Kövess minket!

Médiapiac

Továbbra sem látszik jelentős szűkülés a rádiós piacon

Naponta országosan 5 és félmillióan, míg a fővárosban több mint 1 millióan rádióznak – derül ki a TNS Hoffmann–Mediameter konzorcium 2016. november-2017. januári időszakra vonatkozó kutatási eredményeiből.

Az adatok megbízhatósága és mélyebb célcsoportokban elemezve is fenntartható érvényessége érdekében a TNS Hoffmann–Mediameter konzorcium több, mint 7 ezer fő megkérdezésével folytat rádiós hallgatottságmérést. A Class FM offline sugárzásának elhallgatása óta – hála a decemberi, dupla mintán történt adatfelvételnek – most, a januári méréssel együtt állt össze először a 2016-ban megszokott, 7 388 fős mintanagyság.

Az eredmények alapvetően megerősítették a januárban kiadott, november-decemberi mérés tanulságait abban a tekintetben, hogy a rádióhallgatás általában minimálisan csökkent ahhoz képest, hogy a piac legnagyobb közönséggel bíró szereplője esett ki a rádiós kínálatból. A napi rádióhallgatás kevesebb, mint 4 százalékpontot csökkent az egy évvel ezelőtt, ugyanebben az időszakban mért adatokhoz képest; most a 15 éves vagy idősebb népesség 65 százaléka, csaknem 5,5 millió ember hallgat rádiót napi rendszerességgel.

A heti rádióhallgatás, ami jobban kifejezi a rendszeresen rádiót hallgatók, tehát egy több napig tartó rádiós kampánnyal elérhetők körét, szintén kis mértékben, a tavalyi 7,7 millióról 7,5 millió főre csökkent, tehát a heti rendszerességgel rádiót hallgatók száma az egy évvel korábbi érték 98 százaléka. Ennél is kisebb a különbség, ha az utóbbi 30 napban rádiót hallgatók számát vesszük: ez az egy évvel korábbi 7,4 millióról 7,3 millióra változott a mostani felmérés szerint.

Összességében úgy tűnik, hogy a hallgatók alapvetően megmaradtak (heti hallgatottság), viszont az új struktúrák és preferenciák még nem álltak be (napi hallgatottsági értékek). A tapasztalatok alapján és az adatok fényében joggal remélheti a rádiós piac, hogy a konszolidáció után idővel a napi hallgatottságban is pozitív elmozdulás lesz megfigyelhető.

Az országosnál kedvezőbb a helyzet Budapesten, ahol a rádióhallgatás gyakorlatilag megegyezik a tavalyival; a különbségek az egy évvel korábbi adatokhoz képest hibahatáron belüliek. A fővárosban havonta 1,4 millióan, heti rendszerességgel 1,3 millióan, és napi átlagban is több, mint egymillióan rádióznak.

Az egyes rádióadók eredményei kapcsán elmondható, hogy a Rádió1-et a 15 éves és idősebb korosztály körében 2016. november – 2017. január között naponta átlagosan több, mint nyolcszázezren hallgatták. A Music FM közönsége 650 ezres, a Sláger FM hallgatósága pedig a 450 ezret közelíti. 160 ezres táborral rendelkezik a Rádió Rock, rajta kívül a Lánchíd Rádió súrolja még a százezres határt, az Info Rádió napi hallgatottsága pedig 73 ezer fő.

A fővárosban a Sláger FM (283 ezer fő), a Rádió1 (248 ezer) és a Music FM (216 ezer) a piacvezetők a napi átlagos hallgatószám tekintetében, őket – a közrádiókon kívül – a Rádió Rock (79 ezer), az Info Rádió (52 ezer), a Klasszik Rádió (49 ezer), a Jazzy (44 ezer) és a Lánchíd Rádió (28 ezer) követik.

Médiapiac

Beszállt a választási kampányba az USA-ból vezérelt „Szabad” Európa

A magát függetlennek, objektívnek és pártatlannak valló Szabad Európa is beszállt a választási kampányba – derült ki a Magyar Nemzet szerkesztőségének birtokába jutott levélből. A dokumentum tartalma szerint az Egyesült Államokból vezérelt médium kiemelten elemzi az Nemzeti Együttműködés Rendszerérének (NER) elmúlt tízéves működését, valamint a 2022-es választásokig vezető utat is végigköveti.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Politikai tartalmú podcastcsatornáit reklámozza a Szabad Európa, amely 27 év után 2020 szeptemberében multimédiás weboldal formájában tért vissza Magyarországra.

Bár a Szabad Európa azt hangoztatja, hogy célja független, objektív és pártatlan tájékoztatást nyújtani Magyarországról, a lap birtokába jutott dokumentum teljesen másról tanúskodik. 

A levélben ugyanis több olyan hetente vagy kéthetente jelentkező  sorozatról is szó esik, amely kifejezetten a Nemzeti Együttműködés Rendszerérének (NER) elmúlt tízéves működését, és azokat a folyamatokat vesézi ki, amelyek az elmúlt évtizedben a magyar társadalmat alakították.

A műsorban pedig szakértőket kérdeznek meg egyebek mellett a demográfiáról, a vezérelvű politikáról, az önkormányzatiságról, a külpolitikáról vagy a gazdaságról – írta a Magyar Nemzet.

A Szabad Európa emellett a közelgő választási kampánynak, valamint az áprilisi országgyűlési választásoknak is külön sorozatot szentel.

A kéthetente jelentkező Konstruktív bizalmatlanság című sorozatban a műsorvezető Vovesz Tibor Ruff Bálint ellenzéki kommunikációs szakemberrel a 2022-es választásokig vezető utat követi végig.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy a Szabad Európa immár multimédiás honlapként történő megjelenésekor a PestiSrácok arról számolt be, hogy az egykor rádióként működő médium visszatérésre az amerikai támogatók 750 ezer dollárt szántak, hazánkban pedig egy irodát is nyitottak.

Tovább olvasom

Médiapiac

Újságíró szervezte az Antifa tüntetését

Az Antifa mozgalom radikális baloldali aktivistái miatt kényszerült Éric Zemmour lerövidíteni a Calais-ban tett szerdai látogatását. Ez az a város, ahol a legnagyobb gondot jelentik az illegális bevándorlók.

Közzétéve:

Borítókép: Éric Zemmour francia jobboldali publicista, a Visszahódítás párt elnökjelöltje (k, háttal) sajtótájékoztatót tart az észak-franciaországi Calais-ben 2022. január 19-én. Fotó: MTI/AP/Michel Spingler

A jobboldali elnökjelölt érkezése előtt ugyanis a radikális baloldali mozgalom, az Antifa tagjai jelentek meg a calais-i dzsungelként is ismert dűnés területen, Zemmour látogatásának első helyszínén. Majd hangos kiabálással zavarták meg az elnökjelölt beszédét és helyi támogatóival folytatott beszélgetését. 

A 2016-ban végleg felszámolt migránstáborban tett látogatása után Zemmour a helyi rendfenntartó erők képviselőivel folytatott volna megbeszélést. Zemmour szerint Calais-ban az illegális migránsok jelenlétét több rendőr jelenlétével kell felváltani.

A harmincfős agresszív Antifa-csoport miatt Zemmour azonban kénytelen volt a találkozó helyszínét egy szűk bisztróba áttenni. A baloldali aktivisták ennek ellenére nem mentek el, a zuhogó esőben is a bisztró előtt vártak arra, hogy a megbeszélés végén Zemmour-ra támadjanak. Zemmour végül kicselezve őket az étterem hátsó kijáratán távozott, és hagyta el a régiót is.

Zemmour kampányfőnöke az eset után bejelentette, hogy feljelentést tesznek az ellen az újságíró ellen, aki a radikális baloldali csoportot kifejezetten azzal a szándékkal szervezte Zemmour kampánykörútjának a helyszínére, hogy megakadályozza a népszerű jelölt nyilvános felszólalását – írja az Origo.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

Tucker Carlsonnak nyilatkozott Szijjártó Péter

Az amerikai véleményvezér műsorában faggatta a magyar külügyminisztert.

Közzétéve:

Fotó: YouTube

Mit tanulhat Amerika Magyarországtól? Erről kérdezte Tucker Carlson, az Egyesült Államok legnézettebb politikai műsorának vezetője Szijjártó Pétert.

A magyar külügyminiszter megköszönte Carlsonnak, hogy az igazságot mutatja be Magyarországról, „szemben a nemzetközi liberális média hazugságaival”. Szijjártó kifejtette: az EU külügyminiszteri találkozóin, amikor a migrációt vagy a határok védelmét vitatják meg, gratuláló sms-eket kap más országokbeli kollégáitól. Ám amikor a vita után megkérdezi őket, hogy ők miért nem szólalnak fel, azt a hazai civil szervezetekkel és a liberális médiával, koalíciós partnerektől érkező nyomással magyarázzák. Szijjártó szerint más kormányok azért nem folytatnak őszinte migrációs politikát,mert nyomás alatt vannak a liberális média és a nem-kormányzati szervek részéről.

„Magyarországon ugyanakkor politikai stabilitás van, kétharmados kormányzati parlamenti többséggel, így megvan az a luxusunk, hogy azt mondjuk, amit gondolunk, és ennek megfelelően cselekedjünk” – fejtette ki Szijjártó Péter.

Tucker Carlson kérdésére a magyar külügyminiszter úgy válaszolt: szerinte azért utálják Magyarországot, mert hazafias, keresztény, konzervatív, nemzeti érdekeket képviselő és egyúttal sikeres politikát folytat a magyar kormány. Magyarország azért veszélyes számukra, mert cáfolja azt az alapvetésüket, hogy csak az extrém liberális álláspont követése lehet sikeres a világban. 

Carlson ehhez azt fűzte hozzá, hogy szerinte a liberálisok jobban félnek Magyarországtól, mint Kínától, és úgy látja, be fognak avatkozni a magyar választásba, amihez sok szerencsét kívánt végül Szijjártónak – írja a Mandiner.

Tovább olvasom