Kövess minket!

Médiapiac

Tóta W. Árpád: ″Ez nem egy istenverte valóságshow″

″Leszarja″ a meggyőzhetetlen olvasókat, nem hisz a középen állásban, más újságíró ekézésével nincs baja, és szívesen leülne szemtől szembe Bayer Zsolttal. Úgy véli, a vélemény-újságíró dolga az, hogy megzenésítse az amúgy érdektelen belpolitikai híreket. És azt is mondja: nem a politika telepedett a sajtóra, hanem a sajtó telepedett a politika alá. A hvg.hu publicistájával beszélgettünk.

Egyre indulatosabb.

Minden okom megvan rá. A személyes érintettség és a felháborodás amúgy jót tesz egy anyagnak, nélküle unnám a munkámat.

Korábban több játékosság és humor volt az írásaiban.

Ez igaz. De a humorérzék ma már kevés. Túl tömények az ügyek, túl súlyosak a hülyeségek. Egy idő után felesleges elemezgetni, mert az alapjától a csúcsáig felháborító az egész rendszer. Minden kormány követ el elemzésre érdemes baromságokat – erről szól a német és az angolszász publicisztika. De ez a mostani magyar hatalom két-három, önmagában is felháborító célt tűz ki maga elé: a hatalom minden áron való megtartását, a gátlástalan szerzést, valamint a komplexusok és mániák kiélését.

Ez elég indok arra, hogy a megmondók, a publicisták egyre keményebben anyázzák egymást?

Azt nem nagyon szeretem. És igyekszem is elkerülni.

Nem nagyon sikerül. Bayer Zsolttal évek óta ekézik egymást.

Még a legutóbbi, Tankönyv című írására sem reagáltam, pedig azt akár a bíróságon is megbeszélhetnénk. De ez tényleg nem egy istenverte valóságshow. Nekünk, vélemény-újságíróknak az lenne a dolgunk, hogy könnyen olvasható, széles közönséget elérő cikkeinkkel megzenésítsük a történéseket. Abból élünk, hogy ráépülünk azokra, akik a híreket termelik, nélkülük nem volna mit csinálnunk.

Bayerrel megy a ki tud nagyobbat mondani verseny, egyebek mellett a ki zsidó, ki nem az kérdésen is sokat rugóznak, olykor talán szem elől tévesztve az újságírói felelősséget.

Én nem állok úgy ehhez, hogy küldetésem van, és minél nagyobb tömeget kell a jó oldalra állítanom. Elég régóta társalgok ahhoz az olvasókkal, hogy tudjam, akadnak reménytelen esetek, akiket lehetetlen meggyőzni arról, hogy nincs ufó és nincs zsidó világösszeesküvés. Az ilyeneket igazából leszarom: intoleráns vagyok a hülyeséggel szemben. Azoknál a kollégáknál viszont, akik az antiszemitizmus, a nacionalizmus és a magyarellenesség vádjával élnek, sokszor nem hülyeségről van szó, hanem aljas taktikáról. Sokkal egyszerűbb azt mondani, hogy te magyarellenes vagy, mint válaszolni arra, miért kellett ellopni a teljes magyar dohánykereskedelmet.

Idézek a Tankönyv című cikkből: „Nagyjából ezek azok a könyvbéli megállapítások, amelyek miatt vége a világnak a Tóta W. Árpád-Anarki-Szily Laci Bermuda háromszögben, ahol eltűnik minden értelmes gondolat… abból a Bermuda-háromszögből kizárólag a féktelen cinizmus és az eszeveszett, öntelt ostobaság képes megszökni… aki annyira gyűlöli a keresztényeket, mint Tóta W. Árpád, szegény, az nem lehet más, csak látens keresztény.”

Mondtam már, hogy nem szeretem ezt a műfajt, nem szoktam rá válaszolni.

Tegyünk kivételt. Nem gáz így anyázni a másikat?

Azért nem venném ki az eszköztárból, nincs különösebb bajom vele, sőt, bírom. Én is úgy dolgozom, ha valaki mond egy hülyeséget, akkor leírom, hogy ez egy hülyeség, ő meg hülye. Ez ér. Inkább az a gond, miért kell védhetetlen állításokat védeni? Miért kell kötelezően elfogadni égbekiáltó baromságokat?

