Médiapiac
Több százmilliós biznisz feketén. Kinél csenget a kassza?
Bár 2020 után a mai óriásplakátoknak is el kell tűnniük a közterületekről, vannak olyan reklámhordozók, amelyek már most is törvénysértően „díszítik” a nagyvárosi épületek falait.
Az építési háló népszerű reklámmegoldás a közterületi piacon, leginkább Budapest belső kerületeiben. Népszerűségét láthatóan az sem csökkenti, hogy túlnyomó többségük illegális. Azok legalábbis biztosan, amelyek mögött nem zajlik semmiféle építkezés.
A házakra kifeszített reklámhálók, molinók virágoznak, a hirdetők költséghatékonyan jutnak általuk felületekhez, a cégek pedig szórnak egy keveset az illegális bevételből a lakóközösségeknek is. Az önkormányzatok eközben egy fillér építményadót sem látnak belőlük, pedig szigorúan szankcionálhatnák a településkép csúfítását. A nem kifejezetten építési reklámhálók kihelyezését a korábbi szabályozás sem engedte meg, és az új településképi jogi szabályozás sem tette jogszerűvé az illegális módon kihelyezett reklámeszközöket (nem adott rájuk fennmaradási engedélyt).
A főváros a molinók és az építkezés nélküli hálók tekintetében úgy nézett ki az elmúlt években, mintha egy szofisztikáltabb férfi magazin munkatársai „szerkesztették” volna. Nagy hangsúlyt kaptak az elektronikai termékek – elsősorban a csúcskategóriás okostelefonok – és az autóipar újdonságai. A szebbik nemnek sem kellett ugyanakkor panaszkodnia: az egyik nagy bevásárlóközpont csak októberben három, Király Viktor nevével és képével díszített, tizenötödik születésnapot hirdető óriásmolinót engedett szabadjára – derül ki a közterületi reklámozást monitorozó OM Audit lapunk birtokába került kutatásából.
 |
Ezek a márkák azonban illegális felületeket vettek igénybe, a nagy összegű bírság mellett azt is kockáztatva, hogy kampányuk nem teljesül, mert reklámhordozóikat a hatóság eltávolíttatja.
Ne szólj szám, nem fáj fejem
Az imént említett ágazatok képviselői közül megkerestünk egyet-egyet, hogy a molinókat érintő kérdéseinket feltegyük – azaz hogy miért hirdetnek ezeken a felületeken, miért nem választják a legális megoldásokat –, de nem reagáltak, kivéve az egyik legnagyobb budapesti bevásárlóközpont marketingmenedzserét, aki készségesen nyilatkozott lapunknak. Majd miután elmondtuk neki, hogy törvénysértően kihelyezett eszközön hirdet, nyilatkozatához már sem a saját, sem az általa képviselt pláza nevét nem adta.
– írta lapunknak, mielőtt letiltotta volna a korábban névvel vállalt nyilatkozatát. Mint mondta, nyitottak az új reklámeszközökre, de valószínűleg továbbra is használják majd az épülethálókat, hiszen régóta szerves részei a közterületi médiamixüknek.
A plakátok kihelyezésének tervezésekor legfőbb szempontjaik a célközönség lakóhelye, a kontaktusszám és a közvetlen környezet.
– tette hozzá a marketingmenedzser.
Sokan bevállalják
– tudtuk meg a legtöbb legális közterületi felülettel rendelkező JCDecaux társ-vezérigazgatójától, Szelei Szilárdtól. Szerinte a települési önkormányzatok súlyos büntetéseket szabhatnának ki, és hatóságilag eltávolíthatnák ezeket a jogszerűtlenül kihelyezett reklámhordozókat.
 |
Amennyiben a hatóságok szigorúbbak lennének, az érintett cégeknek számolniuk kellene azzal, hogy tervezett kampányuk nem teljesül.
– mondta Szelei utalva arra, hogy néhány ügy már eljutott a bíróságig.
Továbbá ezek a társaságok nem közlik a lakókkal, hogy tevékenységük törvénybe ütközik, és tudtukon kívül cinkossá teszik őket. A mézesmadzag természetesen a közös költséghez való hozzájárulás, ami igencsak vonzó, főleg hogy a budapesti belvárosi házakban nagy számban élnek nyugdíjasok. Valójában az épülethálókat használó hirdetésszervezők a töredékét fizetik ki az értékesítési árnak.
Piaci források szerint egy-egy reklám kihelyezésével milliókat lehet keresni, miközben a lakóknak alig pár százezer forintot folyatnak vissza. Ráadásul míg a legálisan működő vállalkozások fizetik a területi adókat, ezek a cégek nem vállalnak részt ezen közterhek viseléséből (ezáltal becslések szerint évi 500 millió és egymilliárd forint közötti kárt okozva az államnak), ami felborítja a piaci viszonyokat.
– közölte Szelei Szilárd.
Bevonzzák a bogarakat
Bizonyára sokan emlékeznek a Kassai téren található hatalmas toronyházra, amelyen a 2006-os országgyűlési vá lasztási kampány alatt egy gigantikus, csaknem 1700 négyzetméteres Gyurcsány-poszter lógott (felhívtuk az épületet képviselő Schumann Management Kft.-t, de nem kívántak nyilatkozni).
 |
Ebből kiindulva megkerestünk több közös képviselőt is, hogy kiderítsük, mi zajlik a háttérben. A legtöbb esetben azt a választ kaptuk, hogy nem foglalkoznak ilyennel, és nem is szeretnének. Egyvalaki vállalkozott közülük arra, hogy beavasson a szegmens titkaiba:
– nyilatkozta Kecskés Tamás társasházkezelő. Értesülései szerint a társasházak a molinók után havonta 300 ezer forint körüli összeget kapnak, miközben a hirdető általában hárommillió forintot fizet.
Ő is úgy tudja ugyanakkor, a közös képviselők sokszor nem szólnak előzetesen a lakóknak ezekről a kihelyezéséről, annak ellenére, hogy a falak osztatlan közös tulajdonnak minősülnek, melynek bérbeadásáról közgyűlési határozattal kell dönteni a törvényi szabályoz értelmében. A lakók pedig nem tudják levetetni ezeket a molinókat, mert akkor kötbért vetnek ki rájuk.
Ez úgy néz ki, hogy a közös képviselő felteteti, majd imádkozik, hogy a lakók ne pereljék be |
– mondta Kecskés. Abba sokan bele sem gondolnak, hogy a felhelyezett hálók a levegőáramlást gátolják, egyes színek bevonzzák a bogarakat, illetve a festék belélegzése sem épp a legegészségesebb. Ráadásul a nem szakszerűen felhelyezett reklámhordozók súlyos károkat tehetnek a gyakran világörökségi területen álló épületek homlokzatában.
Médiapiac
Tematikus műsorfolyam a pünkösdi hétvégén a közmédia csatornáin
Sokszínű pünkösdi műsorkínálattal várja nézőit és hallgatóit május 26. és 29. között a közmédia. A Duna élőben közvetíti a csíksomlyói búcsút, a Kossuth Rádió ünnepi műsorokkal, az M5 ismeretterjesztő adásokkal és koncerttel készül a hosszú hétvégére.
A közmédia idén is kiemelt figyelmet szentel a pünkösd vallási- és kulturális jelentőségének. A legkisebbek az M2 Gyerekcsatorna Hetedhét kaland című műsorának pünkösdhétfői adásában ismerhetik meg az ünnep hagyományait a pünkösdi királyválasztás szokásán keresztül. A Duna idén is élőben sugározza a minden évben tömegeket vonzó csíksomlyói búcsút. A televízión és a közmédia online felületén – a Médiaklikk.hu oldalon – május 27-én, szombaton 10 órától élőben követhető az esemény, a Duna World 22:05-től ismétli meg az adást. A csatorna pünkösdvasárnap 11 órától pünkösdi evangélikus istentiszteletet közvetít Nagykanizsáról. Az M5 pünkösdhétfő délelőttjén ismeretterjesztő műsorokat ad a témában, 15:10-től Kodály Zoltán Pünkösdölő című művét tűzi műsorra a Pro Musica leánykar előadásában.
A Kossuth Rádió vasárnap és hétfőn tematikus adásokkal jelentkezik. A Vasárnapi Újság című reggeli műsorban május 28-án Michael Wallace Banach nuncius, az Apostoli Szentszék követe Járai Judit műsorvezetőnek ad exkluzív interjút. Csíksomlyó: a nemzeti összetartozás szimbóluma címmel 9:05-től a Ferenc pápa által is meglátogatott, nagy múltú búcsújáró hely jelentőségéről beszél Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója, valamint Kovács Gergely, a Magyarországi Mindszenty alapítvány képviselője, okleveles posztulátor. Május 29-én pünkösdi ünnepi zenei műsorral indítja a napot a rádió, majd 13 óra után az egyházi, majd 17:30-tól a néphagyományokról lesz szó. 18:30-tól a Pünkösd előtti hazatérés Ukrajnába – egy gyógyító összefogás története című műsorban egy súlyos beteg asszony gyógyulását és hazatérését ismerhetik meg a hallgatók. Az este pünkösdhétfői adásában 19:05-től a házigazda ezúttal Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője lesz, aki Kubinyi Júlia népdalénekessel beszélget a pünkösdi népszokásokról.
A Bartók Rádió május 28-án a 15:05-kor kezdődő Régizenei kalandozások című műsorban Mórocz Tamást, a Bodajki Segítő Szűz Mária Kegytemplom plébánosát látja vendégül, május 29-én 19:35-kor Ton Koopman holland karmester orgonahangversenyét adja. A Dankó Rádió Jöttömbe’, jártomba’ című népzenei műsora vasárnap a Szentendrei Skanzen pünkösdi örökség ünnepének hangulatjelentésével, míg a Táncházban 20 órakor kezdődő adása pünkösdi és csíksomlyói búcsúsénekkel csatlakozik az ünnepi műsorfolyamhoz. A Petőfi Rádió Petőfitt című hétvégi műsora ezúttal a gasztronómia világába kalandozik hagyományos pünkösdi ételekkel.
Borítókép: A labarumot és a kordont viszik a csíksomlyói búcsú szentmiséjére a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti hegynyeregbe Csíksomlyón 2022. június 4-én
Médiapiac
A bíróság is megerősítette a Médiatanács döntését az RTL műsoráról
A Fővárosi Törvényszék szerint is törvénysértő volt az RTL Celeb vagyok, ments ki innen! című műsorszámának október 18-ai adása – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel. Jelezték: a Médiatanács egy rádióra bírságot szabott ki, a Viasat 6 egyik műsorszáma miatt pedig a holland hatósághoz fordult.
A közleményben azt írták: bejelentések alapján indított eljárást a médiatanács a Celeb vagyok, ments ki innen tavaly október 18-ai epizódja miatt.
Az RTL adásában a műsorvezetők, Vadon János és Sebestyén Balázs megalázó és kiszolgáltatott helyzetbe hoztak egy kolumbiai gyermeket.
A műsorvezető magyarul feltett kérdéseire a gyermeknek minden alkalommal azt kellett felelnie: “Si senor!” (“Igen, uram!”).
A kérdések közül néhány a fiú intim szféráját sértette, illetve a testalkatán gúnyolódott.
A Médiatanács januárban megállapította, hogy
a jelenettel a médiaszolgáltató megsértette a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek öncélú és sérelmes bemutatását tiltó törvényi rendelkezést.
A testület határozatában súlyos jogsértést állapított meg, és kétmillió forintos bírságot rótt ki a szolgáltatóra, ezenkívül a jogsértésről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
A Magyar RTL Televízió Zrt. a médiatanács döntése miatt bírósághoz fordult. A bíróság egyetértve a Médiatatanács határozatában foglaltakkal, megállapította, hogy a műsorszám a kiskorút megalázó helyzetben mutatta be, mivel a neki feltett kérdésekre nem reagálhatott szabadon, tűrnie kellett a kialakított helyzetet.
Az RTL ezzel a jelenettel olyan üzenetet közvetített a nézők felé, melynek hatására a testsúlyproblémákkal küzdő fiatalok megszégyenítve érezhették magukat, a túlsúlyos embereket kritizáló egyének számára pedig megerősítést adhatott arra, hogy megengedett az ilyen jellegű bántalmazás, nem történt ugyanis korrekció a sértő események elhangzását követően.
Mindezeket figyelembe véve a törvényszék a Magyar RTL Televízió Zrt. keresetét elutasította
– írták.
A közleményben arról is beszámoltak, hogy a szigetszentmiklósi Lakihegy Rádió tavaly december 1-jén sugárzott műsorának hatósági ellenőrzése során több jogsértést is feltárt a médiatanács.
A rádió saját üzleti tevékenységét népszerűsítő információ reklámfőcímek nélkül került adásba, ezenkívül a médiaszolgáltató nem tett eleget a hatósági szerződésben foglalt vállalásainak a közszolgálati célokat szolgáló és a helyi közélettel foglalkozó műsorszámokról, emellett az egyik támogatói üzenetben burkolt reklámot tett közzé.
A szerződéses vállalások megsértése miatt a hatóság bírságot rótt ki, a többi jogsértés miatt pedig figyelmeztette a rádió szolgáltatóját.
Szintén közölték: a holland joghatóság alá tartozó Viasat 6 április 9-én 21 órai kezdettel sugárzott, “Elhajlási engedély” című műsorszámát bejelentés alapján vizsgálta a médiatanács.
A csatornán hat éven aluliak számára nem ajánlott korhatári jelöléssel volt látható a film, holott tartalma alapján azt a 16 éven aluliak számára nem ajánlott kategóriába kellett volna sorolni.
Hozzátették: a Médiatanács a felmerült jogsértésekről értesíti a holland társhatóságot (Commissariaat voor de Media – CVDM), és kéri a szükséges intézkedések megtételét.
Borítókép: jelenet a Celeb vagyok, ments ki innen epizódjából
Elutasította Cseh Katalin momentumos képviselő sajtó-helyreigazítás iránti fellebbezését is a Fővárosi Ítélőtábla; a bíróság döntése értelmében a baloldali politikus köteles megfizetni a közmédia perköltségét, valamint az eljárási illetéket – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája még az MTI-vel.
A kedden kiadott közleményben azt írták, hogy az ítélet jogerős. A Momentum európai parlamenti képviselője az első fokon eljáró – és szintén a közmédia javára döntő – Fővárosi Törvényszék ítéletét kifogásolva fellebbezett, nehezményezve a “Már van gyanúsítottja annak az adócsalási botránynak, amelyben a momentumos Cseh Katalin is érintett” című, a hirado.hu oldalon megjelent cikkben, valamint az M1 Híradó Youtube-csatornáján elérhető videóban foglaltakat – ismertették.
Hozzátették:
a Fővárosi Ítélőtábla alátámasztottnak találta a közmédia véleményét, miszerint a Cseh Katalin érdekeltségébe tartozó cégnél büntető ügyben zajlott nyomozás, amelyben gyanúsítás is történt.
A bírósági döntés értelmében a baloldali politikus mint felperes köteles megfizetni a teljes perköltséget, vagyis az első- és a másodfokú eljárás költségét is, összesen 444.500 forintot a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-nek, valamint az államnak 48.000 forint fellebbezési és 72.000 forint eljárási illetéket. Az ítélet jogerős, az ellen fellebbezésnek nincs helye – áll a kommünikében.