Médiapiac
Új stratégiát hirdetett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
A szabályozás és a felügyelet területén új fellépést, az egyéni és vállalkozói szabadság, valamint a nemzeti érdek védelmét vállalja az új dokumentum, amelyet a szervezet elnöke mutatott be csütörtökön.
Koltay András a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Budapesten megtartott évnyitó konferenciáján a 2023-2026-os időszakra vonatkozó, Szabadság és biztonság a digitalizáció világában című stratégiáról szólva emlékeztetett arra, hogy az új technológiák és a digitális jövő számos kockázatot hordoz a gyermekvédelem, a fogyasztóvédelem, de akár már a fizikai biztonság terén is, ugyanakkor sok lehetőséget is jelent.
Az NMHH-nak az online óriásplatformok világában is hatékonyan kell védelmeznie a véleményszabadságot, a nyilvánosság sokszínűségét és a gyermekek biztonságát, mindezeket a nemzeti érdek szempontjából is vizsgálva
– hangsúlyozta az MTI tudósítása szerint az NMHH elnöke.
Koltay András hozzáfűzte ugyanakkor: a hagyományos hatósági eszköztár egyre kevésbé alkalmas a problémák kezelésére, az NMHH ezért nem csupán hatóságként kíván működni, hanem együttműködést ajánl a hírközlési és médiapiac minden szereplője számára – mondta el.
Társszabályozásokra és az önszabályozás támogatására van szükség – közölte az NMHH elnöke, hozzátéve: az együttműködéseket a digitális szolgáltatásokról szóló, nemrég megjelent európai uniós rendelet is immár kötelezően előírja.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Az NMHH tevékenységéről szólva elmondta: a hírközlés, a média, az űrtávközlés és a posta felügyelete egyaránt feladatuk.
A hírközlési piacon a nemzeti versenyképesség biztosítása és a magyar fogyasztók érdekeinek védelme egyaránt megjelenik az NMHH új stratégiájában
– emelte ki.
Nem ért a végéhez a médiaszolgáltatások szabályozásának életciklusa sem, ezen a területen az Európai Unió (EU) is új rendeleten dolgozik – mondta el az NMHH elnöke, aki részben még szabályozatlan területként szólt az űrtávközlésről.
Koltay András hangsúlyozta, hogy az új uniós rendelet sem engedi az online platformok és a mesterséges intelligencia szabályozásának halasztását. “A következő években ez fogja rendezni az életünket” – fogalmazott.
Mint elmondta,
az NMHH – a hatósági feladatai ellátása mellett – a teljes társadalmi környezetet vizsgálva egyfajta tudásközponttá kíván válni, amelyhez bárki fordulhat.
Koltay András a legfontosabb feladatok között említette a gyermekvédelmet. Megújul például az NMHH Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központja, de a hatóság a fizikai tevékenység mellett jelentős online jelenlétet is szeretne elérni, a gyerekeket, a szülőket és a tanárokat egyaránt célozva.
Az NMHH felvette a kapcsolatot az összes médiapiaci és hírközlési szakmai szervezettel, az eddiginél nagyobb volumenű, illetve új tudományos együttműködéseket indít az egyetemekkel, aktívan részt vesz továbbá a nemzetközi szervezetek munkájában is – közölte a hatóság elnöke.
Mindez egy nagyobb szellemi és fizikai építkezés része, rövidesen átadják például az NMHH új mérőkomplexumát és irodaházat – mondta Koltay András.
Együttműködés az egyetemek és az NMHH között
Az NMHH és az egyetemek közös érdeke a tudományos együttműködés, ezért emelték stratégiai szintre a közös munkát – erről is szó volt a csütörtöki tanácskozáson.
Bartóki-Gönczy Balázs, a Médiatanács tagja szerint azért különösen fontos stratégiai szintre emelni az egyetemekkel való együttműködést, mert állami szervként a piaci vállalatokkal ugyanazokért a tehetségekért versenyeznek. Ebből fakadóan az NMHH nem várhat arra, hogy a végzett hallgatók majd megjelennek a hatóságnál munkát kérve, hanem már az egyetemen meg kell találni a tehetséges fiatalokat, és megmutatni nekik a lehetőségeket.
A kutatásban is megvan mind a két fél érdeke, hiszen az NMHH-nál nincs idő mély háttérmunkára, ezt az egyetemekre tudják bízni, az intézmények pedig bevonhatják a hatóságnál dolgozó gyakorlati szakembereket is az oktatásba – tette hozzá Bartóki-Gönczy Balázs.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Kovács Endre Miklós, az NMHH stratégiai igazgatója arról beszélt, hogy az NMHH és az adott egyetem közötti együttműködés szolgálja az egyetemi stratégiai irányokat is, ez kiderült a tavalyi egyeztetések során, amikor szinte kivétel nélkül minden akadémiai résztvevő olyan célokat fogalmazott meg, amely az adott intézmény fejlesztési tervével is összhangban van.
