Kövess minket!

Médiapiac

Újabb fordulat az európai szerzői jogi szabályozásban

A közelmúltban sikerült döntést hozni a szerzői jogi szabályozás tervezett módosításáról az Európai Unió társjogalkotó intézményeinek. A kompromisszumos megoldást máris sokan bírálják. A kritikus hangok szerint az egyes rendelkezések veszélyeztetik az internet szabadságát.

A tegnapi napon az Európai Parlament igazságügyi bizottsága a tagállami kormányok által múlt héten született kompromisszumos megoldás mellett foglalt állást. A lassan két évtizedes szerzői jogi szabályozás módosításáról az Európai Parlament, az Európai Bizottság, illetve a tagállamok képviselői között február közepén született megállapodás.

Az Európai Unió soros elnöki tisztét a tavalyi év második felében Ausztria töltötte be, az 2019-es esztendő első félévében pedig Románia. Eddig sem osztrák szomszédainknak, sem a románoknak nem sikerült nyélbe ütniük a tervezett szerzői jogi reform elfogadását, pedig Románia még egy új kompromisszumos javaslattal is előállt, amelyet azonban másik tizenegy tagállam elutasított. A szerzői jogi reformot eddig Belgium, Finnország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Svédország és Szlovénia is ellenezte.

Mint ismeretes, az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő tanács képviselői egész napos tárgyalás után hozták tető alá az előzetes egyezséget. Megfogalmazásuk szerint, a tervezettel biztosítani kívánják, hogy az internetes vállalatok a jelenleginél többet fizessenek a felhasznált tartalmak után a művészeknek, a zenészeknek és a hírszolgáltatóknak. A kisebb platformokra és a startup cégekre enyhébb előírások vonatkoznának, mint például a YouTube-ra vagy a Google-re. A Wikipediához hasonló, nem kereskedelmi célú oldalak pedig automatikusan kívül esnének a szerzői jogi szabályzásnak alávetett tartalmak körén.

A Médiapiac megkereste az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületet, hogy mi a véleménye a kompromisszumos megoldásról.

Az újonnan, a COREPER által is elfogadott szövegezés továbbra is szem előtt tartja az alkotók, a szerzők érdekeit, miközben a tartalomszolgáltató platformok működését is ésszerű módon változtatja meg. Például ha a tartalom tulajdonosa nem szolgáltat a műről leíró adatokat (holott saját érdeke kívánná ezt), nem a platform fog felelni a tartalomért. Az is örvendetes, hogy az irányelv különbséget tenne platform és platform között, hiszen jóval enyhébb kötelezettségek terhelnék a startupokat például, mint a cégóriásokat, és egyáltalán nem róna extra terheket az olyan nonprofit oldalakra, mint a Wikipedia vagy olyan privát felhasználású felhőszolgáltatásokra, mint a Dropbox. Az Artisjus üdvözli, hogy az irányelv által érintett szereplők között egyensúlyra törekvés látszik, és a művészek érdekei érvényesülni tudnak a profitorientált óriáscégek ellenében

– mondja Tóth Péter Benjamin, az Artisjus Üzleti Transzformációs igazgatója.

Egyelőre nem tudni, hogy a valamilyen formában szerzői jogi védelem alá eső tartalmak törlésére milyen előírásokat tartalmaz a megállapodás, a pontos részleteket a közeljövőben fogják nyilvánosságra hozni. Ez volt a korábbi tervezetek leginkább vitatott pontja, és noha az EP illetékes sajtóreferense korábban arról tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát, hogy nincs szó kötelező előzetes szűrésről, a bírálók szerint a platformok valószínűleg így is algoritmusokat vezetnek majd be, hogy megfeleljenek az új szabályoknak.

A tisztségviselő azt is elmondta, a frissített irányelv nem tér ki arra, hogy milyen eszközök szükségesek a jogsértő tartalmak eltávolítására, csupán meghatározza, hogy nem lehetnek illegálisan az internetes platformokon szerzői jogi védelem alá eső tartalmak. Ha mégis ez történik, a jogtulajdonosok pert indíthatnak.

Az Európai Bizottság közleményében üdvözölte a “minden fél számára előnyös” megállapodást, amelynek nyomán korszerűsíthető a 2001-ben életbe lépett, mára elavult közösségi irányelv. „Nehéz volt a tárgyalás, de a lényeg, hogy tisztességes és kiegyensúlyozott megoldás született” – emelte ki Andrus Ansip, a brüsszeli testület digitális egységes piacért felelős alelnöke.

A 2001-ben életbe lépett közösségi irányelvhez képest a hazai jogkezelő szervezet is pozitívan értékeli a tervezetet:

A szerzői jogi szabályozás történetében mindenképpen mérföldkövet jelentene az új tervezet életbe lépése. Tizennyolc év alatt gyökeresen változtak meg a tartalomfogyasztási szokások, és ez a változás sokszor nem a tartalmak szerzőinek kedvezett a bevételeik szempontjából. Az új irányelv nemzeti jogalkotásba való átültetésével ez most végre megváltozhat. Az irányelv tervezetével kapcsolatban az biztosan elmondható, hogy a jelenleg érvényben lévőnél sokkal korszerűbb és jobban tükrözi a felhasználási szokásainkat. Ami pedig a szerzőket illeti: egy tisztességesen működő piac alapjait fekteti le, ahol a tartalmakat közvetítő platformoknak az alkotókat tisztességes bevételben kell részesíteniük.

Axel Voss európai parlamenti jelentéstevő fontos lépésnek nevezte a módosítást a jelenlegi helyzet orvoslása érdekében, amelyben “pár nagyvállalat óriási pénzeket keres az alkotók és újságírók ezreinek munkáján, azok megfelelő díjazása nélkül”. Hangsúlyozta: számos rendelkezést elfogadtak a világháló szabadságának garantálására, a bírálatokra reagálva minden korábbinál erősebb biztosítékok fogják védeni a véleménynyilvánítás szabadságát, ahogy például a mémeket és a gifeket is.

Az EP zöld frakciója szerint azonban az egyezmény “fenyegetést jelent a kis kiadók, a szerzők és a felhasználók számára, és azzal a veszély jár, hogy a ma ismert internet kizárólag a technológiai és médiaóriások kezébe kerül”. Kiemelték, a szűrők nem képesek különbséget tenni a szerzői jogok valódi megsértése és például a törvényeknek megfelelő paródiák között, még a legfejlettebb szoftverek is rendszeresen blokkolnak jogszerű tartalmakat.

Az irányelv éppen hogy különbséget tesz az érintett platformszolgáltatók között azok mérete, típusa, közönsége alapján. Jóval enyhébb kötelezettségek terhelnének majd egy startupot, mint egy YouTube-szintű cégóriást. A piac kisebb szereplőit kifejezetten meg kívánja védeni az új szabályozás a nagy, szinte monopolhelyzetet élvező versenytársaik ellenében

– foglal állást az EP zöld frakciójának véleménye kapcsán Tóth Péter Benjamin.

Hosszú bénultság után tehát a tagállamok elfogadták a német és a francia kormány által kidolgozott kompromisszumot a még 2016 őszén kezdeményezett módosítás kapcsán, és így megkezdődhettek az intézményközi tárgyalások az EP-vel. Az előzetes megállapodást még hivatalosan is meg kell erősíteniük az uniós társjogalkotó szerveknek, ez várhatóan a következő néhány hónapban megtörténik. Ezután a tagállamoknak két évük lesz átültetni az új szabályokat a nemzeti jogba.

Örülünk, hogy az Európai Parlament jogi bizottsága elfogadta a benyújtott szövegtervezetet, és ezzel a szerzők mellett tette le a voksát – hiszen ez kedvező előjel arra, hogy a március 25-28. közötti Európai Parlamenti üléseken is megszavazzák az új irányelvet. Akkor a szöveg módosítására már nem lesz mód, csak igennel vagy nemmel szavazhatnak a képviselők

– mondja az Artisjus Üzleti Transzformációs igazgatója.

Az irányelv végleges változatát az EU Tanácsa hagyja jóvá, majd ezt követően március vagy április folyamán szavazásra bocsátja a Parlamentnek, és új módosítások már nem lesznek lehetségesek, de a jelenlegi szövegről vitát folytatnak le. A strasbourgi plenáris ülésekre március 11-14-én és március 25-28-án kerül sor. Ezt követően egy rövid plenáris ülést is terveznek április 3-4-én Brüsszelben is. Előrejelzések szerint, az európai uniós választások miatt nem valószínű, hogy szavazni fognak, így ha az időben nem történik meg, az irányelv elfogadása elbukik.

Médiapiac

Visszavették az élő adásban illetlenkedő kommentátort

A CNN amerikai hírtelevízió visszavette kommentátorát, akit azért függesztettek fel állásából, mert egy videókonferencián, élő adásban illetlenül önmagát simogatta.

Közzétéve:

Flickr

A 61 éves Jeffrey Toobintól nyolc hónappal ezelőtt váltak meg, mert a videón tartott konferencián, amelyet fő munkaadója, a The New Yorker című lap szervezett, a szünetben azt hitte, lekapcsolták a kamerákat, senki nem látja, és a nadrágjába nyúlt. Akkor, 2020 októberében a The New Yorkertől elbocsátották, de a CNN-nél csak felfüggesztették. Elsősorban jogi és napi politikai kérdésekkel foglalkozott.

Toobin jogász, publicista és több politikai könyv szerzője is. Csütörtöki visszatérésekor arról beszélt a publikumának, hogy “védhetetlen és rendkívül idióta dolog volt”, amit tett, és bocsánatot kért. Elmondta, hogy az elmúlt hónapokban “megpróbált jobb ember lenni”, terápiára iratkozott be, és jótékonykodik egy élelmiszerbanknál.

A CNN szóvivője bejelentette, hogy Jeffrey Toobin nemsokára ismét rendszeresen jelen lesz a képernyőn.

Honlapján a hírtelevízió azt állította: több műsorvezető és vendég is említette, hogy szívesen látná Toobint megint a műsorokban.

Az amerikai sajtóban többen is ellenérzésekkel reagáltak Toobin visszatérésére. A konzervatív National Review munkatársa, Pradheep J. Shanker azt írta:

a CNN legalább abban tisztességes, hogy nincsenek újságírói normái.

Meghan McCain, a néhai republikánus szenátor, John McCain lánya, akinek rendszeres műsora van az ABC televízióban, a műsorában ostorozta a CNN-t. “Ez egy moslék. (…) Miért védi a média ezeket az öreg, fehér dinoszauruszokat? A kerek világon nincs olyan nő, akit egy televízió visszavett volna, miután azon kapják, hogy a kollegái szeme láttára önkielégítést végez” – mondta csütörtöki élő műsorában McCain.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Hajdú B. István szokatlan munkát kapott (videó)

A Jamie, a focicsoda című angol ifjúsági tévéfilmsorozat egyik szinkronhangja lesz.

Közzétéve:

MTI Fotó: Czagány Balázs

Új sorozatot tűzött műsorára a közmédia, amelynek első epizódját június 12-én, a foci Eb alatt láthatják a nézők az M2 gyerekcsatornán – írja az Origo.

Európa ismét focilázban ég a pályán és a képernyő előtt is, azonban ezúttal nemcsak a legnagyobb csapatok világsztárjait láthatjuk a közmédián, hisz a fiatalabb korosztálynak bemutatkozik Jamie Johnson is.

A hazájában már az ötödik évadban járó Jamie, a focicsoda Magyarországon most látható először, az M2 gyerekcsatorna június 12-től minden hétvégén adja Jamie, a 12 éves kiskamasz történetét, akinek álma, hogy egyszer profi labdarúgó legyen.

Az eredeti sorozatban nem kisebb név alakítja a kommentátort, mint Conor McNamara, a BBC sportkommentátora, aki a Premier League mérkőzései mellett több Európa-bajnokságról és világbajnokságról közvetített. A magyar változatban Hajdú B. István kölcsönzi a kommentátor autentikus hangját, akit július 10-én hallhatnak először a sorozatban.

