Kövess minket!

Médiapiac

Új tulajdonosa van a Médiapiacnak

A kéthavonta megjelenő újságot Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója vásárolta meg.

Az ismert politológust egyértelműen a jobboldalhoz sorolja eddigi közéleti tevékenysége, mégis egy független, szakmai lapot szeretne a megújult Médiapiacból. Szerinte ugyanis eddig leginkább egyfajta balliberális narratíva érvényesült médiaügyekben, a megújult lappal pedig tájékozódási pontot, iránytűt szeretnének biztosítani a szakmának és a közönségnek abban, hogy kontextusba tudják helyezni az általuk fogyasztott médiatartalmakat. Az új tulajdonossal a Magyar Nemzet közölt interjút.

– Mi viszi rá egy jobboldali, közismert politológust arra, hogy egy ilyesfajta szakmai lapot megszerezzen? Mi a célja ezzel?

– Ez a lap lehetőség arra, hogy független, szakmai értelmezését adjuk Magyarország és a világ médiapiaca működésének, ez az ars poeticánk. Eddig ugyanis elsősorban a balliberális narratíva érvényesült ebben a kérdésben, akár a hazai kontextust, akár a magyar médiapiac nemzetközi megítélését nézzük. Így például ha Brüsszelben az utóbbi években terítékre került a magyar média témaköre, akkor csak a szakma balliberális szegmense volt jelen, a saját álláspontjával. Ez ráadásul tapasztalataink szerint sokszor a tények figyelmen kívül hagyásával és a szakmaiság megerőszakolásával történt. Ezért a már korábban is működő, kéthavonta megjelenő magazinból egy mértékadó portált fogunk létrehozni. Ahogy az imént elmondottakból is látszik, a politikai ismeretek kifejezetten szükségesek a média világának megértéséhez, a médiapiachoz kapcsolódóan pedig olyan tudásbázist teremtettünk meg kollégáimmal közösen a Médianéző Központ kereteiben, amelyre a Médiapiacnál is építeni lehet.

– Nem tart attól, hogy az Ön neve, eddigi tevékenysége miatt úgyis jobboldaliként könyvelik el majd az újságot?

– Ahogy említettem, a média világában sok olyan, nem ritkán fals értelmezés lát napvilágot, amely balliberális irányban elfogult. Ezt szeretnénk helyre tenni, kiegyensúlyozni. Valójában tájékozódási pontot, iránytűt akarunk biztosítani a szakmának és a szélesebb közönségnek is abban, hogy kontextusba tudják helyezni az általuk fogyasztott médiatartalmakat. Mi egy kritikai attitűdöt lehetővé tevő, szélesebb perspektívát igyekszünk nyújtani. Ezért távolabbra tekintünk az egyes médiatermékeknél, s az azokat előállító vállalatok, illetve tulajdonosi kör működését elemezzük, továbbá a politikai háttérszálakat, és a mozgatórugókat is láthatóvá tesszük. Mindezekben nem a politikai, hanem a szakmai hozzáállást húznám alá.

– Ha megnézzük a korábbi lapszámokat, döntően a baloldalhoz sorolt médiaszemélyiségek jelentek meg, akkor most ez átbillen a jobboldalra?

– Természetesen a baloldali média irányába is nyitott lesz a Médiapiac, a hazai baloldali sajtóorgánumok vezetőivel, tulajdonosaival is szeretnénk interjúkat készíteni, és bemutathatják az innovációikat is. De nem szeretnénk, ha úgy tűnne az olvasóknak, hogy csak a baloldalon vannak kimagasló médiaszemélyiségek, jó tollú újságírók, ezért kifejezett célunk, hogy bemutassuk azokat a jobboldali médiumoknál dolgozó embereket is, akik kimagasló munkát végeznek a maguk területén. A képernyőn is megjelenő jobboldali médiaszemélyiségek mellett szeretnénk megismertetni a háttérben dolgozó munkatársakat is. A szakmai és a nagyközönség közelebbről is láthatja, milyen újságírók, szerkesztők, vágók vagy operatőrök dolgoznak a médiapiacon általánosságban, de különösen a jobboldalon. Ezzel is egy meglévő hiányt pótolna a lap, hiszen a balliberális sajtó már korábban is nagyobb hangsúlyt helyezett a saját sztárjainak felépítésére. Fontosnak tartjuk, hogy képet kapjanak az olvasók arról, mi zajlik a magyar médiában és annak hátterében. Mivel a média erősen átpolitizált, a politika pedig mediatizált, érdekes dolgok derülhetnek ki a tulajdonosi viszonyok elemzéséből, a politika és a média szféráját övező erődinamikából.

– Külföldi médiumok kapcsán is vizsgálják ezeket a mechanizmusokat?

– Igen, de mindig igyekszünk a Magyarország szempontjából is releváns történéseket górcső alá venni. Jelenleg például az lehet érdekes, hogy az USA elnökválasztási kampányában milyen szerepet játszott a média. Általánosságban pedig azt érdemes figyelni, hogy a hazánkban jelen lévő nagyobb befektetők, a nemzetközi játékosok hogyan vállalnak szerepet a különböző országokban Magyarországon kívül is, milyen átalakulások mennek végbe az egyes médiacégekben. Ezeknek a folyamatoknak általában politikai következményei is vannak, egyebek mellett ezekre világítanánk rá. Így például könnyebb perspektívába helyezni a Magyarország ellen folytatott brüsszeli lejáratókampány egyes fejezeteit is.

– A hazai médiapiacon több hasonló tematikájú lap is működik, hogyan tudnak velük versenyezni?

– Terveink szerint a lapnak elsődleges információforrássá kell válni, egyes médiapiaci, de politikailag releváns témák is nálunk jelenhetnek majd meg először. Ebben segítségünkre lesz a Médianéző Központ és a Nézőpont Intézet által felhalmozott szakmai know-how és tudástár, valamint a lapban publikáló, szakmailag elismert újságírók. Folyamatosan asztalon lesznek az olyan aktuális kérdések is, mint az Index körüli történések. Utóbbiak kapcsán is részben az a célkitűzésünk, hogy a leginkább elterjedt baloldali értelmezés mellett – amely szerint a kormány felelős az Indexen belül kialakult helyzetért – tényszerűen és kontextusában is bemutassuk a történteket. De igyekszünk majd a hazai és nemzetközi médiában zajló aktuális eseményekről is az elsők között beszámolni. A lap online felülete, amelyet hamarosan szeretnénk teljesen megújítani, erre kiváló platformot teremt.

– A közösségi média is egyre fontosabb felületté válik, ezekkel a felületekkel is foglalkoznak?

– Méghozzá kiemelten. E területtel kapcsolatban az egyik legizgalmasabb kérdés, hogyan szabályozzák a közösségi médiát az egyes országokban, milyen különbségek vannak, és hogy sikerülhet-e uniós vagy nemzetközi szinten közös mederbe terelni például a Facebook tartalmi ellenőrzését. Szintén vizsgálandó annak a mechanizmusa, hogy a közösségi média már nemcsak továbbítja a tartalmakat, hanem már keletkeznek is ott jelentős hatással bíró kontentek. Ez a jelenség nagy átfedést mutat a különböző típusú álhírek és például megtévesztő mémek – az úgynevezett deep fake – problémakörével. A közösségi média helyzete viszont nemcsak tartalmi kérdéseket vet fel, hanem ráirányítja a figyelmet a média világának újdonságaira, amelyek a közlés felületét, a technikai kérdéseket érintik. Elengedhetetlen, hogy ezzel a területtel is foglalkozzon a Médiapiac.

– Mikor találkozhatnak az olvasók a megújult Médiapiaccal?

– Online felületünkön és a közösségi médiában mostantól, az első lapszámunkat digitális formában juttatjuk el az érdeklődőknek november elején, s terveink szerint még ez év vége előtt megjelentetünk egy újabb lapszámot is, immár print verzióban.

Borítóképünkön Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója. Fotó: Kurucz Árpád / magyarnemzet.hu

Médiapiac

Gyurcsányék szolgálatában a baloldali média

Ugyan napjainkban a baloldal már finomított oltásellenes álláspontján, márciusban több balliberális médium nyílt levélben kezdeményezte a miniszterelnöknél, hogy az újságírókat és forgatócsoportokat engedjék be a kórházak COVID-osztályaira, valamint az oltópontokra. A Századvég feltérképezte, hogy milyen összefüggés lehet a baloldali pártok védőoltásokkal kapcsolatos “pálfordulása” és a hozzájuk köthető sajtóorgánumok akciója között.

Közzétéve:

MTI/Kovács Tamás

Álhírek és oltásellenesség

Már 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány kezdetekor megfigyelhető volt, hogy a baloldal a felelős járványkezelés támogatása helyett – szavazatszerzési lehetőséget látva a pandémiában – különböző politikai játszmákba fogott – áll a Századvég Alapítvány legújabb elemzésében.

