Kövess minket!

Médiapiac

Tóta W. Árpád: ″Ez nem egy istenverte valóságshow″

″Leszarja″ a meggyőzhetetlen olvasókat, nem hisz a középen állásban, más újságíró ekézésével nincs baja, és szívesen leülne szemtől szembe Bayer Zsolttal. Úgy véli, a vélemény-újságíró dolga az, hogy megzenésítse az amúgy érdektelen belpolitikai híreket. És azt is mondja: nem a politika telepedett a sajtóra, hanem a sajtó telepedett a politika alá. A hvg.hu publicistájával beszélgettünk.

Egyre indulatosabb.

Minden okom megvan rá. A személyes érintettség és a felháborodás amúgy jót tesz egy anyagnak, nélküle unnám a munkámat.

Korábban több játékosság és humor volt az írásaiban.

Ez igaz. De a humorérzék ma már kevés. Túl tömények az ügyek, túl súlyosak a hülyeségek. Egy idő után felesleges elemezgetni, mert az alapjától a csúcsáig felháborító az egész rendszer. Minden kormány követ el elemzésre érdemes baromságokat – erről szól a német és az angolszász publicisztika. De ez a mostani magyar hatalom két-három, önmagában is felháborító célt tűz ki maga elé: a hatalom minden áron való megtartását, a gátlástalan szerzést, valamint a komplexusok és mániák kiélését.

Ez elég indok arra, hogy a megmondók, a publicisták egyre keményebben anyázzák egymást?

Azt nem nagyon szeretem. És igyekszem is elkerülni.

Nem nagyon sikerül. Bayer Zsolttal évek óta ekézik egymást.

Még a legutóbbi, Tankönyv című írására sem reagáltam, pedig azt akár a bíróságon is megbeszélhetnénk. De ez tényleg nem egy istenverte valóságshow. Nekünk, vélemény-újságíróknak az lenne a dolgunk, hogy könnyen olvasható, széles közönséget elérő cikkeinkkel megzenésítsük a történéseket. Abból élünk, hogy ráépülünk azokra, akik a híreket termelik, nélkülük nem volna mit csinálnunk.

Bayerrel megy a ki tud nagyobbat mondani verseny, egyebek mellett a ki zsidó, ki nem az kérdésen is sokat rugóznak, olykor talán szem elől tévesztve az újságírói felelősséget.

Én nem állok úgy ehhez, hogy küldetésem van, és minél nagyobb tömeget kell a jó oldalra állítanom. Elég régóta társalgok ahhoz az olvasókkal, hogy tudjam, akadnak reménytelen esetek, akiket lehetetlen meggyőzni arról, hogy nincs ufó és nincs zsidó világösszeesküvés. Az ilyeneket igazából leszarom: intoleráns vagyok a hülyeséggel szemben. Azoknál a kollégáknál viszont, akik az antiszemitizmus, a nacionalizmus és a magyarellenesség vádjával élnek, sokszor nem hülyeségről van szó, hanem aljas taktikáról. Sokkal egyszerűbb azt mondani, hogy te magyarellenes vagy, mint válaszolni arra, miért kellett ellopni a teljes magyar dohánykereskedelmet.

Idézek a Tankönyv című cikkből: „Nagyjából ezek azok a könyvbéli megállapítások, amelyek miatt vége a világnak a Tóta W. Árpád-Anarki-Szily Laci Bermuda háromszögben, ahol eltűnik minden értelmes gondolat… abból a Bermuda-háromszögből kizárólag a féktelen cinizmus és az eszeveszett, öntelt ostobaság képes megszökni… aki annyira gyűlöli a keresztényeket, mint Tóta W. Árpád, szegény, az nem lehet más, csak látens keresztény.”

Mondtam már, hogy nem szeretem ezt a műfajt, nem szoktam rá válaszolni.

Tegyünk kivételt. Nem gáz így anyázni a másikat?

Azért nem venném ki az eszköztárból, nincs különösebb bajom vele, sőt, bírom. Én is úgy dolgozom, ha valaki mond egy hülyeséget, akkor leírom, hogy ez egy hülyeség, ő meg hülye. Ez ér. Inkább az a gond, miért kell védhetetlen állításokat védeni? Miért kell kötelezően elfogadni égbekiáltó baromságokat?

Találkozott valaha is Bayerrel?

Nem.

Leülne vele szemtől szembe?

Szívesen. Leültem én Csontos Jánostól Csermely Péterig sokakkal arról az oldalról.