A stratégiai igazgató elmondta, hogy a következő feladat további partnereket találni a civil életből még kiterjedtebbé téve a hatóság közösségi hálóját.
Vári Péter, az NMHH főigazgató-helyettese szerint azért fontos az együttműködés az egyetemekkel, mert az új technológiák kihívásai már előttünk vannak, ezekhez szakmailag fel kell nőni, a szakembereknek mindig meg kell újulnia, követniük kell a szinte napról napra változó technológiát.
Beszélgetés a magyar médiapiacról
Sok hiányosságot mutat a magyarországi médiapiac, de vitathatatlanul sokszínű – állapították meg a konferenciának az Egészséges és kiegyensúlyozott médiapiac című panelbeszélgetésén részt vevő szakemberek. Szadai Károly, Meszleny László és Budai László, a Médiatanács tagjai, valamint Aranyosné Börcs Janka, az NMHH főigazgatója egyetértettek abban, hogy
a magyar médiapiacon bárki megtalálhatja az érdeklődésének megfelelő tartalmakat.
Aranyosné Börcs Janka elmondta, a magyar fogyasztók ma 520 televíziós csatorna, 165 földfelszíni rádió, 3000 online platform és több mint 7000 nyomtatott sajtótermék közül választhatnak.
Szadai Károly emlékeztetett arra, hogy az NMHH 2022 decemberében tette közzé legfrissebb Médiapiaci Jelentését, amelynek adataira támaszkodva a médiafogyasztók maguk dönthetik el, mennyire egészséges és kiegyensúlyozott a magyar médiapiac.
Meszleny László úgy vélte, a médiapiac soha nem volt és nem is lesz eléggé egészséges és kiegyensúlyozott, de a hiányosságai mellett vannak erősségei.
Ausztriában például sokkal erősebb a regionális nyomtatott sajtó, Magyarországon pedig a helyi televíziózás és rádiózás erős,
az osztrák közszolgálati televízió Conchita Wurstot “találta ki”, a magyar közmédia pedig a Virtuózok elnevezésű tehetségkutatót
– jegyezte meg, hozzátéve: a hiányosságok és erősségek együtt adják a sokszínűséget.
Mint felidézte, 2022 második negyedévében a három vezető magyar hírportál látogatottsági csúcsai közül a kisebbet a parlamenti választás, a nagyobbat Berki Krisztián halálhíre hozta.
A podcastek világa – amelyet nem szabályoz a médiatörvény – ezzel üdítő színfolt: rengeteg friss gondolat, hasznos tudás jut el így a fiatalokhoz – jegyezte meg.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Meszleny László emlékeztetett arra is, hogy a Médiatanács évente több mint 1,5 milliárd forintot oszt ki magyar nyelvű tartalmak előállítására; értékelése szerint ez nem elegendő, de azért látható összeg.
Szadai Károly elmondása szerint a pszichológusok sokat beszélnek arról, milyen súlyos mentális problémákat okozhat az internet és a közösségi média. Nem kérdés, hogy a szabályozásnak erre reagálnia kell, de ehhez meg is kell érteni az egész jelenséget – figyelmeztetett.
Szadai Károly kiemelte, hogy
a magyar médiatörvény korszerűtlen, a szabályozás elavult, nem reagál a jelen kihívásaira. Jó lenne, ha bizonyos jelenségek ellen felléphetne a Médiatanács
– fűzte hozzá.
Budai László arra hívta fel a figyelmet, hogy árbevétel szempontjából még a legnagyobb magyar szolgáltató is csak a kilencedét produkálja Magyarországon az Alphabet (a Google tulajdonosa) bevételének.
Aranyosné Börcs Janka hozzátette: ezek
a reklámbevételek nem magyar szolgáltatóknál jelennek meg, így pedig a magyar kultúra és médiapiac is egyre nehezebb helyzetbe kerül.
Az internet ráadásul a hatóságot is nehéz feladat elé állítja: a hagyományos médiát könnyű ellenőrizni, de a több mint 3000 online tartalomközlő folyamatos ellenőrzése nehezen kezelhető kihívás – mondta el Aranyosné Börcs Janka.
Modern, proaktív média- és hírközlési hatóság kell
Modern, proaktívan cselekvő, ismert és elismert média- és hírközlési hatóságra van szükség – jelentette ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) főtitkára a rendezvényen.
Szalontainé Czettisch Barbara azt mondta, új stratégiájuk megfogalmazza, hogy modern és erős szervezeti háttérrel, infrastruktúrával rendelkező, professzionális munkaerőt foglalkoztató, alkalmazkodóképes hatóságnak kell lenniük.
Megjegyezte, hogy
a technológia egyre összetettebb, a fogyasztási szokások átalakulnak, és ebben a változó környezetben kell megalkotniuk a szerepüket.
Közölte, hogy 2021 decembere óta több lépcsőben szervezetfejlesztést hajtottak végre. A működést támogató egységek egy “ernyő” alatt összpontosultak, az újonnan létrehozott főtitkárság alá kerültek. Az elnök közvetlen irányítása alatt pedig létrejött az online platformok főosztály és a gyermekvédelmi főosztály.
A főtitkár elmondta: fenntartható, energiatudatos, hatékony munkavégzést elősegítő környezetet akarnak biztosítani a foglalkoztatottaknak. A technológiai újításokat beépítik a hatósági eszköztárba. Egy új épületben mérőlabort és szerverközpontot hoznak majd létre – tette hozzá.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Fontosnak nevezte a modern informatikai hátteret. Úgy vélekedett, hogy meg kell újítani az adatstratégiát, tudatosan elérhetővé kell tenni a hatóság adatvagyonának egyes elemeit a szakmai célközönségnek.
A professzionális munkaerőhöz szükséges a magas szintű tudás, a fiatalok bevonása és megtartása, továbbá a megfelelő juttatási rendszer is – sorolta a főtitkár. Meg kell erősíteni az utánpótlást – hangsúlyozta.
Szalontainé Czettisch Barbara szerint növelni kell a hatóság láthatóságát és társadalmi szerepvállalását. Ehhez digitális tudásközpontként kell megjelenni, valamint fontos a Médiatanács munkájának láthatóbbá tétele is.
Az NMHH-nak professzionális szervezetnek kell lennie, hatékony munkakultúrával és szakmailag kikezdhetetlen tevékenységgel
– mondta a főtitkár.
Kajzinger Ervin nemzetközi igazgató kijelentette: intenzív munka folyik azért, hogy a magyar érdekeket is be tudják csatornázni az uniós döntéshozatalba. Az európai hatóságok közti együttműködés a médiára, a postára és a hírközlésre is kiterjed – fűzte hozzá.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Az államok versenyeznek a szabályozási megoldásokban, ez azonban “barátságos verseny” – fogalmazott. Megjegyezte: szükséges az információk cseréje, ezért fontos a nemzetközi tevékenységük.
Magyarország az EU-ban először implementálta az európai hírközlési kódexet – közölte Kajzinger Ervin.
A nemzetközi igazgató azt mondta, azért fontos a globális együttműködés, mert sok olyan terület van a hírközlésben, amelyről globális szinten hoznak döntést.
Egyre nagyobb szükség van a hírközlési hatóságra
Egyre nagyobb szükség van a hírközlési hatóság versenyalapú beavatkozására a digitális világban – jelentette ki előadásában az NMHH hírközlési elnökhelyettese a konferencián. Lapsánszky András azt mondta, hogy a hírközlési piacon óriási a verseny.
Kiemelte:
fontos, hogy a hírközlési piacon ne alakuljon ki az állami monopólium után magánmonopólium, mert az még az állami monopóliumnál is rosszabb.
Rámutatott: versenypiaci működésben sokkal részletesebb szabályozás kell, mint állami monopólium esetén.
A magyar hírközlési stratégia pilléreit sorolva Lapsánszky András egyebek mellett a következőket említette: szabályozási hatóság, piacelemzés-piacfelügyelet, nagykereskedelmi-kiskereskedelmi hírközlés, korlátos erőforrás-gazdálkodás, fogyasztóvédelem, nem polgári hírközlés. Közölte, feladatuk az is, hogy megnyugtassák az embereket: a sugárzás bizonyos formái nem annyira károsak.
A hírközlési ágazat az egyetlen, ahol előzetesen avatkoznak be a folyamatokba: ha azt látják, hogy egy szolgáltató túl nagyra nőne, már előre kötelezettségeket tudnak szabni, hogy ne legyen képes kiszorítani másokat – mondta az elnökhelyettes.
Megjegyezte, a hírközlés közszolgáltatás, amely a piacgazdaság része. A piacgazdaság a tökéletes versenyre törekszik, amely az elméletek szerint elhozza a jólétet. A piacgazdaság hibái miatt azonban szükséges az állami beavatkozás, amely javítani tudja a rendellenességeket.
Fáczán Gábor szabályozási igazgatóhelyettes közölte: felmérésük szerint a 8-15 évesek napi 4 órát “nyomkodják” a mobiltelefonjukat.
Az NMHH fel akarja hívni a figyelmet a médiával kapcsolatos jelenségekre, oktatni szeretné az embereket, tudatos felhasználásra ösztönözve őket. Hosszú távú együttműködéseket kívánnak létrehozni, évente nagy érdeklődésre számot tartó kutatásokat akarnak végezni – sorolta Fáczán Gábor.
Jelezte: 2020-ban új lendületre kapott az Európai Unió, elhatározva, hogy új szabályozást alakít ki. Így született meg a digitális szolgáltatások egységes piacáról szóló rendelet. Célja a digitális szolgáltatások átláthatóságának növelése, a felhasználók alapvető jogainak átfogó védelme az interneten.
Ami offline illegális, az online is legyen az
– hangsúlyozta.
A szabályozási igazgatóhelyettes közölte: a rendelet nem csupán az EU-ban letelepedett szolgáltatókra vonatkozik, hanem minden olyan szolgáltatóra, amely az unióban szolgáltatást nyújt, függetlenül attól, hol található a székhelye.
Az NMHH még idén önálló honlapot és közösségimédia-felületeket akar indítani, elősegítve az online platformok tudatos használatát.
A szakértőknek bemutatnák a kutatásaikat, a laikusokat pedig érthető, praktikus tanácsokkal látnák el – mondta Fáczán Gábor.
A tudatos médiafogyasztás jelentőségét hangsúlyozták a szakértők
A tudatos médiafogyasztás jelentőségét és a gyerekek erre való felkészítését hangsúlyozták a szakértők a Biztonság az interneten – gyermek- és családvédelem című panelbeszélgetésen.
Rab Árpád jövőkutató, az NMHH elnöki tanácsadója kijelentette, felelőtlennek tartja azokat a szülőket, akik “annyival elhárítják a dolgot, hogy én úgysem értek hozzá”, mert meg lehet tanulni a szűrőprogramok használatát, és le is lehet ülni a gyerekekkel játszani a számítógépen.
A szülőknek mintát kell mutatniuk, hogy nem az eszköz használja az embert, hanem az ember használja az eszközt valamire
– tette hozzá. Rab Árpád szerint a technológia önmagában nem rossz, szükség is van rá, de növelni kell a tudatosságot.
A médiatudatosság növelésének kérdésében egyébként trendforduló látszik, mert míg korábban inkább az állam és az oktatás feladatának tartották ezt, mostanra egyre többen a szülők felelősségét emelik ki – mondta a tanácsadó.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Hozzátette, a hatóságok feladata megmutatni azt, milyen kockázatokkal járnak a különböző tevékenységek az interneten, ezzel pedig a szülő kezébe adni a felelősségteljes döntés lehetőségét.
Aczél Petra, az NMHH kutatásvezetője úgy fogalmazott, a családok tekintetében a média olyan, mint egy “otthon, amelynek a kulcsa azonban nem a családtagoknál van”. A családoknak fel kell ismerniük azt is, hogy az internetezés már egyfajta “életmód”.
Az emberek átlagosan három órát töltenek naponta a világhálóan, de ez nem fókuszált, hanem megosztott figyelem. Ha egyszerre két dologra figyelek, akkor 40 százalékkal csökken a figyelem – hívta fel rá a figyelmet a kutatásvezető.
Védeni kell a gyereket a káros tartalmaktól, és meg kell tanítani nekik, hogyan ismerjék fel, mi igaz és mi hamis
– mondta.
Aczél Petra arról is beszélt, a mai szülői nemzedéket nem készítették fel arra, hogy tudatos médiafogyasztást tanítson a gyerekeknek, és sokszor a szülők maguk sem tudatos médiafogyasztók.
Csalár Dorina, az NMHH jogi munkatársa azt mondta, a jogsértő és kiskorúakra káros tartalmakról érkező bejelentéseket fogadó Internet Hotline jogsegélyszolgálat munkatársaként
úgy látja, van mitől megvédeni a gyerekeket az interneten. A legtöbb bejelentés a káros tartalmakról egyébként a szülőktől érkezik
– jegyezte meg.
Csalár Dorina bemutatta a hatóság új kampányát is, amely a videójátékokat játszó gyerekek szüleinek segít, hogy jobban értsék ezt a világot. A szülők ne az előítéletek mentén, hanem átfogó kép ismeretében tudják támogatni gyermekeiket, kihasználva a játék nyújtotta lehetőségeket – mondta.
A rendezvény célja az volt, hogy bemutassa az NMHH 2023 és 2026 közötti stratégiai küldetését, céltérképét és cselekvési tervét, egyúttal reflektáljon az új nemzetközi állami, piaci és társadalmi kihívásokra. A konferenciát a biztonságos internet napja alkalmából hirdették meg.
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én