Kövess minket!

Médiapiac

Újabb filmtámogatásokról döntött a médiatanács

Összesen 19 új magyar kis- és animációs film elkészültéhez nyújt 113,5 millió forintnyi támogatást a médiatanács; az alkotásoknak a jövő év közepéig kell elkészülniük.

A falusi divatőrülettől az abszurd strandlátogatáson át a csehszlovák titkosszolgálati módszerekig széles skálán mozognak a Huszárik Zoltán-pályázat első fordulójában támogatott alkotók kisfilmtémái. A médiatanács a Macskássy Gyula-pályázat első fordulós animációs nyerteseit is kihirdette: négy sorozatterv egy-egy része, valamint négy önálló alkotás is elkészül, legtöbbjük népszerű gyermekkönyveket vagy ihletadó költeményeket vesz alapul. A testület eheti ülésén számos, műsorkvóta-kötelezettséggel és adatszolgáltatással kapcsolatos szankciót is kiszabott – olvasható az NMHH honlapján közzétett tájékoztatóban.

A közlemény szerint összesen 72,7 millió forinttal támogatta  11 kisjáték- és kísérleti film készítőjét  a médiatanács  a 2016-os Huszárik Zoltán-pályázat első fordulójában, amelyeket a Duna Médiaszolgáltató, az ATV, az Echo TV és – a Spektrum csatornát is üzemeltető – AMC Networks Central Europe Kft. valamelyik adója vetít majd először. Az alkotásoknak 2017. július 28-áig kell elkészülniük, a nyertes pályázóknak vállalniuk kell, hogy filmjüket másfél éven belül nevezik egy hazai vagy nemzetközi fesztiválra is. Az idei pályázati keret kétszerese a tavalyinak, így idén először második fordulóban is pályázhatnak az érdeklődők, amelyre a szinopszisokat július 25. és augusztus 25. között lehet benyújtani.

Utaltak arra is: a médiatanács 2011 óta 66 film elkészítését támogatta közel 400 millió forinttal a Huszárik Zoltán-pályázatokon.

Az idei első forduló nyertese lett két határon túli pályázó: Brauner Máté, aki a Lauretta című filmjében egy félénk pénztároslány és hipochonder anyja kapcsolatán keresztül mutatja be a felnőtté válás nehézségeit; valamint Simó Ibolya, akinek Falu Fashion című alkotásában egy isten háta mögötti kis faluba költözik egy divattervező, ahol emiatt hódítani kezd a divatőrület. A belföldi pályázók közül Bozzay Balázs Ugrás címmel egy 17 éves kamaszfiú görbe estéjéről és annak tanulságairól készít filmet, Csáki László Vendégszeretet című alkotása Fehér Béla Tengeralattjáró Révfülöpön című abszurd humorú novelláját dolgozza fel egy orosz matrózpáros magyar strandlátogatásáról. Deák Kristóf A legjobb játék című műve egy térfigyelő munkatárs lázadását fogja nyomon követni, Dombrovszky Linda parabolája Megszállottság címmel végletesen tárja majd elénk a nyugdíjazás problémáját. Odegnál Róbert A játéközvegycímmel a szenvedélybeteg játékfüggő internetezők hozzátartozókra gyakorolt hatását mutatja be a kulcsi tragédiából kiindulva, Reich Dániel A belső oldal címmel egy 33 éves autista fiú életébe nyújt bepillantást. Sós Bálint Dániel Grand Prix címmel egy anyagilag megszorult család biciklirelikviájának hányattatásait meséli el, Szabó Szonja Takeaway_song című filmje egy dallam sorsszerű útját követi végig az aluljáróból a sikerlisták éléig, emberi kapcsolatokon átgázolva, Tóth Barnabás Van egy határ című filmje pedig a csehszlovák kommunista titkosszolgálat álcázott „amerikai rendőrállomásainak” visszaéléseiről ad számot egy fiktív család esetén keresztül.

Nyolc animációs film alkotóinak összesen 40,8 millió forintos támogatásáról is döntött a médiatanács. A Magyar Média Mecenatúra program részeként, a 2016-os Macskássy Gyula-pályázat első fordulójának nyertes műveit részben a közszolgálati csatornák, részben az ATV, illetve az AMC Networks Central Europe Kft. egy csatornája mutatja majd be. A filmeknek jövő június végéig kell elkészülniük. A következő forduló első szakaszának beadási határideje június 30. Ez alkalommal négyen pályáztak eredményesen egy-egy tervezett sorozat egy epizódjára:Gyulai Líviusz Az egy komisz kislány naplóját viheti képernyőre a komiszkölyök-sorozat sikere után, Pál Balázs egy, a nagyvárosi nyüzsgést kereső felnőtt tehénlányról készít animációtLilly csodálatos világa címmel, Szederkényi Bella az Ahány király, annyi mese című sorozathoz A bújócskakirály részt dolgozza fel Simon Réka Zsuzsanna könyve alapján, Fabók Szilvia pedig a Kippkopp a fűben sorozatban egy gesztenyegyerek kalandjait eleveníti meg Marék Veronika írásából.

Önálló alkotásként Simonyi Balázs és Molnár Jaqueline Kövér Lajos színre lép címmel Lackfi János azonos című, 2008-ban az év gyermekkönyve díját elnyerő művét ülteti át animációra, Szabó-Nyulász Melinda Köztespont címmel Juan Ramón Jiménez A fák verse című költeményét veszi alapul „az egyetlen állandó maga a változás” mottóval. Tompa Borbála Eszter Volt egyszer egy kertész címmel Máté Angi Egy susogó levél című könyvét használja fel, míg Turai Balázs Róma bukása című műve W. H. Auden megegyező című verséből inspirálódik, amelynek témája az emberi civilizáció ciklikus összeomlása, majd átalakulása egy atomháború után.

Mint írják, a médiatanács 2011 óta 119 egyedi animációs mű, illetve sorozat elkészítését támogatta 1,3 milliárd forinttal a Macskássy Gyula- és a Dargay Attila-pályázatokon.

Médiapiac

Folytatódik a ferencvárosi balos médiaháború

Baranyi Krisztina polgármester azt nevez ki a kerületi médiacég élére, aki neki kedves és szimpatikus – reagált nyilatkozta újságírói megkeresésre Gyurákovics Andrea, a Fidesz–KDNP IX. kerületi képviselője a ferencvárosi médiabotrány legújabb fejleményeivel kapcsolatban. Hagymási Zoltán leváltott ügyvezető véleménye szerint a kerületi vezetés nagy problémát okozott a konfliktussal.

Közzétéve:

Borítókép: Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester, fotó: MTI/Balogh Zoltán

– Mindenképpen fordulatot jelent, ha Hoffmann György, Kálmán Olga DK-s országgyűlési képviselő férje visszalépett attól, hogy ő legyen a ferencvárosi önkormányzat által működtetett médiacég vezetője – reagált a Magyar Nemzetnek Gyurákovics Andrea, a Fidesz–KDNP ferencvárosi képviselője arra a hírre, miszerint újabb fordulatot vett a kerületi baloldali médiaháború. A lapnak nyilatkozva kiemelte:

Baranyi Krisztina polgármester képtelen a kompromisszumra, és bár azt hirdeti, hogy független sajtót szeretne, mégis azt nevez ki a kerületi médiacég élére, aki neki kedves és szimpatikus.

Mint ismert, az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő Ferencvárosi Média Kft. ügyvezető igazgatója, Hagymási Zoltán elbocsátotta a 9 Magazin főszerkesztőjét, Vágvölgyi B. Andrást szerződésszegés miatt. Ferencváros baloldali pártok által támogatott független polgármestere az esetre a Facebook-oldalán akkor úgy reagált: erről a szándékról előzetesen őt nem értesítették. Kijelentette, hogy Hagymási komolytalan indokkal és munkajogilag aggályos módon küldte el Vágvölgyit, ezért javasolta az akkori cégvezető felmentését.

Utóbb kiderült: az ellenzéki képviselőknek sikerült elérniük, hogy Hoffmann György televíziós szakember kerüljön Hagymási helyére. Baranyi ugyanakkor ellenezte a Gyurcsány-párthoz kötődő médiaszakember kinevezését.

A Magyar Nemzet megkereste Hagymási Zoltánt, a leváltott ügyvezetőt, aki a lapnak kifejtette: nem érzi árulásnak az elbocsátását. Szerinte itt a nagyobb probléma az, amit az önkormányzat ezzel okozott: a cég alkalmazottai ugyanis még mindig a pénzüket várják. Hozzátette: mivel a polgármester azt hangoztatta, hogy független médiát szeretne, nem érti, később miért nehezményezte nála, hogy nem értesítette őt Vágvölgyi B. András leváltásáról.

Átmeneti megoldásként Bencsik Márta, a felügyelőbizottság elnöke lenne a vezetője a ferencvárosi médiacégnek. Baranyi csak akkor hajlandó ebbe belemenni, ha az ideiglenes vezető vállalja, hogy Vágvölgyi B. Andrást 2024 ­végéig foglalkoztatja. Azt nem tudjuk, hogy ez a lépés mennyire illik bele a polgármester médiaszabadságról alkotott elképzeléseibe, hiszen ezúttal ő diktálna a testületnek a kerület vezetőjeként. Nem mellékes körülmény, hogy Vágvölgyi többmilliós sérelemdíjat és az elmaradt munkabér kifizetését is követeli a ferencvárosi önkormányzattól – írja a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Újra lebukott a Telex

A háború kitörése óta a baloldali sajtó a konfliktusba történő beavatkozás lelkes szószólójaként, majd később az Oroszország-elleni szankciók legnagyobb híveként próbálta meg befolyásolni a magyar közvéleményt. Míg a magyar kormány árstopokkal védi meg a magyar embereket a háborús infláció következményeitől, addig a baloldali újságírók mindent megtesznek, hogy kisebbítsék ezen intézkedések hatásosságát – olvasható a Tűzfalcsoport cikkében.

Közzétéve:

Az alábbi friss példán keresztül pedig újból bepillantást nyerhetünk a baloldali médiumok működésébe, amelyek amellett, hogy a hétköznapi emberek életének legapróbb döntéseibe is beleszólnának, a fake news-gyártásban is élen járnak – olvasható a cikket szemléző Magyar Nemzet hasábjain. 

A legutóbbi kormányinfón a 444-től a Telexhez igazolt Sarkadi Zsolt arról értekezett hosszasan, hogy a kormány miért nem kéri az embereket arra, hogy megváltoztassák fogyasztási szokásaikat/kezdjenek el spórolni/ utazzanak kevesebbet.

Ezután az újságíró azt a kérdést szegezte Gulyás Gergelynek, hogy miért nem ingyenes Magyarországon a benzin?

A miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában kiemelte, hogy az emberek életére olyan nagymértékben van hatással a háborús infláció, hogy „ahol ettől meg lehet őket óvni, azt tegyük meg.” Tehát a hatóági áras üzemanyag bevezetése és fenntartása egy jó intézkedés, hiszen ennek köszönhetően nem szabadítjuk rá az egyszeri fogyasztókra a magas piaci árakat.

Ezzel itt véget is érhetne a történet, ha a Telex pár napra rá nem jelentetett volna meg egy olyan cikket, amelyben azt sugallják, hogy Gulyás Gergely ingyen adná a benzint, pedig a bolygó védelme érdekében a spórolásra kellene ösztönöznie az embereket.

„Gulyás ingyen is adná a benzint, pedig inkább az autózás visszaszorításán kellene ügyködnie” – áll a telexes cikk címében a félrevezető, Gulyás Gergelynek tulajdonított állítás.

Az alábbi videón (2:35 percnél) látható, hogy az ingyen benzin kérdését a Telex újságírója vetette fel, és nem Gulyás Gergely javasolta. Sőt, félig viccesen reagált a felvetésre, megemlítette, hogy azokban az országokban ingyenes az üzemanyag, amelyek kőolaj-nagyhatalmak.

Ez a videó és az azt követő cikk az egyik legjobb példa arra, hogy milyen elvtelen módszerekkel operál a baloldali média. 

Ha már a szankciók iránt lelkesedő baloldali médiáról beszélünk, akkor érdemes megemlítenünk azt az ominózus esetet is, amikor az egyik 444-es újságíró arról beszélt az ATV-ben, hogy az Oroszország ellen bevezetett gazdasági intézkedések nekünk, magyaroknak is kell hogy fájjanak. Meglepő módon akkor is az olajembargóról volt szó.

A 444-es Vég Márton úgy fogalmazott, hogy „jelenleg olyan szankciót nem lehet bevezetni, amely nem fájna. Szerintem egy kicsit muszáj, hogy fájjon nekünk is. (…) Nyilván Európának fájni fog és Magyarországnak is fájni fog. Gazdasági visszaesést okoz, inflációt okoz és a GDP is visszább fog esni, de morálisan ezt tartom helyesnek!”

– emlékeztetett rá a Tűzfalcsoport.

Tovább olvasom

Médiapiac

Brutálisan veszteséges a Disney+

Közel egy milliárd dollár a streamingszolgáltató vesztesége, a veszteség mértéke 50 százalékot emelkedett tavaly óta.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szerdán éjjel jött ki a Disney+ harmadik negyedéves pénzügyi jelentése. A streamingszolgáltatóhoz tartoznak a Disney, Pixar, Marvel, Star Wars valamint a 20th Century Foxhoz tartozó filmek. Az előfizetők száma 137,7 millióról 152,1 millióra növekedett, az ebből származó bevétel is nőtt 23 százalékot, viszont a nettó veszteség a tavalyi 0,6 milliárdról 0,9 milliárdra nőtt, közel 50 százalékkal.

A veszteség növekedésnek hátterében a saját gyártású produkciók számának valamint ezek gyártási költségeinek emelkedése áll.

Növekvő veszteség = Áremelés

A növekvő veszteségek miatt a Disney+ anyavállalata egy nem túl meglepő megoldást eszelt ki: árat emelnek – számolt be róla a Mandiner.

A hazánkat és Európát érintő új árakról még nincsen információ, viszont az Egyesült Államokban a korábbi $7.99-től $10.99-re emelnek valamint bevezetnek egy új, reklámokkal tarkított csomagot $7.99-ért.

Tovább olvasom