És?

A személyes találkozók másképp sülnek el, mint a sajtóbéli üzengetések. Leírni könnyű, hogy te rohadék, mocskos szemét, szemtől szembe más a kommunikáció, hiszen azonnal ott a válasz.

A magyar sajtóban egyre többen nyomják az észosztó műfajt.

Valóban. Ez megy a 444-en, az Indexen és a Válaszon is.

Mi hozta elő?

Születik csomó hír, amit a szerkesztőségek belapátolnak a rendszerükbe, de többségük senkit nem érdekel. Ám ha némelyiket pár poénnal megtámogatjuk, máris komoly forgalmat hoz.

Az anyázás vagy a ki zsidó, ki nem az poén?

Sok esetben a posztolási kényszer az anyázás oka. Az efféle újságírók a többi lap véleményrovatával kezdik a reggelt, hiszen rohadtul unjuk a belpolitikai híreket. És nehéz megállni, hogy ne válaszoljunk. Persze nem árt az önmérséklet, szeretem azt gondolni, hogy az olvasót mindez nem érdekli, de a számok azt jelzik, hogy mégis. Nem értem, mert ezen a fronton nem olyan színes egyéniségek csatáznak, mint Győzike és Gombos Edina, ráadásul az adok-kapokkal mindenki a saját integritását igyekszik védeni, így már rendre az első fordulóban eljutunk odáig, hogy te rohadt bérenc. Amire persze az a válasz, hogy te vagy a rohadt bérenc.

Kötelező igazodni valamelyik politikai irányvonalhoz?

A publicistának, jó esetben, van világnézete. Nem hiszek a körzővel kimért középen állásban, hiszen pártokról, politikai erővonalakról beszélünk. Van egy nagyon elvetemült és egy nagyon hülye oldal. Miért álljak a kettő közé?

Inkább odaáll a “nagyon hülyékhez”?

Tök más, ha valaki konzervatív világnézetet vall, mint ha rajta van a “konzervatív” párt fizetési listáján. Utóbbi esetben egyet fog érteni a párt minden intézkedésével, hisz az a dolga, arra szerződtették. Ha Magyarországon lennének konzervatívok, rettenetesen fel lennének háborodva a magát konzervatívnak tartó kormány ügyein. Amúgy nem venném egy kalap alá a két oldalt. A liberális sajtó egész más módon áll a saját oldalához, ami egyébként lényegében nincs is. A Népszabadságtól kezdve az Indexen át a Magyar Narancsig, ezeket a szerkesztőségeket liberális világnézetű emberek alkotják, de a szoci hatalom idején is jelen volt náluk a kormánykritika. A jobboldalon ilyenről szó sincs.

Most épp van.

Nagyon vicces, amikor a hatalom a saját főoligarchája, a médiabirodalmat fenntartó gazda tökére lép. Nem tart sokáig ez az állapot.

A politika rátelepedett a sajtóra?

Nem kellett rátelepednie. A sajtó telepedett alá. Különösen a jobboldali médiabirodalmak, amelyek olyan közvetlenül vannak bekötve, hogy annál jobban már nem lehet. Ilyen outletek persze a baloldalon is léteznek, csak ott most elfogyott a pénz.

A júniusi Így gondozd a Lázárodat című cikkében azt írta: “Hátrált eleget a média, a tévék meghunyászkodtak, politikával nem foglalkoztak, és remélték erősen, hogy akkor majd békén lesznek hagyva. Az egyiket meg is vette a Fidesz, a másikat pedig megnyomorítja különadóval… térdelve halnak meg.” Ebben mennyi a kattintásvadász túlzás?

A tömeget elérő média esetében igaz a megállapítás. Így van ez a bulvárlapokban, az Origóban és a nagy tévékben. Az országos kereskedelmi rádiót nem említem, mert az már évek óta jobbos tulajdon – nem térdelve halt meg, hanem térdelve született. A chamberlaini politikát követve ezek a mainstream médiumok azt gondolták, ha nem piszkálják a kormányt, nem lesz bajuk. De azzal nem számoltak, hogy nemcsak a lojalitásuk kell ennek a kormánynak, hanem a pénzük, a szolgálati autójuk és a székházuk is. A hirdetések irányítása a legjobb példa. A pénzzel való tömés sok esetben nem arra megy ki, hogy a konkurenciát tönkretegyék, hanem arra, hogy életben tartsanak olyanokat, amelyek amúgy rég bedőltek volna. Aztán a masszívan veszteséges cégnek kevés eszköze marad, előbb-utóbb rákényszerül, hogy eladja magát, vagy különalkut kössön.