Ennek egyértelmű jele volt az álhírek, kamuvideók, valamint félrevezető vélemények terjesztése, a rendkívüli helyzet által indokolt különleges jogrendi berendezkedés sorozatos támadása, továbbá a közegészségügyi és gazdasági válsághelyzet okozta kihívások politikai szempontoknak történő alárendelése.

Miután egészségügyi szakemberek egyöntetű véleménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus legyőzésének a kulcsát a védőoltások jelentik, Gyurcsány Ferenc és partnerei kommunikációjában – a korábban követett stratégiájuk egyenes folytatásaként – megjelentek az oltásellenes, egyes vakcinák iránti közbizalom rombolását célzó hangok. A szakmai szempontok zárójelbe tételét jelzi, hogy a balliberális tömb annak ellenére indított hadjáratot a Szputnyik V és a Sinopharm vakcinákkal szemben, hogy a szóban forgó oltóanyagok hazai alkalmazását engedélyező Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) több mint 70 éve garantálja a magyar gyógyszerbiztonságot, a hatóság gyakorlata pedig világszínvonalúnak tekinthető.

A magyarok bíznak a vakcinákban

A baloldali pártok által remélt népszerűségnövekedés azonban elmaradt, politikai üzeneteik nem találkoztak a magyar választók döntő többségének elvárásaival. Ennek magyarázata több tényezőre vezethető vissza. Ahogy a Századvég márciusi, 1000 fős, reprezentatív közvélemény-kutatása rámutatott,

a magyarok közel háromnegyede (73 százaléka) elfogadhatatlannak tartja, hogy a koronavírus-járvány alatt egy politikus vagy más közszereplő oltásellenes legyen, továbbá a megkérdezettek 62 százaléka úgy gondolja, hogy emberéletek múlhatnak azon, hogy politikusok vakcinák ellen kampányolnak, és megkérdőjelezik a magyar szakhatóság által jóváhagyott oltóanyagok hatékonyságát.

Tovább árnyalja a képet, hogy a magukat beoltatni tervezők, vagy a már beoltottak 71 százaléka elfogadná illetve elfogadta a felajánlott orosz vagy kínai vakcinát. Ezen felül valószínűsíthető, hogy a választópolgárok többsége érzékelte, hogy a baloldal koronavírussal kapcsolatos prognózisaira a valóság rendre rácáfol, amely tovább rombolta az amúgy is hitelességi problémákkal küzdő ellenzéki erők tekintélyét.

E fejleményeket felismerve egy régi recepthez nyúlt a Gyurcsány-szövetség. A 2018-as országgyűlési választások előtt a baloldal igyekezett palástolni a tényt, hogy 2015-ben a migrációs krízis kirobbanásakor hevesen támadták a nemzeti kormány által felépített biztonsági határzárat (amely azóta is kulcsszerepet játszik az illegális migránsok kontrollálatlan beáramlásának megakadályozásában), napjainkban pedig az oltásellenességük elkendőzésébe kezdtek bele, látva az eddig követett irányvonaluk politikai eredménytelenségét. Gyanítható ugyanakkor, hogy e „pálfordulás” nem az oltásellenes, illetve a hatékony védekezés hátráltatására irányuló nézeteik valódi feladását jelenti a balliberális erők részéről, hanem a staféta átadásának kísérletét a hozzájuk közel álló médiumoknak.

A Gyurcsány-lista a baloldali média segítségével hátráltatná a hatékony járványkezelést

Az elmúlt években is megfigyelhető volt, hogy a baloldali sajtó – a balliberális pártok segédhadaként – aktívan részt vett a politikai napirend alakításában, a kormányellenes politikai agenda népszerűsítésében. Miután sajtóorgánumok nem mérettetik meg magukat a választásokon, kockázat nélkül felvállalhatják olyan közéleti álláspontok, üzenetek közvetítését, amelyek a baloldali politikusok népszerűségét hosszú távon megtépáznák. Ezek alapján

feltételezhető, hogy a balliberális médiumok korábban említett terve (amely a kórházakban és oltópontokon történő kamerázást célozza) nem más, mint a Gyurcsány-lista tehermentesítése, a hatékony járványkezelést hátráltató politikai magatartás újságírók általi folytatása, méghozzá a politikai népszerűségvesztés esetleges kockázata nélkül.

E húzásnak köszönhetően a balliberális politikusok tehát úgy igyekeznek lerázni magukról az oltásellenességet, hogy ezt politikai értelemben nem számonkérhető szereplők, a baloldali média képviselői folytatják tovább.

