Médiapiac
Továbbra is a tévécsatornák szólítják meg a legszélesebb tömegeket
A Nielsen Közönségmérés idén is elkészítette – a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületével (MEME) és az NMHH-val együttműködve – a Panelkutatás 2023 című tanulmányát, melynek során az online videós és egyéb médiaplatformokon elérhető szolgáltatások használatát mérték fel.
Az utóbbi évek, évtizedek technológiai fejlődésének köszönhetően a TV-képernyő használat jelentős átalakuláson ment és megy jelenleg is keresztül. A lineáris tévénézésen túlmenően immár számos egyéb képernyőhasználati lehetőség kínálkozik a tévénézők számára, és a multimédiás tartalomfogyasztás gyakorlatilag mindennapos rutinná vált az életünkben – olvasható a Nielsen Közönségmérés és a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME) közös közleményében.
A Nielsen nézői paneljén egyelőre csak a klasszikus televíziós nézettségmérés, vagyis a TV csatornákon történő tartalomfogyasztás műszeres mérése zajlik, ugyanakkor a technológiai fejlődésnek köszönhető újdonságok és változó képernyő fogyasztási szokásaink folyamatos kihívások elé állítják a tévépiaci szereplőket, így a nézettségmérést is.
“Magyarországon az interneten keresztül elérhető videós platformok televízóval közös és egységes mérése egyelőre még várat magára, ugyanakkor hosszabb távú terveink között szerepel, hogy mérési rendszerünket kiterjesszük a lineáris tévénézésen túlmutató egyéb képernyőhasználati folyamatok mérésére is, és amíg ez meg tud valósulni, igyekszünk erre irányuló egyéb kutatások útján kiszolgálni a piacot hasznos információkkal. A kutatási eredmények egyúttal számunkra is fontos indikátorok, melyek révén lehetővé válik a hazai tévés piac és a tévéhasználati szokások változásának, alakulásának nyomonkövetése” – nyilatkozta Schneider Henrik, a Nielsen Közönségmérés Kft. ügyvezető igazgatója.
Ennek érdekében a Nielsen idén májusban is elkészítette – a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületével (MEME) és az NMHH-val együttműködve – a Panelkutatás 2023 című tanulmányát, melynek során az online videós és egyéb médiaplatformokon elérhető szolgáltatások használatát mérték fel a Nielsen panel 18-59 éves, internettel rendelkező tagjainak körében kérdőíves, illetve telefonos interjúk útján – írták.
Hozzáteszik, a kutatás számos izgalmas eredményt hozott, de mindenekelőtt rámutatott arra, hogy
továbbra is a Nielsen adatbázisában szereplő tévécsatornák szólítják meg a legszélesebb tömegeket a tévé képernyőjén keresztül: a vizsgált célcsoport 93%-át érték el 30 napon belül, második a videómegosztók platformja 83%-kal, harmadik a közösségi oldalak videóinak elérése 80%-kal, az előfizetéses streaming szolgáltatások pedig a 6. helyre kerültek 59%-os eléréssel, de az is tény, hogy a tavaly mért 51%-hoz képest ez jelentős előrelépés.
Mindeközben a tévés előfizetéssel rendelkező háztartásban élő tévénézők aránya meglehetősen stabilan alakult: az idei 2. negyedévben 98% volt, ami egyébként a korábbi évekhez képest 1-2 százalékos növekedést jelent.
A Nielsen kutatásából kiderül: egyre több tévénéző rendelkezik internethez kapcsolódó tévékészülékkel, mely lehetővé teszi a különböző videós szolgáltatások – például az előfizetéses streaming – használatát is.
A 18-59 éves internettel rendelkezők fele használ internetet a tévé képernyőjén keresztül, továbbá 30%-uk szokott nézni videótartalmat okostévé applikáción keresztül, melyek harmadánál ez csaknem mindennapos tevékenység.
Ily módon ez bizonyult a legelterjedtebb alternatív képernyőhasználatnak, mely a jelek szerint sokkal inkább kiegészíti, mintsem helyettesíti a hagyományos értelemben vett tévénézést – ismertetik.
A Panelkutatás meglehetősen gazdag és sokszínű anyagából mindenképpen érdemes kiemelni, hogy
a lineáris televíziózás továbbra is a képernyőhasználatunk fontos részét képezi – még az on-demand platformok és a streaming szolgáltatások térnyerése ellenére is.
A Nielsen és a MEME is fontosnak tartja, hogy trendszerű információ álljon rendelkezésre a tévénézés és az interneten keresztül elérhető videós platformok használatának alakulásáról, egymásra gyakorolt hatásáról, ezért a továbbiakban is törekedni fognak arra, hogy az iparági szereplőkkel együttműködve rendszeresen megismételjék ezt a kutatást – emelték ki.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás