Kövess minket!

Médiapiac

Új főszerkesztője lett a Femcafe.hu-nak

Kraszkó Zita újult energiával dolgozik a szerkesztőség élén.

Nagy nevű, sikeres múltú főszerkesztővel folytatja pályafutását a Femcafe.hu, női online portál Kraszkó Zita személyében. A site korábbi főszerkesztője, Sajószegi Veronika 6 év sikeres vezetői jelenléte után anyai örömök elé nézett, így került sor a váltásra.

Kraszkó Zita alapvetően a televíziózás felől érkezik, de rendezőként és íróként is sikeres múltra tekint vissza. Kommunikációs szakemberként olyan produkciók műsorvezetői munkái fűződnek a nevéhez, mint a Balatoni Nyár, a Magyarország szeretlek, a Magyarország szépe választás, vagy mint az Oscar- díj átadásának rangos közvetítései. Improvizációs színházi múltja sok évre tekint vissza, a Los Angeles-i The Groundlings színházban tanult drámatechnikát, történetírást és dramaturgiát, amelyeket itthon televíziós sorozatok rendezőjeként kamatoztatott, 2014-ben pedig megalapította Hepp! nevű tréningcégét, amely beszédtechnikai és prezentációs tréningekkel és brandépítéssel foglalkozik.

A szakember színházi és televíziós múltja révén újult energiával dolgozik majd a Femcafe szerkesztőségi csapata élén azon, hogy a női tematikájú magazin olvasói egy személyesebb hangvételű, széles tartalmi palettát érintő színt vigyen a 25- 40 év közötti női célcsoport életébe – közölte a portál.

“Hatalmas megtiszteltetés számomra ez a kihívás és már most nagyon élvezem a közös munka minden percét. Rengeteg ötlettel és újítással szeretnék csatlakozni a site működéséhez, szem előtt tartva a mottóját »Femcafe.hu – Itt önmagam lehetek«. Szeretnénk a női közönségünknek egy olyan platformot biztosítani, ahol őszinte, ugyanakkor könnyed és szellemes tartalmakkal színesítjük a hétköznapjaikat, mindezt megfűszerezve a legújabb trendek és egyre több közéleti vagy kulturális témák nyomon követésével. Szeretnénk, ha az olvasóink megismerhetnék majd a névhez kapcsolódó arcokkal együtt a szerkesztőségünk tagjait, szerzőinket, bloggereinket. Tervezzük vlogok és podcastok elindítását, nagy nevek bevonását témáinkba, hogy minél sokszínűbb és kreatívabb módon tudjunk megjelenni. Azt gondolom, nagyszerű projektje a sitenak az online téren túlmutató, Inspiráló Nők díjátadó gála is, melyhez örömmel csatlakozom a jövő évtől személyes jelölőbizottsági képviseletemmel. A kezdeményezés során, televíziós közvetítés mellett, olyan egyéniségeket díjazunk, akik a reflektorfényben még kevésbé tudtak megmutatkozni, ugyanakkor komoly értékeket képviselnek a női társadalomban és példaértékűen egyensúlyoznak a női szerepek között. Továbbra is célunk minél több hétköznapi hősnő bemutatása, a szintén számos ilyen karaktert tartalmazó célcsoportunk számára” – fogalmazott Kraszkó Zita.

A rovatrendszer és a szerkesztőség csapata változatlan marad, Kraszkó Zita november 2-tól látja el a főszerkesztői feladatokat.

Médiapiac

Megbukott a baloldali lap lejáratási kísérlete

A baloldali média-hazugsággyár egyik képviselője, a 168 Óra újabb gyöngyszemmel jelentkezett a napokban.

Közzétéve:

Borítókép: Az idén Széchenyi-díjjal kitüntetett Merkely Béla kardiológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Semmelweis Egyetem rektora. Fotó: MTI/Cseke Csilla

A baloldali propagandalap vasárnap arról cikkezett, hogy bár nézők nélkül rendezik meg az olimpiát, Merkely Béla mégis ott lehet a helyszínen.

A 168 Óránál abból jutottak erre a következtetésre, hogy az elismert professzor vasárnap több fotót is megosztott arról, hogy kint van Tokióban, és a helyszínen szurkol a magyarok sportolóknak. Mint a fényképeken látható, Merkely Béla társaival az úszócsapat sikereiért szorított. 

Csakhogy négy poszttal lejjebb Merkely Béla a Facebook-falán megírta, mit keres a japán fővárosban.  

“Hamarosan újra láthatjuk nagyszerű sportolóinkat versenyezni, most Tokióban, ahova én is elindultam a mai napon, mint a FINA Sports Medicine Committee tagja” – írta a professzor közösségi oldalára, amiből egyértelművé válik, hogy dolgozni ment ki a szigetországba.

A kínos baki után Merkely Béla helyreigazítást kért a 168 Órától, aminek következében a baloldali lap kénytelen volt módosítani a cikkét.

Mint ismert, a népszerű professzornak fontos szerepe van a koronavírus-járvány elleni küzdelemben, amelynek következtében a baloldali pártok, politikusok, és médiájuk célkeresztjébe került. Vélhetően a 168 Óra lejáratási kísérlete is ennek tudható be – írta az Origo.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

6,5 millió embert értek el az NSO hírei a Facebookon az Eb alatt

Újabb kiemelkedő eredményt ért el a Nemzeti Sport Online: 6,5 millióan látták bejegyzéseit a futball-Eb alatt a Facebookon, ami 32 millió aktivitást generált – jelentette be kedden a népszerű sportportál.

Közzétéve:

Borítókép: Magyar szurkolók a 2021. évi labdarúgó-Európa-bajnokság Magyarország-Franciaország meccsén, fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az Európa-bajnokság alatt (június 11. és július 11. között) több mint 6,5 millió Facebook-felhasználóhoz jutott el a Nemzeti Sport Online (NSO), az ismert közösségi oldalon ennyien látták legalább egy bejegyzésüket – írják.

Az NSO Facebook-oldalának követői emellett nagyon aktívak is voltak, a reakcióikat, hozzászólásaikat és megosztásaikat számolva összesen 32 millió aktivitás köthető olvasóihoz az Eb heteiben a Magyarországon legnépszerűbb közösségimédia-felületen.

A portál híreire több mint 10 millió átkattintás érkezett az Európa-bajnokság ideje alatt a Facebookról.

Tekintettel arra, hogy Magyarországon mintegy 6.7 millió Facebook-felhasználó van, az összes magyar nyelvű facebookozó száma pedig mintegy 7.1 millióra tehető, kijelenthető, hogy közülük tízből legalább kilencen (91.55 százalék) találkoztak az NSO valamilyen tartalmával az Európa-bajnokság idején, s akkor még nem említettük például az NSO gyorsan növekvő Instagram-táborának tagjait. “Jószerével tehát majdnem mindenkit elértünk a közösségi médiában, aki jelen van ezeken a felületeken, s a magyarok nagy többsége már ebbe a körbe tartozik” – tették hozzá.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megkétszereződött a magányról szóló médiatudósítások száma

A koronavírus-járvány kitörése óta megkétszereződött a magukat magányosnak érzők száma az Európai Unióban; Magyarországon az átlagnál kisebb mértékben növekedett ez a szám – derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) hétfői felméréséből.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A magánnyal és társadalmi elszigeteltséggel kapcsolatos legújabb uniós felmérés szerint az EU-ban minden negyedik ember vallotta magát magányosnak a világjárvány első hónapjaiban.

Míg az EU teljes lakosságát tekintve megkétszereződött a magányos emberek száma, addig a 18-35 éves korosztályon belül ez a 2016-os adatokhoz képest négyszeresére nőtt. A járvány idején a magányról szóló médiatudósítások száma is megkétszereződött EU-szerte, azonban tagállamonként igen nagy eltéréseket mutat, hogy az emberekben mennyire tudatosult a pandémia magányosságra gyakorolt hatása – írták.

Az országspecifikus adatok azt mutatják, hogy a magányos emberek társadalmi aránya több mint 15 százalékponttal nőtt Bulgáriában, Észtországban, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Portugáliában és Svédországban.

Ezzel szemben Belgiumban, Horvátországban, Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Romániában és Spanyolországban ez kevesebb mint 10 százalékpontos növekedést mutatott ugyanebben az időszakban.

Magyarországon ugyanakkor a magányosságot sokkal inkább egyéni problémának tekintették a felmérésben részt vevő válaszadók, míg más országokban inkább társadalmi problémaként kezelték.

Marija Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős európai uniós biztos azt mondta, hogy az új jelentés alapján átfogóbb elemzőmunka indulhat annak érdekében, hogy Európa maradéktalanul megértse és kezelni tudja a magányosság és a társadalmi elszigeteltség problémáját.

A jelentés szerint a koronavírus-járvány drámai módon alakította át az európaiak életét és társadalmi szokásait.

A kutatások azt mutatják, hogy a magány és a társadalmi elszigeteltség káros következményekkel jár a mentális és fizikai egészségre nézve, valamint a társadalmi kohézió és a közösségi bizalom szempontjából.

A magányt és a társadalmi elszigeteltséget tehát egyre inkább közegészségügyi kérdésként kell kezelni, amely figyelmet érdemel és hatékony beavatkozási stratégiák kialakítását igényli. A járvány idején érzett magánynak még a pandémiát követő időszakban is következményei lehetnek – figyelmeztettek.

Tovább olvasom