A kétharmados kurzusban így előbb-utóbb mindenki bedobja a törülközőt?

Teljes tarvágásra egyetlen kormánynak sincs lehetősége, hiszen még a szocializmusban is létezett szamizdat. De a mostanihoz képest még ott is óvatosabb médiapolitika érvényesült, ami nem a lihegő lojalistást várta el a hatáskörébe kerülő szereplőktől. Mára többféle válság rakódott egymásra: a gazdasági válság, a globális médiaválság és a politikai, alkotmányos válság. Ezek együtt sújtják a sajtót.

Ön az Indexnél vált ismertté, olvasottá, ám 2011-ben átigazolt a hvg.hu portálhoz. Nagyot bukott rajta?

Nem. A Facebookon az olvasók jelentős részét sikerült áthozni, ráadásul azóta is egyre szűkül a szakadék az Index és a hvg.hu között. A főszerkesztőváltás és a teljes átszervezés idején jöttem el az Indextől, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a váltással nem veszítettem.

Akkoriban azt nyilatkozta a Hír 24-nek: kormányzati befolyás éri az Indexet, cikkek nem mehetnek ki, megesik, hogy némelyiket le kell venni az oldalról, címlapot kell cserélni, “ha épp gyanúsnak ítéletnek”. Tényleg érkeztek “tulajdonosi telefonok”?

Az Origo tavalyi esete után mindenki számára világossá válhatott, hogy immár semmi sem irreális.

Az Indexnél mi volt?

Valóban voltak jelzések és küzdelmek. Bár az Index hatalmas olvasottsággal bírt, de tisztában kell lenni vele, hogy nem az olvasók tartják el a portálokat. Mire volt elég az az olvasottság és ismertség? Két napig volt hír az Origo lefejezése, aztán minden úgy ment tovább, ahogy eltervezték.

Pár éve azt írta: “Az a kérdés izgat, hogy lehet a saját lábára állítani és befolyástól mentesíteni a sajtót.” Rájött a válaszra?

Nem. Ez a világegyenlet még nem készült el.

Pedig annak idején volt javaslata is. “Van az a bolond külföldi tőkés. Én leginkább a különadóval sújtottak körében kotorásznék. Tudok pár szereplőről, aki szívesen alátenne a kormányzatnak.”

Meg is jelent ez a külföldi befektető, méghozzá a 444-nél. Amúgy a legundorítóbb korrupciós botrányokból kizárólag az online-on volt visszhang, de a tömegeket elérő nyilvánosságban nem esett szó róluk, a híradókig nem jutott el. Pedig ha a mostani szenvedő alanyok – bankok, biztosítók – még az országgyűlési választások előtt megtalálták volna partnerüknek a velük azonos oldalra sodródott RTL Klubot, és a csatorna valódi tényfeltárással, normális híradóval, hírmagazinnal beleállt volna a küzdelembe, most nincs kétharmad.

Van kétharmad. S talán lesz is. Hisz a minap még ön is azt írta: az önkormányzati választáson Tarlós Istvánra kell szavazni. Ezért még a saját szerkesztőségében is kapott.

Én ezt élvezem. Egy szerkesztőségen belül teljesen rendben lévő a vita. Az Indexben is gyakran vitatkoztunk. A kifelé összezáró szerkesztőségek valószínűleg a mögöttük álló pártoktól kapják alapmentalitásukat. Ott ez a követelmény.

Médiapiac

Ülésezett a médiatanács: elfogadta a felügyeleti tervet és helyi tévéket támogat

Mindemellett vidéki rádiókat is vizsgált, valamint frekvenciapályázati eredményt is hirdetett a testület – tájékoztatott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága pénteken.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az általános hatósági felügyelet keretein belül az NMHH-nak jövőre is célja a médiaszolgáltatók folyamatos ellenőrzése, így – többek között -a reklámok hangerejének, a nagy elérésű híradók bűnügyi hírei, tudósításai kapcsán a törvényben előírt éves átlagban harmincöt százalékos plafonnak a vizsgálata, illetve a hír- és magazinműsorok kvantitatív elemzése.

Külön vizsgálati terület lesz jövőre is a televíziós gyermeksávokban a gyermekvédelmi előírások betartásának vizsgálata és a hat éven aluliak számára nem ajánlott korhatár-kategória alkalmazásának ellenőrzése

– hívták fel a figyelmet.