Találkozott valaha is Bayerrel?

Nem.

Leülne vele szemtől szembe?

Szívesen. Leültem én Csontos Jánostól Csermely Péterig sokakkal arról az oldalról.

És?

A személyes találkozók másképp sülnek el, mint a sajtóbéli üzengetések. Leírni könnyű, hogy te rohadék, mocskos szemét, szemtől szembe más a kommunikáció, hiszen azonnal ott a válasz.

A magyar sajtóban egyre többen nyomják az észosztó műfajt.

Valóban. Ez megy a 444-en, az Indexen és a Válaszon is.

Mi hozta elő?

Születik csomó hír, amit a szerkesztőségek belapátolnak a rendszerükbe, de többségük senkit nem érdekel. Ám ha némelyiket pár poénnal megtámogatjuk, máris komoly forgalmat hoz.

Az anyázás vagy a ki zsidó, ki nem az poén?

Sok esetben a posztolási kényszer az anyázás oka. Az efféle újságírók a többi lap véleményrovatával kezdik a reggelt, hiszen rohadtul unjuk a belpolitikai híreket. És nehéz megállni, hogy ne válaszoljunk. Persze nem árt az önmérséklet, szeretem azt gondolni, hogy az olvasót mindez nem érdekli, de a számok azt jelzik, hogy mégis. Nem értem, mert ezen a fronton nem olyan színes egyéniségek csatáznak, mint Győzike és Gombos Edina, ráadásul az adok-kapokkal mindenki a saját integritását igyekszik védeni, így már rendre az első fordulóban eljutunk odáig, hogy te rohadt bérenc. Amire persze az a válasz, hogy te vagy a rohadt bérenc.

Kötelező igazodni valamelyik politikai irányvonalhoz?

A publicistának, jó esetben, van világnézete. Nem hiszek a körzővel kimért középen állásban, hiszen pártokról, politikai erővonalakról beszélünk. Van egy nagyon elvetemült és egy nagyon hülye oldal. Miért álljak a kettő közé?

Inkább odaáll a “nagyon hülyékhez”?

Tök más, ha valaki konzervatív világnézetet vall, mint ha rajta van a “konzervatív” párt fizetési listáján. Utóbbi esetben egyet fog érteni a párt minden intézkedésével, hisz az a dolga, arra szerződtették. Ha Magyarországon lennének konzervatívok, rettenetesen fel lennének háborodva a magát konzervatívnak tartó kormány ügyein. Amúgy nem venném egy kalap alá a két oldalt. A liberális sajtó egész más módon áll a saját oldalához, ami egyébként lényegében nincs is. A Népszabadságtól kezdve az Indexen át a Magyar Narancsig, ezeket a szerkesztőségeket liberális világnézetű emberek alkotják, de a szoci hatalom idején is jelen volt náluk a kormánykritika. A jobboldalon ilyenről szó sincs.

Most épp van.

Nagyon vicces, amikor a hatalom a saját főoligarchája, a médiabirodalmat fenntartó gazda tökére lép. Nem tart sokáig ez az állapot.

A politika rátelepedett a sajtóra?

Nem kellett rátelepednie. A sajtó telepedett alá. Különösen a jobboldali médiabirodalmak, amelyek olyan közvetlenül vannak bekötve, hogy annál jobban már nem lehet. Ilyen outletek persze a baloldalon is léteznek, csak ott most elfogyott a pénz.

A júniusi Így gondozd a Lázárodat című cikkében azt írta: “Hátrált eleget a média, a tévék meghunyászkodtak, politikával nem foglalkoztak, és remélték erősen, hogy akkor majd békén lesznek hagyva. Az egyiket meg is vette a Fidesz, a másikat pedig megnyomorítja különadóval… térdelve halnak meg.” Ebben mennyi a kattintásvadász túlzás?

