Kövess minket!

Médiapiac

Új tulajdonosa van a Médiapiacnak

A kéthavonta megjelenő újságot Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója vásárolta meg.

Az ismert politológust egyértelműen a jobboldalhoz sorolja eddigi közéleti tevékenysége, mégis egy független, szakmai lapot szeretne a megújult Médiapiacból. Szerinte ugyanis eddig leginkább egyfajta balliberális narratíva érvényesült médiaügyekben, a megújult lappal pedig tájékozódási pontot, iránytűt szeretnének biztosítani a szakmának és a közönségnek abban, hogy kontextusba tudják helyezni az általuk fogyasztott médiatartalmakat. Az új tulajdonossal a Magyar Nemzet közölt interjút.

– Mi viszi rá egy jobboldali, közismert politológust arra, hogy egy ilyesfajta szakmai lapot megszerezzen? Mi a célja ezzel?

– Ez a lap lehetőség arra, hogy független, szakmai értelmezését adjuk Magyarország és a világ médiapiaca működésének, ez az ars poeticánk. Eddig ugyanis elsősorban a balliberális narratíva érvényesült ebben a kérdésben, akár a hazai kontextust, akár a magyar médiapiac nemzetközi megítélését nézzük. Így például ha Brüsszelben az utóbbi években terítékre került a magyar média témaköre, akkor csak a szakma balliberális szegmense volt jelen, a saját álláspontjával. Ez ráadásul tapasztalataink szerint sokszor a tények figyelmen kívül hagyásával és a szakmaiság megerőszakolásával történt. Ezért a már korábban is működő, kéthavonta megjelenő magazinból egy mértékadó portált fogunk létrehozni. Ahogy az imént elmondottakból is látszik, a politikai ismeretek kifejezetten szükségesek a média világának megértéséhez, a médiapiachoz kapcsolódóan pedig olyan tudásbázist teremtettünk meg kollégáimmal közösen a Médianéző Központ kereteiben, amelyre a Médiapiacnál is építeni lehet.

– Nem tart attól, hogy az Ön neve, eddigi tevékenysége miatt úgyis jobboldaliként könyvelik el majd az újságot?

– Ahogy említettem, a média világában sok olyan, nem ritkán fals értelmezés lát napvilágot, amely balliberális irányban elfogult. Ezt szeretnénk helyre tenni, kiegyensúlyozni. Valójában tájékozódási pontot, iránytűt akarunk biztosítani a szakmának és a szélesebb közönségnek is abban, hogy kontextusba tudják helyezni az általuk fogyasztott médiatartalmakat. Mi egy kritikai attitűdöt lehetővé tevő, szélesebb perspektívát igyekszünk nyújtani. Ezért távolabbra tekintünk az egyes médiatermékeknél, s az azokat előállító vállalatok, illetve tulajdonosi kör működését elemezzük, továbbá a politikai háttérszálakat, és a mozgatórugókat is láthatóvá tesszük. Mindezekben nem a politikai, hanem a szakmai hozzáállást húznám alá.

– Ha megnézzük a korábbi lapszámokat, döntően a baloldalhoz sorolt médiaszemélyiségek jelentek meg, akkor most ez átbillen a jobboldalra?

– Természetesen a baloldali média irányába is nyitott lesz a Médiapiac, a hazai baloldali sajtóorgánumok vezetőivel, tulajdonosaival is szeretnénk interjúkat készíteni, és bemutathatják az innovációikat is. De nem szeretnénk, ha úgy tűnne az olvasóknak, hogy csak a baloldalon vannak kimagasló médiaszemélyiségek, jó tollú újságírók, ezért kifejezett célunk, hogy bemutassuk azokat a jobboldali médiumoknál dolgozó embereket is, akik kimagasló munkát végeznek a maguk területén. A képernyőn is megjelenő jobboldali médiaszemélyiségek mellett szeretnénk megismertetni a háttérben dolgozó munkatársakat is. A szakmai és a nagyközönség közelebbről is láthatja, milyen újságírók, szerkesztők, vágók vagy operatőrök dolgoznak a médiapiacon általánosságban, de különösen a jobboldalon. Ezzel is egy meglévő hiányt pótolna a lap, hiszen a balliberális sajtó már korábban is nagyobb hangsúlyt helyezett a saját sztárjainak felépítésére. Fontosnak tartjuk, hogy képet kapjanak az olvasók arról, mi zajlik a magyar médiában és annak hátterében. Mivel a média erősen átpolitizált, a politika pedig mediatizált, érdekes dolgok derülhetnek ki a tulajdonosi viszonyok elemzéséből, a politika és a média szféráját övező erődinamikából.

