Kövess minket!

Médiapiac

Újabb magyar helyekre megy el a Street View

A Budai Várat, Hollókő ófaluját, a Tokaj-hegyalja történelmi borvidéket, a Tihanyi-félszigetet és másik több tucat turisztikai, történelmi és kulturális szempontból jelentős budapesti és vidéki épületet, városrészt, természetvédelmi területet fog virtuálisan bejárhatóvá tenni a Google a magyarországi utcaképben.

Az első méterek
Az első méterek

A Budai Várat, Hollókő ófaluját, a Tokaj-hegyalja történelmi borvidéket, a Tihanyi-félszigetet és másik több tucat turisztikai, történelmi és kulturális szempontból jelentős budapesti és vidéki épületet, városrészt, természetvédelmi területet fog virtuálisan bejárhatóvá tenni a Google a magyarországi utcaképben. Az ehhez szükséges 360 fokos panorámaképek elkészítése most kezdődik, ehhez gyalogos és biciklis expedícióra indul a Street View Magyarországon. Így került be korábban a Street View-ba Pompeji, a Grand Canyon, és a világ legmagasabb épülete, a Burj Khalifa is.

Magyarország autóval bejárható részein idén áprilistól már lehet virtuális sétát tenni a Street View-ban – magyar nevén Google Utcaképben -, ahol 360 fokos panorámaképek keltik azt az érzést, mintha a valóságban is a város utcáin sétálna az ember. Körbe lehet fordulni, előre, hátra menni, le- és felnézni néhány kattintással.

A panorámaképeket készítő felszerelést az autók után most hátizsákra, triciklire és “zsúrkocsira” szerelik, hogy autóval nem megközelíthető helyeket – magyarországi épületeket, várakat, kastélyokat, palotákat, templomokat, parkokat, sétálóutcákat és teljes városrészeket, vagy éppen nemzeti parkokat és barlangokat – is a világon bárki számára virtuálisan bejárhatóvá tudjanak tenni az interneten, a Street View-ban. A több tucat épület, városrész és természetvédelmi terület közt szerepelnek vidéki és budapesti, kültéri és beltéri helyszínek, és helyet kapnak a UNESCO világörökség részei is. Az elkészült fotókból különleges Street View galériát is készít a Google csapata.

A Google operátora a 18 kg-os hátizsákra erősített, 15 objektívből épített speciális fényképezőgéppel a lépcsős utcákról és épületekről – például a Budai Vár egyes részeiről -, a csak gyalogutakon megközelíthető helyekről, barlangokról tud panorámaképeket készíteni. A fagyiskocsi méretű triciklit szűk utcákban – például a Tokaj-hegyaljai borvidéken -, és füves parkokban fogja tudni használni, míg a zsúrkocsira erősített fényképezőgép a belső terek, termek, folyosók fotózásában lesz segítségére.

“Örömmel dolgozunk azon, hogy Magyarország megmutathassa turisztikai, történelmi és kulturális kincseit és épületeivel, tájaival elvarázsolja a világ internetezőit” – mondta Schuster Richárd, a Google kommunikációs menedzsere. “A Google Térképét a világon havonta több mint 1 milliárdan használják. Itt keresnek úticélt, látnivalót, útvonalat vagy üzleteket az emberek, de az iskolai földrajz és történelem órákon is használják, hogy új tájakat, történelmi helyszíneket ismertessenek meg a diákokkal. Az, hogy különleges magyarországi helyszínek is bekerülnek, segítségére lesz az idegenforgalomban dolgozóknak, a kulturális intézményeknek, városoknak, a magyarországi vállalkozásoknak, az ide látogató turistáknak, és mindenkinek, aki az ország történelmi és kulturális emlékeivel ismerkedne, kikapcsolódni, utazni szeretne.”

Eszköz a turistacsalogatáshoz

Az idegenforgalomban, vendéglátásban dolgozók, kulturális intézmények, vállalkozások világszerte használják a Street View-t. Tapasztalataik alapján fontos eszköz a vendégek, turisták érdeklődésének felkeltésében is. Ehhez a Street View panorámaképét egyszerűen és ingyenesen saját honlapjukba építhetik. A pompei romokat kezelő intézmény például 25 százalékos forgalomnövekedésről számolt be azután, hogy a Street View technológiával online megtekinthetővé tették a romokat és ezt beépítették a honlapjukba is.

A Magyarország különleges helyszíneit bemutató fotózás szakmai partnere a Magyar Turizmus Zrt. „Célunk, hogy a hagyományos turisztikai vonzerők mellett megújult és világszínvonalú, trendi kínálatunkra is felhívjuk a figyelmet. Az erős nemzetközi versenyben csak úgy csábíthatjuk hazánkba eredményesen a turistákat, ha folyamatosan reagálni tudunk a piaci változásokra, újabb és újabb piacokon jelenünk meg, újabb és újabb célcsoportokat szólítunk meg. Ehhez, a marketing-eszköztárunkat is állandóan fejlesztenünk kell. Az új generációhoz nem juthatunk el hatékonyan a hagyományos kommunikációs csatornákon keresztül. Ezért a Magyar Turizmus Zrt. ismét örömmel üdvözli a Google Street View újítását, amely speciális, modern eszközeivel még több potenciális utazó számára teheti vonzóvá hazánk ismert és még rejtett kincseit” – értékelte a most induló fotózás jelentőségét Maráczi Gábor, a Magyar Turizmus Zrt. stratégiai és marketing igazgatója.

Médiapiac

Uniós szintű hírszerkesztőséget hozna létre Brüsszel

Rövid időn belül a sokadik, az európai médiapiacot érintő bejelentést tett az Európai Bizottság. Mint az egy hétfő délelőtti médiakonferencián elhangzott, a testület eurómilliókkal támogatja egy uniós szintű hírszerkesztőség felállítását. Arról, hogy az EB-nek milyen elképzelései vannak az objektív tájékoztatásról, kiváló képet fest, hogy az esemény délelőtti blokkjában Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője tartott előadást a pénzügyi, így szerkesztői függetlenségről.

Közzétéve:

Borítókép: Thierry Breton az Európai Hírmédia Fórum nevű rendezvényen, forrás: Twitter / European News Media Forum

Tizenhat tagállami hírügynökség részvételével uniós szintű hírszerkesztőség felállítását támogatja az Európai Bizottság (EB). A szerkesztőség valószínűleg jövő nyáron kezdi meg a munkáját, többek között az olasz ANSA, a francia AFP, a szlovák TASR és a spanyol EFE munkatársainak részvételével. A cél, hogy európai uniós politikáról szóló híreket gyártsanak és juttassanak el a polgárokhoz – többek között erről beszélt Thierry Breton belső piacért felelős biztos a brüsszeli Európai Hírmédia Fórum nevű rendezvényen hétfő délelőtt.

Az esemény a médiapiac átalakulásának kérdését veszi górcső alá, így azt, hogy a digitális forradalom közepette miképp lehetséges innovatív és hiteles hírforrásokat létrehozni és működtetni. A francia EU-biztos beszédében egyúttal kiállt amellett, hogy médiapiacnak innovatívnak, ellenállónak és kooperatívnak kell lennie, így láthatja el legfontosabb funkcióját, a demokrácia megőrzését. A biztos emlékeztetett rá, hogy

az uniós bizottság jelenleg a média szabadságát és sokszínűségét biztosító jogszabálycsomagon dolgozik. 

Szerinte ez valamennyi, a médiapiacot illető „indokolatlan beavatkozást” megakadályozhat – legyen szó külföldi befolyásszerzési kísérletektől vagy olyan médiaóriásokról, amelyek a bizottság értelmezésében túlnőnek a tájékoztatási funkción. Emlékezetes, az EB médiapiacot illető terveiről Věra Jourová bizottsági alelnök több ízben beszélt a közelmúltban. Az Európai Parlament kulturális bizottságában tett, pár héttel ezelőtti beszámolójában kijelentette, hogy a bizottság a sajtó politikai érdekek mentén történő, és gazdasági haszonszerzés célú felhasználása ellen akar tenni. 

Jourová akkor is a magyar, a lengyel és a szlovén médiaszabályozást hozta elrettentő példaként. 

Amint a Magyar Nemzet megírta, a múlt héten a liberális alelnök a politikai hirdetések és reklámok online térben történő szabályozására jelentett be javaslatokat, s egyúttal ígéretet tett rá, hogy Brüsszelből nem szólnak bele a magyarországi választási folyamatba. Ismert az is, hogy az EB korábban az újságírók védelmében fogalmazott meg ajánlásokat a tagállamoknak, amelyben kijelentették azt is: a médiapiacnak és a tagállami szerkesztőségeknek inkluzív és egyenlő munkakörnyezet kialakításán kell dolgozniuk.

Arról, hogy Brüsszelnek milyen elképzelései vannak az objektív tájékoztatásról, kiváló képet fest, hogy a hétfői médiakonferencia délelőtti blokkjában Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője tartott előadást a pénzügyi, így szerkesztői függetlenségről. 

Munk tízperces beszédében azzal indokolta a Telex.hu megalapítását, hogy kollégái számára az Index.hunál nem volt többé garantált a független és minőségi újságíráshoz való jog. Szerinte a Telex.hu ma Magyarország egyik legsikeresebb portálja, amelynek nincs szüksége oligarchák támogatására. A közönség tagjainak heves bólogatása mellett elmesélte azt is, hogy a portál újságírói mellett többezres tüntetés is zajlott Budapesten. 