Ennek fényében kijelenthető, hogy a Gyurcsány vezette baloldal emberéleteket és munkahelyeket veszélyeztető politikai hazárdjátéka nem ért véget, legfeljebb átalakult. A baloldali tömb számára a hatalom megragadásának szándéka továbbra is felülírja a koronavírus legyőzésének, és Magyarország mielőbbi talpra állásának szempontját.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke

Tovább olvasom

Médiapiac

Rugalmasságot ígér a műsorkvóták vizsgálatakor az NMHH

És az idei első félév médiaszolgáltatási díjait is elengedik.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Méltányosan, rugalmasan, a járvány okozta helyzetet figyelembe véve jár majd el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amikor a műsorkvóta-kötelezettségeket vizsgálja – közölte a testület Kommunikációs Igazgatósága az MTI-vel.

Azt is megerősítették, hogy a szolgáltatók mentesülnek az idei első fél évben a médiaszolgáltatási díjak befizetése alól a koronavírus-járvány miatt április 9. óta érvényben lévő kormányrendeletnek köszönhetően.

A közlemény szerint a médiatanács erről tájékoztatta a Helyi Rádiók Országos Egyesületét, amely beadványt nyújtott be a második negyedéves médiaszolgáltatási díjaik elengedéséről.

A Retro Rádió és a budapesti Sláger FM szolgáltatója ugyanezért kérelmet nyújtott be az NMHH-nak. A médiatanács esetükben megszüntette az eljárást, mivel az érintett szolgáltatók is mentesülnek az első és második negyedévi médiaszolgáltatási díjak befizetése alól – írták.

Beszámoltak arról is: a médiatanács burkolt reklámozás miatt figyelmeztette a Halom Televízió Százhalombatta szolgáltatóját, mert a Híradó egyik januári adásában egy gyógyászati segédeszközöket árusító bolt részletes bemutatásával a termékek megvételére sarkallhatta a nézőket.

A körzeti, kereskedelmi jelleggel működő 101,7 Pécs FM szolgáltatóját pedig egy januári vizsgált adáshét alapján figyelmeztették, mert a szerződéses vállaláshoz képest kevesebb szöveget, helyi közéleti, helyi mindennapi élettel foglalkozó és közszolgálati műsort, valamint több zenét sugárzott – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez, amiért a brit közszolgálati médiatársaság számos műsorát törölte Fülöp edinburghi herceg múlt heti halála után.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

II. Erzsébet királynő férje életének századik évében, múlt pénteken hunyt el a windsori kastélyban. Fülöp hercegtől szombaton vesznek végső búcsút ugyancsak Windsorban, a brit királyi család legősibb és legnagyobb rezidenciáján.

A BBC csütörtökön közölte, hogy Fülöp halála óta 109 741 nézői kifogás érkezett, elsősorban a halálhír bejelentése utáni műsorváltozások miatt. A BBC történetében még soha nem kapott ennyi nézői panaszt egyetlen esemény közvetítése sem.

A BBC a halálhír bejelentése után összes hazai sugárzású televíziós csatornáján törölte az adástervben szereplő műsorokat, és ezek helyett a herceg halálával kapcsolatos aktuális híreket, illetve emlékműsorokat és megemlékezéseket közvetített.

A jórészt kulturális, zenei és dokumentumműsorokra szakosodott BBC Four televíziós csatorna adását teljes egészében felfüggesztették múlt pénteken.

Így elmaradtak olyan rendkívül népszerű műsorok is, mint a BBC One televízió minden este milliók által nézett, 36 éve futó szappanopera-sorozata, az EastEnders, vagy a szintén óriási nézettségű MasterChef főzővetélkedő döntője, amelyet erre a hétre helyeztek át.

A médiatársaság csütörtöki beszámolója szerint a BBC One nézettsége heti összevetésben hat százalékkal, a BBC Two tévécsatornáé kétharmadával zuhant az edinburghi herceg halálhírének bejelentését követő műsorváltozások idején.

Csütörtök esti közleményében a BBC hangsúlyozta: Fülöp herceg halála komoly horderejű esemény volt, amely jelentős hazai és nemzetközi érdeklődést váltott ki.

A médiatársaság a közleményben elismerte, hogy “a nézők némelyike” nem fogadta örömmel a herceg halálának szentelt műsoridőt, és azt, hogy ez milyen hatással volt a műsorújságokban meghirdetett televíziós és rádiós programokra.

A BBC hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem hajt végre ilyen mértékű műsorváltoztatásokat gondos mérlegelés nélkül, és a meghozott döntések tükrözték azt a szerepet, amelyet a BBC nemzeti műsorszóró társaságként országos jelentőségű események idején betölt.

Tovább olvasom