Kövess minket!

Médiapiac

Ugrásra készen

A mobilhirdetés egyre inkább ott van a fejekben, és ez már nem kizárólag a nagy márkatulajdonosokra igaz. Ahhoz azonban, hogy a szegmens valóban meg tudjon itthon indulni, még rengeteg munkára, edukációra lesz szükség. Brindza Gáborral beszélgettünk.

Az interjú elsőként a Médiapiac szaklapban jelent meg.

Brindza Gábor

Idén nyáron jött a hír, hogy a SmartAd lesz a Madhouse üzemeltetője, jómagad pedig a SmartAdNetwork Kft. ügyvezető igazgatója lettél. Mit takar a bejelentés pontosan?

Nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a Madhouse márkának, -tudásnak új tulajdonosa lett, a rendkívül tőkeerős és komoly technológiai háttérrel rendelkező SmartAdNetwork Kft. A tudás és a pénz mellé – egy úgynevezett asset acquisition révén – most harmadik pillérként társult a Madhouse mobilhirdetési hálózata, no meg az emberi erőforrás: valamennyien az új cég dolgozói lettünk.

Négy éve kezdtél a mobillal intenzíven foglalkozni. Akkor mit láttál e piacban, és az akkori elvárásaidhoz képest hova jutott a szegmens?

A jó ötlet ott ismerszik meg, hogy elsodorja az embert, észre sem veszi, csak csinálja. Amikor eljöttem a MediaComból, az volt a tervem, hogy olyan digitális tanácsadó leszek, aki kifejezetten a médiaoldalt segíti, mivel már akkor látható volt, hogy az e területen működő cégek valamilyen oknál fogva elhanyagolják a szakmai fejlődés kérdését. Egyszer csak azonban kaptam egy iPhone-t Olaszországból (mert akkor még nem lehetett itthon csak úgy venni), és megtapasztaltam, hogy bizonyos oldalak mobilra vannak optimalizálva, de nincs rajtuk hirdetés. Innen nagyon felgyorsultak az események: megkerestem azokat a szereplőket, amelyeknek már volt mobilra optimalizált oldaluk, kereskedelmileg azonban nem tudtak addig ezzel semmit kezdeni, a fejlesztéssel inkább csak a felhasználók kedvében akartak járni.

Hirtelen megjelentek a hirdetői igények is, rögtön bejelentkezett két bank, amelyeket nem érdekelt a konverzió, csupán az, hogy milyen célcsoport érhető el ezen a platformon, illetve szerették volna ezt az új csatornát kipróbálni. Egyébként most az egész piac a megtérülésről és a konverzióról szól, arról viszont kevésbé, hogy milyen formában és pontosan kikhez jutunk el. A mobil abban a legjobb, hogy egy teljesen új környezetben tud értékes közönséget elérni, ez az utóbbi években fokozottan igaznak bizonyult, hiszen akkor még jóval kevesebb okostelefon volt. 2010-ben két kampányunk futott, a következő évben már negyvennél is több. 2011–2012 nagy ugrást hozott, aztán jött a számomra érthetetlen, kevésbé erős 2013-as év. Az látszik, hogy a fejlődés visszafogottabb, a nemzetközi trendek itthon csak részben jelennek meg.

Mi romlott el?

Az okok sokfélék, az biztos, hogy a mobil eddig még nem lépte át azt a lélektani határt, amit már rég át kellett volna. Ha ez a történet 2007–2008 táján kezdődött volna, nem beszélhetnénk a mostani, átmeneti megtorpanásról. Így viszont a mobilt gyakorlatilag minden sújtja: még mindig nincs minden ügyfélnél okostelefon; sok esetben a mobilt egyenlőnek gondolják a digitális csatornával, figyelmen kívül hagyva a sajátosságait; és a szakember-, illetve az ebből eredő stratégiahiány sem segít.

A másik oldalról azonban egyre többen használják a mobilhirdetéseket tudatosan. Nekik egyszerűek az érveik: reklámzajtól mentes környezetben lehet prémium célcsoportot elérni; a megoldások legalább annyira innovatívak, mint a weben, a szegmentálási lehetőségek viszont sokkal jobbak.

A számok alapján szépen bővül itthon a mobilhirdetési szegmens, abszolút értékben azonban még mindig kevés pénzről beszélhetünk. Önmagában túl kicsi ez a piac, ezért nyitna a Madhouse a régió egyéb piacai felé?

Az egymilliárd forintos piaci költéshatárt már átléptük, ebben viszont benne vannak a Google- és a Facebook-költések is. Az igaz, hogy a mobilpiac még kicsi ahhoz, hogy olyan fejlődési utat tudjon bejárni, mint a hasonló cégek online területen nyolc-tíz évvel ezelőtt. De itt az idő, a költésnek nőnie kell, mivel minden más mutató szintje is emelkedik: egyre több embernél van okostelefon, az egyes weboldalak látogatóinak mind nagyobb része érkezik mobilról. A korábbi kifogásoknak előbb-utóbb el kell tűnniük, mert nehéz lesz megindokolni, hogy miért nem költ valaki mobilon, miközben a célcsoportja egyre nagyobb arányban található meg e platformon.

A nemzetközi terjeszkedésnek azonban nem kizárólag a hazai piac korlátossága az oka. A környező országok sem járnak előrébb a mobilhirdetések terén, sőt, több országban inkább olyan a helyzet, mint idehaza néhány évvel ezelőtt. Ezekre a piacokra következésképp viszonylag könnyű belépni a magyar digitális szaktudással, ha sikerül megfelelő inventoryra szert tenni. A régiós terjeszkedés terve régebben is megvolt, a tudáscsomag rendelkezésre állt, korábban azonban nem volt lehetőségünk, pontosabban erőforrásunk lépni. A helyi szereplők mellett a nyugati cégekről sem szabad megfeledkezni továbbá, ők is terjeszkednek, de láthatóan számukra sem könnyű ez az út.

Ezek még mindig inkább terveknek tűnnek. Hol tart a Madhouse a konkrét lépésekkel? Ezek a lépések mely piacokra irányulnak, s inkább helyi együttműködésekben testesülnek meg, vagy regionális kampányok megszerzése lehet a megfelelő stratégia?

Mind a helyi együttműködések, mind a regionális kampányok megszerzése jó út, ezek között nem akarunk választani. A piacokat érintő konkrét tervekről annyit elárulhatok, hogy Romániában már működik az irodánk, illetve a többi környező országgal is vannak terveink. Így azt a régiót fednénk le, amelynek országai a médiatervekben egyébként is gyakran együttesen szerepel.

Valójában mennyire sokszínű a mobilhirdetési piac? Itthon leginkább a mobilbannerekről esik szó, eközben létezik egy sor olyan, a digitális piac egészét érintő trend, amelyről a mobil kapcsán kevésbé hallunk. Ilyen a tartalmak felértékelődése, a programozott vásárlás, és még sorolhatnánk.

A mobilhirdetési piac az elejétől fogva összetett, mert minden, ami a weben hozzáférhető, az itt is rendelkezésre áll: videó, keresőhirdetés, programozott vásárlás, banner, de a podcastek révén rádiózhatunk is, a táblagépeken pedig a magazinélmény is elérhetővé vált. Ha úgy tetszik, a mobil eszközökön valamennyi médium sajátosságai megjelennek.

De ha megkérdeznélek, hogy a bevételeitek hány százaléka származik a mobilbannereken túli megoldásokból?

Akkor nyilván nem számolnék be ilyen sokszínűségről. Ettől függetlenül igaz, hogy a mobilhirdetési lehetőségek olyan gyorsan fejlődnek, hogy nehéz lépést tartani velük. Néhány elérhető példa: a geotargeting, a dinamikus kreatívok vagy a rich media formátumok. Mivel azonban a mobilszegmens még nem elég nagy, a hirdetők valóban a legmarkánsabb, legalapvetőbb eszközökkel élnek egyelőre. Mindent nem lehet használni, és nem is kell használni. Itt jön képbe a hirdetők tudása: azokkal a lehetőségekkel kell élni, amelyeket a márka, a cél, a célcsoport megkíván, ehhez azonban szükség van egy tiszta digitális stratégiára.

Nem lehet, hogy a hirdetők a túlmisztifikálás miatt maradnak távol? A közösségi médiával kapcsolatban már eljátszottuk ezt: mindig arról volt szó, hogy mi mindenre jó a marketingen kívül és belül, addig, amíg mindenki el nem bizonytalanodott, mert mindent lehetetlen jól csinálni, erre néhány márkatulajdonos egy huszárvágással előjött azzal, hogy a Facebook is olyan, mint a többi médiafelület, oda is „csak” értelmes üzenetek, jó kreatívok kellenek.

Nem választanám külön a mobilt a digitálistól, általában a digitális magabiztosság sincs az egekben. Tapasztalati úton a hirdetők, ügynökségek messzire eljutottak, de nincs könnyű dolguk. Az ügynökségek részben maguk számára nehezítik meg a helyzetet az integrációval. Nem várható el ugyanis reálisan, hogy valaki a teljes offline csatornaismeret mellé a digitális területet is ugyanolyan mélységben elsajátítsa az összes specialitásával, ráadásul rövid idő alatt. A megfelelő tudás megszerzéséhez nem elég néhány tréning, ez masszív „meló”, amelyet nem lehet megúszni. Mondok egy példát: gyakran felmerül, hogy nem jók a mobilos landing page-ek, de valójában a legtöbb esetben már a webes landing page sem megfelelő. És akkor itt jön képbe, hogy ez egy pici ország, a koordináció valahol másutt van, az elfogadás folyamata lassú, ami egy hétről hétre változó piacon nem fér bele.

Mondhatjuk tehát azt, hogy a mobil nem annyira különleges, csak olyan, mint egy állatorvosi ló: hatványozottan jelentkeznek a tünetek rajta, ha nem elég agilis a marketing?

Így van. A mobil kiugrasztja a máshol már régóta szunnyadó problémákat.

Az óvatosság mögött meghúzódhat az is, hogy a büdzséket meg kell indokolni a főnökök felé. Mennyire szállítja itthon a mobilszegmens az igazolhatóságot a marketingesek számára?

Az a jó, amikor egy cég első emberét nem kell meggyőzni. Ha egy CEO nem érzi úgy, hogy az általa vezetett vállalatnak, az általa képviselt márkáknak választ kell adniuk a digitális változásokra, az alapvető gond. Egyébként sem a „győzködés” a jó szó, inkább utat kell találni ahhoz, hogy a felső vezetők megértsék, miért fontos a mobil, ehhez viszont a kezükbe kell adni az eszközöket.

Most egy furcsa tartózkodás tapasztalható, és van egy csomó lehetőség. Milyen időtávon belül lódulhat meg ismét a mobilszegmens, és mi kell ennek a megvalósulásához?

Nagyon nehéz időtávokról, hajtóerőkről beszélni, mikor a fejlődés számos tényezője a mi hatókörünkön kívül esik. Egy új telefon megjelenése megbolygatja a piacot, elég csak az iPhone-ra gondolni. Az szerencsére látható, hogy a mobil egyre inkább ott van a fejekben, és ez kifejezetten igaz a kisebb hirdetőkre, a kkv-kra is. Nem annyira győzködnünk, mint inkább edukálnunk kell. Ehhez minden lehetséges eszközt fel fogunk használni.

Médiapiac

Folytatódik a ferencvárosi balos médiaháború

Baranyi Krisztina polgármester azt nevez ki a kerületi médiacég élére, aki neki kedves és szimpatikus – reagált nyilatkozta újságírói megkeresésre Gyurákovics Andrea, a Fidesz–KDNP IX. kerületi képviselője a ferencvárosi médiabotrány legújabb fejleményeivel kapcsolatban. Hagymási Zoltán leváltott ügyvezető véleménye szerint a kerületi vezetés nagy problémát okozott a konfliktussal.

Közzétéve:

Borítókép: Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester, fotó: MTI/Balogh Zoltán

– Mindenképpen fordulatot jelent, ha Hoffmann György, Kálmán Olga DK-s országgyűlési képviselő férje visszalépett attól, hogy ő legyen a ferencvárosi önkormányzat által működtetett médiacég vezetője – reagált a Magyar Nemzetnek Gyurákovics Andrea, a Fidesz–KDNP ferencvárosi képviselője arra a hírre, miszerint újabb fordulatot vett a kerületi baloldali médiaháború. A lapnak nyilatkozva kiemelte:

Baranyi Krisztina polgármester képtelen a kompromisszumra, és bár azt hirdeti, hogy független sajtót szeretne, mégis azt nevez ki a kerületi médiacég élére, aki neki kedves és szimpatikus.

Mint ismert, az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő Ferencvárosi Média Kft. ügyvezető igazgatója, Hagymási Zoltán elbocsátotta a 9 Magazin főszerkesztőjét, Vágvölgyi B. Andrást szerződésszegés miatt. Ferencváros baloldali pártok által támogatott független polgármestere az esetre a Facebook-oldalán akkor úgy reagált: erről a szándékról előzetesen őt nem értesítették. Kijelentette, hogy Hagymási komolytalan indokkal és munkajogilag aggályos módon küldte el Vágvölgyit, ezért javasolta az akkori cégvezető felmentését.

Utóbb kiderült: az ellenzéki képviselőknek sikerült elérniük, hogy Hoffmann György televíziós szakember kerüljön Hagymási helyére. Baranyi ugyanakkor ellenezte a Gyurcsány-párthoz kötődő médiaszakember kinevezését.

A Magyar Nemzet megkereste Hagymási Zoltánt, a leváltott ügyvezetőt, aki a lapnak kifejtette: nem érzi árulásnak az elbocsátását. Szerinte itt a nagyobb probléma az, amit az önkormányzat ezzel okozott: a cég alkalmazottai ugyanis még mindig a pénzüket várják. Hozzátette: mivel a polgármester azt hangoztatta, hogy független médiát szeretne, nem érti, később miért nehezményezte nála, hogy nem értesítette őt Vágvölgyi B. András leváltásáról.

Átmeneti megoldásként Bencsik Márta, a felügyelőbizottság elnöke lenne a vezetője a ferencvárosi médiacégnek. Baranyi csak akkor hajlandó ebbe belemenni, ha az ideiglenes vezető vállalja, hogy Vágvölgyi B. Andrást 2024 ­végéig foglalkoztatja. Azt nem tudjuk, hogy ez a lépés mennyire illik bele a polgármester médiaszabadságról alkotott elképzeléseibe, hiszen ezúttal ő diktálna a testületnek a kerület vezetőjeként. Nem mellékes körülmény, hogy Vágvölgyi többmilliós sérelemdíjat és az elmaradt munkabér kifizetését is követeli a ferencvárosi önkormányzattól – írja a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Újra lebukott a Telex

A háború kitörése óta a baloldali sajtó a konfliktusba történő beavatkozás lelkes szószólójaként, majd később az Oroszország-elleni szankciók legnagyobb híveként próbálta meg befolyásolni a magyar közvéleményt. Míg a magyar kormány árstopokkal védi meg a magyar embereket a háborús infláció következményeitől, addig a baloldali újságírók mindent megtesznek, hogy kisebbítsék ezen intézkedések hatásosságát – olvasható a Tűzfalcsoport cikkében.

Közzétéve:

Az alábbi friss példán keresztül pedig újból bepillantást nyerhetünk a baloldali médiumok működésébe, amelyek amellett, hogy a hétköznapi emberek életének legapróbb döntéseibe is beleszólnának, a fake news-gyártásban is élen járnak – olvasható a cikket szemléző Magyar Nemzet hasábjain. 

A legutóbbi kormányinfón a 444-től a Telexhez igazolt Sarkadi Zsolt arról értekezett hosszasan, hogy a kormány miért nem kéri az embereket arra, hogy megváltoztassák fogyasztási szokásaikat/kezdjenek el spórolni/ utazzanak kevesebbet.

Ezután az újságíró azt a kérdést szegezte Gulyás Gergelynek, hogy miért nem ingyenes Magyarországon a benzin?

A miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában kiemelte, hogy az emberek életére olyan nagymértékben van hatással a háborús infláció, hogy „ahol ettől meg lehet őket óvni, azt tegyük meg.” Tehát a hatóági áras üzemanyag bevezetése és fenntartása egy jó intézkedés, hiszen ennek köszönhetően nem szabadítjuk rá az egyszeri fogyasztókra a magas piaci árakat.

Ezzel itt véget is érhetne a történet, ha a Telex pár napra rá nem jelentetett volna meg egy olyan cikket, amelyben azt sugallják, hogy Gulyás Gergely ingyen adná a benzint, pedig a bolygó védelme érdekében a spórolásra kellene ösztönöznie az embereket.

„Gulyás ingyen is adná a benzint, pedig inkább az autózás visszaszorításán kellene ügyködnie” – áll a telexes cikk címében a félrevezető, Gulyás Gergelynek tulajdonított állítás.

Az alábbi videón (2:35 percnél) látható, hogy az ingyen benzin kérdését a Telex újságírója vetette fel, és nem Gulyás Gergely javasolta. Sőt, félig viccesen reagált a felvetésre, megemlítette, hogy azokban az országokban ingyenes az üzemanyag, amelyek kőolaj-nagyhatalmak.

Ez a videó és az azt követő cikk az egyik legjobb példa arra, hogy milyen elvtelen módszerekkel operál a baloldali média. 

Ha már a szankciók iránt lelkesedő baloldali médiáról beszélünk, akkor érdemes megemlítenünk azt az ominózus esetet is, amikor az egyik 444-es újságíró arról beszélt az ATV-ben, hogy az Oroszország ellen bevezetett gazdasági intézkedések nekünk, magyaroknak is kell hogy fájjanak. Meglepő módon akkor is az olajembargóról volt szó.

A 444-es Vég Márton úgy fogalmazott, hogy „jelenleg olyan szankciót nem lehet bevezetni, amely nem fájna. Szerintem egy kicsit muszáj, hogy fájjon nekünk is. (…) Nyilván Európának fájni fog és Magyarországnak is fájni fog. Gazdasági visszaesést okoz, inflációt okoz és a GDP is visszább fog esni, de morálisan ezt tartom helyesnek!”

– emlékeztetett rá a Tűzfalcsoport.

Tovább olvasom

Médiapiac

Brutálisan veszteséges a Disney+

Közel egy milliárd dollár a streamingszolgáltató vesztesége, a veszteség mértéke 50 százalékot emelkedett tavaly óta.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szerdán éjjel jött ki a Disney+ harmadik negyedéves pénzügyi jelentése. A streamingszolgáltatóhoz tartoznak a Disney, Pixar, Marvel, Star Wars valamint a 20th Century Foxhoz tartozó filmek. Az előfizetők száma 137,7 millióról 152,1 millióra növekedett, az ebből származó bevétel is nőtt 23 százalékot, viszont a nettó veszteség a tavalyi 0,6 milliárdról 0,9 milliárdra nőtt, közel 50 százalékkal.

A veszteség növekedésnek hátterében a saját gyártású produkciók számának valamint ezek gyártási költségeinek emelkedése áll.

Növekvő veszteség = Áremelés

A növekvő veszteségek miatt a Disney+ anyavállalata egy nem túl meglepő megoldást eszelt ki: árat emelnek – számolt be róla a Mandiner.

A hazánkat és Európát érintő új árakról még nincsen információ, viszont az Egyesült Államokban a korábbi $7.99-től $10.99-re emelnek valamint bevezetnek egy új, reklámokkal tarkított csomagot $7.99-ért.

Tovább olvasom