra kötelezte a Médiatanácsot. A döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs.
A bíróság a közigazgatási eljárásban megállapította, hogy az Autórádió pályázata nem felelt meg a formai követelményeknek, mert az nem volt a pályázati kiírás formai követelményeinek megfelelően aláírva.
A Klubrádió által indított perben született döntés azt jelenti, hogy a médiahatóságnak nem kell megismételnie a pályáztatást, de új határozathozatala során vizsgálnia kell az érvénytelenséget, és új döntést kell hoznia a nyertest illetően. A pontozás értelmében az Autórádió 66, míg a második legmagasabb pontszámot elért Klubrádió 65 pontot kapott a lehetséges 71-ből.
A szerdai döntésre az NMHH úgy reagált, hogy ily módon lezárult a frekvenciát érintő vita. “A Médiatanács bizonyos volt benne, a bírósági ítélet pedig igazolta, hogy a Budapest 95,3 MHz-es frekvencia nem a Klubrádió kizárólagos tulajdona. A tárgyalás során bizonyossá vált, hogy a pert elindító Klubrádió olyan hiba miatt támadta versenytársát, amihez hasonlót maga is elkövetett. Ez a tárgyaláson is elhangzott. A bíróság mai jogerős döntése alapján valószínűsíthető, hogy kérdésessé válik több rádió pályázatának érvényessége is. A Médiatanács, ahogyan eddig, a jövőben is a törvény betűjének és szellemének megfelelő módon látja el feladatát” – olvasható a közlésben.
Erre a Klubrádió válaszközleményében úgy reagált, hogy a Médiatanács ismét negligálja a valóságot kommunikációjában. Álláspontjuk szerint ez három pontban bizonyítható: “1. A Bíróság annak kérdésében, hogy a Klubrádió kizárólagos tulajdonosa-e a frekvenciának, már csak azért sem hozhatott ítéletet, mert ilyet senki sem állított. 2. Nem válhatott bizonyossá a tárgyalás során, hogy a Klubrádió elkövetett volna olyan hibákat, amilyeneket az Autórádió Kft. Egyrészt azért, mert ez nem volt a per tárgya, másrészt azért, mert ez nem is igaz. 3. Az ítélet lényege, hogy a Bíróság a törvény betartására kötelezte a Médiatanácsot, tehát az ő törvénytiszteletre vonatkozó önvallomása csak a jövőre értelmezhető”.
Nemrég a Klubrádió egy másik perben is nyert a médiahatóság ellenében. Abban a perben a Fővárosi Törvényszék elsőfokú, nem jogerős ítélete gyakorlatilag létrehozta a 92,9 MHz-es frekvenciára az NMHH Médiatanácsa és a Klubrádió közötti műsorszolgáltatási szerződést.
Médiapiac
Varga Judit: Magyarországon médiapluralizmus van (videó)
A Brüsszelből is támadott magyar sajtószabadság kapcsán Varga Judit a HírTV-nek arról beszélt, hogy Magyarországon médiapluralizmus van.
A Magyar Nemzet cikkében felidézi, hogy a Telex összeszedte a kormány eddigi megnyilatkozásait a szuverenitásvédelmi törvényjavaslat sajtót érintő rendelkezései kapcsán. Bár Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter határozottan leszögezte, hogy az új törvényjavaslat nem fogja érinteni a sajtószabadságot, más baloldali portálokhoz hasonlóan a Telex is az aggodalmát fejezte ki – írják.
A portál külön felidézi Varga Judit volt igazságügyi miniszter válaszát is a törvényről és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosításról szóló keddi vitanapon. Varga Judit ugyanis azt mondta:
Határainkon belül pedig az idegen érdekek kiszolgálóit kell rendre visszavernünk, akik nagy, nemzetközi NGO-hálózat által, guruló dollárok segítségével vagy éppen a fősodratú, progresszív, liberális médián keresztül próbálják aláásni a magyar érdekérvényesítést
– idézi a 444.hu. Azonban a politikus az idegen érdekek kiszolgálóit titulálta visszaszorítandónak, nem pedig a szintén említett liberális médiát – kérdéses, hogy miért vonatkoztatja az előbbi megjelölést magára a dollármédia több sajtóorgánuma is.
Ezekre az aggályokra reagálva a Hír TV műsorában Varga Judit elmondta, hogy Magyarországon külföldi befolyásszerzési kísérletek zajlanak, ezt szeretné megakadályozni a magyar jogalkotó, összhangban az európai szabályozási irányokkal.
A Brüsszelből is támadott magyar sajtószabadság kapcsán hangsúlyozta:
Magyarországon médiapluralizmus van, amit mi sem bizonyít jobban, mint a személyét ért folyamatos és következmények nélküli álhírek terjesztése az egyik legnagyobb baloldali sajtóorgánumtól, a Telextől.
Borítókép: Varga Judit, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke
Médiapiac
Szakmai aggályok merülnek fel a magyar médiaszabadságról szóló jelentéseknél
Tárgyi tévedések, módszertani következetlenség és egyoldalúság érhető tetten több, nemzetközi szervezetek által publikált, a magyarországi sajtószabadságot és médiaviszonyokat elemző jelentésben is a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tanulmánya szerint.
