Kövess minket!

Médiapiac

Új korszak a hazai rádiós piacon – az első hallgatói reakciók

A Class FM elhallgatása utáni vákuumhelyzet adta lehetőséggel éltek a hazai rádiók – derül ki a TNS Hoffmann–Mediameter konzorcium 2016. októberig készült és november óta felvett mérési eredményeinek összehasonlításából.

A Class FM-et a 15 éves és idősebb korosztály körében 2016. július-október között naponta átlagosan közel 2,3 millióan hallgatták. Ez az adat önmagában is jól szemlélteti, milyen mérvű átalakulások kezdődtek az „egyeduralkodó” országos kereskedelmi rádió (földfelszíni sugárzásának) elhallgatása nyomán a rádiós piacon: egy ekkora szereplő kiesése gyökeresen megváltoztatja a megmaradó rádiók erőviszonyait.

Szűkült-e a rádiós piac egészében? Melyik adók a nagy változás nyertesei és vesztesei? Pontosan mely rádiók tudták átvenni a Class FM magára maradt hallgatóit? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a konzorcium összehasonlító-elemző gyorsjelentésében.

A TNS Hoffmann–Mediameter kutató konzorcium a helyzet minél gyorsabb és alaposabb felmérése érdekében 2016 decemberében kétszeres mintanagyságon végezte az országos rádiós hallgatottságmérést, így a november második felében zajlott adatfelvétellel együtt meggyőző méretű, összesen 5541 fős, biztonsággal elemezhető adatbázis áll rendelkezésre a Class FM elnémulása utáni időszakról. (A pontos rádióadónkénti hallgatottsági adatok csak a mérés megrendelőinek hozzájárulásával publikálhatók, így jelen riport a tendenciák, erőviszonyok feltérképezésére szorítkozik.)

A legfontosabb megállapítás, hogy a rádiós piac egészét nem rázta meg a legnagyobb szereplő kiesése: országosan összességében mindössze másfél százalékpontos csökkenés tapasztalható az összes napi rádióhallgató számát tekintve, de ez nem homogén módon oszlik meg az országban (Budapesten emelkedést mutat a mérés az átlagos napi rádióhallgatók számában). Az emberek nem kapcsolták ki a rádiót, amikor elnémult kedvenc adójuk: 2016. november-december során a 15 éves és idősebb korcsoportokban összesen 5,4 millióan hallgattak rádiót egy átlagos napon országszerte, ebből 1,1 millióan a fővárosban. Ennek megfelelően a rádiók hallgatottsága emelkedett a Class FM elhallgatása óta, beleértve természetesen (különböző mértékben) a megyeszékhelyi és kisebb helyi adókat is.

A friss mérési eredmények alapján országosan a napi hallgatottság tekintetében a Kossuth Rádió áll az élen, alig elmaradva a Petőfi a második, őket a Rádió1 és a Music FM követi fej-fej mellett, majd Sláger FM, Dankó Rádió, Klubrádió, Rádió Rock, Bartók, Lánchíd, Info, Klasszik, Jazzy, Karc a sorrend. Ez gyakorlatilag az októberi sorrend megismétlődése azzal a két lényeges különbséggel, hogy természetesen a Class FM eltűnt, illetve a Rádió1 nagyot lépett fölfelé.

Budapesten a Music FM–Rádió1–Sláger FM hármas vezeti a napi hallgatottsági listát, őket a Kossuth, a Petőfi, a Klub és a Rock követik. A budapesti ranglista az Info, Klasszik, Bartók, Jazzy, Dankó, Lánchíd, Karc rádiókkal folytatódik. A fővárosban a leglényegesebb változás a Class FM eltűnése után a Sláger FM illetve a Rádió1 megerősödése.

A legtöbb napi hallgatót (félmilliót) október óta a Rádió1 nyerte meg magának: az előrelépés az egyik fő oka minden bizonnyal az, hogy a legsikeresebb hazai rádióműsor, a Morning Show és stábja 2016. december 5. óta a Rádió1-en hallható, a másik pedig a hálózat folyamatos bővítése, a vételkörzet növekedése.

Szintén jelentős napi hallgatószám-növekedést könyvelhetett el a Petőfi Rádió is október óta, amivel megfordította a 2016 áprilisa óta tartó trendet. A hallgatószám-emelkedés fő oka az országos lefedettség, és hogy bejáratott, közismert a brand. Az új hallgatók túlnyomó része vidéken választotta a zenés közrádiót, amely a sokkal sokszínűbb és fragmentáltabb fővárosi piacon minimális hallgatószám-emelkedést ért el.

Főként Budapesten ért el szembetűnő javulást a Sláger FM, amely csak a fővárosban csaknem 90 ezerrel növelte átlagos napi hallgatóinak számát. Érezhetően profitált a Class FM elhallgatásából továbbá a Dankó Rádió (vidéki lefedettségének köszönhetően a fővároson kívül nagyjából 70 ezer új napi hallgatóval) és a Music FM (csaknem 60 ezer új hallgató, zömmel a fővárosban). A többi rádió hallgatottságában egyelőre nem mutathatók ki olyan nagy mértékű változások, amelyek esetében kizárható a mintavételi ingadozás hatása.

Médiapiac

Egyre népszerűbb a streaming és az online

Az emberek naponta 1-3 órát tévéznek, és egyre népszerűbbek a streaming és az online tartalmak. A Direct One TV szolgáltató 2021 augusztusában több mint 3000 előfizetőjét kérdezte meg tartalomfogyasztási szokásairól, és kiderült hogy a legtöbben filmeket és sorozatokat néznek.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A felmérés szerint a válaszadók 77 százaléka a hagyományos tévézést részesíti előnyben, emellett 44 százalékuk a streamingszolgáltatók műsorait is figyelemmel követi.

A hagyományos televíziózást a nők jobban kedvelik (81 százalék), a streamingszolgáltatók pedig inkább a férfiak között népszerűek, ezen csoport közel fele használja, míg a nőknek csupán harmada.

A streaming a 18-24 évesek között a legnépszerűbb, míg a televíziózás a 60 feletti korosztályban 90 százalékos aránnyal szerepel.

A trendek szerint a valós idejű televíziózás szerepe egyre inkább csökken: ma már csupán minden harmadik válaszadó nézi meg mindig adásidőben a kiválasztott műsort, 63 százalékuk, ha úgy adódik élőben, de inkább visszajátszva néz meg egy-egy adást.

A felmérésből kiderült az is, hogy a filmek és sorozatok a legnépszerűbbek: 78 százalékkal vezetnek a filmek és a sorozatok, a második helyen a természet- és dokumentumfilmek állnak, az emberek 67 százaléka néz ilyen jellegű műsorokat rendszeresen. A hír- és sportműsorokat pedig a válaszadók mintegy 40 százaléka kedveli és követi.

Tovább olvasom

Médiapiac

Ezek a közösségi tévék, rádiók kapnak támogatást

A médiatanács döntése nyomán tizenkilenc közösségi televízió, rádió és kisközösségi rádió majdnem 70 millió forintot kap műszaki fejlesztésekre – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága.

Közzétéve:

Pixabay

A közösségi médiaszolgáltatók támogatására kiírt műszaki pályázat idei első fordulójában a nyertesek 69,78 millió forintot fordíthatnak stúdió-, hang-, fénytechnikai berendezések és műsorjelátviteli, illetve a médiaszolgáltatáshoz szükséges informatikai eszközök vásárlására.

A televíziók közül támogatást kapott a Körzeti Televízió Tata, a Tatai Televízió, a Szentes Televízió, a biatorbágyi Völgyhíd TV, a csabacsűdi Körös Televízió, a Kiskőrös Televízió, a szegedi TiszapART televízió, a Bajai Televízió, a TV Szentendre, a Túrkeve Televízió, a tahitótfalui Danubia Televízió, valamint a budapesti EWTN BONUM és az Apostol TV. A közösségi rádiók közül a veszprémi Mária Rádió Nefelejcs és a fővárosi Klasszik Rádió 92.1, valamint a Magyar Katolikus Rádió 92,7 MHz és a 91,6 MHz jogosultságai pályáztak sikerrel. A kisközösségi rádióknál a Rádió Szentendre és a Rádió Szarvas kap segítséget – tették hozzá.

A médiafelügyeleti döntésekről azt közölték, nem indít eljárást a testület egy júliusban a Duna televízión 21 óra után, 12-es karikával sugárzott reklámblokk miatt, mert a kifogásolt szpotok – melyekben rágógumit, hüvelytablettát és probiotikumot népszerűsítettek – nem tartalmaztak olyan elemet, amely kedvezőtlenül befolyásolhatta volna a védett korosztály szellemi, pszichológiai és erkölcsi fejlődését.

Szintén bejelentést vizsgálva, nem indít eljárást a tanács az RTL Klub szolgáltatója ellen sem, ugyanis a tévécsatorna a 0 óra 30 perctől sugárzott Haláli csajok című sorozatot 18-as korhatár-besorolással, az előírásoknak megfelelően tette közzé, a műsorszám kezdetekor és a reklámok után megjelenítve a korhatári minősítésre vonatkozó jelzést – jelezték.

A grémium az ÉPI-TECH Magazin adásai kapcsán újabb két eljárást indít a termékmegjelenítésre vonatkozó rendelkezések megsértése miatt, ezúttal a Kölcsey TV és a Somogy TV – különböző – szolgáltatói ellen. Augusztus elején ugyanis a közreadott műsor egy-egy adásában, illetve azok egy-egy ismétlésében építészeti cégek szolgáltatásairól, termékeiről reklámszerű többlet információk hangzottak el, ami jogszabályellenes. A műsorral kapcsolatban ezekkel együtt már kilenc eljárás van folyamatban a Médiatanácsnál – írták.

A testület hatósági ellenőrzést indított a hatoscsatorna szolgáltatója ellen, mert egy júliusi adásnapon az Ahogy nő a NŐ – nőgyógyászat és szexológia című műsort ugyan megfelelő, 18-as korhatárbesorolással és időpontban adta 22 és 5 óra között, a korhatári minősítésre vonatkozó, a műsort megelőző figyelemfelhívó, és a médiatörvény alapján kötelező jelzés azonban elmaradt – áll az NMHH közleményében.

A rádiós frekvenciapályázatokkal kapcsolatos döntésekről azt írták, a testület nyertest hirdetett a Székesfehérvár 96,1 MHz és a Kiskőrös 91,7 MHz helyi frekvenciák közösségi jellegű használatára kiírt pályázatokon: mindkét esetben az egyedül jelentkező Katolikus Rádió Zrt. nyert.

A Budapest 96,4 MHz körzeti frekvencia eljárásában egyedül az LBK Base Kft., a Budapest 105,9 MHz körzeti frekvencia esetében az LBK Sport Kft. indult, míg a Mór 89,0 MHz és a Szekszárd 102,5 MHz helyi frekvencia pályázatán kizárólag a Katolikus Rádió Zrt. nyújtott be ajánlatot. A testület az alaki vizsgálatok után mindegyik esetben nyilvántartásba vette a pályázó vállalkozást – tették hozzá.

A grémium elfogadta a Nyíregyháza 100,5 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegű használatát célzó és egy Gyöngyös telephelyű kisközösségi rádiós lehetőségre szóló pályázat felhívásainak tervezeteit.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Döbbenetes stílusban gyalázza a családokat a liberális portál

Gyalázatos stílusban ír a budapesti demográfiai konferenciáról és a családokról a 444. Szerintük csupán szaporulatról van szó.

Közzétéve:

Borítókép: Panelbeszélgetés a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert Bazárban 2021. szeptember 23-án. MTI/Koszticsák Szilárd

Döbbenetes stílusban ír a Soros György blogjának számító, a 444 a csütörtökön kezdődött IV. budapesti demográfiai csúcsról. Az alábbi két képernyőmentésen jól látszik, hogy számukra a kérdés egyszerű “szaporodás” csupán, a gyerekeket pedig “szaporulatnak” nevezik. Vagyis úgy, ahogy azt csak az állatoknál szokás használni.

A blogoldalnak nyilván az fáj, hogy a konferencián egyértelmű tényekkel mutatnak rá arra, hogy az illegális migráció káros, valamint hogy az LMBTQ-lobbi célja a hagyományos családok szétverése. Mint ismert, Soros propagandistái 2015-ben azon búsongtak, hogy miért nem maradnak Magyarországon az illegális migránsok – emlékeztetett az Origo.

Tovább olvasom