Kövess minket!

Médiapiac

Uj Péter: ″Üdv a hetvenes években″

A politika most már csak csicskaként tekint az újságírókra, miközben teljesen megszokottá vált egymás anyázása és az adok-kapok a publicisták között. A sajtóban a piac szinte teljesen megszűnt, a pénzek nagy részét a politika mozgatja. Közben új médiaháború zajlik, ami „tudatosan lett újraélesztve”. A 444.hu főszerkesztő-tulajdonosát kérdeztük.

Minél messzebbre akarom kerülni a sajtóbikkfanyelv kliséit és álobjektív modorát. Az utóbbi három év újabb nagy változáshullámot hozott az újságírásban, nyelvileg is. A klasszikus publicisztika felett már legalább háromszor szállt el az idő vasfoga.

Évek, sőt, évtizedek óta hasonló temperamentumú publicisztikákat ír. Nem lett se idegesebb, se indulatosabb, se másabb?

Szerintem indulatosabb vagyok. Közben azért erőlködöm, hogy megmaradjak a magam stílusában. Elég okom van dühösnek lenni, de próbálom visszafogni magam. Ami 2010 óta lezajlott körülöttem, hát… arra tényleg nem tudok mást mondani: egy európai demokráciában már az erdőben lenne a helyem, egy jóképű Kalasnyikovval. Azért mégis próbálom a lehető legtöbb iróniával kezelni a helyzetet. A szerdai népszabadságos publicisztikák műfaja is inkább Ludas Matyis vagy Markos-Nádas jellegű. Röhögni mindig lehet. Most is lehet, bőven. Mert arra tényleg mit tudsz szólni, amikor jön egy csávó, életében csak politikusként dolgozott, extraprofitról hörög, meg hogy honnan mennyi pénzt kell elvenni, miközben néhány év alatt milliárdos vagyont szedegetett össze a havi háromszázezres fizetéséből. Aztán beírja a vagyonbevallásába, hogy az anyósától kapott kölcsön, hogy vegyen egy karibi szigetet. Ez megy. Ne röhögjek?

A publicisztika jobboldali vezére, Bayer Zsolt ennek pont az ellenkezőjét írja.

Nem tudom, mit állít, nyilván jó oka van azt állítani, amit. De hogy ő is tudja, hogy ez a helyzet, az biztos.

A publicisztika mostanság leginkább arról szól, hogy a két oldal szerzői anyázzák, tehetségtelennek kiáltják ki egymást.

Mikor nem arról szólt? Régen vagyok ebben a szakmában, láttam már a műfaj sokadvirágzását és mégtöbbed-elvirágzását, újraéledését. Volt, amikor mindenkinek tele lett vele a töke, mindenki csak ténycikkeket akart, aztán visszajött megint. Egyszer a tényműfaj erősebb, máskor a személyes hang. Én is éreztem úgy többször, hogy elég a véleményműfajokból. Most viszont megint van egy felfutása. A 444.hu is egy ilyen irányba indult: közvetlen, személyes, gyors stílus. Minél messzebbre akarom kerülni a sajtóbikkfanyelv kliséit és álobjektív modorát. Az utóbbi három év újabb nagy változáshullámot hozott az újságírásban, nyelvileg is. A klasszikus publicisztika felett már legalább háromszor szállt el az idő vasfoga.

Uj Péter (fotó: Fenyő Balázs)

A Heti Válasz és a 444.hu újságírói több fordulón keresztül egymást ütötték egy-egy témában, ráadásul úgy, hogy közben azt bizonygatták: mennyire ostoba a másik.

Bächer Ivánnak volt erre egy jó kifejezése: „cikkcikizők és máslaposok”. Őt akkor, a kilencvenes évek elején, úgy is mondhatjuk, hogy az első médiaháborúban meglepetésként érte ez az adok-kapok. Mára azért elég megszokottá vált. Ahogy a sajtó egyre nagyobb mennyiségű tartalmat gyárt, úgy válik egyre gyakrabban önmaga témájává. És ezekbe a csatákba már aktívan bekapcsolódnak az olvasók is az online világban. Az olyan típusú közönség, mint a mienk, nagyon erős médiafogyasztó, érezhetően szereti az ilyesmit.

Mi egy nem létező piacon indultunk el, kiugorva a tutiból, morális okokból, a nullából kezdtünk építkezni, és tessék, másfél év alatt messzebbre jutottunk, mint sok évtizede próbálkozó. Maffiamódszerekkel próbáltak megfojtani, de mentünk tovább. Ez van. Meg lehet próbálni, utána megbeszéljük a tapasztalatokat.

Mi ez, új médiaháború?

Olyasmi. És ráadásul viszonylag tudatosan lett újraélesztve. Tölgyessy Péternek volt egy jó elemzése valamikor 2011-ben az akkor frissen benyújtott médiatörvényről. Valami olyasmit mondott, hogy ez a törvény tökéletesen megfelel az 1994-es médiaháború logikájának, azt próbálja lezárni. Igen, az a logika, de pont nem a lezárás volt a cél, hanem az újranyitás. Nem akarok itt törökgáborozni, meg már minden elemző végigrágta ezt, hogy Orbánék imádnak harcolni, küzdeni. És ez a harcosság persze átragad a közkatonákra is. Én még el sem indultam a 444-gyel, egy sort le nem írtam, a Heti Válasz már tudni vélte, hogy ez a Bajnai projektje. Próbáltam volna elmagyarázni, mi a helyzet, nem nagyon érdekelte őket. Érdekes, mert amíg a kommerek voltak hatalmon, nagyon jóban voltunk. Majd ha lesznek megint szocialista kormányok, akkor megint szeretni fognak. Egyébként nem lesznek. Leszarom. De azt látni kell, hogy nem egy ligában játszunk. Sem erkölcsileg, sem másban. Mi egy nem létező piacon indultunk el, kiugorva a tutiból, morális okokból, a nullából kezdtünk építkezni, és tessék, másfél év alatt messzebbre jutottunk, mint sok évtizede próbálkozó. Maffiamódszerekkel próbáltak megfojtani, de mentünk tovább. Ez van. Meg lehet próbálni, utána megbeszéljük a tapasztalatokat.

A netadó ellenes tüntetésen a hírTV-s Császár Attila leköpéséről ezt írta a 444: „Néhány ablak és zsalu betört, de bőven azon a határon belül, ami egy európai, demokratikus, sőt, kifejezetten demokráciapárti tüntetésbe belefér. Újságírókat abuzálni persze nem szép dolog, sőt, egyenesen antidemokratikus, de hát azt senki sem gondolhatja, hogy Magyarországnak és a közös jövőnknek a Hír TV vasárnap esti leköpése többet ártott, mint a Hír TV tetszőleges vasárnap esti műsorfolyama.” A legújabb nemzeti konzultáció vezetője, Deutsch Tamás erre úgy reagált, hogy „kaján összekacsintás” van az online médiában, és ő nem kívánja senki házának lerombolását. Majd hozzátette: ha pedig az RTL Klub munkatársával történt volna az, ami Császár Attilával, „EBESZ csapatok vonulnának be az országba”.

Deutsch butaságot mond. Rendszeresen érik hasonló inzultusok az újságírókat, csak nem mindenki rugózik rajta ennyit. Sokkal súlyosabb támadás érte korábban az indexes Szász Barnát. Betörték az orrát. De népszabadságos fotóst, újságírót is fenyegettek, lökdöstek. Az ilyen típusú tömegrendezvényeken ez benne van. Nincs rendben, de benne van. A 2006-os tüntetések és zavargások idején több indexes munkatársunk került hasonló helyzetbe, nem foglalkoztunk vele, talán egy-egy sorban szerepelt a bejegyzések között, aztán mentünk tovább, sodortak az események. De mondok demagógabbat: három éve Szíriában elrabolták Szlankó Bálintot. Elég kemény helyzet volt. Szerencsére később szabadon engedték. Tized annyit nem foglalkoztak vele, mint a Lendvay utcánál inzultált hírtévéssel. Tehát, amit írtunk, az áll. Nem szép dolog, elítélendő dolog, el is ítéljük, de ne tegyünk úgy, mintha példátlan volna, vagy, nem tudom, megrendítené a magyar demokráciát.

Amúgy mi a „Twitter-huszár” Deutsch titka?

A Fideszben Orbánon kívül jószerével ő az egyetlen saját hangján megszólaló figura. Ez ad neki egy hitelességet. Elhihető róla, hogy nem előre kitalált, vagy a központból diktált szöveget szajkóz. Van benne spontaneitás, ami a mai kormányzat kommunikációjából teljesen kiveszett. Neki mindig is ilyen kommunikátori feladatai voltak, nem véletlenül. Bár a hatalmi struktúrában folyamatosan gyengült a pozíciója.

Egy 2011-es interjúban azt állította, a politikus barátként vagy csicskaként tekint az újságíróra. Ebben van változás?

Van, persze. Most már csak csicskaként. A helyzet sokkal súlyosabb lett azzal, hogy egypólusúvá vált a politikai rendszer. Annyira, amennyire csak lehet. Tényleg csak röhögni lehet azon, hogy a Fidesz már kínjában próbálja életben tartani az MSZP-t, hogy úgy látsszon, mintha még mindig veszélyes lenne rá. Itt az internetadós tüntéseknél is bedobták, hogy az MSZP szervezi… Vicc. Abban a pártban nincs két ember, aki egyedül be tudja kötni a cipőfűzőjét. Az MSZP nemhogy tüntetést nem szervez, örül, ha reggel fel tud kelni, és ki tud menni egyedül a vécére.

A reklámpiac hatvan-nyolcvan százaléka politikailag irányított vagy irányítható. Ezt most tovább központosítják szépen. Ne legyen gond.

Képes még egy sajtótermék függetlenedni a politika befolyásától?

Uh. Szerintem hagyjuk is a médiát. Ez is csak egy iparág a többi között. Egyáltalán: képes bármi és bárki függetlenedni? Minden területen a piaci viszonyok megszüntetését, a haverok kapitalizmusát, a politikai háttérgazdasághoz kötődő figurák nyomulását látjuk. Olyan öncenzurális reflexek kezdtek működni, hogy még a hetvenes években is megirigyelték volna az agitprop osztályon. A sajtóban annyival rosszabb a helyzet, hogy itt a piac szinte teljesen megszűnt, a pénzek nagyobbik részét gyakorlatilag a politika tudja mozgatni. Nem csak az állami költéseket, de az államhoz vagy a hatalomhoz kapcsolódó számtalan baráti vállalkozás költéseit, aztán a hozzájuk harmadik sorban, egy kis anyagi előny, koncesszió, stratégiai partnerség, miegyéb reményében kapcsolódó cégek pénzeit is. A magyar sajtószabadság sokkal bonyolultabb módon veszélyeztetett, mint ahogy azt például a nyugati lapok bemutatni szeretik.

Hat majd a sajtóra az állami hirdetéseket kezelő Nemzeti Kommunikációs Hivatal létrejötte?

Hogyne. A reklámpiac hatvan-nyolcvan százaléka politikailag irányított vagy irányítható. Ezt most tovább központosítják szépen. Ne legyen gond. És ki vezeti majd a hivatalt? Milyen szerepe volt az Origo szétverésében?

A közvéleményt viszont mindez nem nagyon érdekli.

Hát ja. Üdv a hetvenes években. Ha most lemész az utcára, megpróbálsz megkérdezni néhány embert valami politikai témáról, a többségük nem fog névvel nyilatkozni. Kinek hiányzik az? A másik meg, hogy senki sem tudja, mi zajlik valójában, mit miért döntenek el, miért úgy. Semmi sem az, aminek látszik. Miért megy Orbán Viktor Lausanne-ba? Miért vonattal? Miért másodosztályon? Nincs is hálókocsi azon a vonalon. Ahogy első osztály sincs. Az internetadó kinek az ötlete volt? A céljáról már a hatodik verziót halljuk, mégsem tudunk róla semmit. Semmiről nem tudunk semmit. De sokszor még a kormánypárt képviselői sem tudnak semmit. Itt a NAV-elnök körüli szerencsétlenkedésben is nyilvánvaló volt. Senki nem mond senkinek semmit. Egyetlen információforrás, egyetlen hely, ahol a valós infó megvan, ahol a döntések születnek. Na, így nem tud rendesen működni egy ország a 21. században. Az a baja az ilyen típusú hatalmi struktúráknak, hogy egyre inkább bezáródik a saját maga által uralt információáramlásba, egyre kevésbé jutnak el hozzá valódi információk, emiatt egyre kevésbé kompetens döntéseket hoz, vagy ha úgy tetszik, egyre butul. És az általa sugározni vágyott kép is egyre távolabb van a valóságtól. Az emberek pedig érzik ezt, és megbízható információk, bizalom híján inkább hajlamosak mindenféle összeesküvéselméletekben hinni. Ez a játék folyik most, ami újságírói terepnek izgalmas, sok sztorit szül, de igazából senkinek sem jó.

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Komoly karriert futott be a közmédia Országjáró című műsora

Eddig is több díjjal jutalmazták a hat éve futó műsort – mondta Siklósi Beatrix, a Kossuth rádió csatornaigazgatója az M1 műsorában hétfőn.

Közzétéve:

Róka Ildikó szerkesztő, gyártásszervező (b) és Móczár István rendező, operatőr (k) átveszi a Duna Televízió és a Duna World csatornán futó Ízőrzők című műsornak járó Hungarikum Liget Média-díjat Lezsák Sándortól, a Magyar Országgyûlés alelnökétõl (j2), Lezsák Sándorné Sütõ Gabriellától a Hungarikum Liget alapítójától (j) és Balogh Lászlótól, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnökétől (b) a veszprémi díjátadó gálán 2024. március 21-én, fotó: MTI/Vasvári Tamás

Siklósi Beatrix annak kapcsán beszélt erről, hogy a közmédia két műsora, a Kossuth rádión hallható Országjáró és a Duna csatornán látható Ízőrzők sorozat múlt héten elnyerte a Hungarikum Liget Média-díjat.

A csatornaigazgató elmondta, büszke a műsort készítő csapatra, amelynek tagjait mindenhol nagy szeretettel várják.

A munkatársak óriási munkát végeznek, hétről hétre egy ötórás műsort állítanak össze

– mutatott rá.

Domokos István, az Országjáró felelős szerkesztője, műsorvezető arról beszélt, hogy

a műsor fennállása óta eddig 457 településen jártak és 13 500 riportalanyt szólaltattak meg. Mint mondta, a műsor kaput nyit a világra, megmutatja a helyben élők mindennapjait, az emberi értékeket, kincseket, amire az ott élők büszkék, a műsor készítőinek pedig fontos, hogy ezeket bemutathatják.

A díj megtiszteltetés számukra, és öröm volt a díjátadón újra találkozni azokkal az emberekkel, akiket a műsorban már bemutattak – mondta Domokos István.

Siklósi Beatrix közölte, hogy a díjjal járó 1,5 millió forintot az Országjáró stábja a Jónak lenni jó! jótékonysági kampány legutóbbi kedvezményezettjének, a koraszülött gyermekek fejlesztését segítő Semmelweis Fejlődéstámogató Központnak ajánlotta fel.

Tovább olvasom