Médiapiac
Új főszerkesztő a Maximánál
Zellei Dóra személyében új főszerkesztőt nevezett ki a Maxima élére a lapot kiadó Sanoma Budapest Zrt. A női hetilap szeptember 2-án megjelenő száma már az ő elképzelési szerint készül. A váltást az indokolta, hogy az eddigi főszerkesztő, Szabó Patrícia a jövőben csak a Cosmopolitan-re koncentrál. “Én lepődtem meg a legjobban azon, hogy az utóbbi időben mennyi kiaknázatlan energia rejtőzött bennem. Amióta ugyanis esélyes lettem a Maxima főszerkesztői pozíciójára, tervezgetek – tartalomban épp úgy, mint látványban. Amióta pedig tudom, hogy meg is valósíthatom az elképzeléseimet, szárnyalok. Nem csoda, három ütőkártya van a kezemben. Egyrészt a női hetilapos tapasztalatom, másrészt a célcsoport, amelynek magam is a tagja vagyok, és egyáltalán nem utolsó sorban a Maxima csapata, amelyben sok lehetőséget látok” – mondta el kinevezésekor Zellei Dóra. Az új főszerkesztő tervei szerint lesznek változások a hetilapban. Ha az alappillérei nem is módosulnak, a struktúra már az első számtól frissülni fog.
Kinevezését megelőzően Zellei Dóra három és fél éven át a JOY magazin főszerkesztő-helyettese volt, előtte két évig a Tina szerkesztői, majd vezetőszerkesztői feladataival bízták meg. 2000-2003 között a Kiskegyed és a Gyöngy című női lapokban voltak olvashatóak az írásai.
Zellei Dóra 29 éves, az ELTE Bölcsészettudmányi Karán végzett, később felsőfokú újságírói oklevelet szerzett.
Forrás: Lapkiadás
Médiapiac
Magyarország élen jár az új uniós hírközlési kódex implementálásában
Magyarország élen jár az új európai uniós hírközlési kódex implementálásában, a maga teljességében a kódex idehaza az elsők között lett átültetve a gyakorlatba – mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke csütörtökön Győrben.
Koltay András az NMHH és a győri Széchenyi István Egyetem távközlési tanszéke által szervezett, a távközlés világnapjához kapcsolódó konferencián kiemelte: komoly és termékeny az együttműködés a piaci ipari szereplőkkel, ugyanakkor az új hírközlésszabályozási keretrendszerben a piaci és versenyszempontok mellett a közérdek szempontjait is figyelembe vették.
Hangsúlyozta: a koronavírus-járvány és Oroszország ukrajnai háborúja is megmutatta, hogy az államnak nem szabad tejles mértékben kivonulnia az olyan közszolgáltatások területéről sem, ahol a piaci verseny egészségesen működik és hatékonyan nyújtja a szolgáltatásokat.
A hírközlés is ilyen terület, ahol a verseny szabályozásán túl továbbra is szükség van állami közszolgáltatási és igazgatási intézmények fenntartására
– mondta az NMHH elnöke.
Borítókép: Koltay András
Médiapiac
A világon egyedülállónak számít a Bartók Rádió
Devich Márton, a rádió csatornaigazgatója a Bartók Rádió különleges, 35 éves múltjáról mesélt a Duna Almárium című műsorában.
A Bartók Rádió 1987. május 23-án vette fel nagy zeneszerzőnk, Bartók Béla nevét, addig 3. műsor néven volt ismert. Elsősorban a klasszikus zene rádiója ma is, de jellemző rá a zenei sokszínűség; sugároz dzsesszt, népzenét, operákat, régizenét, kortárs zenét és filmzenéket is. Habár sokan úgy gondolják, hogy a magaskultúrát képviselő profilja miatt csupán egy szűk réteg kulturális igényeit elégíti ki, az elmúlt években sokat tettek azért a rádió munkatársai, hogy változatos zenei- és műsorrepertoárral tegyék széles körben még népszerűbbé – mondta a csatornaigazgató, Devich Márton a jubileum kapcsán a Dunán.
Világszerte sok klasszikuszenei rádióadó létezik, de csak kevés nemzet büszkélkedhet azzal, hogy a közszolgálati média részeként országos lefedettséggel rendelkező rádiócsatornán hallgathatja 24 órában ezt a zenei műfajt. Az elmúlt 35 évben alkalmunk volt többször megújulni, ezzel együtt hűséges és művelt törzshallgatói bázissal rendelkezünk. Több kell, hogy legyünk, mint egy lemezjátszó, ezért a koncertek és az operaközvetítések mellett rengeteg különböző magazinműsorral, a legrangosabb hazai és külföldi muzsikusokkal, a szakma kiválóságaival várjuk minden nap a hallgatóinkat
– sorolta a Bartók Rádió érdemeit Devich Márton csatornaigazgató, kiemelve, hogy kollégáival a mai napig arra törekszenek, hogy ismeretterjesztő tartalmaik közérthetők legyenek. A hallgatói visszajelzéseket folyamatosan figyelemmel kísérik, mert abban hisznek, hogy a rádiózás közös műfaj, csak megfelelő kölcsönhatással működhet.
A Bartók Rádió május 23-án, hétfőn ünnepel: a Muzsikáló műsorfolyamában, és az Évfordulók című félórás magazinműsorában is megemlékeznek arról, hogy a rádiócsatorna 35 éve vette fel Bartók Béla nevét.
Borítókép: Devich Márton, a Bartók Rádió Csatornaigazgatója a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Kunigunda utcai telephelyén lévő rádióstúdióban
Médiapiac
Ellentmond egymásnak Márki-Zay és a Direkt36
Márki-Zay Péter, a baloldal korábbi kormányfőjelöltje hazugsággal vádolja a Direkt36 portált, amely hosszú cikkben mutatta be a baloldal országgyűlési választási kampányának kulisszák mögötti eseményeit. A polgármester szerint egy olyan beszélgetés tartalmát ferdítették el, amelyről hangfelvétel készült, és az a portál szerkesztőihez is eljutott.
Ismét áll a bál a baloldalon: Márki-Zay Péter, az ellenzék korábbi kormányfőjelöltje kedden az ATV-ben azzal vádolta meg a Direkt36 nevű baloldali portált, hogy meghamisították a szavait. Ismert: a Direkt36 kedden jelentetett meg egy cikket a Telex.hu hírportálon, amelyben a baloldal kampányát mutatták be a kulisszák mögé is bepillantva, a résztvevők visszaemlékezései alapján.
A Márki-Zay és a Direkt36 közötti vitát kiváltó epizód a portál tálalásában az volt, hogy 2021 októberének közepén, az előválasztás második fordulója előtt egy nappal a polgármester leült beszélgetni két tanácsadóval. Tóth Péter és Ruff Bálint arról diskurált a leendő miniszterelnök-aspiránssal, miként kellene megszerveznie a kampányát.
A Direkt36 forrásai szerint a találkozó végén Márki-Zay kijelentette, hogy „nem kér a kampányszakemberek tanácsaiból”, mindezt arrogáns hangon közölte velük.
„Kik vagytok ti? Nem tudtok semmit” – közölte a politikus az egyik résztvevő szerint. „Régóta vagyok a politikában, de én úgy még embert nem hallottam beszélni, ahogy Márki-Zay beszélt” – mondta a forrás a Direkt36-nak.
A polgármester azonban tegnap este az ATV-ben azt vázolta fel, hogy egészen más hangnemben zajlott a beszélgetés. Sőt kiemelte: „tévesen idéztek, de van hangfelvétel, és a szerkesztő urat már megkértem, hogy a hangfelvételt használja” – utalt Márki-Zay a Direkt36 cikkének egyik szerzőjére vagy szerkesztőjére, akinek ezek szerint a birtokában vannak a hanganyagok.
Mindez több kérdést is felvet.
Például azt, hogy ki vette fel a beszélgetést, és ha esetleg Márki-Zay volt az, akkor a tanácsadók, Ruff Bálint és Tóth Péter hozzájárultak-e ahhoz, hogy felvétel készüljön? Enélkül ugyanis a hanganyag elkészítése visszaélésnek minősül.
Az a kérdés is felmerül, hogy ha a Direkt36 megkapta a tárgyalás hanganyagát, és abban nem az általuk idézett mondatok hangoztak el, akkor ezt milyen megfontolásból tette a portál? Ennek tisztázása érdekében a Mediaworks Hírcentruma kérdéssel fordult a Direkt36-hoz, illetve Márki-Zay Pétert is megkeresték az ügyben.
Amennyiben kiderülne, hogy a városvezető készítette a felvételeket, akkor nem ez lenne az első eset, amikor engedély nélkül rögzít beszélgetéseket. Korábban a polgármesteri tisztség elnyerése után, 2018-ban került be azzal a hírekbe, hogy a hódmezővásárhelyi városházán bekapcsolt diktafonnal járkálva elegyedett szóba az ott dolgozókkal.
Az ügyről akkor úgy nyilatkozott Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, hogy „a diktafonnal rögzített hangfelvétel személyes adatnak minősül. Egy polgármesternek semmilyen törvényi felhatalmazása nincs arra, hogy titokban vagy nyíltan beszélgetéseket vegyen fel, mert ehhez az érintettek tájékozott hozzájárulása szükséges. A hivatal dolgozói esetében azonban még a hozzájárulás sem releváns” – emelte ki az elnök a Magyar Nemzetben olvashatóak szerint.