Kövess minket!

Médiapiac

Tóth Ákos: kitörtünk a karanténból

A csapat már nagyjából összeállt, a lap online kiadását őszre teljesen újrahangolják, kitörnek az évtizedes szellemi karanténból – elemzi a 168 Óra helyzetét Tóth Ákos, aki két hónappal ezelőtt lépett az alapító főszerkesztő helyébe.

Kezdjük a tényekkel: tavaly nyáron távoztál a Népszabadságtól, aztán a Brit Media zászlaja alatt tűntél fel pár hónappal később. Mi történt eközben?

Tavaly novembertől adtam tanácsot a cégnek, amelyik korábban bevásárolta magát a Klubrádióba, majd többségi tulajdonos lett a 168 Órában. A feladat az volt, és ma is az, hogy közös platformon újítsuk meg a két médiumot. A célt pedig úgy fogalmaznám meg, ahogy azt tette a tulajdonos is, amikor felkért a társaság szakmai vezetőjének:

tegyük életképessé szakmailag és piacilag a baloldali média még megmenthető részét úgy, hogy azok karaktere ne változzon.

Ennek első lépése volt, hogy összeköltözött a két csapat.

Igen, hiszen eleve egymástól pár száz méterre működtünk. Most viszont már nincs akadálya a munkamegosztásnak.

Rádiós anyagok kerülnének a lapba? Vagy az „írottas” kollégák dolgoznának át a jövőben?

Ez ennél kicsit bonyolultabb. Azt szeretném, ha a Klubrádió és a 168 Óra hírszerkesztősége összehangolná a munkáját, amiből mindenki profitálna: nem látom értelmét például, hogy egy Lázár János-féle kormányinfóra elmenjen valaki a rádiótól és a laptól is. Mindkét szerkesztőség rendkívül nehéz anyagi helyzetben működött eddig. Ha kettejük kapacitásait megpróbáljuk közösen hasznosítani, akkor olyan tartalmak előállítására is lenne mód, amelyek markánsan megkülönböztetnének bennünket – a Klubrádiót és a 168 Óra online-felületét egyaránt – a versenytársainktól.

Eközben a 168 Óra is átalakul.

A hetilap szakmai átszabásán többé-kevésbé túl vagyunk, szeptembertől az olvasói visszajelzések alapján megpróbáljuk véglegesíteni a változtatásokat. Most már az a fő célunk, hogy azok is vegyék kézbe a lapot, akik eddig ezt különböző okok miatt nem tették meg. Ez bizonyos szempontból marketingkérdés is. Megelőzöm a kérdést: igen, megpróbáljuk valamelyest fiatalítani az olvasóközönséget. A lapátalakítás a 168 Óra esetében nem csak afféle ráncfelvarrás volt, hanem tartalmi lépések következetes sorozata is. Ennek sajnos óhatatlan velejárója az, hogy a példányszám, remélhetőleg csak kis mértékben, csökken. De

nincs más esélyünk: ezeket a lépéseket meg kellett tennünk, ha azt akarjuk, hogy a lap öt-tíz év múlva is létezzen, és növekedjen a befolyása.

Az már világos, hogy mi az „üzlet” az összeborulásban a Klubrádiónak – de miért jár jól a 168 Óra?

Annak idején, még a Népszabadság egyik vezetőjeként, a kollégáimmal az volt az elképzelésünk, hogy ne csak a tegnapi híradó tartalmát lehessen elolvasni a másnapi lapban, hanem határozottan menjünk el az elemző, történetet mesélő, hátteret adó, hetilapos vonal felé. Ez, ha mindenáron meg kellene fogalmaznom, a hetilap a napilapban-koncepció volt. A Népszabadság akkori tulajdonosa nem támogatta ennek a folyamatnak a végig vételét. Most viszont egy hetilapot akarunk feldobni friss, egy kissé a napilapokat is idéző szemlélettel – a cél, hogy a lap ne csak az elmúlt 168 óráról szóljon, hanem az előttünk állóról is. Ennek a folyamatnak része ugyanakkor az is, hogy ősszel megújul a 168 Óra online.

Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy a lap kikerüljön abból a szakmai, hirdetéspiaci és részben szellemi karanténból, amely eddig fogságban tartotta. Úgy látom, jó úton járunk, számos olyan cikkünk jelent meg az elmúlt időszakban, amely hivatkozási alappá vált.

A megújult lapról kedvező visszajelzéseink vannak a hirdetők oldaláról is – úgy tűnik, talán sikerült lendületet vennünk.

Mennyire köti a kísérletezők kezét a tulajdonos? Magyarán: jelent-e bármit a mindennapi működésben vagy a stratégiai tervezésben, hogy a Brit Media az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez (EMIH) és annak vezetőjéhez kötődik?

A köteléket inkább csak informálisnak gondolom, a sajtóban megjelent találgatások ezt messze túlértékelik, afféle összeesküvés-elmélethez hasonlatosak, de ezzel nem tudok mit kezdeni. Szerintem mindenki azzal járna jobban, ha inkább a 168 Óra tartalma alapján formálna véleményt. A helyzet az, hogy annak idején, a Népszabadság egyik kiemelt vezetőjeként egyfolytában azt éreztem, hogy a szerkesztőség és a külföldi tulajdonos szakmai elképzelései egymással szembemennek. Nem csoda: a lapot korábban birtokló Ringier járatos volt ugyan a bulvár világában, de valójában fogalma sem volt arról, mit lehet kezdeni egy olyan komoly társadalmi-közéleti lappal, mint amilyen a Népszabadság volt. Ez idővel föloldhatatlan ellentmondássá vált. Ennél rosszabb talán már csak az lett volna – és ezt érzékelhetjük a napi történésekben, például annak kapcsán, ami a Spéder-birodalommal történik –, ha magyar oligarcha a fő tulajdonos. Most úgy érzem, kegyelmi pillanatokat élek: a tulajdonos szakmai elképzelései megegyeznek azokkal, amelyeket magam is vallok. Olyan lapot és rádiót szeretnénk csinálni, ahol tere van az értelmes szónak, az emberségnek, az esélyegyenlőségnek, a társadalmi mobilitásnak, a piacgazdaság törvényszerűségeinek. Szerkesztőségeink ugyanakkor a leghatározottabban elutasítják a korrupciót, a szélsőjobboldalt, a bezárkózottságot, az autokráciát.

 

 

A Népszabadságnál nőttem fel

A közös megegyezés a kirúgás újkori szinonimája – emlékezik a Népszabadságtól távozásának körülményeire Tóth Ákos, aki több mint negyed századot töltött a napilapnál. Húsz évesen lett gyakornok, két évre rá a Budapest rovat vezetője, majd az általa csúfosnak nevezett szakmai bukása után – “túl fiatal és éretlen voltam még ehhez” – egy Fejér és Veszprém megyei kört követően 1998-tól a vidéki tudósítók egyik vezetője, majd a belpolitikai rovat második, aztán első embere lett. Végül a Népszabadság belpolitikai főszerkesztő-helyettesévé nevezték ki. „Ez a lap volt az életem” – emlékszik vissza a Népszabadságra, amelyet szerinte a külföldi tapasztalattal felvértezett kollégák mentettek meg a rendszerváltás éveiben – azt mondja: ők utazhattak –, hiszen így pontosan tudták, milyen is az igazi újságírás. Ma úgy idézi fel: már az ezredforduló környékének „arany éveiben” is komoly gondot okozott, hogy nem ugyanazt akarta a szakmai normákhoz ragaszkodó szerkesztőség és a profit növelését akaró külföldi tulajdonos.

Nem volt jó a túlzottan erős befolyású külföldi gazda; ennél már csak az lett volna talán rosszabb, ha hazai a tulajdonos – foglalja véleményét egyetlen tömör paradoxonba. Aztán régi és új munkahelyének is fricskát ad egy-egy Gyurcsányos sztorival: mint mondja, nagyon megrendült 2006-ban, az általa csak machinációként említett őszödi beszéd hallatán, amely – bár addig sem volt Gyurcsány-hívő –, törést okozott benne. Ma úgy látja, „a baloldallal együtt hullott szét a Népszabadság” is. Ugyanakkor az is előfordult, hogy jó ideig nem vett 168 Órát a kezébe – ezt az MSZP-s kormányfő, ma DK-elnök édesanyjával megjelent „Katusos címlaphoz” köti.

– Valójában elbuktunk, hiszen nem tudtunk az internet kihívásának megfelelni – állítja népszabadságos évtizedeire utalva. Hozzáteszi: szerinte Nobel-díjjal kellene kitüntetni azt, aki majdan feloldja a napilapok és az online-sajtó között feszülő ellentétet: az önálló tartalom előállítására egyelőre csak korlátozott mértékben képes internetes oldalak eltulajdonítják azon szerkesztőségek híreit, amelyek komoly anyagi áldozatot vállalva állítják azokat elő. Ez a folyamat kannibalizálja az írott sajtót, végeredményben pedig a nyilvánosságot korlátozza.

 

Médiapiac

Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél

Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.

Közzétéve:

Flickr

Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.

A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.

A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.

A jogszabály szerint

amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.

Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.

Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.

A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban

A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.

A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására

– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.

A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.

A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért

a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.

Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.

Pályázati beszámoló

Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.

A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.

Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius

A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.

Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.

Elmarasztalták a Forrás Rádiót

Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.

A TV2 Comedy is hibázott

Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)

Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.

Közzétéve:

MTI/EPA/Adam Vaughan

A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.

„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.

Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.

Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.

Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én

Tovább olvasom