– Külföldi médiumok kapcsán is vizsgálják ezeket a mechanizmusokat?

– Igen, de mindig igyekszünk a Magyarország szempontjából is releváns történéseket górcső alá venni. Jelenleg például az lehet érdekes, hogy az USA elnökválasztási kampányában milyen szerepet játszott a média. Általánosságban pedig azt érdemes figyelni, hogy a hazánkban jelen lévő nagyobb befektetők, a nemzetközi játékosok hogyan vállalnak szerepet a különböző országokban Magyarországon kívül is, milyen átalakulások mennek végbe az egyes médiacégekben. Ezeknek a folyamatoknak általában politikai következményei is vannak, egyebek mellett ezekre világítanánk rá. Így például könnyebb perspektívába helyezni a Magyarország ellen folytatott brüsszeli lejáratókampány egyes fejezeteit is.

– A hazai médiapiacon több hasonló tematikájú lap is működik, hogyan tudnak velük versenyezni?

– Terveink szerint a lapnak elsődleges információforrássá kell válni, egyes médiapiaci, de politikailag releváns témák is nálunk jelenhetnek majd meg először. Ebben segítségünkre lesz a Médianéző Központ és a Nézőpont Intézet által felhalmozott szakmai know-how és tudástár, valamint a lapban publikáló, szakmailag elismert újságírók. Folyamatosan asztalon lesznek az olyan aktuális kérdések is, mint az Index körüli történések. Utóbbiak kapcsán is részben az a célkitűzésünk, hogy a leginkább elterjedt baloldali értelmezés mellett – amely szerint a kormány felelős az Indexen belül kialakult helyzetért – tényszerűen és kontextusában is bemutassuk a történteket. De igyekszünk majd a hazai és nemzetközi médiában zajló aktuális eseményekről is az elsők között beszámolni. A lap online felülete, amelyet hamarosan szeretnénk teljesen megújítani, erre kiváló platformot teremt.

– A közösségi média is egyre fontosabb felületté válik, ezekkel a felületekkel is foglalkoznak?

– Méghozzá kiemelten. E területtel kapcsolatban az egyik legizgalmasabb kérdés, hogyan szabályozzák a közösségi médiát az egyes országokban, milyen különbségek vannak, és hogy sikerülhet-e uniós vagy nemzetközi szinten közös mederbe terelni például a Facebook tartalmi ellenőrzését. Szintén vizsgálandó annak a mechanizmusa, hogy a közösségi média már nemcsak továbbítja a tartalmakat, hanem már keletkeznek is ott jelentős hatással bíró kontentek. Ez a jelenség nagy átfedést mutat a különböző típusú álhírek és például megtévesztő mémek – az úgynevezett deep fake – problémakörével. A közösségi média helyzete viszont nemcsak tartalmi kérdéseket vet fel, hanem ráirányítja a figyelmet a média világának újdonságaira, amelyek a közlés felületét, a technikai kérdéseket érintik. Elengedhetetlen, hogy ezzel a területtel is foglalkozzon a Médiapiac.

– Mikor találkozhatnak az olvasók a megújult Médiapiaccal?

– Online felületünkön és a közösségi médiában mostantól, az első lapszámunkat digitális formában juttatjuk el az érdeklődőknek november elején, s terveink szerint még ez év vége előtt megjelentetünk egy újabb lapszámot is, immár print verzióban.