“Az eredeti sorozat alapján adta magát, hogy itthon is kommentátor szinkronizálja a jeleneteket, hiszen fontos átadni a mérkőzések alatti hangulatot. A kerületi bajnokságot megnyerni legalább olyan fontos ezeknek a srácoknak, mint a profiknak a világbajnokságot. McNamara is közvetített már vb-döntőről, így mindketten hasonló tapasztalattal tudtuk venni ezt a feladatot, ez is adott a helyzetnek egy plusz különlegességet” – mondta Hajdú B. István.

Borítókép: Hajdú B. István

Tovább olvasom

Médiapiac

CNN-es botrányok: Ágyban szerzett hírek

A Tűzfalcsoport A CNN legnagyobb agyonhallgatott botrányai címmel Indított sorozatot.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Kedves Olvasóink bizonyára tisztában vannak azzal, hogy a „függetlenobjektív” újságírás hierarchiájában a piramis tetején az angolszász hírcsatornák, így a brit BBC és az amerikai CNN állnak – írja bevezetőjében a Tűzfalcsoport

Azonban mind tudjuk jól, hogy ez csupán a látszat, egy mítosz, amit ezek a gigászi médiacégek kiépítettek saját magukról. Aki a hitelességüket megkérdőjelezi, azt félnótásnak állítják be: láthattuk, mi történt Donald Trumppal. A volt amerikai elnök hivatali idejének négy éve alatt folyamatos hadban állt az általa „fake news” médiának bélyegzett baloldali, fősodratú sajtóval.

Mégis ki merte mondani az igazságot, hogy ezek a sajtóorgánumok tulajdonképpen bármit mondhatnak, a többség nem mer ellentmondani nekik. Cikksorozatunkban lerántjuk a leplet a morális felsőbbrendűségérzetükben lubickoló, erkölcsi hullákról a „függetlenobjektív” médiumoknál.

Veszedelmes viszonyok

Adott egy rendkívül csinos és ambiciózus riporterhölgy. Kifinomult, elegáns, és gyönyörű fizikummal áldotta meg a sors, ezt az ajándékot pedig nem fél kihasználni. Egy amerikai viszonylatban kicsinek számító, harmincezer lelket számláló New Jersey-i kisvárosból, Willingboroból küzdötte fel magát a CNN egyik top újságírójává.

Miamiban volt tudósító, ahol már 2005 és 2009 között olyan jól keresett, hogy egy 5,6 millió dolláros kacsalábon forgó palotát tudott venni magának. Innen az NBC News külföldi tudósítójává lépett elő, Londonba költözött 2010-ben. A későbbiekben még meglátják, igen szoros kötődése van azóta is a britekhez… Ezután a CNN-hez igazolt, ahol 2014 és 2019 között vezető diplomáciai tudósító és a csatorna Fehér Házba akkreditált újságírója volt.

Fényes, feltörekvő karrierjében még az sem okozott törést, hogy annak kezdetén, 2005-ben kellemetlen botrányba keveredett: mikor New Jerseyben egy áradásról tudósított egy kenuban ülve – azt állítva, hogy ilyen magas a vízállás – hirtelen elsétáltak mellette ketten. Így derült fény arra, hogy csupán néhány ujjnyi vízben pózolt. Hát mit is vártunk egy „függetlenobjektív” újságírótól?

Michelle-re akkor talált rá a szerelem, mikor Londonban dolgozott: itt ismerkedett meg az özvegy, kétgyermekes gazdag filantróppal, Kimbell Duncannel. 2014-ben házasodtak össze: csodálatos – és rendkívül költséges – esküvőjükről még az amerikai háziasszonyok egyik példaképe, Martha Stewart is beszámolt.

Londonban telepedtek le, annak is az előkelő Notting Hill negyedében, olyan szomszédokkal, mint a divattervező Stella McCartney, vagy az énekes Robbie Williams. Olyan jól érezték magukat a brit fővárosban, hogy hangos bulijukra még a rendőrséget is ki kellett hívni.