Az NMHH az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében azt írta, minden olyan kezdeményezést örömmel fogad, amely a médiaszabadság helyzetét kívánja felmérni. Emellett azonban fontosnak tartja felhívni a figyelmet arra is, ha az ilyen jelentésekkel, rangsorokkal kapcsolatban szakmai és módszertani aggályok merülnek fel.
A 2011 óta megjelent számos jelentés áttekintése után megállapítható, hogy
a rangsorok sokszor megkérdőjelezhető módszertant alkalmaztak, gyakran előfordult, hogy csak néhány szakértőt kérdeztek meg, ami így kevéssé megalapozott indokolást eredményez, sok esetben a pozitív jelenségek elhallgatása mellett
– összegezték az e jelentéseket elemző tanulmányban.
Közölték:
a jelentésekben többször is szó szerint ugyanaz a szöveges indokolás olvasható, annak ellenére, hogy különböző éveket mutatnak be.
Példaként említették, hogy az Európai Unió (EU) által támogatott Média Pluralizmus Monitor jelentéseinél szinte ugyanazt a szöveges indokolást fűzték a 2017-es felmérésben a kisebbségek médiahozzáférését vizsgáló indikátor 75 százalékos magas kockázati minősítéséhez, mint 2016-ban, amikor 25 százalékos kockázatot állapítottak meg.
Az NMHH kiemelte, hogy
bizonyos esetekben az indokolások nem is az általuk vizsgált időszakban bekövetkezett eseményeket értékelik.
A 2021-es Média Pluralizmus Monitor jelentésében számonkérik például egy 2022-ben elfogadott EU-rendelet végrehajtását. A Freedom House 2011-es évet vizsgáló sajtószabadság-jelentése pedig az akkor még meg sem alakult Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal kapcsolatban előre azt állította, hogy az korlátozza majd az információszabadságot.
A hatóság szerint a jelentések elkészítésében részt vevő szerzők és szakértői csoportok kiegyensúlyozottsága vagy kellő sokszínűsége is megkérdőjelezhető. A Média Pluralizmus Monitor esetében a jelentéseket írók és egyben a pontozást végzők köre több alkalommal is egy-egy egyetemi tanszék vagy szerkesztőség munkatársaira korlátozódott, miközben a független szakértők számára nem biztosítottak érdemi befolyást az értékelésre.
Hozzátették: hasonló példát szolgáltatnak a Freedom House internetszabadságot vizsgáló jelentései, amelyekben Magyarország pontozását és szöveges értékelését az elmúlt két évben “a hazai helyzettel szembeni korántsem elfogulatlan kritikáiról ismert” Társaság a Szabadságjogokért egyetlen munkatársa végezte el. A Riporterek Határok Nélkül pedig nem is közöl információt a jelentések készítőiről – ismertették a tanulmányban.
Az NMHH a tanulmányban kitért arra, hogy
a riportokat alátámasztó forrásoknál is egyoldalúság figyelhető meg: a jelentések láthatóan nem törekednek arra, hogy körültekintően, több nézőpontból vizsgálódjanak.
További szakmai hiányosságként említették, hogy például a Freedom House Freedom in the World jelentései 2015 és 2020 között egyetlen magyar forrásként a politics.hu weboldalra hivatkoztak, az internetszabadságról szóló jelentés pedig egy mindössze néhány piacvezető médium árbevételét figyelembe vevő tanulmány alapján von le következtetést a teljes online médiapiacon tapasztalható politikai befolyás mértékére nézve.
Az NMHH honlapjáról letölthető tanulmányban további példák olvashatóak a Freedom House, a Riporterek Határok Nélkül, a Média Pluralizmus Monitor, az UNESCO és mások Magyarországot érintő jelentéseivel kapcsolatban.
“A hatóság bízik benne, hogy konstruktív kritikájával hozzájárul, hogy a jövőben szakmailag megalapozottabb és kiegyensúlyozottabb, a valósághoz közelítő jelentések szülessenek a magyar médiaviszonyokról” – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
December 6-tól vadonatúj részekkel folytatódik a Szerencsekerék
Kasza Tiborral és Sydney van den Bosch-sal december 6-tól vadonatúj részekkel folytatódik a Szerencsekerék. A TV2 népszerű vetélkedője most is szórakozató és izgalmas, sokszor érzelmekkel teli pillanatokat tartogat azok számára, akik figyelemmel kísérik a műsort. A tét ismét óriási, többmilliós összegek forognak kockán a fődíj játékban.
Hétköznap esténként folytatódnak a Szerencsekerék adásai, amelyekben most is 2 civil versenyző és 1-1 sztár teszi próbára tudását és szerencséjét, és száll harcba a mesés nyereményekért. A felhőtlen szórakozás mellett ezúttal is hatalmas a tét, hisz többmilliós nyeremények találhatnak gazdára a fődij játékban – derül ki a TV2 közleményéből.
A soron következő új adásokban többek között olyan sztárvendégekkel találkozhatnak a nézők, mint: Gelencsér Tímea, Baby Gabi, Caramel, Kiss Gergely, Dolhai Attila, Noszály Sándor vagy Sági Szilárd.
Borítókép: Sydney van den Bosch és Kasza Tibor