A tömeget elérő média esetében igaz a megállapítás. Így van ez a bulvárlapokban, az Origóban és a nagy tévékben. Az országos kereskedelmi rádiót nem említem, mert az már évek óta jobbos tulajdon – nem térdelve halt meg, hanem térdelve született. A chamberlaini politikát követve ezek a mainstream médiumok azt gondolták, ha nem piszkálják a kormányt, nem lesz bajuk. De azzal nem számoltak, hogy nemcsak a lojalitásuk kell ennek a kormánynak, hanem a pénzük, a szolgálati autójuk és a székházuk is. A hirdetések irányítása a legjobb példa. A pénzzel való tömés sok esetben nem arra megy ki, hogy a konkurenciát tönkretegyék, hanem arra, hogy életben tartsanak olyanokat, amelyek amúgy rég bedőltek volna. Aztán a masszívan veszteséges cégnek kevés eszköze marad, előbb-utóbb rákényszerül, hogy eladja magát, vagy különalkut kössön.

A kétharmados kurzusban így előbb-utóbb mindenki bedobja a törülközőt?

Teljes tarvágásra egyetlen kormánynak sincs lehetősége, hiszen még a szocializmusban is létezett szamizdat. De a mostanihoz képest még ott is óvatosabb médiapolitika érvényesült, ami nem a lihegő lojalistást várta el a hatáskörébe kerülő szereplőktől. Mára többféle válság rakódott egymásra: a gazdasági válság, a globális médiaválság és a politikai, alkotmányos válság. Ezek együtt sújtják a sajtót.

Ön az Indexnél vált ismertté, olvasottá, ám 2011-ben átigazolt a hvg.hu portálhoz. Nagyot bukott rajta?

Nem. A Facebookon az olvasók jelentős részét sikerült áthozni, ráadásul azóta is egyre szűkül a szakadék az Index és a hvg.hu között. A főszerkesztőváltás és a teljes átszervezés idején jöttem el az Indextől, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a váltással nem veszítettem.

Akkoriban azt nyilatkozta a Hír 24-nek: kormányzati befolyás éri az Indexet, cikkek nem mehetnek ki, megesik, hogy némelyiket le kell venni az oldalról, címlapot kell cserélni, “ha épp gyanúsnak ítéletnek”. Tényleg érkeztek “tulajdonosi telefonok”?

Az Origo tavalyi esete után mindenki számára világossá válhatott, hogy immár semmi sem irreális.

Az Indexnél mi volt?

Valóban voltak jelzések és küzdelmek. Bár az Index hatalmas olvasottsággal bírt, de tisztában kell lenni vele, hogy nem az olvasók tartják el a portálokat. Mire volt elég az az olvasottság és ismertség? Két napig volt hír az Origo lefejezése, aztán minden úgy ment tovább, ahogy eltervezték.

Pár éve azt írta: “Az a kérdés izgat, hogy lehet a saját lábára állítani és befolyástól mentesíteni a sajtót.” Rájött a válaszra?

Nem. Ez a világegyenlet még nem készült el.

Pedig annak idején volt javaslata is. “Van az a bolond külföldi tőkés. Én leginkább a különadóval sújtottak körében kotorásznék. Tudok pár szereplőről, aki szívesen alátenne a kormányzatnak.”

Meg is jelent ez a külföldi befektető, méghozzá a 444-nél. Amúgy a legundorítóbb korrupciós botrányokból kizárólag az online-on volt visszhang, de a tömegeket elérő nyilvánosságban nem esett szó róluk, a híradókig nem jutott el. Pedig ha a mostani szenvedő alanyok – bankok, biztosítók – még az országgyűlési választások előtt megtalálták volna partnerüknek a velük azonos oldalra sodródott RTL Klubot, és a csatorna valódi tényfeltárással, normális híradóval, hírmagazinnal beleállt volna a küzdelembe, most nincs kétharmad.

Van kétharmad. S talán lesz is. Hisz a minap még ön is azt írta: az önkormányzati választáson Tarlós Istvánra kell szavazni. Ezért még a saját szerkesztőségében is kapott.

Én ezt élvezem. Egy szerkesztőségen belül teljesen rendben lévő a vita. Az Indexben is gyakran vitatkoztunk. A kifelé összezáró szerkesztőségek valószínűleg a mögöttük álló pártoktól kapják alapmentalitásukat. Ott ez a követelmény.