Borítóképünkön Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója. Fotó: Kurucz Árpád / magyarnemzet.hu

Médiapiac

Ki ellenőrzi a tényellenőröket? Már Brüsszel is foglalkozik az üggyel – 2. rész

Tisztázatlan feltételrendszer alapján jutott komoly uniós pénzekhez egy magát függetlennek mondó tényellenőr csoport. Azonban kiderült, hogy egyáltalán nem függetlenek, ráadásul előfordult, hogy hamis állítást tettek. A V4NA levélben fordult a támogatást kiosztó Európai Bizottsághoz, hogy megtudja, ki ellenőrzi a tényellenőröket, egyáltalán mit neveznek “függetlennek”.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Ahogy arról cikksorozata általunk is közölt első részében a V4NA hírügynökség beszámolt, az Európai Bizottság korábban gyanús körülmények között ítélt oda néhány millió euró támogatást különböző tényellenőrző csapatok felállítására, egy-egy ilyen csapatnak akár több százezer euró juthatott, az azonban tisztázatlan és bizonytalan, hogy pontosan milyen kritériumrendszer szerint. Az egyik ilyen együttműködést az Agence France-Presse, vagyis az AFP hírügynökség vezeti, amely Magyarországon a 444.hu internetes hírportál kiadójával, a Magyar Jeti Zrt.-vel kötött stratégiai együttműködést. Ennek eredménye lett a Lakmusz nevű mikroblog létrehozása.

Elég csak rápillantani, az máris kiderül, hogy a Lakmusz „tényellenőrei” egytől egyig a balliberális sajtó munkatársai, a tanácsadói testület tagjai pedig ezer szállal kötődnek az amerikai oligarcha, Soros György hálózatához.

Ráadásul kiderült, hogy az európai adófizetők pénzéből fizetett „tényellenőrök” hamis állításokat tettek.

A Magyar Nemzet hívta fel a figyelmet arra, hogy egy cikkében a Lakmusz hamis állításokat tett a V4NA hírügynökségről. Azt állították, a V4NA „bizonyítékként” mutatott be egy videót arra vonatkozóan, hogy fennáll a veszélye annak, hogy az Ukrajnának szánt fegyverek a fekete piacon kötnek ki.

A Lakmusz vádjai
Forrás: V4NA

Erről azonban szó sincs, a V4NA cikke külön felhívta a figyelmet arra, hogy nem bizonyított, hogy az interneten terjedő videót a fegyverekről mikor és hol vették fel. A hírügynökség jelezte azt is, hogy cikkét részben a szerb televízió híradója alapján írta. Ezzel együtt is a V4NA leírta, hogy vannak fenntartásai a videóval kapcsolatban.

A V4NA eredeti állításai
Forrás: V4NA

Ennek kapcsán felmerül a kérdés: az állítólag független tényellenőrök ha egyszer már tettek hamis állításokat, akkor máskor is megteszik-e ezt? Vagy már meg is tették talán több esetben is? – firtatja a V4NA hírügynökség, amely kérdésekkel fordult az Európai Bizottsághoz, ahonnan a francia AFP-n keresztül a Lakmusz jelentős támogatást kapott. Arról érdeklődtek, hogy

ki ellenőrzi azokat a „tényellenőröket”, akiket az európai adófizetők pénzéből finanszíroznak.

A V4NA azt is megkérdezte, hogy milyen következményei vannak annak, ha kiderül, hogy a tényellenőrök tényeket hamis színben tüntetnek fel, hiszen legalább egy esetben ez már megtörtént.

Amiként kíváncsi volt arra is, hogy pontosan mi alapján kap milliókat egy szerkesztőség olyan európai uniós forrásból, amely 27 tagállam adófizetőitől származik. A hírügynökség megkérdezte azt is, milyen kritériumrendszernek kell megfelelni ahhoz, hogy ezeket a milliókat megkapja egy szerkesztőség. De azt is meg akartja tudni, hogy a kiválasztottaknak hány tényt kell ellenőriznie egységnyi idő alatt ahhoz, hogy megszolgálják ezt az összeget. Ahogy az is kérdés a V4NA szerint, hogy a brüsszeli pénzosztók vajon miért bújtatták el ezeket a csoportokat a AFP mögé. Talán így könnyebb volt ellenőrizetlenül pénz folyósítani? – firtatja a hírügynökség kérdéssora.

Az Európai Bizottság azt jelezte a V4NA számára, hogy foglalkozik az üggyel. Ha a hírügynökség válaszokat kap, közzéteszi.

A V4NA sorozata következő részében részletesen bemutatja, hogy pontosan kik állnak a „független” Lakmusz mögött, honnan, milyen érdekek mentén jutnak pénzekhez az Európai Bizottság forrásain kívül.

Tovább olvasom

Médiapiac

A Partizánt is segítette a baloldalnak kampánytámogatást nyújtó amerikai szervezet

A YouTube-csatorna a választási roadshowjához szükséges 98 ezer dollárt a National Endowment for Democracytól kapta, a könyvelésüket pedig ugyanaz végzi, aki a DatAdat-ügyben is érintett.

Közzétéve:

Borítókép: A Partizán logója, forrás: Facebook/Partizán

A baloldal, egész pontosan a közös kormányfőjelöltet adó Mindenki Magyarországa Mozgalom választási kampányát Amerikából milliárdokkal finanszírozó Action for Democracy (AfD) – a minap nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentés alapján – egyértelműen kapcsolatba hozható azzal a National Endowment for Democracyval (NED), amelyről most az Origo cikkezett, ám korábban a Mandiner írt először. Mégpedig annak kapcsán, hogy a szervezet egyébként a Partizánt is támogatja. Erről maga a csatorna számolt be korábban – emlékeztet cikkében a Mandiner.

Gansperger: Bajnai a külföldiek embere

Az amerikai politikai döntéshozók a második világháború végén titkos eszközökhöz folyamodtak, tanácsadókat, pénzt küldtek európai médiumok, pártok megsegítésére. Az 1960-as évek végén azonban kiderült, néhány szervezetet titokban a CIA finanszírozott, ezért a Johnson-adminisztráció úgy döntött, inkább egy köz-, valamint magánadományokból működő mechanizmuson keresztül támogatja az Európában végzett tevékenységet. Így, a CIA-finanszírozás kiváltására született meg a NED is, amely elsősorban az amerikaiak által meghirdetett demokráciaexportot, az abba illeszkedő kezdeményezéseket és szervezeteket pénzeli más országokban.

A Partizán pénzügyi beszámolójából kiderül, a választási roadshowjának finanszírozását 98 ezer dollárnyi adományból oldották meg, a pénzt pedig a NED-től kapták. 

Gulyás Mártonék azt sem tagadták, hogy a YouTube-csatorna együttműködött a Bajnai Gordonhoz köthető kampánytechnológiai vállalattal, a DatAdattal. A volt kormányfőről pedig az őt a Wallis-csoportból jól ismerő Gansperger Gyula mondta, hogy a külföldiek embere, a vállalkozó azt is kijelentette, „Magyarországon alapvetően az egész ellenzék mozgása mögött – én azt gondolom – külföldi erők és finanszírozók állnak”.

Bajnai mellett egyébként az üzlettársai, bizalmasai is feltűntek a kampányban, így például Ficsor Ádám és Szigetvári Viktor a DatAdattal, Korányi Dávid pedig az Action for Democracyval (AfD), amely a tengerentúlról küldte a pénzt Márki-Zay mozgalma, illetve ezzel közvetve a baloldal választási kampánya számára. Így aligha véletlen, hogy az ellenzék miniszterelnök-jelöltje gyakori vendége lehetett a Partizánnak, aminek többször köszönetet is mondott, más kérdés, hogy Márki-Zay szereplése mennyiben segítette a baloldalt a választáson.

Tóth Józsefné, az univerzális könyvelő

S nemrégiben kiderült még néhány felettébb érdekes összefonódás is. Az Ezalényeg nevű, egyértelműen baloldali kampánycélokat szolgáló portálról – amelynek kiadója, az Oraculum 2020 Kft. több mint egymilliárd forintot kapott az AfD-től – derült ki, hogy ugyanaz a Tóth Józsefné a könyvelője, mint a Bajnai Gordon-féle DatAdat-nak, az adóhatóság Szegiben, egy mindössze 300 lelket számláló Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kis faluban talált rá a cég könyvelési adataira.

Majd a Partizán Facebook-oldalán jelent meg egy poszt, amiben Gulyás Márton elismerte, az általa ügyvezetett Partizán Alapítvány, illetve az MFG Kft. könyvelését is Tóth Józsefné látja el. A könyvelő egyébként amellett, hogy azt a céget vezeti, amely a DatAdatnak könyvel, közben a DK-nak jelenleg számlázó cégnek korábban volt az ügyvezetője. A vállalkozás a Legal and Finance Kft., amelyDobrev Klára európai parlamenti adatlapja alapján kvázi kifizetőhelyként üzemel. 

Gulyás igyekezett megmagyarázni az egybeesés okát, azt, hogyan került kapcsolatba Tóth Józsefnével. A YouTube-csatorna vezetője azt írta, a DatAdat környékén is feltűnő Szigetvári Viktor, az azóta már megszűnt Együtt politikusa – aki végigülte a tárgyalását, amikor a Sándor Palota megdobálása miatt bíróság elé került – ajánlotta a figyelmébe a könyvelőt, amikor szakembert keresett. Gulyás szerint Tóthné törvényes szolgáltatást biztosít, a rosszindulatú, lejárató szándékú értelmezésekkel pedig nem tudnak mit kezdeni. Az egykor a szocialista pártban tevékenykedő Szigetvári egyébként Bajnai Gordonnal közösen politizált az Együttben, így a szálak teljesen összeérnek.

Tovább olvasom

Médiapiac

Elon Musk “amnesztiát” hirdetett – feloldják a korábban felfüggesztett Twitter fiókokat

“Amnesztiát” hirdetett a Twitter tulajdonosa csütörtökön a közösségi oldal korábban felfüggesztett felhasználóira vonatkozóan.

Közzétéve:

MTI/EPA/Alexander Becher

Elon Musk az általa meghirdetett szavazás eredményére hivatkozva azt írta, hogy ez a “nép hangja”, illetve hogy “Az emberek szóltak. Az amnesztia jövő héten lép életbe.”

A fiókok feloldására a választ adók 72 százaléka voksolt igennel a közösségi médiaoldalon.

Az intézkedés azokra vonatkozik, akiknek kizárását nem törvénysértő, vagy kirívó tartalom közlése előzte meg – tette hozzá a cégvezető.

Média tartalomfigyeléssel foglalkozó civil csoportok a lépés nyomán arra hívták fel a figyelmet, hogy a jövőben megnövekedhet a gyűlölködő megnyilvánulások száma a közösségi médiumon, részben, mert a cégtől az elmúlt hetekben elbocsátott, vagy önként felmondást választó alkalmazottak egy része tartalommoderátorként dolgozott. Ugyanakkor Elon Musk múlt héten saját Twitter-oldalán azt írta, hogy a vállalt új politikája a szólás szabadsága, de nem az elérés szabadsága, azaz a gyűlöletkeltő és negatív megnyilvánulásokat kivonja.

A Twittert október vége óta tulajdonosként irányító milliárdos üzletember szerdán azt is kilátásba helyezte, hogy nyilvánosságra hozzák a Twitter 2020 októberi döntésének hátterére vonatkozó információk részleteit, amellyel az elnökválasztás előtt néhány héttel letiltotta Joe Biden akkori elnökjelölt fia, Hunter Biden számítógépének tartalmáról szóló, és a jelenlegi elnökre kényes sajtóértesülés közlését. Elon Musk érve szerint erre a lépésre a közbizalom helyreállítása érdekében lenne szükség.

Elon Musk a múlt hétvégén arról döntött, hogy visszaállítja két ismert személyiség, és egy szatirikus kiadvány fiókját. Újra elérhetővé tette a konzervatívokhoz közel álló jól ismert kanadai pszichológus Jordan Peterson, valamint Kathy Griffin humorista, színésznő fiókját. Mellettük a Babylon Bee internetes oldal is ismét követhetővé vált.

Múlt pénteken Elon Musk Donald Trump 2021 januárjában felfüggesztett fiókjának sorsáról indított szavazást a Twitter felhasználói között, és a válaszadók túlnyomó többsége egyetértett az előző elnök fiókjának feloldásával is.

Donald Trump erre reagálva azt közölte, hogy nem tervezi ismét igénybe venni a Twitter kommunikációs csatornáját, de saját fiókját nem törölte.

Borítókép: Elon Musk

Tovább olvasom