Közölték: a médiatanács 2022-ben is vizsgálja a nem magyar joghatóság alá tartozó médiaszolgáltatók klasszifikációköteles műsorszámait, valamint a hallás- mellett a látássérülteket segítő televíziós szolgáltatásokat is ellenőrzi.

A grémium nyomon követi a kiskorúak védelme érdekében alkalmazott hatékony műszaki megoldásokkal kapcsolatos követelmények betartását is, illetve folyamatosan figyelemmel kíséri a filmalkotások korhatári kategóriába sorolásának megfelelőségét

– tették hozzá.

Kiemelték: a 2022-es felügyeleti tervben új feladatként jelenik meg a lineáris online rádiós médiaszolgáltatások működésének és a videómegosztóplatform-szolgáltatásokkal kapcsolatos követelményeiknek az ellenőrzése is.

A felügyeleti terv a hatóság honlapján is olvasható – írták.

125 millió forint helyi hír- és magazinműsorokra

A médiatanács közleményében azt írta: a helyi és körzeti televízióknak szóló támogatási program hírműsorok, közéleti és kulturális magazinműsorok készítését támogató pályázatának harmadik fordulójában

huszonnégy televíziós pályázat mintegy 124,25 millió forint támogatást kap.

A tájékoztatás szerint a Régió TV Esztergom, a mórahalmi Móra-Net TV, a Kistelek Városi Televízió, a Szentes Televízió, a ládbesenyői Irány TV, a Soltvadkerti TV és a Csurgói Városi Televízió közéleti magazinokat gyárthat az elnyert összegből.

Hírműsorokat készíthet a TV Budakalász, a Csaba TV, a Debrecen Televízió, a Veszprém TV, a Hegyvidék Televízió, a Gyula TV, a Kecskeméti Televízió, a Tolnatáj Televízió és a Szombathelyi Televízió.

A Salgótarjáni Városi Televízió, a Halas TV, a TV Szentendre, a Nyíregyházi Városi Televízió, a Szeged Televízió, a Gyula TV, valamint a fővárosi d1 TV és az Apostol TV pedig kulturális magazinműsorok készítésére pályázott sikerrel – áll a közleményben.

Vidéki rádiók vizsgálata, pályázati eredményhirdetés

A tájékoztatás szerint a médiatanács eredményt hirdetett a Budapest 102,1 MHz körzeti médiaszolgáltatási lehetőség közösségi és a Szolnok 102,4 MHz helyi médiaszolgáltatási lehetőség kereskedelmi jellegű pályázati eljárásában. Előbbinél a Katolikus Rádió Zrt., utóbbinál a Best Radio Kft. lett a nyertes.

Hozzátették: a testület elvégezte az Esztergom 92,5 MHz helyi és a Győr 88,1 MHz körzeti médiaszolgáltatási lehetőségek közösségi jellegű, valamint a Székesfehérvár telephelyű kisközösségi rádiós médiaszolgáltatási lehetőség használatára kiírt pályázati eljárások alaki vizsgálatát. Az eljárásban nyilvántartásba vették a Katolikus Rádió Zrt.-t, a Karc FM Média Kft.-t és az Alba Regia Műsorszolgáltató Kft.-t, amelyek mindhárom esetben egyedül pályáztak.

A Szombathely telephelyű kisközösségi rádiós médiaszolgáltatási lehetőség elvi használatára kiírt pályázat eredménytelen lett, ugyanis az egyedüli induló pályázata alakilag érvénytelen volt – jelezték.

Közölték azt is, hogy a médiatanács elfogadta, és honlapján közzétette a Budapest 92,9 MHz körzeti médiaszolgáltatási lehetőség pályázati felhívásának tervezetét közösségi jellegű használatra.

Médiafelügyeleti döntéseket ismertetve azt írták: a médiatanács a szerződéses vállalásai megsértése miatt összesen 25 ezer forintos bírságot rótt ki a kiskunfélegyházi 91,1 Rádió 1 Sirius szolgáltatójára, és figyelmeztette a fővárosi Manna FM-et is. Mindkét szolgáltató kevesebb közszolgálati, előbbi ezen kívül kevesebb szöveges tartalmat és a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segítő műsort tett közzé.