A főszerkesztő arról nem szólt, hogy a demonstrációt az ellenzéki pártok szervezték. Ismert az is, hogy Zdeněk Bakala cseh–amerikai üzletember a tavasszal kétszázezer eurót juttatott a balliberális portálnak. 

Az EP is „színesítene”

Az uniós bizottság mellett az Európai Parlamentnek is vannak igényei a médiapiac átalakítását illetően. Lapunk nemrég beszámolt róla, hogy be a testület oktatási és kulturális bizottságában előkészítettek egy jelentést, ami a pandémia médiára gyakorolt hatását firtatja, s egyben a médiaszektor gyors helyreállítását célozza meg. Az EP szorgalmazza, hogy a kulturális és kreatív, illetve audiovizuális és médiaágazatokat mielőbb segítsék ki anyagilag: mint írják, az unió állampolgárainak információhoz való hozzáférése kulcsfontosságú. A 25 oldalas dokumentumban helyet kap az EP azon szempontja is, miszerint a tagállamoknak a demokratikus, inkluzív és fenntartható médiapiac érdekében törekedniük kell rá, hogy több nő, etnikai kisebbségi, migráns és menekült, LMBTQ-személy, valamint fogyatékkal élő kapjon helyet a médiaszektorban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szijjártó a Russia Today-nek nyilatkozott

Szijjártó Péter Moszkvában nyilatkozott a Russia Today televíziónak, ahol a magyar külgazdasági és külügyminisztert többek között Magyarországról, Közép-Európáról és a NATO-ról kérdezték.

Közzétéve:

Fotó: Facebook.com/szijjarto.peter.official

– Mindig is azt akartuk, hogy a Kelet és a Nyugat között pragmatikus kapcsolat legyen, folyamatos párbeszédet folytassanak egymással. A történelmünk azt tanította nekünk, hogy akárhányszor konfliktusban állt Kelet és Nyugat, a közép-európai országok – köztük Magyarország – mindig veszítettek. És nem akarunk többé vesztesek lenni – magyarázta a Magyar Nemzet szerint Szijjártó Péter.

Így amikor a párbeszéd, a pragmatikus kapcsolat, a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös bizalom mellett érvelünk, az nem azért van, mert kémek lennénk egyik vagy másik oldalnak.

Ez a nemzeti érdekünk, nagyon egyszerűen és tisztán fogalmazva – összegezte a külgazdasági és külügyminiszter az interjúban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Átadták a Lovas István-sajtódíjat

Pilhál György és Pilhál Tamás, a Magyar Nemzet napilap munkatársai vehették át idén a Lovas István-sajtódíjat, melyet péntek este adott át az egykori újságíró szellemiségét ápoló társaság.

Közzétéve:

Fotó: Magyar Nemzet/Teknős Miklós

Pilhál György sportújságíróként kezdte pályafutását, írt a Népsport és a Magyar Hírlap hasábjain, még a rendszerváltás előtt. Politikai írásait először az Új Magyarországnál jelentette meg, majd a Napi Magyarországnál, azután 2002 óta a Magyar Nemzetnél. A máig naponta jelentkező Tollhegyen rovatának írásai kezdetben Margó cím alatt jelentek meg. Pilhál György 2016-ban, a G-nap után nem sokkal hagyta ott a Magyar Nemzetet, és csatlakozott a Magyar Idők napilaphoz, ami ma ismét Magyar Nemzetként jelenik meg.

Pilhál Tamás 2002-ben a Magyar Nemzetnél kezdte újságírói pályafutását. A konzervatív napilapnál 2016-ig dolgozott, majd a Pesti Srácoknál jelentette meg írásait. Jelenleg ismét a Magyar Nemzet munkatársa, publicistája.

A Lovas István Társaság 2019-ben alakult azzal a szándékkal, hogy megőrizze és továbbadja mindazon értékeket, amelyeket az ország egyik legnépszerűbb újságírója képviselt. Az alapítók elsődleges célja Lovas szellemi örökségét ápolni, gondozni, s bemutatni, milyen szakmai és erkölcsi mércét képviselt ő. A társaság tagjai szeretnék előmozdítani a nemzet sorskérdéseivel, politikai életével kapcsolatos, nemzeti értékeket védő, tisztességes sajtómunka nagyobb megbecsülését is, valamint az ezt a szellemet képviselő alkotók együttműködését és érdekeinek védelmét. Céljuk az is, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségek megmaradását segítsék. A társaság díjat alapított, melyet minden évben olyan újságírónak ítélnek meg, aki azt az értéket képviseli munkájában, mint a 2018-ban elhunyt Lovas István – írta a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom