Kövess minket!

Médiapiac

Új külcsín, tartalmas belbecs – megjelent a megújult Médiapiac

Megújult az idén tizenöt éves Médiapiac layoutja. Az új küllem megtervezésekor egyetlen szempont vezérelt, hogy az olvasóink, előfizetőink egy jól áttekinthető, gazdagon illusztrált, izgalmas beltartalmú lapot vehessenek a kezükbe. A friss számot is annak szenteltük, mint a március 21-22-i konferenciánkat: mit és hogyan fogyasztanak a fiatalok.

„Örülnék neki, ha a reklámok többsége merne provokatív vagy szemtelen lenni, de valószínűleg ez sértené az eladást, ezért aztán az a cél, hogy mindenkihez, még az őrültekhez is szólni kell gyakran a legsutyerákabb nyelven. (…) Az már jelenthet kihívásokat, ha az a cél, hogy megváltoztassuk a szánalmas fogyasztói szokásokat, és ezt ráadásul művészi igényességgel tennénk” – mondja Horváth Kristóf, alias Színész Bob a címlapra került interjúban.

A költő, színész, slammer – és visszafogott médiajelenléte ellenére influencernek számító – Horváth arról is beszélt, mennyire bosszantja, hogy a reklámokban csak elvétve szerepelnek romák, holott a lakosság – és így a fogyasztók – egy jelentős hányada Magyarországon cigány származású. Arról, hogy ő miképpen került a Telekom kampányában, további részletek talál a magazin legfrissebb számban.

X, Y, Z, felkészül: alfa

Tekintettel arra, hogy a szerda-csütörtöki konferenciánk a generációk médiafogyasztási szokásaira fókuszál, a lapban is külön mellékletet szenteltünk a témának.

 

Az új külcsínt kapott magazin először a konferenciánk résztvevői vehetik kézbe.

De meg is rendelheti, vagy napokon belül megvásárolhatja ezeken a standokon.

 

A nagymintás ifjúságkutatást végző Kutatópont kutatási igazgatója, Székely Levente cikkében azt vizsgálja meg, hogy az Egyesült Államokban bevett kategóriát (veteránok, baby boom, X, Y, Z) alkalmazhatók-e idehaza. Kik ők, hogyan tekint rájuk a környezetük, hogyan vélekednek saját maguk lehetőségeiről. Kiadónk, az Observer Médiafigyelő azt vizsgálta meg, hogy milyen a média generáció(k)képe: melyik nemzedékkel foglalkoznak a legtöbbet és milyen jelzőkkel látják el őket.

Perjés Tamás, a Kantar Hoffmann média- és TGI-szektor-vezetője azt vizsgálta meg, hogy igaz-e az a sokat hangoztatott mítosz, amely szerint az idő előrehaladtával a fiatalok fogyasztási szokásai is „öregendek”. Nem kell tehát félni – szól a városi legenda –, úgy is „visszaáll a rend”. Perjés szerint a hazai lakosság attitűdjei, viselkedése mélyen gyökerezik, az elmozdulás nem következik be olyan rohamosan, mint azt sokan feltételezik. Más tekintetben viszont a mélyben igenis komoly változások zajlanak, Perjés szerint paradigmaváltás nélkül nem ússzák meg a piacok. Arról, hogy mire kell felkészülniük, a lapban talál részleteket.

Ki kell lépni a rutinból

A lapzártánk idején izgulhattunk azért, hogy lesz-e újabb magyar Oscar. Kovács Gábort, az Üvegtigris, a Fehér Tenyér, a Delta producerét arról kérdeztük, minek köszönhető, hogy újra sikeres a magyar film.

„Példaként említhetném a NASA-t és Elon Muskot: a NASA továbbra is úgy menne fel az űrbe, mint régen: drágán és rugalmatlanul. Elon Musk viszont azt mondja, hogy azóta eltelt harminc év, új tudással és anyagokkal rendelkezünk, már másként kell az űrutazásokat menedzselni, és képesnek kell lenni léptéket váltani. Nekünk is arra van szükségünk, hogy kiugorjunk a rutinból” – nyilatkozta lapunknak Szabó Béla. A Telekom márka és lakossági kommunikációs igazgatóját arról kérdeztük, a nagyvállalatok milyen szerepet tölthetnek be a gondolkodásmód formálásában.

Melyik karakter bosszantotta jobban a tévézés közben, a reklámszünetben? Kasszás Erzsi táncikálása? Fluimucil Ábel „de miért”-je? Az Alza.huuuuuuuu? A neuromarketing kutatásokkal foglalkozó Synetiq a lapunk számára készített elemzésében azt nézte meg, hogy ezek az idegesítő, nagy vitákat kiváltott reklámok mennyire hatékonyak.

Az Inspira stratégiai igazgatója, Szerencsés Dóra az Y és a Z generáció egészségügyi szektorral kapcsolatos elvárásait vizsgálva pedig arra a következtetésre jutott, hogy az OTC-reklámoknak, a patikáknak, az állami- és magánegészségügyi szolgáltatóknak igencsak fel kell kötniük a gatyát, mert itt is radikális változások várhatóak.

A Portré rovatunkban pedig Balogh Eleket mutatjuk be, aki a legnagyobb videómegosztón pörgő Dikh TV segítségével a Győzike személyében megtestesülő cigánysztereotípia ellen is megpróbál fellépni.

Médiapiac

Soros tényellenőrzői inkább megvédik Bident, mintsem ellenőrzik

A PolitiFactet működtető szervezet mögött az amerikai tőzsdespekuláns pénze is feltűnik.

Közzétéve:

Borítóképünkön Soros György amerikai milliárdos, fotó: MTI / EPA / Clemens Bilan

A NewsBusters nevű oldal által készített kutatás, amelyre a V4NA hírügynökség hívta fel a figyelmet, Biden első 100 napját vette górcső alá, és kiderül belőle, hogy a PolitiFact nevű tényellenőrző oldal mindössze 13 egyéni tényellenőrzést végzett az elnök állításaival kapcsolatban. Ugyanakkor 106 olyan dolgot ellenőriztek, amely Bidenről szólt.

“Más szavakkal: sokkal érzékenyebbek arra, ha valaki hazudik Bidenről, mintha Biden hazudik”

fogalmazott a NewsBusters szerkesztője, Tim Graham.

A felmérés szerint a 13 vizsgált Biden-állításból 8 valamiféle hamisságot tartalmazott, ennek ellenére sosem adtak nekik “Pants on Fire” minősítést, ami az egyértelműen hamis kategóriát jelenti.

A Bidenről szóló 106 ellenőrzött anyagból 91, tehát nagyjából 86 százalék, legalább “többnyire hamis” besorolást kapott, 24-et láttak el “Pants on Fire” minősítéssel.

Összességében megállapították, hogy Biden PolitiFact-oldala azt mutatja, hogy 2007-től 169 alkalommal került a „Truth-O-Meter”-re, és kiderült, hogy 67-szer igazat adtak neki, míg 78-szor kapott “többnyire hamis” minősítést.

Ezzel szemben Donald Trumpnak 931 ilyen tényellenőrzése van, és közülük 692 többnyire “hamis” vagy még rosszabb (74,3 százalék).

A PolitiFact.com 2007-ben a Tampa Bay Times nevű újság projektjeként jött létre. Az irányítását a lap kiadója, a Poynter Institute for Media Studies nevű szervezet 2018-ban vette át.

A Poynter Institute ezer szálon kötődik Soros Györgyhöz és a Nyílt Társadalom Alapítványokhoz (OSF). Az OSF honlapja szerint a szervezet több százezer dolláros juttatásokban részesült: 2019-ben 167 ezer dollárt, 2017-ben 300 ezer dollárt, 2016-ban 25 ezer dollárt kapott.

A Poynter Institute országos tanácsadó testületében is feltűnnek figyelemreméltó nevek. Ott van például Christa Scharfenberg, aki a Center for Investigative Reporting nevű Soros-szervezet vezetője. Az OSF honlapja szerint a Center for Investigative Reporting 2018-ban 650 ezer dollárt, míg 2016-ban közel 660 ezer dollárt kapott.

Tovább olvasom

Médiapiac

Színháztörténeti titkok nyomába ered az M5 új műsora

A szombaton kezdődő hatrészes sorozatban magyar színészlegendák kulisszák mögötti életét ismerhetik meg a nézők.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

Sztankay Ádám a Duna Televízón látható Hogy volt?! mellett az M5 kulturális csatorna új műsorában, a Promenádban folytatja színháztörténeti oknyomozó újságírói munkáját – közölte az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A hatrészes Promenád című tévésorozatban feltárulnak a második világháború előtti és utáni magyar színészlegendák életének kulisszák mögötti tragédiái és nagy fordulatai.

Archív felvételek felhasználásával, történészek közreműködésével és eredeti helyszíneken forgatott jeleneteken keresztül tárulnak fel a politika által kettétört életek. A műsor Sztankay Ádám blogsorozatán alapul.

A Promenád epizódjaiból a nézők megismerhetik a 20. század emberpróbáló történelmi viharainak kitett művészsorsokat – azokét, akik egyenes gerinccel vészelték át a megpróbáltatásokat, és azokét is, akik kollégáik tönkretételében, meghurcolásában úttörő szerepet vállaltak

– fogalmazott az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A két világháború közötti élénk színházi, filmes élet, a szovjet megszállás, a színházak államosítása, a kommunista államhatalom berendezkedése, és az új kultúrpolitikai irányvonal erőszakos keresztülvitele számos tragédiával járt. Minden epizód egy-egy színészlegenda egyéni sorsán keresztül mutatja be, milyen sorskérdések, milyen választási lehetőségek elé állította őket a történelem.

Az első epizódban – amely május 8-án, szombaton 21 óra 5 perctől látható – Bajor Gizi történetét ismerhetik meg a nézők. A Kossuth-díjas színésznő a modern színjátszás egyedülálló személyisége volt, akinek egy ország hevert a lábai előtt. Viharos magánélete, vakmerő bátorsága és tragikus halála azonban beárnyékolja sikerekben gazdag életét.

Borítókép: Sztankay Ádám újságíró a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén

Tovább olvasom

Médiapiac

Bírósági ítélet: érvénytelen a Klubrádió pályázata

A médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Megerősítette a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítélete, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa jogszerűen minősítette érvénytelennek a Klubrádió 92,9 MHz-es sugárzási jogosultságra benyújtott pályázatát – közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.

Az NMHH közleménye szerint a bíróság a rádió keresetét teljes egészében elutasította, és hangsúlyozta, hogy

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Emlékeztettek: a Klubrádió a médiatanácsnak azt a március 10-ei döntését támadta meg a bíróságon, amelyben nyertes nélkül zárta le a Budapest 92,9 MHz rádiósfrekvencia-pályázati eljárását, miután az eljárásban egyetlenként benn maradt pályázó, a Klubrádió Zrt. ajánlata is érvénytelennek bizonyult.

Hozzátették, a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítéletében kiemelte: a médiatanács helytállóan állapította meg, hogy

a Klubrádió pályázata súlyos érvénytelenségi hibákat tartalmaz, illetve hogy a rádió gazdasági működése sem felel meg a törvényi és a pályázati előírásoknak.

Azt írták, a szóbeli ítélethirdetésen a bíróság rámutatott arra, hogy a Klubrádió műsorterve hiányos és ellentmondásos, így nem felel meg a pályázati követelményeknek, amelyre tekintettel nem lehetett érdemben értékelni a pályázati ajánlatot.

“Mindezek alapján a médiatanácsnak nem volt más lehetősége, mint a Klubrádió pályázatát érvénytelennek nyilvánítani”

– tudatták a közleményben.

Az NMHH szerint az ítélet ismertetésekor azt is hangsúlyozták: a médiatanács helytállóan hivatkozott arra is, hogy a pályázati ajánlat tényszerű hibái esetén nincs jogszabályi lehetőség a hiánypótlásra. Az ugyanis sértette volna a verseny tisztaságát, mert a Klubrádiónak lényegében új műsortervet kellett volna benyújtania – tették hozzá.

Közölték azt is, a törvényszék szintén osztotta a médiatanács álláspontját a rádió üzleti és pénzügyi tervéről, kiemelve azt, hogy valamennyi gazdasági társaságnál alapvető jelentőségű a törvényes működés biztosítása, ez azonban a Klubrádió esetében nem teljesült maradéktalanul.

A bíróság egyetértett azzal a médiatanácsi állásponttal is – tették hozzá -, hogy ez nem csupán formális kérdés, hanem olyan tartalmi feltétel, amelyet a pályázónak az ajánlat benyújtásakor is teljesítenie kellett volna.

A bíróság álláspontja szerint

a médiatanács a benyújtott üzletiterv- és mérlegadatokból helyesen jutott arra a következtetésre, hogy nem várható el a pályázati célok teljesítése attól a társaságtól, amely “tényszerűen nem felel meg a törvényes működés követelményének”, és ezt a jogsértő állapotot nem szüntette meg igazolható módon

– írták.

Az ítélet nem jogerős, a közlésétől számított 15 napon belül megfellebbezhető – áll az NMHH közleményében.

Tovább olvasom