Kövess minket!

Médiapiac

Új külcsín, tartalmas belbecs – megjelent a megújult Médiapiac

Megújult az idén tizenöt éves Médiapiac layoutja. Az új küllem megtervezésekor egyetlen szempont vezérelt, hogy az olvasóink, előfizetőink egy jól áttekinthető, gazdagon illusztrált, izgalmas beltartalmú lapot vehessenek a kezükbe. A friss számot is annak szenteltük, mint a március 21-22-i konferenciánkat: mit és hogyan fogyasztanak a fiatalok.

„Örülnék neki, ha a reklámok többsége merne provokatív vagy szemtelen lenni, de valószínűleg ez sértené az eladást, ezért aztán az a cél, hogy mindenkihez, még az őrültekhez is szólni kell gyakran a legsutyerákabb nyelven. (…) Az már jelenthet kihívásokat, ha az a cél, hogy megváltoztassuk a szánalmas fogyasztói szokásokat, és ezt ráadásul művészi igényességgel tennénk” – mondja Horváth Kristóf, alias Színész Bob a címlapra került interjúban.

A költő, színész, slammer – és visszafogott médiajelenléte ellenére influencernek számító – Horváth arról is beszélt, mennyire bosszantja, hogy a reklámokban csak elvétve szerepelnek romák, holott a lakosság – és így a fogyasztók – egy jelentős hányada Magyarországon cigány származású. Arról, hogy ő miképpen került a Telekom kampányában, további részletek talál a magazin legfrissebb számban.

X, Y, Z, felkészül: alfa

Tekintettel arra, hogy a szerda-csütörtöki konferenciánk a generációk médiafogyasztási szokásaira fókuszál, a lapban is külön mellékletet szenteltünk a témának.

 

Az új külcsínt kapott magazin először a konferenciánk résztvevői vehetik kézbe.

De meg is rendelheti, vagy napokon belül megvásárolhatja ezeken a standokon.

 

A nagymintás ifjúságkutatást végző Kutatópont kutatási igazgatója, Székely Levente cikkében azt vizsgálja meg, hogy az Egyesült Államokban bevett kategóriát (veteránok, baby boom, X, Y, Z) alkalmazhatók-e idehaza. Kik ők, hogyan tekint rájuk a környezetük, hogyan vélekednek saját maguk lehetőségeiről. Kiadónk, az Observer Médiafigyelő azt vizsgálta meg, hogy milyen a média generáció(k)képe: melyik nemzedékkel foglalkoznak a legtöbbet és milyen jelzőkkel látják el őket.

Perjés Tamás, a Kantar Hoffmann média- és TGI-szektor-vezetője azt vizsgálta meg, hogy igaz-e az a sokat hangoztatott mítosz, amely szerint az idő előrehaladtával a fiatalok fogyasztási szokásai is „öregendek”. Nem kell tehát félni – szól a városi legenda –, úgy is „visszaáll a rend”. Perjés szerint a hazai lakosság attitűdjei, viselkedése mélyen gyökerezik, az elmozdulás nem következik be olyan rohamosan, mint azt sokan feltételezik. Más tekintetben viszont a mélyben igenis komoly változások zajlanak, Perjés szerint paradigmaváltás nélkül nem ússzák meg a piacok. Arról, hogy mire kell felkészülniük, a lapban talál részleteket.

Ki kell lépni a rutinból

A lapzártánk idején izgulhattunk azért, hogy lesz-e újabb magyar Oscar. Kovács Gábort, az Üvegtigris, a Fehér Tenyér, a Delta producerét arról kérdeztük, minek köszönhető, hogy újra sikeres a magyar film.

„Példaként említhetném a NASA-t és Elon Muskot: a NASA továbbra is úgy menne fel az űrbe, mint régen: drágán és rugalmatlanul. Elon Musk viszont azt mondja, hogy azóta eltelt harminc év, új tudással és anyagokkal rendelkezünk, már másként kell az űrutazásokat menedzselni, és képesnek kell lenni léptéket váltani. Nekünk is arra van szükségünk, hogy kiugorjunk a rutinból” – nyilatkozta lapunknak Szabó Béla. A Telekom márka és lakossági kommunikációs igazgatóját arról kérdeztük, a nagyvállalatok milyen szerepet tölthetnek be a gondolkodásmód formálásában.

Melyik karakter bosszantotta jobban a tévézés közben, a reklámszünetben? Kasszás Erzsi táncikálása? Fluimucil Ábel „de miért”-je? Az Alza.huuuuuuuu? A neuromarketing kutatásokkal foglalkozó Synetiq a lapunk számára készített elemzésében azt nézte meg, hogy ezek az idegesítő, nagy vitákat kiváltott reklámok mennyire hatékonyak.

Az Inspira stratégiai igazgatója, Szerencsés Dóra az Y és a Z generáció egészségügyi szektorral kapcsolatos elvárásait vizsgálva pedig arra a következtetésre jutott, hogy az OTC-reklámoknak, a patikáknak, az állami- és magánegészségügyi szolgáltatóknak igencsak fel kell kötniük a gatyát, mert itt is radikális változások várhatóak.

A Portré rovatunkban pedig Balogh Eleket mutatjuk be, aki a legnagyobb videómegosztón pörgő Dikh TV segítségével a Győzike személyében megtestesülő cigánysztereotípia ellen is megpróbál fellépni.

Médiapiac

Gyurcsányék szolgálatában a baloldali média

Ugyan napjainkban a baloldal már finomított oltásellenes álláspontján, márciusban több balliberális médium nyílt levélben kezdeményezte a miniszterelnöknél, hogy az újságírókat és forgatócsoportokat engedjék be a kórházak COVID-osztályaira, valamint az oltópontokra. A Századvég feltérképezte, hogy milyen összefüggés lehet a baloldali pártok védőoltásokkal kapcsolatos “pálfordulása” és a hozzájuk köthető sajtóorgánumok akciója között.

Közzétéve:

MTI/Kovács Tamás

Álhírek és oltásellenesség

Már 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány kezdetekor megfigyelhető volt, hogy a baloldal a felelős járványkezelés támogatása helyett – szavazatszerzési lehetőséget látva a pandémiában – különböző politikai játszmákba fogott – áll a Századvég Alapítvány legújabb elemzésében.

Ennek egyértelmű jele volt az álhírek, kamuvideók, valamint félrevezető vélemények terjesztése, a rendkívüli helyzet által indokolt különleges jogrendi berendezkedés sorozatos támadása, továbbá a közegészségügyi és gazdasági válsághelyzet okozta kihívások politikai szempontoknak történő alárendelése.

Miután egészségügyi szakemberek egyöntetű véleménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus legyőzésének a kulcsát a védőoltások jelentik, Gyurcsány Ferenc és partnerei kommunikációjában – a korábban követett stratégiájuk egyenes folytatásaként – megjelentek az oltásellenes, egyes vakcinák iránti közbizalom rombolását célzó hangok. A szakmai szempontok zárójelbe tételét jelzi, hogy a balliberális tömb annak ellenére indított hadjáratot a Szputnyik V és a Sinopharm vakcinákkal szemben, hogy a szóban forgó oltóanyagok hazai alkalmazását engedélyező Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) több mint 70 éve garantálja a magyar gyógyszerbiztonságot, a hatóság gyakorlata pedig világszínvonalúnak tekinthető.

A magyarok bíznak a vakcinákban

A baloldali pártok által remélt népszerűségnövekedés azonban elmaradt, politikai üzeneteik nem találkoztak a magyar választók döntő többségének elvárásaival. Ennek magyarázata több tényezőre vezethető vissza. Ahogy a Századvég márciusi, 1000 fős, reprezentatív közvélemény-kutatása rámutatott,

a magyarok közel háromnegyede (73 százaléka) elfogadhatatlannak tartja, hogy a koronavírus-járvány alatt egy politikus vagy más közszereplő oltásellenes legyen, továbbá a megkérdezettek 62 százaléka úgy gondolja, hogy emberéletek múlhatnak azon, hogy politikusok vakcinák ellen kampányolnak, és megkérdőjelezik a magyar szakhatóság által jóváhagyott oltóanyagok hatékonyságát.

Tovább árnyalja a képet, hogy a magukat beoltatni tervezők, vagy a már beoltottak 71 százaléka elfogadná illetve elfogadta a felajánlott orosz vagy kínai vakcinát. Ezen felül valószínűsíthető, hogy a választópolgárok többsége érzékelte, hogy a baloldal koronavírussal kapcsolatos prognózisaira a valóság rendre rácáfol, amely tovább rombolta az amúgy is hitelességi problémákkal küzdő ellenzéki erők tekintélyét.

E fejleményeket felismerve egy régi recepthez nyúlt a Gyurcsány-szövetség. A 2018-as országgyűlési választások előtt a baloldal igyekezett palástolni a tényt, hogy 2015-ben a migrációs krízis kirobbanásakor hevesen támadták a nemzeti kormány által felépített biztonsági határzárat (amely azóta is kulcsszerepet játszik az illegális migránsok kontrollálatlan beáramlásának megakadályozásában), napjainkban pedig az oltásellenességük elkendőzésébe kezdtek bele, látva az eddig követett irányvonaluk politikai eredménytelenségét. Gyanítható ugyanakkor, hogy e „pálfordulás” nem az oltásellenes, illetve a hatékony védekezés hátráltatására irányuló nézeteik valódi feladását jelenti a balliberális erők részéről, hanem a staféta átadásának kísérletét a hozzájuk közel álló médiumoknak.

A Gyurcsány-lista a baloldali média segítségével hátráltatná a hatékony járványkezelést

Az elmúlt években is megfigyelhető volt, hogy a baloldali sajtó – a balliberális pártok segédhadaként – aktívan részt vett a politikai napirend alakításában, a kormányellenes politikai agenda népszerűsítésében. Miután sajtóorgánumok nem mérettetik meg magukat a választásokon, kockázat nélkül felvállalhatják olyan közéleti álláspontok, üzenetek közvetítését, amelyek a baloldali politikusok népszerűségét hosszú távon megtépáznák. Ezek alapján

feltételezhető, hogy a balliberális médiumok korábban említett terve (amely a kórházakban és oltópontokon történő kamerázást célozza) nem más, mint a Gyurcsány-lista tehermentesítése, a hatékony járványkezelést hátráltató politikai magatartás újságírók általi folytatása, méghozzá a politikai népszerűségvesztés esetleges kockázata nélkül.

E húzásnak köszönhetően a balliberális politikusok tehát úgy igyekeznek lerázni magukról az oltásellenességet, hogy ezt politikai értelemben nem számonkérhető szereplők, a baloldali média képviselői folytatják tovább.

Ennek fényében kijelenthető, hogy a Gyurcsány vezette baloldal emberéleteket és munkahelyeket veszélyeztető politikai hazárdjátéka nem ért véget, legfeljebb átalakult. A baloldali tömb számára a hatalom megragadásának szándéka továbbra is felülírja a koronavírus legyőzésének, és Magyarország mielőbbi talpra állásának szempontját.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke

Tovább olvasom

Médiapiac

Rugalmasságot ígér a műsorkvóták vizsgálatakor az NMHH

És az idei első félév médiaszolgáltatási díjait is elengedik.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Méltányosan, rugalmasan, a járvány okozta helyzetet figyelembe véve jár majd el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amikor a műsorkvóta-kötelezettségeket vizsgálja – közölte a testület Kommunikációs Igazgatósága az MTI-vel.

Azt is megerősítették, hogy a szolgáltatók mentesülnek az idei első fél évben a médiaszolgáltatási díjak befizetése alól a koronavírus-járvány miatt április 9. óta érvényben lévő kormányrendeletnek köszönhetően.

A közlemény szerint a médiatanács erről tájékoztatta a Helyi Rádiók Országos Egyesületét, amely beadványt nyújtott be a második negyedéves médiaszolgáltatási díjaik elengedéséről.

A Retro Rádió és a budapesti Sláger FM szolgáltatója ugyanezért kérelmet nyújtott be az NMHH-nak. A médiatanács esetükben megszüntette az eljárást, mivel az érintett szolgáltatók is mentesülnek az első és második negyedévi médiaszolgáltatási díjak befizetése alól – írták.

Beszámoltak arról is: a médiatanács burkolt reklámozás miatt figyelmeztette a Halom Televízió Százhalombatta szolgáltatóját, mert a Híradó egyik januári adásában egy gyógyászati segédeszközöket árusító bolt részletes bemutatásával a termékek megvételére sarkallhatta a nézőket.

A körzeti, kereskedelmi jelleggel működő 101,7 Pécs FM szolgáltatóját pedig egy januári vizsgált adáshét alapján figyelmeztették, mert a szerződéses vállaláshoz képest kevesebb szöveget, helyi közéleti, helyi mindennapi élettel foglalkozó és közszolgálati műsort, valamint több zenét sugárzott – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez, amiért a brit közszolgálati médiatársaság számos műsorát törölte Fülöp edinburghi herceg múlt heti halála után.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

II. Erzsébet királynő férje életének századik évében, múlt pénteken hunyt el a windsori kastélyban. Fülöp hercegtől szombaton vesznek végső búcsút ugyancsak Windsorban, a brit királyi család legősibb és legnagyobb rezidenciáján.

A BBC csütörtökön közölte, hogy Fülöp halála óta 109 741 nézői kifogás érkezett, elsősorban a halálhír bejelentése utáni műsorváltozások miatt. A BBC történetében még soha nem kapott ennyi nézői panaszt egyetlen esemény közvetítése sem.

A BBC a halálhír bejelentése után összes hazai sugárzású televíziós csatornáján törölte az adástervben szereplő műsorokat, és ezek helyett a herceg halálával kapcsolatos aktuális híreket, illetve emlékműsorokat és megemlékezéseket közvetített.

A jórészt kulturális, zenei és dokumentumműsorokra szakosodott BBC Four televíziós csatorna adását teljes egészében felfüggesztették múlt pénteken.

Így elmaradtak olyan rendkívül népszerű műsorok is, mint a BBC One televízió minden este milliók által nézett, 36 éve futó szappanopera-sorozata, az EastEnders, vagy a szintén óriási nézettségű MasterChef főzővetélkedő döntője, amelyet erre a hétre helyeztek át.

A médiatársaság csütörtöki beszámolója szerint a BBC One nézettsége heti összevetésben hat százalékkal, a BBC Two tévécsatornáé kétharmadával zuhant az edinburghi herceg halálhírének bejelentését követő műsorváltozások idején.

Csütörtök esti közleményében a BBC hangsúlyozta: Fülöp herceg halála komoly horderejű esemény volt, amely jelentős hazai és nemzetközi érdeklődést váltott ki.

A médiatársaság a közleményben elismerte, hogy “a nézők némelyike” nem fogadta örömmel a herceg halálának szentelt műsoridőt, és azt, hogy ez milyen hatással volt a műsorújságokban meghirdetett televíziós és rádiós programokra.

A BBC hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem hajt végre ilyen mértékű műsorváltoztatásokat gondos mérlegelés nélkül, és a meghozott döntések tükrözték azt a szerepet, amelyet a BBC nemzeti műsorszóró társaságként országos jelentőségű események idején betölt.

Tovább olvasom