A történet másik szereplője Kosinskin kívül Kim Darroch, Kew bárója. Darroch jelenleg a brit parlament felsőházának tagja lordként, korábban David Cameron konzervatív miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadójaként. 1978 óta házas, kétgyermekes édesapa. Több évtizedes diplomáciai közszolgálata azután ért véget, hogy az Egyesült Királyság washingtoni nagyköveteként tevékenykedett 2016 és 2019 között. 2019 júliusában azért kellett lemondania tisztségéről, mert számos, a brit külügyminisztériumnak küldött diplomáciai jelentése kiszivárgott.

A jelentésekben élesen bírálta az Egyesült Államok akkori elnökét, Donald Trumpot és adminisztrációját. Nem ez volt azonban az első alkalom, már 2016-ban kiszivárgott egy üzenete, melyben a frissen megválasztott elnökről úgy nyilatkozott, hogy a brit kormány könnyűszerrel tudná befolyásolni Trumpot. Tehát, egy pár hónapja kinevezett nagykövet ezt megúszta és maradhatott a pozíciójában, a 2019-es eset után azonban lemondásra kényszerült, és a Scotland Yard bűnügyi nyomozást is indított az ügyben. Mégis mi volt a különbség a két szivárogtatás között?

Nos, az, hogy felröppent a pletyka, miszerint Darrochnak 2018-ban több hónapon át tartó, szenvedélyes viszonya volt egy amerikai újságírónővel. Történetesen a híresztelések szerint ez a hölgy Michelle Kosinski volt, aki ekkor már szintén házasságban élt. Természetesen a CNN tudósítója tagadta a házasságtörés vádját, és William herceg ügyvédjét bérelte fel a jogi csatározásokhoz (bár tudjuk, hogy ő is gazdag, bizonyára a belé vakon szerelmes milliárdos férje is beszállt pár ezer vagy millió dollárral).

Az ügyben – nem világos, hogy pontosan mikor – az amerikai igazságügyi minisztérium is vizsgálatot indított, miután furcsállni kezdték, hogy az annyira azért nem jól bekötött Kosinski 2018-ban igencsak bizalmas Fehér házi információkról közölt cikkeket. A hírek szerint Darrochot gyanították amögött, hogy Kosinski megírta: a CIA igazgatóját, Mike Pompeót nevezik ki külügyminiszternek, ami később meg is történt. Állítólag arról is tudott, hogy Pompeo Észak-Koreába látogat – noha erről nem írt cikket, a Fehér Ház érdeklődését felkeltette a CNN újságírónője.

Az érzékeny információk tehát szivárogtak Kosinskihez, de jó darabig nem tudták, hogy honnan származik a jólértesültsége. A gyanút az terelhette a brit nagykövetre, hogy a CNN újságírója megtudta, hogy az USA kemény szankciókat tervez bevezetni Oroszországgal szemben. A titkosított tervezetről privátban egyeztetett az USA Franciaországgal, Németországgal és az Egyesült Királysággal, mielőtt nyilvánosságra hozták volna.

Egy forrás szerint Kosinski már a bejelentés előtt tisztában volt a szankciókkal. Miután a kör valamelyest leszűkült erre a pár szövetséges országra, tovább erősítette a gyanút, hogy a riporterhölgy az egyébként zárt ajtók mögött, Trump és az USA ENSZ-hez delegált nagykövete, Nikki Haley közötti vitáról is tudomást szerzett.

A brit The Sun cikkében (mely már nem elérhető, de a Daily Mail írása hivatkozik rá itt!)azt állította, hogy látta azokat az „intim” üzenetváltásokat, melyekben Darroch és Kosinski találkozót beszéltek meg. Bár házasként mindketten tagadták, hogy viszonyuk lett volna, Darroch távozása után öt hónappal Kosinski is otthagyta a CNN-t. Ugyan nem perdöntő bizonyíték, de azért árulkodó…

Így szereznek tehát információkat a CNN top újságírói. Jusson eszükbe, mikor arra „vetemednek”, hogy tőlük értesüljenek a friss hírekről.

Tovább olvasom