Kövess minket!

Médiapiac

Újabb fordulat az európai szerzői jogi szabályozásban

A közelmúltban sikerült döntést hozni a szerzői jogi szabályozás tervezett módosításáról az Európai Unió társjogalkotó intézményeinek. A kompromisszumos megoldást máris sokan bírálják. A kritikus hangok szerint az egyes rendelkezések veszélyeztetik az internet szabadságát.

A tegnapi napon az Európai Parlament igazságügyi bizottsága a tagállami kormányok által múlt héten született kompromisszumos megoldás mellett foglalt állást. A lassan két évtizedes szerzői jogi szabályozás módosításáról az Európai Parlament, az Európai Bizottság, illetve a tagállamok képviselői között február közepén született megállapodás.

Az Európai Unió soros elnöki tisztét a tavalyi év második felében Ausztria töltötte be, az 2019-es esztendő első félévében pedig Románia. Eddig sem osztrák szomszédainknak, sem a románoknak nem sikerült nyélbe ütniük a tervezett szerzői jogi reform elfogadását, pedig Románia még egy új kompromisszumos javaslattal is előállt, amelyet azonban másik tizenegy tagállam elutasított. A szerzői jogi reformot eddig Belgium, Finnország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Svédország és Szlovénia is ellenezte.

Mint ismeretes, az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő tanács képviselői egész napos tárgyalás után hozták tető alá az előzetes egyezséget. Megfogalmazásuk szerint, a tervezettel biztosítani kívánják, hogy az internetes vállalatok a jelenleginél többet fizessenek a felhasznált tartalmak után a művészeknek, a zenészeknek és a hírszolgáltatóknak. A kisebb platformokra és a startup cégekre enyhébb előírások vonatkoznának, mint például a YouTube-ra vagy a Google-re. A Wikipediához hasonló, nem kereskedelmi célú oldalak pedig automatikusan kívül esnének a szerzői jogi szabályzásnak alávetett tartalmak körén.

A Médiapiac megkereste az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületet, hogy mi a véleménye a kompromisszumos megoldásról.

Az újonnan, a COREPER által is elfogadott szövegezés továbbra is szem előtt tartja az alkotók, a szerzők érdekeit, miközben a tartalomszolgáltató platformok működését is ésszerű módon változtatja meg. Például ha a tartalom tulajdonosa nem szolgáltat a műről leíró adatokat (holott saját érdeke kívánná ezt), nem a platform fog felelni a tartalomért. Az is örvendetes, hogy az irányelv különbséget tenne platform és platform között, hiszen jóval enyhébb kötelezettségek terhelnék a startupokat például, mint a cégóriásokat, és egyáltalán nem róna extra terheket az olyan nonprofit oldalakra, mint a Wikipedia vagy olyan privát felhasználású felhőszolgáltatásokra, mint a Dropbox. Az Artisjus üdvözli, hogy az irányelv által érintett szereplők között egyensúlyra törekvés látszik, és a művészek érdekei érvényesülni tudnak a profitorientált óriáscégek ellenében

– mondja Tóth Péter Benjamin, az Artisjus Üzleti Transzformációs igazgatója.

Egyelőre nem tudni, hogy a valamilyen formában szerzői jogi védelem alá eső tartalmak törlésére milyen előírásokat tartalmaz a megállapodás, a pontos részleteket a közeljövőben fogják nyilvánosságra hozni. Ez volt a korábbi tervezetek leginkább vitatott pontja, és noha az EP illetékes sajtóreferense korábban arról tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát, hogy nincs szó kötelező előzetes szűrésről, a bírálók szerint a platformok valószínűleg így is algoritmusokat vezetnek majd be, hogy megfeleljenek az új szabályoknak.

A tisztségviselő azt is elmondta, a frissített irányelv nem tér ki arra, hogy milyen eszközök szükségesek a jogsértő tartalmak eltávolítására, csupán meghatározza, hogy nem lehetnek illegálisan az internetes platformokon szerzői jogi védelem alá eső tartalmak. Ha mégis ez történik, a jogtulajdonosok pert indíthatnak.

Az Európai Bizottság közleményében üdvözölte a “minden fél számára előnyös” megállapodást, amelynek nyomán korszerűsíthető a 2001-ben életbe lépett, mára elavult közösségi irányelv. „Nehéz volt a tárgyalás, de a lényeg, hogy tisztességes és kiegyensúlyozott megoldás született” – emelte ki Andrus Ansip, a brüsszeli testület digitális egységes piacért felelős alelnöke.

A 2001-ben életbe lépett közösségi irányelvhez képest a hazai jogkezelő szervezet is pozitívan értékeli a tervezetet:

A szerzői jogi szabályozás történetében mindenképpen mérföldkövet jelentene az új tervezet életbe lépése. Tizennyolc év alatt gyökeresen változtak meg a tartalomfogyasztási szokások, és ez a változás sokszor nem a tartalmak szerzőinek kedvezett a bevételeik szempontjából. Az új irányelv nemzeti jogalkotásba való átültetésével ez most végre megváltozhat. Az irányelv tervezetével kapcsolatban az biztosan elmondható, hogy a jelenleg érvényben lévőnél sokkal korszerűbb és jobban tükrözi a felhasználási szokásainkat. Ami pedig a szerzőket illeti: egy tisztességesen működő piac alapjait fekteti le, ahol a tartalmakat közvetítő platformoknak az alkotókat tisztességes bevételben kell részesíteniük.

Axel Voss európai parlamenti jelentéstevő fontos lépésnek nevezte a módosítást a jelenlegi helyzet orvoslása érdekében, amelyben “pár nagyvállalat óriási pénzeket keres az alkotók és újságírók ezreinek munkáján, azok megfelelő díjazása nélkül”. Hangsúlyozta: számos rendelkezést elfogadtak a világháló szabadságának garantálására, a bírálatokra reagálva minden korábbinál erősebb biztosítékok fogják védeni a véleménynyilvánítás szabadságát, ahogy például a mémeket és a gifeket is.

Az EP zöld frakciója szerint azonban az egyezmény “fenyegetést jelent a kis kiadók, a szerzők és a felhasználók számára, és azzal a veszély jár, hogy a ma ismert internet kizárólag a technológiai és médiaóriások kezébe kerül”. Kiemelték, a szűrők nem képesek különbséget tenni a szerzői jogok valódi megsértése és például a törvényeknek megfelelő paródiák között, még a legfejlettebb szoftverek is rendszeresen blokkolnak jogszerű tartalmakat.

Az irányelv éppen hogy különbséget tesz az érintett platformszolgáltatók között azok mérete, típusa, közönsége alapján. Jóval enyhébb kötelezettségek terhelnének majd egy startupot, mint egy YouTube-szintű cégóriást. A piac kisebb szereplőit kifejezetten meg kívánja védeni az új szabályozás a nagy, szinte monopolhelyzetet élvező versenytársaik ellenében

– foglal állást az EP zöld frakciójának véleménye kapcsán Tóth Péter Benjamin.

Hosszú bénultság után tehát a tagállamok elfogadták a német és a francia kormány által kidolgozott kompromisszumot a még 2016 őszén kezdeményezett módosítás kapcsán, és így megkezdődhettek az intézményközi tárgyalások az EP-vel. Az előzetes megállapodást még hivatalosan is meg kell erősíteniük az uniós társjogalkotó szerveknek, ez várhatóan a következő néhány hónapban megtörténik. Ezután a tagállamoknak két évük lesz átültetni az új szabályokat a nemzeti jogba.

Örülünk, hogy az Európai Parlament jogi bizottsága elfogadta a benyújtott szövegtervezetet, és ezzel a szerzők mellett tette le a voksát – hiszen ez kedvező előjel arra, hogy a március 25-28. közötti Európai Parlamenti üléseken is megszavazzák az új irányelvet. Akkor a szöveg módosítására már nem lesz mód, csak igennel vagy nemmel szavazhatnak a képviselők

– mondja az Artisjus Üzleti Transzformációs igazgatója.

Az irányelv végleges változatát az EU Tanácsa hagyja jóvá, majd ezt követően március vagy április folyamán szavazásra bocsátja a Parlamentnek, és új módosítások már nem lesznek lehetségesek, de a jelenlegi szövegről vitát folytatnak le. A strasbourgi plenáris ülésekre március 11-14-én és március 25-28-án kerül sor. Ezt követően egy rövid plenáris ülést is terveznek április 3-4-én Brüsszelben is. Előrejelzések szerint, az európai uniós választások miatt nem valószínű, hogy szavazni fognak, így ha az időben nem történik meg, az irányelv elfogadása elbukik.

Médiapiac

Új műsorvezetőkkel folytatódik a Családi kör

Rókusfalvy Pál és Lili apa-lánya párosát egy férj és feleség kettőse váltja a Családi körben. A Duna vasárnaponként jelentkező sorozatát 2022 januárjától a közkedvelt színészházaspár, Pindroch Csaba és felesége, Verebes Linda vezethetik – derült ki a műsor legutóbbi adásában.

Közzétéve:

MTVA

Idén lesz három éve, hogy visszatért a képernyőre a Családi kör – a Magyar Televízió 1974-től 1994-ig futó, azonos című műsora – amelyet a mai kor igényeinek megfelelően idézett meg Rókusfalvy Pál és lánya, Lili vasárnap esténként a Dunán. A nemzet televíziója 2022-ben friss arculattal és számos újdonsággal készül közönségének, amelynek része a népszerű műsor megújulása is.

A Családi kör január 16-i adásában meglepő fordulattal jelentették be, hogy új házigazdái lesznek a műsornak: az apa-lánya páros az aktuális meghívott vendégeknek, Pindroch Csabának és Verebes Lindának adták át a stafétát. A következő adásokban így már a színészházaspár köszöntheti a nézőket.

„Hálásak vagyunk, hogy az elmúlt években sok családi kört rajzolhattunk együtt. Rajongással szeretjük ezt a műsort, és bár búcsúzunk a házigazda szereptől, állandó nézői leszünk a Családi körnek” – fogalmazott Rókusfalvy Pál, aki lányával egyetértett abban, hogy szeretett műsoruk a legjobb kezekbe kerül.

Verbes Linda és férje izgatottan várják az előttük álló feladatot, amelyet kifejezetten testhezállónak tartanak, hiszen háromgyerekes szülőkként fontos számukra a család és a házasság harmóniájának fenntartása, amelyhez ez a műsor időről-időre hasznos tanácsokkal szolgál.

Az újdonsült műsorvezetők egy kedves, apró ajándékkal búcsúztak el Rókusfalvy Lilitől és édesapjától, akik megölelve egymást, meghatódva köszöntek el a Családi kör nézőitől.

Tovább olvasom

Médiapiac

Álnéven írt cikkben támadja a kormányt az RTL

Álnéven jegyzett kormánykritikus cikkeknek is teret ad az RTL új híroldala.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Terjedelmes cikkben hasonlítja össze az RTL újonnan indult hírportáljának külsős szerzője a szerbiai és a magyar árstoppal kapcsolatos rendeleteket. A Transzparens Újságírásért Alapítvány megkeresésére az RTL elismerte, hogy a cikket szerző Kocsányos Pálma valójában nem létezik.

A nevét titokban tartó szerző szerint a kormány csupán másolja a szerb rendelkezéseket, amelyek amúgy nem váltották be a hozzá fűzött reményeket, hatása érzékelhetetlen – írta a Mandiner.

Az alapítvány megpróbált utána járni Kocsányos Pálma személyének. Első körben az rtl.hu -t kerestük meg az alábbi kérdéseinkkel:

  • Kocsányos Pálma létező személy?
  • Amennyiben létező személy, miért nincs feltüntetve az impresszumban?
  • Amennyibe létező személy, esetleg tudnak elérhetőséget adni hozzá?

Az RTL  a szerkesztőség rövidesen reagált is:

“Tisztelt olvasónk,

köszönjük a levelet! A cikket létező személy írta, aki álnevet használ, az impresszumban azért nem szerepel, mert külsős szerzőnk. Továbbítottuk neki az ön levelét.”

Tovább olvasom

Médiapiac

Életbe léptek az ukrán nyelvtörvény sajtóra vonatkozó rendelkezései

letbe léptek vasárnaptól az ukrán nyelvtörvény nyomtatott sajtóra vonatkozó rendelkezései.

Közzétéve:

Mostantól a nem ukrán nyelven megjelenő országos terjesztésű napilapoknak és egyéb újságoknak vagy át kell térniük az ukrán nyelvre, vagy ugyanolyan példányszámban és tartalommal, egy időben meg kell jelenniük ukrán nyelvű változatban is.

Ez alól egyelőre kivételek a csak egy megyén belül terjesztett kiadványok, amelyek az átállásra 2024 júliusáig kaptak haladékot.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy a törvény erre vonatkozó cikkelye elsősorban az orosz nyelvű sajtót érinti. Nem terjed ki ugyanis a krími tatár nyelven és más, Ukrajnában őshonosnak minősített népek nyelvein, valamint az angolul és az Európai Unió más hivatalos nyelvein megjelenő nyomtatott sajtótermékekre, köztük a magyar nyelven megjelenőkre sem.  

Az ukrán állami vezetésben azután kezdték aktívabban védelmezni az ukrán nyelvet, hogy Oroszország az Ukrajnában élő oroszajkú lakosság védelmére hivatkozva 2014-ben önkényesen magához csatolta a Krím félszigetet és fegyveres konfliktust szított a Donyec-medencében.

A parlament 2019-ben fogadta el az ukrán, mint államnyelv működéséről szóló jogszabályt – közismertebb nevén a nyelvtörvényt -, amely ellen mások mellett hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi, korábban szerzett nyelvi jogát.

A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát.

A jogszabály egyes rendelkezései rögtön hatályba léptek, másokét későbbre halasztották. Tavaly januárban lépett életbe például a szolgáltatói szférára vonatkozó rendelkezés. Ez előírja, hogy az alkalmazottak kötelesek az államnyelven megszólítani a látogatókat, át kell térniük viszont más nyelvre, ha azt az ügyfél kéri. Július 16-án a kulturális szférára vonatkozó normák léptek életbe. Ezek szerint – néhány kitételtől eltekintve – minden kulturális rendezvényt ukrán nyelven kell lebonyolítani. Egyebek mellett az idegen nyelvű színházi előadásokat is le kell fordítani ukránra feliratozással vagy tolmácsolással, az országban kiadott könyvek legalább felének pedig ukrán nyelvűnek kell lennie. E naptól fogva kell az állami hivatalnokoknak, valamint az ukrán állampolgárságot kérelmezőknek vizsgát tenniük ukrán nyelvből.

Tovább olvasom