Emellett a Miskolc Televízió szolgáltatóját azért figyelmeztette a grémium, mert szeptemberben figyelemfelhívás nélkül sugárzott reklámot, ami megtéveszthette a nézőket – hívták fel a figyelmet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Koltay Andrást nevezte ki az NMHH elnökének az államfő

Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára december 4-étől kilenc évig tölti be a tisztséget.

Közzétéve:

Borítókép: Áder János köztársasági elnök (j) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének nevezi ki Koltay András jogászt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektorát a Sándor-palotában 2021. december 3-án, fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Áder János köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára december 4-étől kilenc évre nevezte ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új elnökét pénteken Budapesten. Áder János a Sándor-palotában tartott eseményen átadta a kinevezésről szóló dokumentumot Koltay András jogásznak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektorának. Az NMHH új elnöke esküt tett, majd azt aláírásával megerősítette.

Az NMHH honlapján közzétett tájékoztató szerint Koltay András az NKE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára. LL.M. (Master of Law) fokozatot szerzett 2007-ben a University College Londonon, korábban a strasbourgi Emberi Jogok Nemzetközi Intézetében szintén folytatott tanulmányokat. PhD-fokozatát 2008-ban szerezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán.

Legfőbb kutatási területei a szólásszabadság, a médiajog és a személyiségi jogok kérdéseihez kapcsolódnak.

A szólásszabadság alapvonalai címmel 2009-ben jelent meg monográfiája (Századvég), 2013-ban angol nyelven Freedom of Speech – The Unreachable Mirage című (Wolters Kluwer), 2016-ban pedig A vallások, az állam és a szólás szabadsága című kötete (Századvég).

Ezeken kívül több mint 250 tudományos publikációt jegyez magyar és külföldi nyelveken. 2010 és 2019 között az NMHH Médiatanácsának tagja volt. Főszerkesztője a Iustum Aequum Salutare jogtudományi folyóiratnak, míg felelős szerkesztőként jegyzi az In Medias Res, a sajtószabadsággal és a médiaszabályozással foglalkozó tudományos folyóiratot. 2018 óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora.

Tovább olvasom

Médiapiac

Társadalmi célú reklámként fogják vetíteni a szivárványcsaládok kampányfilmjét

Népszerű gyermek- és ifjúsági csatornákra kerül fel az a kampányfilm, amelyet a Szivárványcsaládokért Alapítvány készített, és amelyben az azonos nemű párok gyerekvállalási jogaiért küzdenek. A csatornák között szerepel az MTV, a Nickelodeon és a Comedy Central.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Folytatódik az azonos nemű párok gyerekvállalási jogaiért indított akció. A Szivárványcsaládokért Alapítvány #ugyanaz elnevezésű kampánya ismételten arra törekszik, hogy a hagyományos családokhoz való jogok illessék meg a homoszexuális párokat is, mondván: a magyar családokhoz hasonlóan a szivárványcsaládok is ugyanazokat az élményeket élik át, hiszen az ő életükben is ugyanaz a törődés, ugyanaz a szeretet és ugyanaz az aggódás van jelen”.

Üzenetük propagálása érdekében ezért a közösségimédia-felületek mellett országszerte több mint kétszáz óriásplakáton, számos online magazinban és hírportálon, a Joy, a Glamour, az Elle és a Forbes decemberi számában, valamint a ViacomCBS tévécsatornáin társadalmi célú hirdetések formájában is látható lesz az LMBTQ-kampány. 

Az alapítvány kampányfilmjei – amelyhez Kulka János és Kovács Patrícia adta a hangját – tehát a televízióban is láthatóak lesznek, miután a ViacomCBS vállalta, hogy a hazai kábelcsatornáin, többek között a Nickelodeon gyerekcsatornán, a Comedy Centralon és az MTV-n is vetíteni fogja a spotokat. 

Az újabb kampány időzítése is üzenetértékű, hiszen a kormány éppen egy évvel ezelőtt módosította az alaptörvényt, amely kimondja, hogy „Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi.” Az LMBTQ-közösségeket azonban a törvénymódosító javaslat azon passzusa botránkoztatta meg leginkább, amely szerintaz örökbefogadás joga – néhány kivételtől eltekintve – kizárólag a házastársaké lehet. 

Tiltakozásuk kifejezésére a Háttér Társaság, karöltve a Szivárványcsaládok Közösségével elindította #acsaládazcsalád elnevezésű kampányát, hangsúlyozva, hogy a család fogalma sokkal színesebb, mint ahogy azt néha az emberek gondolják, és a család akkor is család, ha a szülők történetesen azonos neműek – írja a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom