Kövess minket!

Médiapiac

Tovább vacakol az adatvédelmi szabályozással az Európai Unió

Egyre kevésbé valószínű, hogy a jövő évi európai parlamenti választások előtt sikerül megújítani az európai adatvédelmi szabályozást. Mindenki azzal érvel, hogy ezt „a megfelelő időben” kell megtenni, csak éppen arról nincsen egyetértés, hogy mikor is van az. A késedelem akár jó is lehetne a digitális piacnak, de ebben a formában inkább árt.

A Tanács még pontosítana

December 6-án tárgyalt az Európai Tanács az új adatvédelmi szabályozásról, és már az előjelek sem voltak túl kecsegtetőek. Ahogyan a Business Week is utalt rá, nem volt lehetetlen a megállapodás, de komoly kétségek merültek fel, mivel a tagállamok egy része elhamarkodottnak tartotta volna az új rendelet leokézását, mondván a tét nagy, példának okáért nem szabad százmillió eurós nagyságrendű bírságot bizonytalan szöveg alapján kiróni.

Végül azoknak lett igazuk, akik azt várták, hogy az Európai Tanács nem hagyja jóvá az így is majdnem 4000 módosítóval „terhelt” szöveget. A tanácsi indoklás (12. oldal) szerint aggályos lenne, ha az adatvédelmi ügyek egy európai szuperhatósághoz tartoznának, mert ugyan így egyszerűsödne a több piacot érintő ügyintézés a vállalkozások számára, az állampolgárok jogainak védelme viszont nem lenne kellően biztosított, mivel nem lehetne megfelelő „közelséget” teremteni a szuperhatóság és köztük. Valamiképpen tehát a helyi adatvédelmi hatóságoknak is segíteniük kell az ügyintézést, amennyiben szükséges, ami alávág a korábban elfogadottnak tűnő „one-stop shop” elvnek. A közleményben foglaltak szerint még dolgozni kell a szövegen, hogy az állampolgárok jogai ne csorbuljanak.

 

Az időfaktor

Az időfaktor több szempontból is érdekes. Legfőképpen azért, mert jövő tavasszal európai parlamenti választásokat tartanak. Ez mindenképpen mérföldkő ebben az ügyben is. Az Európai Tanács mostani állásfoglalása nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy nem lesz új szabályozás jövő tavasz előtt, pedig az egész átalakítási folyamatot elindító Viviane Reding nagyon szerette volna, ha addig sikerül leváltani az előző, immár tizennyolc éves adatvédelmi szabályozást.

Mások azonban nem igyekeztek annyira ezzel, így például – mások mellett – a németek és a britek is behúzták volna a féket. A folyamatot inkább lassítani igyekvők többnyire azzal érveltek, hogy nagyon összetett szabályozásról van szó, amelynek ráadásul nagy a tétje mind az állampolgárok, mind az európai egységes digitális piac szempontjából, így egyáltalán nem gond, ha a „még csak” 2012 januárjában elindult átalakítás még egy ideig napirenden marad. Reding ugyanakkor azzal érvelt, hogy már így is sok idő telt el, és éppen az egységes piacnak tesznek be azzal, ha olyan témákat nyitnak meg, amelyekről elvileg már megegyezés született. Így tehát a két éve húzódó átalakítás az egyik oldal szerint túl gyors, a másik szerint túl lassú…

Azt ugyanakkor érdemes megjegyezni: az elfogadást követően két éve lesz az uniós tagállamoknak az új rendelet implementálására. Eközben viszont az idő szalad, és ha a technológiai fejlődés ilyen gyorsasággal folytatódik (és miért feltételeznénk mást), akkor előfordulhat, hogy az elejéről újra lehet kezdeni az egészet.

 

Örül-e a digitális piac?

Mint dr. Balogh Virággal, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) főtitkárával és az IAB Hungary policy-munkacsoportjának vezetőjével még korábban készített interjúnkból kiderült: bár Reding az októberi állapotot már ideálisnak találta volna, a digitális piac szereplőiben még voltak, vannak kérdések. Nem lehet például tudni, hogy mi lesz az ún. pszeudoním adatokkal (ezek definícióját megtalálja az interjúban), és mit értünk „kifejezett fogyasztói hozzájárulás” alatt. Ennek alapján tehát örülhetnénk a késedelemnek, mivel nem fogadtak el olyan szöveget, ami az iparágnak nem megfelelő.

Valójában azonban szinte senkinek sem jó a mostani tanácsi döntés, mivel egy olyan témát pécéztek ki, ami az online piacnak éppenséggel nem lett volna hátrányos, hiszen a one-stop shop logikájú adatvédelmi hatóság könnyítette volna az adminisztrációs terheket a vállalkozások számára. Nem esett viszont szó a többi, piaci szempontból élesebb kérdésről, pontosabban nem tudni, hogy ezekkel mi lesz. A szöveg tehát nem tökéletes, csak éppen mindenki szerint másért nem az.

Maga Reding azt mondja, hogy két hónap alatt visszalépés következett be, és nem ért egyet a vita legújabb fordulójában előkerült érvekkel. Hozzátette: mindig is gyorsítani kívánta a folyamatot, de nem minden áron, mivel nem volna jó, ha kiüresednének a – véleménye szerint – egyszer már kialakított keretek.

Az IAB Europe oldalán egyelőre nem olvasható állásfoglalás az Európai Tanács ülése nyomán.

 

Így kezdődött

Az Európai Unióban jelenleg két fontos jogszabály szabályozza az adatvédelmet. Az egyik az 1995-ös adatvédelmi irányelv, a másik pedig a 2002-es ePrivacy irányelv. Ez utóbbi is arra irányult, hogy valamiképp kezeljék a digitális fejlődésből eredő kérdéseket. Mivel ezek a kérdések csak egyre súlyosbodtak, és a mára 18 éves első irányelv nem végképp nem tűnik elégséges megoldásnak, az EU 2012 elején az adatvédelmi szabályozás megreformálása és egy új keretrendszer létrehozása mellett döntött. Ennek keretében a jelenlegi irányelvi szabályozást rendeleti alapú váltja (váltaná…) fel. A vita éppen a rendelet szövegéről folyik.

A rendelet tervezete október 21-éig az Európai Parlament előtt volt, és az EP különböző bizottságai tárgyalták a szöveget. „A rendelettervezet jelentőségét és az iparág által is érzékelt tétet jól jelzi, hogy több mint 3000 módosító javaslattal jelenleg ez a legtöbb módosító javaslattal ellátott jogszabálytervezet az EP előtt. Utolsóként a LIBE elnevezésű bel- és igazságügyi bizottság mint a témában kijelölt fő bizottság foglalkozott a rendelettel, majd a LIBE-szavazás után elindult egy újabb folyamat, melynek keretében az Európai Tanács és az Európai Parlament megkezdik a már módosított szövegről való tárgyalásokat. Az Európai Tanácsba minden tagállam az állam-, illetve kormányfőjét delegálja, aki az adott kérdésben eljárási hatáskörrel rendelkező miniszterrel helyettesíthető. Amennyiben a parlament és a tanács meg tud egyezni a jelenleg a tanács előtt lévő szövegről, akkor elfogadásra alkalmas lesz, s visszakerül az EP elé, amely szavazni fog róla. Amennyiben nem születik megállapodás, a tanács visszaadja a szöveget, amit a parlament újratárgyalhat” – derül ki a dr. Balogh Virággal még novemberben készített interjúnkból. Itt tartunk most.

Médiapiac

Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél

Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.

Közzétéve:

Flickr

Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.

A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.

A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.

A jogszabály szerint

amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.

Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.

Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.

A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban

A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.

A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására

– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.

A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.

A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért

a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.

Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.

Pályázati beszámoló

Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.

A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.

Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius

A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.

Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.

Elmarasztalták a Forrás Rádiót

Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.

A TV2 Comedy is hibázott

Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)

Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.

Közzétéve:

MTI/EPA/Adam Vaughan

A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.

„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.

Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.

Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.

Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én

Tovább olvasom