Médiapiac

A 4iG részesedést szerzett az izraeli Spacecom vállalatban

A 4iG Nyrt. (4iG) megszerezte az AMOS műholdrendszereket üzemeltető és fejlesztő, izraeli Space Communications Ltd. (Spacecom) részvénycsomagjának 9,538 százalékát.

Közzétéve:

MTVA/Bizományosi: Róka László

A folyamatban lévő tranzakciósorozattal, a 4iG a Spacecom részvényeinek 20 százalékát vásárolhatja meg. A tranzakció zárását követő három év során pedig további 31 százalékkal növelheti részesedését a Spacecom-ban, amennyiben az izraeli illetékes tárca, valamint a vállalat részvényesei hozzájárulnak a további tulajdonszerzéshez.

A Spacecom a globális műhold-kommunikációs piac egyik jelentős szereplője. A tel-avivi tőzsdén jegyzett cég világszerte kínál sugárzott, valamint szélessávú műholdas szolgáltatásokat. A globális lefedettséggel rendelkező szolgáltató Magyarországon és a régióban AMOS 3 műholdján keresztül 2024-ig biztosíthatja szolgáltatásait a magyar geostacionárius pálya használatával.

A 4iG Nyrt. tulajdonszerzése a Spacecomban jelentős technológiai és üzleti támogatást biztosít majd az AMOS 3-at váltó, magyar kereskedelmi műhold fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez is

– tájékoztatott korábban a 4iG.

A 4iG részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában kereskednek. A társaság részvényeit pénteken kora délután 700 forinton jegyezték. A papír árfolyama az elmúlt egy évben 625 forint minimumot és 968 forint maximumot ért el.

Borítókép: A 4iG International Innivative IT Investment irodaháza a III. kerületi Montevideo utcában

Tovább olvasom

Médiapiac

Körzeti rádió szerződéses kötelezettségeinek teljesítését vizsgálta a Médiatanács

A Prime csatornán vetített Dr. Balthazar című sorozat előzetesét vizsgálta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa. Szabálytalanságokat tárt fel a testület a körzeti Forrás Rádió vizsgálata közben.

Közzétéve:

Pixabay

A Prime csatornán futó Dr. Balthazar című sorozat szeptember 2-án vetített epizódjának előzeteséről érkezett nézői bejelentés a hatósághoz.

A bejelentő azt sérelmezte, hogy a program előzetese felkavaró jeleneteket tartalmazott. Ugyan a Prime médiaszolgáltató a műsorszámot 15 éven aluliak számára nem ajánlott kategóriába sorolta és a magyar szabályoknak megfelelő időpontban, 21 óra után sugározta, azt nem vette figyelembe, hogy egy adott műsorszámot beharangozó előzetes is kizárólag a műsorszám besorolása szerinti időpontban kerülhet adásba.

A Prime Romániában bejegyzett társaság, így a román médiaszabályok vonatkoznak rá, ezért a Médiatanács értesíti a román társhatóságot (Consiliul Național al Audiovizualului) a felmerült jogsértésről, valamint továbbítja a vizsgálat eredményét és a hatóság álláspontját – közölte a szervezet.

Szabálytalanságokat tárt fel a testület a körzeti vételkörzetű rádió műsorstruktúrájában

A Médiatanács június 20–26. közötti időszakban vizsgálata a Tatabánya–Komárom–Esztergom körzetében fogható Forrás Rádió műsorait. A hatóság azt elemezte, hogy a rádió műsorstruktúrája megfelel-e a hatósági szerződésében vállalt kötelezettségeknek. A vizsgálat megállapította, hogy a médiaszolgáltató a szerződésében meghatározottakhoz képest kevesebb hír- és közszolgálati műsort, valamint a helyi közéletet bemutató programot kínált a hallgatóinak. A hatóság ezért bírságot rótt ki a Forrás Rádió médiaszolgáltatójára.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Hogyan lehet keresztény szellemiségben megnyilvánulni a médiában?

A címben feltett kérdésre keresték a választ a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége által csütörtök este szervezett hitvédelmi konferencián a meghívottak. Az előadók egyetértettek abban, hogy az egyházi közösségeknek a tudatos médiahasználatra kell ösztönözni az arra fogékonyakat, továbbá megfelelően alkalmazni a szakemberek segítségét a minőségi tartalomgyártáshoz.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A média hatalom, a kommunikáció pedig fegyver mindannyiunk kezében, amelyet jól kell használni

 – hangsúlyozta Szabadhegyi Gabriella, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének kancellárja a Katolikus Pedagógiai Intézetben tartott konferencia megnyitása alkalmával.

A hitvédelmi eseményt azért szervezték, hogy megvilágítsák az egyházi közösségek, elöljárók és keresztény médiaszereplők felelősségét a tartalomgyártásban és a megnyilvánulásaikban. 

A katolikus egyháznak óriási kihívást jelent, hogy a számos megjelenési lehetőséget igényes, minőségi tartalommal töltsék meg, jól kell élni a szakemberek segítségével

 – hívta fel a figyelmet előadásában Martos Levente Balázs atya, a Központi Papnevelő Intézet rektora. Arról is beszélt: az egyház ma már mindenféle médiaeszközzel hirdetheti az evangéliumot, ami dicséretes. Azonban, mint mondta, úgy látja: az igazság továbbadásának igénye határozza meg a kommunikációt ezért az igazság megsértésétől való félelem bénítja meg a megnyilvánulásokat. Ezen változtatnia kell a katolikus egyháznak, hangsúlyozta, majd a Timóteusnak írt II. levélből idézve kiemelte: az evangéliumot hirdetni kell akár alkalmas, akár alkalmatlan.

Az előadások rávilágítottak arra: a média világa már nem pusztán csatorna, hanem egy új valóság, új típusú függőségi viszonyrendszer, mely valós veszélyeket rejt. Különösen fontos odafigyelni a fókusz nélküli tájékozódás elkerülésére, az irracionális elemek terjedésének megakadályozására valamint ahogy Kovács Ákos, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció és Médiatudományi Intézet vezetője fogalmazott, feladatunk a médium perszonalizálása, személyessé tétele.

Süveges Gergő újságíró, a Kossuth Rádió munkatársa “Legyetek éberek” címmel osztotta meg egy személyes interjúélményét, amely meghatározó médiapillanattá nőtte ki magát. A műsorvezető egy rutinbeszélgetésnek induló helyzet bemutatásával érzékeltette, hogy egy interjú is tanúságtétellé válhat, a közszolgálat és az objektivitás nem zárja ki a keresztény hit védelmét. 

A konferencia részét képezte még a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ukrajnai menekülteket támogató missziójának képes beszámolójával egybekötött A hírvivők felelőssége című útmutatás is. 

Ahogyan Romhányi Tamás, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője fogalmazott: a képek komplex közlésre alkalmas eszközök, ezért nagy odafigyelést igényel a kiválasztásuk. A szeretetszolgálat munkatársainak a szomszédban zajló háború kirobbanása óta tanúsított kommunikációs magatartására hívta fel a figyelmet: elmesélte, hogy a humanitárius krízis kirobbanása óta rengeteg negatív benyomás is érte őket, azonban ezekkel semmiképpen nem szerették volna rombolni a társadalmi szolidaritást.

Mint mondta: az arányosság elvét alkalmazták, a megoldásokra koncentráltak, továbbá arra, hogy mennyi mindenkin tudnak segíteni, ezért mára egy jól működő rendszer alakult ki a munkájukban. 

Jelen volt még a rendezvényen Madocsai Bea, a Kossuth Rádió katolikus hitéleti műsorának szerkesztője, Kuzmányi István, a Magyar Kurír és az Új Ember hetilap főszerkesztője, továbbá Szikora József is, a Magyar Katolikus Rádió főszerkesztője.

A szerkesztők próbálták meghatározni milyen tematizációs trendek és lehetőségek nyíltak a rendszerváltás óta az egyházi médiában, valamint kerekasztal-beszélgetésen vették számba a blogok lehetséges szerepét az evangelizációban – olvasható a Magyar Nemzet cikkében. 

Tovább olvasom